BH 1982.3.119 Az állattartó köteles a társadalombiztosítási ellátást megtéríteni, ha a nem zárt helyen tartott kutyája másnak egészségkárosodást okozott. Felelősségét adott esetben enyhítheti, ha a be nem zárt terület bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető tábla volt elhelyezve [1975. évi II. tv. 109., 114. §, Ptk. 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 351. § (1) bek., 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 13. § (1) bek. b) pont].

Az áramszolgáltató vállalat díjbeszedője 1980. március 11-én a felperestől akarta a díjat beszedni. A felperes lakásához tartozó kert kapuján csöngetett, majd mivel az ajtót nyitva találta, megindult a lakóépület felé. Az udvaron a felperes nagyobbik kutyája feléje rohant és a lábát több helyen megharapta. Emiatt a sérült 1980. május 8-ig táppénzes állományban volt. Az alperes az általa kibocsátott fizetési meghagyással kötelezte a felperest a sérültnek nyújtott társadalombiztosítási és egészségügyi ellátások - összesen 6463 forint - megtérítésére.

A felperes a fizetési meghagyás ellen keresettel fordult a bírósághoz, vitatva a felelősségének a fennállását.

A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. ítéletének indokaiban tényként állapította meg, hogy a felperes mindkét kutyája szabadon volt. A sérült balesetét az a mulasztása okozta, hogy a kutyákat nem kötötte meg. A felperes felelőssége ekként a Ptk. 351. §-ának (1) bekezdésében és 339. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel fennáll, és köteles az általa okozott kárt megtéríteni.

A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét helyben hagyta. Az ítéletének indokai szerint, ha az állattartónak támadó természetű kutyája van, elvárható tőle az arról történő gondoskodás, hogy a díjbeszedő és hasonló foglalkozású személyek a munkájukat veszélyeztetés nélkül végezhessék. Ezt pedig a kapu állandó zárva tartásával vagy a kutya megfelelő láncon vagy más alkalmas eszközön tartásával érheti el. Mivel a felperes e kötelezettségének nem tett eleget, az alperes jogszerűen és kellő alappal bocsátotta ki ellene a fizetési meghagyást.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 109. §-ának (1) bekezdése szerint az, aki a társadalombiztosítási ellátásra jogosult keresőképtelenségéért felelős, köteles az emiatt nyújtott társadalombiztosítási ellátást megtéríteni. A (2) bekezdése szerint a felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

A Ptk. 351. §-ának (1) bekezdése szerint, aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Az általános felelősségi szabályt a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. Eszerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.