62016CJ0556[1]

A Bíróság ítélete (kilencedik tanács), 2017. október 19. Lutz GmbH kontra Hauptzollamt Hannover. A Finanzgericht Hamburg (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - 2658/87/EGK rendelet - Vámunió - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - Vámtarifaszámok - 6212 20 00 vámtarifaalszám (nadrágos csípőszorító) - A Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzései - A Harmonizált Rendszer magyarázó megjegyzései. C-556/16. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2017. október 19. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - 2658/87/EGK rendelet - Vámunió - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - Vámtarifaszámok - 6212 20 00 vámtarifaalszám (nadrágos csípőszorító) - A Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzései - A Harmonizált Rendszer magyarázó megjegyzései"

A C-556/16. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht Hamburg (hamburgi adóügyi bíróság, Németország) a Bírósághoz 2016. november 3-án érkezett, 2016. május 11-i határozatával terjesztett elő

a Lutz GmbH

és

a Hauptzollamt Hannover

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: C. Vajda tanácselnök, Juhász E. (előadó) és K. Jürimäe bírák,

főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Lutz GmbH képviseletében T. Lutz,

- az Európai Bizottság képviseletében B.-R. Killmann és A. Caeiros, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2012. október 9-i 927/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2012. L 304., 1. o.) módosított I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 6212 20 00 vámtarifaalszámának értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Lutz GmbH és a Hauptzollamt Hannover (hannoveri fővámhivatal, Németország) között az alakformáló rövidnadrág tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

A Kombinált Nómenklatúra

3 A KN "Vámtarifa" című második részében található a "Textilipari alapanyagok és textiláruk" elnevezésű XI. áruosztály. Ez az áruosztály foglalja magában a 61. és 62. árucsoportot.

4 A KN "Kötött vagy horgolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok" elnevezésű 61. árucsoportjában szerepel a 2. a) megjegyzés, amely szerint nem tartozik ebbe az árucsoportba a 6212 vámtarifaszám alá tartozó áru.

5 A KN 6108 22 00 vámtarifaalszám az alábbi árukra vonatkozik: "Női vagy leánykakombiné, -alsószoknya, -rövidnadrág, -alsónadrág, -hálóing, -pizsama, -hálóköntös, -fürdőköpeny, -háziköntös és hasonló áruk kötött vagy hurkolt anyagból - Alsónadrág és rövidnadrág szintetikus vagy mesterséges szálból".

6 Ez a vámtarifaalszám 12%-os szerződéses vámtételt ír elő.

7 A KN "Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött és hurkolt áruk kivételével" elnevezésű 62. árucsoportjának 1. megjegyzése értelmében ebbe az árucsoportba kell besorolni a bármilyen szövetből - a vatta kivételével - készült árukat, de nem tartoznak ide a kötött vagy hurkolt árucikkek (a 6212 vámtarifaszám alá tartozók kivételével).

8 A KN 6212 vámtarifaszám a következőkre vonatkozik: "Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból is".

9 A KN 6212 20 00 vámtarifaalszám az alábbiakra terjed ki: "Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból is - Csípőszorító és nadrágos csípőszorító".

10 A KN 6212 90 00 vámtarifaalszám melltartót, csípőszorítót, fűzőt, nadrágtartót, harisnyatartót, zoknitartót és hasonló árut és ezek részeit foglalja magában, kötött vagy hurkolt anyagból is, de nem tartoznak ide a melltartó, a csípőszorító és nadrágos csípőszorító, valamint a fűző.

11 A 6212 vámtarifaszám egészére 6,5%-os szerződéses vámtétel vonatkozik.

A Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzései

12 A 2658/87 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázatát (a továbbiakban: KN-magyarázat) a Bizottság fogadja el.

13 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből az következik, hogy az alapügy megoldásához az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. március 4-én közzétett KN-magyarázat (HL 2015. C 76., 1. o.) az irányadó. A KN 6212 20 00 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés így szól: "Csípőszorító és nadrágos csípőszorító Ide tartozik a nadrágos csípőszorító, kötött vagy hurkolt anyagból is, száras vagy anélküli rövidnadrág vagy magasított derekú rövidnadrág formájúra szabva. Rendelkeznie kell az alábbi jellemzőkkel:

a) a derekat és a csípőt szorítja, oldalai (a szárától a felső széléig mérve) legalább 8 cm magasak,

b) függőleges irányban rugalmas, míg vízszintesen korlátozottan rugalmas. Ha a függőleges rugalmasság megmarad, megerősítés vagy hasi betét még csipkével, szalaggal, díszítéssel vagy hasonlóval is megengedett,

c) az alábbi textilanyagokból készült:

- pamut és legalább 15% elasztomer fonal keveréke, vagy

- műszál és legalább 10% elasztomer fonal keveréke, vagy

- (legfeljebb 50%) pamut és magas százalékban műszál keveréke legalább 10% elasztomer fonallal."

