32014R0234[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 234/2014/EU rendelete ( 2014. március 11. ) a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 234/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére, 209. cikke (1) bekezdésére és 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Uniónak törekednie kell arra, hogy elmélyítse kapcsolatait és partnerségeket alakítson ki harmadik országokkal. Ez a rendelet egy olyan új és kiegészítő eszköz, amely közvetlenül támogatja az Unió külső szakpolitikáit, és kiterjeszti az együttműködési partnerségeket és a szakpolitikai párbeszédet a fejlesztési együttműködés keretein túlmutató területekre és témakörökre. Ez a rendelet az 1934/2006/EK tanácsi rendelet (3) hatálya alá tartozó iparosodott és magas jövedelmű országok és területek vonatkozásában szerzett tapasztalatokra épít.

(2) A 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által létrehozott, a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszköze keretében létrehozott földrajzi programok során a fejlődő országokkal, területekkel és régiókkal megvalósuló együttműködés köre szinte teljes egészében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC-OECD) által a hivatalos fejlesztési segélyre (ODA) meghatározott követelmények teljesítését szolgáló pénzügyi intézkedésekre korlátozódott.

(3) Az elmúlt évtized során az Unió következetesen erősítette bilaterális kapcsolatait a világ számos különböző térségében található iparosodott és egyéb magas, illetve közepes jövedelmű országgal és területtel.

(4) Az Uniónak globális hatályú külpolitikai pénzügyi eszközre van szüksége, amely lehetővé teszi olyan intézkedések támogatását, amelyek az ODA keretében esetleg nem támogathatók, de az érintett harmadik országokkal fennálló kapcsolatok - különösen a szakpolitikai párbeszéden és a partnerségek fejlesztésén keresztül történő - elmélyítésében és megszilárdításában kulcsfontosságúak. Ennek az új, hatályát és célkitűzéseit tekintve innovatív eszköznek pozitív környezetet kell teremtenie az Unió és az érintett harmadik országok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez, továbbá elő kell segítenie az alapvető uniós érdekek érvényesülését.

(5) Az Unió érdeke, hogy elmélyítse kapcsolatait és a párbeszédet azokkal az országokkal, amelyek esetében az Unió stratégiai érdeke megkívánja a kapcsolatok előmozdítását, különösen azokkal a fejlett és fejlődő országokkal, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a nemzetközi ügyekben, így például a globális kormányzásban, a külpolitikában, a nemzetközi gazdaságban, az olyan multilaterális fórumokon és szervezetekben, mint például a G8-ak és a G20-ak, valamint a globális kihívások kezelésében.

(6) Az Uniónak átfogó partnerségeket kell kiépítenie a nemzetközi színtér új szereplőivel a szilárd és befogadó nemzetközi rend támogatása, a közös globális közjavak kialakításának és az Unió alapvető érdekeinek előmozdítása, valamint az Unió ismertségének ezen országokban való növelése érdekében.

(7) E rendelet hatályának a világ egészére ki kell terjednie annak érdekében, hogy az e rendeletben foglalt célkitűzésekkel összhangban az Unió stratégiai érdekeinek megfelelően bármely ország vonatkozásában szükség szerint támogatni lehessen a kapcsolatok megszilárdítását célzó együttműködési intézkedéseket.

(8) Az Unió érdeke, hogy továbbra is ösztönözze az azon országokkal folytatott párbeszédet és együttműködést, amelyek már nem jogosultak a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköz (a továbbiakban: a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköz) keretében megvalósuló bilaterális programokban való részvételre.

(9) Az Uniónak érdekében áll továbbá hatékony multilateralizmusra épülő, inkluzív globális intézmények létrehozása érdekében fellépni.

(10) E rendelet alapján az Uniónak támogatnia kell az "Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája" című, a 2010. március 3-i bizottsági közleményben felvázolt stratégia (a továbbiakban: Európa 2020) külső dimenziójának végrehajtását, három pillért is egyesítve ezáltal: a gazdaságit, a társadalmit és a környezetit. E rendeletnek különösen az olyan globális kérdésekhez kapcsolódó célkitűzéseket kell támogatnia, mint például az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és az erőforrás-hatékonyság, a környezetbarátabb gazdaságra való áttérés, a tudomány, az innováció és a versenyképesség, a mobilitás, a kereskedelem és a beruházás, a harmadik országokkal kialakított gazdasági partnerségek, üzleti, foglalkoztatási és szabályozási együttműködés, valamint az uniós gazdasági társaságok- köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) - nemzetközivé válásának az elősegítése. A rendeletnek ösztönöznie kell továbbá a nyilvános diplomáciát, az oktatási és tudományos ügyekben való együttműködést, valamint a tájékoztatási tevékenységeket.

