BH 2012.9.224 A magyar bíróságnak nincs joghatósága a közös szülői felügyelet megszüntetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye a szülők megállapodása alapján Belgiumban van, de az egyik szülő a gyermeket nyaralás céljából Magyarországra hozta, majd a másik szülő hozzájárulása nélkül itt tartotta [1979. évi 13. tvr. 2. §, 2201/2003/EK tanácsi rendelet 8. és 10. cikk, Pp. 157/A. §].

A magyar állampolgár felperes 1999. szeptember 18-án kötött házasságot a francia állampolgár alperessel. 2000. február 6-án született A. utónevű magyar-francia állampolgár gyermekük. A család 2003 októberétől Brüsszelben élt, ettől az időponttól kezdődően a felperes a Magyar Állandó EU Képviseleten vállalt munkát. A felek az együttélést közös tulajdonukat képező ingatlanukban folytatták. Az alperest ugyanakkor a munkája Párizshoz kötötte, így rendszerint csak a hétvégéket tudta a családjával tölteni.

A házastársak kapcsolata megromlott, életközösségük 2005 nyarán megszűnt, a házasság felbontására azonban csak 2009-ben került sor. A belga bíróság a házasságot a felek közös megegyezése alapján bontotta fel 2009. november 27-én, egyben jóváhagyta a kiskorú gyermekükre vonatkozó 2009. szeptember 4-i megállapodásukat, valamint az azt kiegészítő, 2009. október 29-én kelt záradékot is. Ennek értelmében a gyermek állandó lakóhelye az édesanyja lakóhelyén lesz, míg tartózkodási helye az édesapa lakása, a kisfiú minden második hétvégét ott tölti. A szülők részletesen szabályozták a kapcsolattartás rendjét a nyári szünidő és az ünnepek során is. A megállapodás azt is rögzíti, hogy a gyermek nagykorúvá válásáig a felek a szülői felügyeletet közösen gyakorolják és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a másik szülő előzetes hozzájárulása nélkül nem hoznak olyan döntést, amely nem a gyermek mindennapi életének rendes menetébe tartozik. Megegyeztek abban is, hogy a gyermekkel kapcsolatos megállapodásukat abban az esetben pontosíthatják és módosíthatják, ha új, illetve váratlan, a szülők akaratától független körülmények merülnének fel. Az esetleges módosításokat közös megegyezés alapján a szerződéshez csatolt kiegészítő záradék formájában lehet megtenni, tartósan fennálló véleményeltérés esetén pedig keresetet lehet benyújtani az illetékes bíróságnál.

A megállapodás azt is rögzíti, hogy a házastársak közös tulajdonú ingatlanukat közösen értékesítik és a vételárat felosztják egymás között. Az ingatlan értékesítésére a fentieknek megfelelően került sor, a felperesnek ennek alapján 2010. augusztus 16-ig el kellett hagynia a brüsszeli lakást, munkaviszonya pedig 2010. szeptember 30-ával megszűnt.

2010 júliusában a felperes a gyermekkel - az alperes tudtával - Magyarországra utazott szabadságra, figyelemmel arra is, hogy a felek megállapodása értelmében az iskolai szünet időszakában július 1-jétől július 31-ig a perbeli gyermek a nyári vakációt az édesanyjával tölti (az apát a kapcsolattartás joga a nyári időszakban július 31-től augusztus 31-ig illeti meg). Utóbb a kisfiú megbetegedett, így a felperes erre hivatkozva nem biztosította az alperesnek az augusztusi kapcsolattartást, illetve a gyermek Brüsszelbe történő visszautazását. 2010. augusztus 4-e óta a felperes és a gyermek Magyarországon rendelkezik állandó bejelentett lakóhellyel.

Ilyen előzmények után nyújtotta be a felperes keresetlevelét 2010. augusztus 9-én a Fonyódi Városi Bírósághoz, melyben a közös szülői felügyeleti jog megszüntetését kérte azzal, hogy a szülői felügyeleti jogokat teljes körűen a jövőben ő gyakorolhassa. Kérte az alperes kapcsolattartási jogának újraszabályozását is.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a magyar bíróság joghatóságát vitatta, erre tekintettel a per megszüntetését kérte a Pp. 157/A. §-a szerint. Másodlagosan pedig kérte az iratok áttételét a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, mivel állítása szerint a gyermek ténylegesen Budapesten tartózkodik.

Az alperesi ellenkérelem szerint jelen ügyben a joghatóság kérdéséről a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000. EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2003. november 27-i 2201/2003. EK rendelete (Brüsszel II.A., a továbbiakban: EK rendelet) az irányadó. Az EK rendelet 17. cikke értelmében a bíróságnak joghatósága fennállását vagy hiányát hivatalból kell vizsgálnia. Az EK rendelet 2. szakaszának 8. cikke kimondja, hogy egy tagállam bírósága akkor rendelkezik joghatósággal a gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyben, ha a gyermek a bíróság megkeresésekor az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.

Az alperes szerint nem vitás, hogy a kereset benyújtásának időpontjában a gyermek szokásos tartózkodási helye Belgiumban, Brüsszelben volt, a gyermek állandó lakosként brüsszeli címen van bejelentve, folyamatosan itt végzi iskolai tanulmányait. Az alperes csak a nyári szünidőre utazott a gyermekkel Magyarországra, ott azonban jogellenesen visszatartja őt. Emiatt az alperes megindította a gyermek visszavitele iránti eljárást és egyben Brüsszelben bírósághoz fordult a gyermekre vonatkozó szülői felügyelet újraszabályozása iránt.

Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította joghatóságának hiányát és a pert megszüntette.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy jelen esetben a Nemzetközi Magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. nem alkalmazható, mivel ezt a tvr. 2. §-a értelmében a tárgyra vonatkozó nemzetközi szerződés fennállása kizárja. Jelen esetben tehát az EK rendelet előírásai az irányadók. A 2. szakasz 8. cikke pedig kimondja, hogy azon tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal a gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyben, ahol a gyermek a bíróság megkeresésekor szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint jelen esetben ez a szokásos tartózkodási hely Brüsszel, a kisfiú a szülők egyetértésével huzamos ideig, életvitelszerűen itt lakott és az EK rendelet 10. cikke alapján a szülői felügyelettel kapcsolatos döntésre a belga bíróság megtartotta a joghatóságát, annak ellenére, hogy a felperes a gyermekkel időközben jogellenesen Magyarországra költözött, 2010. augusztus 4-e óta Balatonbogláron rendelkezik állandó bejelentett lakcímmel és a gyermek Budapesten folytatja tanulmányait.

Tekintettel arra, hogy a magyar bíróság nem rendelkezik joghatósággal a szülői felügyeletre vonatkozó jogvita eldöntésében, az elsőfokú bíróság az EK rendelet 17. cikkére figyelemmel a Pp. 157/A. §-ának a) pontja alapján a pert megszüntette, tekintettel a Pp. 130. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra.

A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva a joghatóság hiányának megállapítását és a per megszüntetését mellőzte.

Megállapította, hogy a felperes a keresetét 2010. augusztus 9-én terjesztette elő, ez tehát a bíróság megkeresésének időpontja. A 2009. évi, a házasság felbontása kapcsán a felek által kötött egyezség tartalmazza, hogy a gyermek lakóhelye a felperesnél van, tartózkodási helye pedig az alperesnél, mely ebben az időszakban Párizsban volt. A felek a gyermek anyai elhelyezése mellett a közös szülői felügyelet gyakorlásáról és a kapcsolattartásáról is megegyeztek.