A Harmonizált Rendszer magyarázó megjegyzései

14 A Vámegyüttműködési Tanácsot, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezetét (WCO), az említett tanács létrehozásáról szóló, 1950. december 15-én Brüsszelben aláírt egyezmény létesítette. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amelyet - annak 1986. június 24-én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt - az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá.

15 Ezen egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése szerint a Vámegyüttműködési Tanácson belül létrejön az egyes szerződő felek képviselőiből álló "Összehangolt Harmonizált Rendszer Bizottság". E bizottság feladata különösen, hogy javaslatot tegyen az említett egyezmény módosítására, illetve megfogalmazza a HR értelmezését szolgáló magyarázó megjegyzéseket (a továbbiakban: HR magyarázó megjegyzések), illetve az osztályozási és egyéb véleményeket.

16 A HR 6212 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések szerint ide tartoznak azok a cikkek, amelyeket arra szántak, hogy az emberi test alakját tartó ruházatként viseljék, vagy mint egyes más ruházati cikkek tartóját használják, valamint mindezek részei, és ezek a cikkek készülhetnek bármilyen textilanyagból, beleértve a kötött vagy hurkolt anyagot is (akár rugalmasak, akár nem).

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

17 A Lutz 2013. október hónapban kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kért egy alakformáló rövidnadrág tekintetében, és a kérelmében azt javasolta, hogy ezt a rövidnadrágot a KN 6212 90 00 vámtarifaalszám alá sorolják be.

18 A német vámhatóságok olyan kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adtak ki, amelynek értelmében az említett rövidnadrágot a KN 6108 22 00 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

19 Mivel ezt a besorolást tévesnek tartotta, a Lutz panaszt terjesztett elő, majd annak elutasítását követően keresetet nyújtott be a Finanzgericht Hamburghoz (hamburgi adóügyi bíróság, Németország).

20 Ez a bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó áru egy alakformáló rövidnadrág, amelyet csípőig érő alsónadrágként alakítottak ki kötött textilanyagból, és mind függőleges, mind vízszintes irányban rugalmas. Ez a bíróság kifejti, hogy ez az alsónadrág kézzel kifeszítve kevésbé nyújtható vízszintes, mint függőleges irányban, és hogy az egyéni érzékeléstől függően eltérően lehet értékelni azt a kérdést, hogy milyen mértékű ez a csekélyebb mértékű nyújthatóság. A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy ebben az áruban nincsenek vízszintes irányban beledolgozott rugalmatlan egyedi elemek.

21 Az említett bíróság szerint az alapügy eldöntése céljából a KN 6108 22 00 és a KN 6212 20 00 vámtarifaalszám szabályai, valamint a KN-nek az említett vámtarifaalszámokra vonatkozó magyarázó megjegyzései bírnak jelentőséggel.

22 E bíróság úgy véli, hogy ha a szóban forgó áru a 6212 20 00 vámtarifaalszám (csípőszorító és nadrágos csípőszorító) szerinti nadrágos csípőszorítónak minősülne, azt a 6212 vámtarifaszám alá kellene besorolni, amely az árut a 6108 vámtarifaszámhoz képest pontosabban határozza meg.

23 A kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy ha ez az áru nem minősülne a 6212 20 00 vámtarifaalszám szerinti nadrágos csípőszorítónak, azt a 6108 vámtarifaszám, és azon belül a 6108 22 00 vámtarifaalszám (alsónadrág és rövidnadrág szintetikus vagy mesterséges szálból) alá kellene besorolni.

24 Ez a bíróság hozzáteszi, hogy a KN 6212 20 00 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés pontosabban határozza meg az e vámtarifaalszám szerinti "nadrágos csípőszorítót", és nem vitatott, hogy a szóban forgó áru rendelkezik az e magyarázó megjegyzés második bekezdésének a) és c) pontjában leírt jellemzőkkel.

25 E körülmények között e bíróság szerint a jelen esetben az a döntő kérdés, hogy az említett áru e jellemzőkön kívül rendelkezik-e az említett magyarázó megjegyzés második bekezdése b) pontjának első mondata értelmében leírt jellemzővel is, azaz a vízszintes irányban korlátozott függőleges rugalmassággal.