(11) Az éghajlatváltozás elleni küzdelem elismerten azon nagy globális kihívások egyike, amellyel az Uniónak és a szélesebb értelemben vett nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. Az éghajlatváltozás az egyik olyan terület, ahol sürgős nemzetközi fellépésre van szükség, és ahol az uniós célok elérése szükségessé teszi a partnerországokkal való együttműködést. Az Uniónak következésképpen meg kell erősítenie az éghajlatváltozással kapcsolatos globális egyetértés elősegítésére irányuló erőfeszítéseit. "Az Európa 2020 stratégia költségvetése" című, 2011. június 29-i bizottsági közleménynek megfelelően - amely felhívja az Uniót, hogy költségvetésének az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó részét legalább 20 %-ára kell növelni - e rendeletnek hozzá kell járulnia ezen cél eléréséhez.

(12) Az olyan transznacionális kihívások, mint a környezetkárosodás, valamint a nyersanyagokhoz és a ritkaföldfémekhez való hozzáférés és azok fenntartható használata szabályokon alapuló, inkluzív megközelítés alkalmazását teszik szükségessé.

(13) Az Unió elkötelezett a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020. évi globális célkitűzések teljesítésének elősegítése és az ezekhez kapcsolódó, az erőforrások mobilizációjára irányuló stratégia megvalósítása mellett.

(14) Az Unió a partnerországaival fenntartott kapcsolataiban világszerte elkötelezte magát a mindenki számára biztosított tisztességes munka, valamint a nemzetközileg elismert munkaügyi normák és multilaterális környezetvédelmi megállapodások megerősítése és tényleges végrehajtása mellett.

(15) Az Unió egyik fontos stratégiai érdeke, hogy élénkítse a növekedést és a munkahelyteremtést azzal, hogy multilaterális és bilaterális szinten ösztönzi a tisztességes és nyitott kereskedelmet és beruházást, továbbá hogy támogatja az Unió mint szerződő fél részvételével létrejött kereskedelmi és beruházási megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat és e megállapodások végrehajtását. E rendelet alapján többek között a szabályozási együttműködés és harmonizáció, a nemzetközi normák elősegítése, a szellemitulajdon-jogok védelmének fokozása révén, valamint a piacra jutás indokolatlan akadályainak felszámolására törekedve az Uniónak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az-uniós gazdasági társaságok, és nem utolsó sorban a kis- és középvállalkozások - számára világszerte biztonságos környezet alakuljon ki a fokozott kereskedelmi és beruházási lehetőségek tekintetében.

(16) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikke értelmében az Unió nemzetközi szintű tevékenységét ugyanazon elveknek kell irányítaniuk, mint amelyek a létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és amelyek érvényesülését a világ többi részén is elő kívánja mozdítani, nevezetesen a demokráciának, a jogállamiságnak, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltának, az emberi méltóság tiszteletben tartásának, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának.

(17) Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységét szolgáló eszközök közötti koherencia és kiegészítő jelleg, valamint az ezen rendelet, a külső tevékenységet szolgáló egyéb finanszírozási eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ennek pedig a külső tevékenységek finanszírozására szolgáló eszközök keretében kidolgozott programok kölcsönös megerősítését is maga után kell vonnia.

(18) Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió támogatása láthatóvá váljon a kedvezményezett országok polgárai és az uniós polgárok számára - lehetőség szerint - megfelelő eszközök alkalmazásával célzott kommunikációt és tájékoztatást kell végezni.

(19) Az e rendeletben foglalt célkitűzések eléréséhez olyan differenciált és rugalmas megközelítést kell alkalmazni a legfontosabb partnerországokkal, amely figyelembe veszi azok gazdasági, társadalmi és politikai viszonyait, valamint az Unió sajátos érdekeit, szakpolitikai prioritásait és stratégiáit is, világszerte fenntartva a beavatkozás lehetőségét bárhol a világon, ahol ez szükségessé válik. Az Uniónak átfogó megközelítést kell alkalmaznia a külpolitika terén, beleértve az Unió ágazati szakpolitikáit is.

