32008D1298[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1298/2008/EK határozata ( 2008. december 16.) a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló Erasmus Mundus 2009-2013 cselekvési program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1298/2008/EK HATÁROZATA

(2008. december 16.)

a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló Erasmus Mundus 2009-2013 cselekvési program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 149. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2317/2003/EK határozata (3) létrehozott egy, a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló programot (Erasmus Mundus 2004-2008).

(2) A Tanács 1085/2006/EK rendelete (4) létrehozott egy előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA); az Európai Parlament és a Tanács 1638/2006/EK rendelete (5) meghatározta az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezéseket; az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete (6) létrehozta a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközét; a Tanács 1934/2006 rendelete (7) létrehozta az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközét; a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás (8) (a továbbiakban: az AKCS-EK megállapodás), és az AKCS-EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a közösségi támogatás finanszírozásának meghatározásáról szóló belső megállapodás (9) (a továbbiakban: az AKCS-EK belső megállapodás) irányadó az Európai Fejlesztési Alapra.

(3) Az új Erasmus Mundus program a 2004-2008-as programnak megfelelően egy kiválóságra törekvő elgondolásba illeszkedik. A javasolt tanulmányok színvonalának, a fogadtatás minőségének és a világviszonylatban versenyképes ösztöndíjaknak köszönhetően vonzerőt jelent a harmadik országok legjobb diákjai számára.

(4) A külső támogatási eszközök és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (10) tárgyalásának során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számos kérdésben megegyezésre jutott az intézményközi megállapodáshoz csatolt 4. nyilatkozatban meghatározott demokratikus ellenőrzéssel és a külső fellépések koherenciájával kapcsolatban.

(5) Az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatásügyi miniszterei által aláírt Bolognai Nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre az "európai felsőoktatási térség" 2010-re való megteremtése céljából; e folyamat aktív közösségi szintű támogatást élvez. A bolognai folyamatban részt vevő országok 45, felsőoktatásért felelős minisztere 2007. május 17-i és 18-i találkozóján elfogadta "Az európai felsőoktatási térség és a világ" elnevezésű stratégiát, és a 2009. évre prioritásként jelölte meg a következőket: jobb tájékoztatás az európai felsőoktatási térségről és a felsőfokú oklevelek jobb elismerése.

(6) Az Európai Tanács 2000. március 23 -24-i lisszaboni rendkívüli ülésén azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, és felkérték az oktatási, ifjúsági és kulturális ügyekért felelős Tanácsot, hogy a közös problémákra és prioritásokra összpontosítva, ám a nemzeti különbségek tiszteletben tartásával dolgozza ki a konkrét jövőbeli célok általános hátterét. 2001. február 12-én a Tanács elfogadott egy jelentést az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeli céljairól. Ezt követően 2002. június 14-én részletes munkaprogramot fogadott el e célok nyomon követésére vonatkozóan, amely közösségi szintű támogatást igényel. Az Európai Tanács 2002. március 15-16-i barcelonai ülésén azt a célt tűzték ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszerei 2010-re minőségi referenciává váljanak az egész világ számára.

(7) "Az Európa szellemi tőkéjének mozgósításáról: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához!" és "Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósításáról" szóló 2005. április 20-i és 2006. május 10-i bizottsági közlemények, az egyetemeknek Európa globális tudásalapú gazdaságban való versenyképességét célzó modernizálásáról szóló, 2007. november 23-i tanácsi állásfoglalás, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hangsúlyozza, hogy az európai felsőoktatási intézményeknek felül kell kerekedni széttagoltságukon, erőiket egyesítve az oktatás és a kutatás színvonalának emelése érdekében és azért, hogy jobban megfelelhessenek a munkaerőpiac folyton változó elvárásainak. Az Európai Tanács 2006. június 15. és 16-i ülése megerősítette az európai felsőoktatás korszerűsítésének szükségességét.

(8) A folyamatban lévő Erasmus Mundus program időközi értékeléséről szóló jelentés és a program jövőjéről folytatott nyilvános konzultáció kiemelte a jelenlegi program céljainak és cselekvéseinek helytállóságát, és azok folytatásának szükségességét bizonyos kiigazításokkal - mint a program kiterjesztése a doktori szintre, a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények és a harmadik államok igényeinek jobb integrálása a programba, valamint a program európai résztvevőinek jobb finanszírozása.