26 Úgy véli azonban, hogy nem kellően egyértelmű és pontos az ugyanezen magyarázó megjegyzés második bekezdése b) pontjának első mondatában szereplő megfogalmazás, azaz "függőleges irányban rugalmas, míg vízszintesen korlátozottan rugalmas".

27 Ennélfogva az említett bíróság a kérdéseivel a KN 6212 20 00 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés második bekezdése b) pontja első mondatának értelmezését kéri a Bíróságtól.

28 Először is a kérdést előterjesztő bíróság, abból az előfeltevésből kiindulva, hogy a nadrágos csípőszorítóknak mindig rendelkezniük kell vízszintes rugalmassággal, többek között arra keresi a választ, hogy hogyan kell egymással összehasonlítani ezt a rugalmasságot a függőleges rugalmassággal. E bíróság ebben a tekintetben közelebbről is kifejti, hogy a vízszintes rugalmasságnak jelentősen kisebb mértékűnek kell lennie a függőleges rugalmasságnál, mivel a függőleges rugalmasságnál csak csekély mértékben kisebb vízszintes rugalmasság nem tenne eleget az említett magyarázó megjegyzésben rögzített követelményeknek.

29 Másodszor, ez a bíróság arra mutat rá, hogy a "korlátozottnak" minősített jellemző a vízszintes rugalmasság abszolút korlátozottságára is vonatkozhat abban az értelemben, hogy a nadrágos csípőszorító vízszintes rugalmasságának további gátló eszközöknek köszönhetően abszolút korlátja van, amely a vízszintes rugalmasság esetében a nyúlást egy meghatározott ponton túl meggátolja. Ebben a tekintetben a KN 6212 20 00 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés második bekezdése b) pontjának első mondata azt sugallhatja, hogy a rugalmasság ilyen típusú korlátozottságáról van szó.

30 Az említett bíróság szerint az a kérdés is felmerül, hogy mely objektív kritériumok alapján kell elvégezni a függőleges rugalmasság és a vízszintes rugalmasság közötti összehasonlítást, vagy - amennyiben ez utóbbi rugalmasságnak létezik abszolút korlátozottsága - e korlátozottság jellemzését. A függőleges és vízszintes rugalmasság közötti összehasonlításon alapuló feltevést illetően elképzelhető az anyag kézzel történő széthúzása útján elvégzendő tisztán érzékelési vizsgálat, vagy a felhasznált anyag nyúlékonyságára vonatkozó adatokat szolgáltató műszaki mérési eljárások.

31 Végül a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy amennyiben a KN 6212 20 00 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés második bekezdése b) pontjának első mondata nem teszi lehetővé a szóban forgó nadrágos csípőszorítók besorolása céljából releváns jellemzők és tulajdonságok meghatározását, azon követelményeket illetően, amelyeknek a vízszintes rugalmasságnak meg kell felelnie, és a 6212 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázatra tekintettel kizárólag a bizonyos testrészek alakját tartó funkció fennállását kell alapul venni.

32 Ilyen körülmények között a Finanzgericht Hamburg (hamburgi adóügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1)

a) Úgy kell-e értelmezni a [KN] 6212 20 00 vámtarifaalszámra vonatkozó [...] magyarázatát [...], hogy a nadrágos csípőszorító »vízszintesen [már akkor is] korlátozottan rugalmas«, ha a vízszintes rugalmasság kisebb mértékű, mint a függőleges rugalmasság?

b) Az első kérdés a) pontjára adandó igenlő válasz esetén:

Milyen objektív kritériumok alapján végzendő el ez a függőleges és vízszintes rugalmasság közötti összehasonlítás?

2) Az 1. a) kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

a) Úgy kell-e értelmezni a [KN] 6212 20 00 vámtarifaalszámra vonatkozó [...] magyarázatát [...], hogy a nadrágos csípőszorító »vízszintesen [csak akkor] korlátozottan rugalmas«, ha a vízszintes rugalmasság jelentősen kisebb mértékű, mint a függőleges rugalmasság?

b) A 2. a) kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Milyen objektív kritériumok alapján végzendő el ez a függőleges és vízszintes rugalmasság közötti összehasonlítás, és ennek során milyen értékelési mércét kell alapul venni?