(20) A többéves indikatív programokban nem szereplő különös intézkedések elfogadása révén az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy rugalmasan és a megfelelő időben reagáljon a változó vagy az előre nem látható igényekre, hogy a harmadik országokkal fennálló kapcsolataiban hatékonyabban tudjon fellépni saját érdekeinek érvényesítése és védelme érdekében.

(21) E rendelet céljait minden olyan esetben, amikor az lehetséges és célszerű, az érintett partnerekkel és érdekelt felekkel, köztük a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal konzultálva kell megvalósítani, figyelembe véve ezek szerepének jelentőségét.

(22) Az e rendelet keretében végrehajtott uniós külső tevékenységnek egyértelmű eredményekhez (ideértve a következményeket, a végeredményeket és a hatásokat) kell hozzájárulnia az uniós támogatásban részesülő országokban. Valahányszor lehetséges és helyénvaló, az Unió külső tevékenységének eredményeit és az e rendelettel létrehozott eszköz hatékonyságát olyan előre meghatározott, egyértelmű, átlátható és adott esetben országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez.

(23) Az e rendeleten alapuló intézkedések végrehajtásakor adott esetben kellően figyelembe kell venni az Európai Parlament állásfoglalásait és ajánlásait.

(24) Annak érdekében, hogy e rendelet hatálya igazodjék a harmadik országok gyorsan változó világához, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben meghatározott prioritások vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(25) Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni (6). Figyelembe véve e végrehajtási aktusok sajátosságait, különösen azok szakpolitika-orientáló jellegét, és pénzügyi hatásait, azok elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, kivéve a kisebb összegű, technikai végrehajtási intézkedések esetében.

(26) A külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályokat és eljárásokat a(z) 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) állapítja meg.

(27) Ez a rendelet meghatározza az alkalmazásának időtartamára vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (8) 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(28) Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetét és működését a 2010/427/EU tanácsi határozat állapítja meg (9).

(29) Mivel a rendelet célját, nevezetesen a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(30) Indokolt e rendelet alkalmazásának időszakát az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet alkalmazási időszakához (10) igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és célok

(1) Ez a rendelet a harmadik országokkal folytatandó együttműködésre irányuló Partnerségi Eszközt (a továbbiakban: Partnerségi Eszköz) hoz létre az uniós és a kölcsönös érdekek előmozdítása és támogatása érdekében. A Partnerségi Eszközzel azokat az intézkedéseket kell támogatni, amelyek hatékonyan és rugalmasan képesek megvalósítani az Unió harmadik országokkal fennálló bilaterális, regionális vagy multilaterális kapcsolataiból eredő célkitűzéseket, kezelnie kell a globális kihívásokat, illetve biztosítja a multilaterális szinten hozott döntések megfelelő nyomon követését.

(2) E Partnerségi Eszköz keretében finanszírozandó intézkedésekben tükröződniük kell az alábbi konkrét uniós célkitűzéseknek:

a) az Unió bilaterális, regionális és régiók közötti együttműködési partnerségi stratégiáinak támogatása a szakpolitikai párbeszéd előmozdításával, valamint a globális kihívások közös megközelítéseinek és kezelésének kidolgozásával. E célkitűzés megvalósulását többek között a legfontosabb partnerországok által az éghajlatváltozás elleni küzdelem vagy az Unió környezetvédelmi előírásainak előmozdítása terén elért előrehaladás révén kell mérni;

b) az Európa 2020 nemzetközi dimenziójának megvalósítása. E célkitűzés megvalósulását azzal kell mérni, hogy a legfontosabb partnerországok milyen mértékben veszik át az Európa 2020 szakpolitikáit és célkitűzéseit;

c) gazdasági partnerségek, üzleti és szabályozási együttműködés révén az uniós gazdasági társaságok partnerországbeli piacra jutásának elősegítése, valamint e vállalkozások számára a kereskedelmi, a beruházási és az üzleti lehetőségek fokozása, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával együtt. E célkitűzés megvalósulását az Uniónak a legfontosabb partnerországokkal folytatott kereskedelemben való részesedésével, valamint az e rendelet szerinti fellépésekkel, programokkal és intézkedésekkel kifejezetten megcélzott partnerországokba irányuló kereskedelem és beruházás volumenével kell mérni;

d) az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és láthatóságának javítása a nyilvános diplomácián és az emberek közötti kapcsolatokon keresztül, valamint az oktatási, a tudományos és az agytrösztök keretében megvalósuló együttműködés és tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek és érdekek előmozdítása. E célkitűzés megvalósulását többek között közvélemény-kutatásokkal vagy értékelésekkel lehet mérni.