3) A 2. a) kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

a) Úgy kell-e értelmezni a [KN] 6212 20 00 vámtarifaalszámra vonatkozó [...] magyarázatát [...], hogy a nadrágos csípőszorító vízszintes rugalmasságának korlátozottsága nem a vízszintes rugalmasság függőleges rugalmassághoz viszonyított korlátozottságát, hanem annak abszolút korlátozottságát jelenti?

b) Ha a 3. kérdés a) pontjára igenlő a válasz:

Milyen objektív kritériumok alapján végzendő el annak vizsgálata, hogy a nadrágos csípőszorító rugalmassága a 3. a) kérdés szerinti értelemben vízszintesen korlátozott-e?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

33 A kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy valamely rövidnadrágnak vízszintes irányban milyen mértékben kell rugalmasnak lennie ahhoz, hogy a KN 6212 20 00 vámtarifaalszám alá tartozzon.

34 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a KN 6212 20 00 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés második bekezdése b) pontjának első mondatában szereplő szöveg értelmében a rövidnadrágnak "függőleges irányban rugalmas[nak], míg vízszintesen korlátozottan rugalmas[nak]" kell lennie ahhoz, hogy azt be lehessen sorolni az említett vámtarifaalszám alá.

35 Mindazonáltal a KN magyarázó megjegyzéseit illetően rá kell mutatni arra, hogy noha azok fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek jogi kötőerővel (lásd ebben az értelemben: 2016. június 9-iMIS-ítélet, C-288/15, EU:C:2016:424, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36 Hangsúlyozni kell, hogy a KN "Bevezető rendelkezések" című első része "Általános szabályok" című I. szakaszának "A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok" című A. pontjából az tűnik ki, hogy az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni (lásd ebben az értelemben: 2016. december 8-iLemnis Lighting ítélet, C-600/15, EU:C:2016:937, 35. pont).

37 A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételét tehát általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámnak és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek a szövege meghatározza (2016. december 8-iLemnis Lighting ítélet, C-600/15, EU:C:2016:937, 36. pont; 2017. február 16-iAramex Nederland ítélet, C-145/16, EU:C:2017:130, 22. pont).

38 Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Tanácsa széles mérlegelési jogkört ruházott a tagállamok vámszakértőivel együttesen eljáró Bizottságra, hogy pontosítsa az adott áruk besorolása során figyelembe vehető vámtarifaszámok tartalmát. Mindazonáltal a Bizottságnak a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontja szerinti intézkedések - többek között kiegészítő megjegyzések - elfogadására irányuló hatásköre a Bizottságot nem jogosítja fel arra, hogy módosítsa a HR-ről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott HR alapján megállapított vámtarifaszámok tartalmát, amely egyezmény 3. cikke szerint az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy nem módosítja annak hatályát (2015. február 12-iRaytek és Fluke Europe ítélet, C-134/13, EU:C:2015:82, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39 A KN 6212 vámtarifaszám szövegéből az tűnik ki, hogy ez a vámtarifaszám a következőket foglalja magában: "melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból is". Ezenkívül a KN 6212 20 00 vámtarifaalszám a KN 6212 vámtarifaszám keretében különösen a "csípőszorító[ra] és a nadrágos csípőszorító[ra]" vonatkozik.

40 Ami a HR magyarázó megjegyzéseit illeti, rá kell mutatni arra, hogy a kötelező erejük hiányának ellenére a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (2016. március 17-iSonos Europe ítélet, C-84/15, EU:C:2016:184, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

41 A 6212 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés szerint ide tartoznak azok az árucikkek, amelyeket arra szántak, hogy az emberi test alakját tartó ruházatként viseljék, vagy mint egyes más ruházati cikkek tartóját használják, és mindezek részei, minek körében ezek a cikkek készülhetnek bármilyen akár rugalmas, akár rugalmatlan textilanyagból, beleértve a kötött vagy hurkolt anyagot is.

42 A "csípőszorító", a "nadrágos csípőszorító" és a "fűző" általános megnevezésekből az következik - és ezt a Bizottság által a Bíróság elé terjesztett írásbeli észrevételek is alátámasztják -, hogy az e megnevezéseknek megfelelő áruk funkciója az emberi test alakjának tartása és formálása, amit a testre kifejtett leszorító hatással érnek el.

43 Márpedig az ilyen hatás csak akkor lehetséges, ha ezen áruk vízszintes rugalmassága nagyon alacsony mértékű.

44 A Bizottság arra hivatkozik, hogy az ilyen vízszintes rugalmasságnak abszolút korláttal kell rendelkeznie, ami a csípőszorító esetében azt követeli meg, hogy ahhoz rugalmatlan anyagokat használjanak fel, vagy azt, hogy abba ilyen anyagokból készített elemeket helyezzenek el.