2. cikk

Hatály

(1) E rendelet elsősorban az azon országokkal folytatott együttműködési intézkedéseket támogatja, amelyek esetében az Unió stratégiai érdeke megkívánja a kapcsolatok ösztönzését, különösen azokkal a fejlett és fejlődő országokkal, amelyek egyre jelentősebb szerepet játszanak a nemzetközi ügyekben, így például a külpolitikában, a nemzetközi gazdaságban és kereskedelemben, a multilaterális fórumokon,valamint a globális kormányzásban és a globális kihívások kezelésében, illetve ahol az Unió egyéb jelentős érdekekkel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az e rendelet szerinti együttműködésre minden harmadik ország, régió és terület jogosult lehet.

3. cikk

Általános elvek

(1) Az Unió a harmadik országokkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek - a demokrácia, az egyenlőség, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság - előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására.

(2) Az uniós támogatás hatásának fokozása érdekében adott esetben differenciált és rugalmas megközelítést kell alkalmazni a harmadik országokkal való együttműködés kialakítása során az ezen országok gazdasági, társadalmi és politikai körülményeinek, valamint az Unió sajátos érdekeinek, szakpolitikai prioritásainak és stratégiáinak figyelembevétele érdekében.

(3) Az Unió támogatja a globális kihívások koherens multilaterális megközelítését, és előmozdítja a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel, illetve testületekkel - így például a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az ENSZ ügynökségekkel, alapokkal és programokkal, valamint egyéb bilaterális támogatókkal - folytatott együttműködést.

(4) E rendelet végrehajtásakor az Unió a szakpolitikák, a stratégiai tervezés és programozás, valamint a végrehajtási intézkedések kialakítása során koherencia és következetesség biztosítására törekszik a külső tevékenységének egyéb területeivel, különösen a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszközzel és egyéb vonatkozó uniós szakpolitikákkal.

(5) Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedéseknek adott esetben az olyan eszközökben meghatározott együttműködési politikákon kell alapulniuk, mint például az Unió és az érintett nemzetközi szervezetek, vagy az Unió és az érintett harmadik országok, illetve régiók közötti megállapodások, nyilatkozatok és cselekvési tervek.

Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedéseknek le kell fedniük az Unió sajátos érdekeinek, szakpolitikai prioritásainak és stratégiáinak előmozdításához kapcsolódó területeket is.

(6) Az e rendelet keretében nyújtott uniós támogatást a 236/2014/EU rendeletnek megfelelően kell megvalósítani.

4. cikk

Programozás és a pénzeszközök indikatív elosztása

(1) A Bizottság a 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében többéves indikatív programokat fogad el.

(2) A többéves indikatív programokban meg kell határozni az Unió stratégiai érdekeit és/vagy a kölcsönös érdekeket és prioritásokat, valamint a konkrét célkitűzéseket és az elvárt eredményeket. Azon országok vagy régiók esetében, amelyekre vonatkozóan átfogó uniós stratégiát tartalmazó közös keretdokumentum készült, a többéves indikatív programoknak ezen a dokumentumon kell alapulniuk.

(3) A többéves indikatív programokban meg kell állapítani továbbá az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritási területeket, és az érintett időszakra körvonalazni kell a pénzeszközök indikatív elosztását összességében, prioritási területek szerint, valamint partnerországonként vagy partnerország-csoportonként, ideértve a globális kezdeményezésekben való részvételt is. Az említett összegek adott esetben tartomány formájában is megadhatók.

(4) A többéves indikatív programokban a teljes összeg 5 %-át meg nem haladó mértékig elő lehet irányozni olyan pénzösszegeket, amelyeket nem rendelnek prioritási területhez, partnerországhoz vagy partnerországcsoporthoz. Ezeket a pénzösszegeket a 236/2014/EU rendelet 2. cikkének (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban kell lekötni.

(5) A 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésében említett eljárás kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben alkalmazható a többéves indikatív programok módosítására.

(6) Az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérésével összefüggésben a Bizottság az Unió harmadik országokkal folytatott együttműködése során figyelembe veheti az Unió legkülső régióinak, valamint tengerentúli országainak és területeinek földrajzi közelségét.

(7) A 236/2014/EU rendelet 17. cikkében említett félidős felülvizsgálati jelentés (a továbbiakban: félidős felülvizsgálati jelentés)közzétételét követően végrehajtott programozási vagy program-felülvizsgálati tevékenység során figyelembe kell venni a félidős felülvizsgálati jelentésben foglalt eredményeket, megállapításokat és következtetéseket.