45 Noha el kell ismerni a vízszintes rugalmasság jelentős korlátozottságának szükségességét, az nem tűnik szükségszerűnek, hogy a nadrágos csípőszorító rugalmatlan anyagokat vagy elemeket tartalmazzon.

46 Ugyanis műszakilag elképzelhetőnek tűnik az, hogy a csőszerűen kötött csípőszorítóban és nadrágos csípőszorítóban a kötés során karcsúsító zónákat helyezzenek el.

47 Ennélfogva figyelembe kell venni az alapügy tárgyát képező áru rendeltetését, mivel ez a rendeltetés a besorolás objektív kritériumát képezheti, amennyiben az szorosan az említett áruhoz tartozik, amely kötődést az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2017. április 26-iStryker EMEA Supply Chain Services ítélet, C-51/16, EU:C:2017:298, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48 Az alapügy tárgyát képező árunak - amelyet a kérdést előterjesztő bíróság "alakformáló rövidnadrágnak", a hannoveri fővámhivatal pedig "seamless shapewearnek" minősített - a rendeltetésére tekintettel megállapítható, hogy az a hatása révén, az emberi test alakjának tartására és formálására irányul. Ezen áru lényeges jellemzője tehát - a kérdést előterjesztő bíróság által végzendő vizsgálatot nem érintve - a vízszintes irányban nagyon alacsony mértékű rugalmasság annak érdekében, hogy az emberi test alakjának tartásával megteremtse a sziluett karcsúsításának objektív hatását.

49 Ebben a tekintetben a Lutz lényegében azt állítja, hogy a klasszikus fűzővel és csípőszorítóval ellentétben, amelyeknél az emberi test alakját tartó és formáló hatást általában merev varrású hasi résszel és rugalmas oldalsó részekkel érik el, ami a különböző részeknek varrógéppel történő összeállításával jár, az alsóruhákban lévő új körkötött tartóövrendszer, amely szabadalmaztatott műszaki újításnak minősül, a karcsúsító kontrollzónákat automatikusan bedolgozza az alsóruhákba oly módon, hogy az fokozatos fűzőhatással rendelkezzen.

50 Meg kell tehát állapítani, hogy a szóban forgó csípőszorítót vagy nadrágos csípőszorítót a szokásos alsóruháktól a jelentősen alacsony mértékű vízszintes rugalmasság különbözteti meg, amelynek az emberi test alakjának tartása, és a karcsúbb sziluett biztosítása a célja.

51 Egyébiránt a KN-nek a jelen ítélet 13. és 34. pontjában felidézett magyarázó megjegyzései nem irányulnak arra, hogy a csípőszorítónak és a nadrágos csípőszorítónak a KN 6212 20 00 vámtarifaalszám alá történő besorolását a vízszintes irányú rugalmasság teljes hiányától tegyék függővé.

52 Ennélfogva az alapügy tárgyát képező rövidnadrág objektív jellemzőiből és tulajdonságaiból az következik, hogy az alkalmas lehet a KN 6212 20 00 vámtarifaalszám alá történő besorolásra.

53 A kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia az alapügy tárgyát képező áru fizikai jellemzőit, valamint az alapügyben részt vevő felek e jellemzőkre vonatkozó állításait.

54 A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN-t úgy kell értelmezni, hogy az a rövidnadrág, amelyet vízszintes irányban alacsony mértékű rugalmasság jellemez, azonban nem tartalmaz vízszintes irányban beledolgozott rugalmatlan elemeket, besorolható a KN 6212 20 00 vámtarifaalszám alá, amennyiben a vizsgálat kimutatja, hogy e rövidnadrág vízszintes rugalmassága az emberi test alakjának tartása, és a karcsúbb sziluett biztosítása céljából jelentősen alacsony mértékű.

A költségekről

55 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2012. október 9-i 927/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az a rövidnadrág, amelyet vízszintes irányban alacsony mértékű rugalmasság jellemez, azonban nem tartalmaz vízszintes irányban beledolgozott rugalmatlan elemeket, besorolható a Kombinált Nómenklatúra 6212 20 00 vámtarifaalszáma alá, amennyiben a vizsgálat kimutatja, hogy e rövidnadrág vízszintes rugalmassága az emberi test alakjának tartása, és a karcsúbb sziluett biztosítása céljából jelentősen alacsony mértékű.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.