5. cikk

Tematikus prioritások

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e rendelet értelmében nyújtott uniós támogatás által követendő és e rendelet mellékletében megállapított tematikus prioritások módosítására vonatkozóan. Így különösen, a félidős felülvizsgálati jelentés közzétételét követően és ezen jelentésben foglalt ajánlások alapján a Bizottság 2018. március 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet mellékletének módosításáról.

6. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap az 5. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 5. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása e rendelet időbeli hatályával megegyező időtartamra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) Az 5. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

7. cikk

Bizottság

A Bizottságot a Partnerségi Eszközzel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

8. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1) Az e rendelet végrehajtására elkülönített pénzügyi keretösszeg a 2014-2020-as időszakra 954 765 000 EUR.

Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keretben meghatározott korlátokon belül.

(2) Az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 18. cikke (4) bekezdésében említettek szerint a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében a különböző külső tevékenységekkel kapcsolatos finanszírozási eszközökből, azaz (Fejlesztési Együttműködési Eszközből, a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) által létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) által létrehozott Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA II) és a Partnerségi Eszközből) 1 680 000 000 EUR indikatív összeget kell elkülöníteni az 1288/2013/EU rendelet értelmében vett partnerországokba, vagy ilyen országokból érkező tanulási célú mobilitással kapcsolatos intézkedésekre, valamint az ezen országok hatóságaival, intézményeivel és szervezeteivel folytatott együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. E pénzeszközök felhasználására az 1288/2013/EU rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

A pénzeszközök két többéves előirányzat révén állnak majd rendelkezésre, amelyek az első négy, illetve a fennmaradó három évre szólnak. Az eszközből származó előirányzatokat fel kell tüntetni az e rendelet szerinti többéves indikatív programozásában, az érintett országok megállapított igényeivel és prioritásaival összhangban. Az előirányzott összegek jelentős, előre nem látható körülmények vagy fontos politikai változások esetén az Unió külső tevékenységének prioritásaival összhangban felülvizsgálhatók.

(3) Az 1288/2013/EU rendelet keretében végrehajtott tevékenységeket kizárólag a Partnerségi Eszközből kell finanszírozni, amennyiben nem jogosultak más külső tevékenységi eszközből történő finanszírozásra, és kiegészítik vagy megerősítik az e rendelet keretébe tartozó egyéb kezdeményezéseket.

9. cikk

Európai Külügyi Szolgálat

Ezt a rendeletet a 2010/427/EU határozattal összhangban kell alkalmazni.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. március 11-én.

az Európa Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 391., 2012.12.18., 110. o.

(2) Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 11-i határozata.

(3) A Tanács 1934/2006/EK rendelete (2006. december 21.) az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 405., 2006.12.30., 41. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról(lásd e Hivatalos Lap 44. oldalát).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 236/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 95. oldalát).

(8) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(9) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(10) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az "Erasmus+" elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347.,2013.12. 20, 50. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 27. oldalát).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 11. oldalát).

MELLÉKLET

A PARTNERSÉGI ESZKÖZHÖZ TARTOZÓ TEMATIKUS PRIORITÁSOK: A PROGRAMOZÁS ÁLTALÁNOS KERETE

1. Az 1 cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti célkitűzés

Az Unió bilaterális, regionális és régiók közötti együttműködési partnerségi stratégiáinak támogatása a szakpolitikai párbeszéd előmozdításával, valamint a globális kihívások közös megközelítéseinek és kezelésének kidolgozásával:

- a partnerségi és együttműködési megállapodások, a cselekvési tervek és hasonló kétoldalú eszközök végrehajtásának a támogatása;

- a nemzetközi ügyekben, többek között a külpolitikában kiemelt szerepet játszó harmadik országokkal folytatott politikai és gazdasági párbeszéd elmélyítése;

- az érintett harmadik országokkal való aktív kapcsolatépítés támogatása a közös érdekű kétoldalú és globális kérdések terén;

- a nemzetközi fórumokon, pl. a G20-csoport találkozóin elért eredmények nyomán a megfelelő intézkedések meghozatalának, illetve a koordinált végrehajtásnak az előmozdítása.

A globális kihívások terén folytatott együttműködés megerősítése, különösen az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a környezetvédelem problémáinak kezelése céljából.

- a partnerországok ösztönzése, hogy tegyenek erőfeszítéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, különösen a megfelelő szabályozási és teljesítménynormák előmozdításával és támogatásával;

- a termelés és a kereskedelem környezetbarát jellegének erősítése;

- az energiaügyi együttműködés továbbfejlesztése;

- a megújuló és fenntartható energiaforrások előmozdítása.

2. Az 1 cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti célkitűzés

Az Európa 2020 nemzetközi dimenziójának a végrehajtása, három pillér - a gazdasági, a társadalmi és a környezeti - egyesítése által:

- az érintett harmadik országokkal folytatott szakpolitikai párbeszéd és együttműködés erősítése, az Európa 2020 keretébe tartozó valamennyi terület figyelembevételével;

- az Unió belső szakpolitikáinak a legfontosabb partnerországok körében való előmozdítása, és e tekintetben a szabályozás közelítésének a támogatása.

3. Az 1 cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti célkitűzés

A partnerországokkal fennálló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elősegítése és támogatása:

- a biztonságos befektetési és üzleti környezet előmozdítása, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét, a piacra jutás akadályainak felszámolását, a megerősített szabályozási együttműködést, az uniós termékek és szolgáltatások lehetőségeinek az előmozdítását, különösen azokon a területeken, ahol az Unió versenyelőnnyel rendelkezik, valamint a nemzetközi szabványokat;

- az Unió mint szerződő fél részvételével létrejött kereskedelmi és beruházási megállapodások megtárgyalásának, végrehajtásának és végrehajtásának a támogatása.

4. Az 1 cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti célkitűzés

- A felsőoktatási együttműködés erősítése: a hallgatói és oktatói mobilitás fokozása, aminek révén partnerségek jöhetnek létre a felsőoktatás színvonalának javítása és a képesítések elismerését lehetővé tevő közös felsőfokú végzettségek kialakítása céljából(Erasmus + program);

- A széles körű uniós ismeretek fokozása és az Unió elismertetése: az uniós értékek és érdekek előmozdítása a partnerországokban megerősített nyilvános diplomácia és tájékoztatási tevékenységek révén, az eszköz céljainak támogatása érdekében.

Az Európai Bizottság nyilatkozata az Európai Parlamenttel folytatott stratégiai párbeszédről (1)

Az Európai Bizottság az EUSZ 14. cikke alapján stratégiai párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet programozása előtt, valamint - adott esetben - az eszköz érintett kedvezményezettjeivel való első konzultációt követően. Az Európai Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a programozásra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns dokumentumokat, az országonkénti/régiónkénti indikatív keretösszegekkel együtt, az egyes országokon/régiókon belül pedig feltüntetve a prioritásokat, a lehetséges eredményeket és a földrajzi programok egyes prioritásaira vonatkozó indikatív keretösszegeket, továbbá a támogatás megválasztott módozatát (2). Az Európai Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a programozásra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns dokumentumokat, a tematikus prioritásokkal, a lehetséges eredményekkel, a támogatás megválasztott módozatával (2), valamint a tematikus programokban szereplő prioritások pénzügyi keretösszegeivel. Az Európai Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament e kérdésben képviselt álláspontját.

Az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel a félidős értékelés előkészítése során és azt megelőzően, hogy a programozási dokumentumok bármilyen lényeges felülvizsgálatára sor kerülne e rendelet érvényességi ideje alatt.

Az Európai Bizottság az Európai Parlament felkérésére kifejti, hogy az Európai Parlament észrevételeit mely pontokon vette figyelembe a programozási dokumentumokban, illetve milyen esetleges egyéb lépéseket hajtott végre a stratégiai párbeszéd nyomán.

(1) Az Európai Bizottságot a portfólióért felelős biztos szintjén képviselik.

(2) Adott esetben.

Az Európai Parlament állásfoglalása a pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatás felfüggesztéséről

Az Európai Parlament megjegyzi, hogy a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet semmilyen kifejezett hivatkozást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a támogatás felfüggeszthető lenne abban az esetben, ha a kedvezményezett ország nem tesz eleget a vonatkozó eszközben szereplő alapelveknek, és nevezetesen a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása elvének.

Az Európai Parlament megítélése szerint az ezen eszközök keretében nyújtott támogatások felfüggesztése módosítaná a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott átfogó finanszírozási rendszert. Az Európai Parlament mint társjogalkotó és a költségvetési hatóság egyik ága, ezért jogosult arra, hogy amennyiben ilyen döntés meghozatala szükséges, e tekintetben maradéktalanul gyakorolja előjogait.