(9) A harmadik országokra irányuló felsőoktatási együttműködési program céljai az európai felsőoktatás minőségének javítása, a népek közötti megértés előmozdítása és a felsőoktatás fenntartható fejlődésének támogatása a harmadik országokban - megakadályozva ugyanakkor az agyelszívást, és előnyben részesítve a lakosság sebezhető csoportjait. E célok elérésének leghatékonyabb eszközei a kiválósági program keretében a posztgraduális szintű integrált tanulmányi programok, valamint - az Erasmus Mundus partnerségekre vonatkozó 2. cselekvést illetően - a harmadik országokkal való partnerségek a képzés valamennyi szintjén, a legtehetségesebb hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak és az európai felsőoktatás egész világra kiterjedő vonzerejét növelő projektek. Pontosabban: a tanulmányi kiválóságra irányuló programok az Erasmus Mundus közös programokra vonatkozó 1., és a 2. cselekvésben egyaránt helyet kapnak, míg a fejlődési célokat kizárólag a 2. cselekvésből támogatják majd. Az értékelés során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania a programnak az agyelszívás terén gyakorolt lehetséges hatásaira.

(10) Annak garantálása érdekében, hogy a program kedvezményezettjeinek fogadása és ellátása magas színvonalon történjen, a tagállamoknak törekedniük kell a vízummal kapcsolatos eljárásaik a lehető legegyértelműbbé tételére. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok minden fontos honlapja, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó információk szerepeljenek az Erasmus Mundus honlapján.

(11) A Közösségnek fokozott erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy harcoljon a kirekesztés valamennyi formája ellen, beleértve a rasszizmust, az idegengyűlöletet és a hátrányos megkülönböztetést, hogy világszerte elősegítse a kultúrák közötti párbeszédet és megértést. A felsőoktatás szociális vetületéből, valamint a demokrácia eszméiből és az emberi jogok tiszteletéből fakadóan - ideértve a férfiak és a nők közötti egyenlőség kérdéseit is, amelyet támogat -, a mobilitás e területen lehetővé teszi az egyének számára azt, hogy tapasztalatokat szerezzenek számukra új kulturális és társadalmi környezetben, és megkönnyíti számukra más kultúrák megismerését. E célok követése tiszteletben tartja az Európai Unió alapjogi chartájában (12), és különösen a 21. cikke (1) bekezdésében foglalt jogokat és elveket.

(12) A nyelvoktatás és nyelvtanulás, valamint a nyelvi sokszínűség támogatását a felsőoktatás terén tett közösségi fellépés kiemelt fontosságú kérdésének kell tekinteni. A nyelvoktatás és nyelvtanulás különösen fontos a harmadik országokkal való kapcsolat szempontjából, és azon európai diákok számára is, akik ezen országokba utaznak.

(13) A 2004-2008-as időszakban az Erasmus Mundus ösztöndíjakat a Bizottság külső együttműködési eszközéből finanszírozott országspecifikus ösztöndíjakkal egészítették ki annak érdekében, hogy növeljék a meghatározott harmadik országokból - Kínából, Indiából, a nyugat-balkáni országokból vagy az AKCS-országokból - érkező kedvezményezett hallgatók számát. A 2009-2013 között időszakra mérlegelni lehet hasonló lehetőségeket a szóban forgó külső együttműködési eszközök politikai prioritásaival, szabályaival és eljárásaival összhangban, tiszteletben tartva a programnak az e határozatban leszögezett kiválóságra törekvését és a kedvezményezettek lehető kiegyensúlyozottabb földrajzi képviseletét.

(14) A Közösségnek valamennyi tevékenysége során arra kell törekednie, hogy felszámolja az egyenlőtlenségeket, és segítse a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint.

(15) Jobb hozzáférést kell biztosítani a hátrányos helyzetű csoportokból jövőknek, és aktívan kell foglalkozni a fogyatékkal élők speciális tanulási igényeivel a program valamennyi részének végrehajtása során, beleértve a magasabb támogatások alkalmazását a hátrányos helyzetű résztvevők többletköltségeinek fedezése céljából.

(16) A Szerződés 149. cikkével összhangban e határozat nem sérti a nemzeti jogi és eljárási kereteket, különös tekintettel a felsőoktatási intézmények létrehozására és elismerésére.

(17) Annak érdekében, hogy a program az Unión belül és azon kívül nagyobb nyilvánosságot kapjon, hogy jobban elérje céljait és ismertebbé tegyék eredményeit, a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó egységes politikára van szükség, amelynek keretében kellő időben részletes információkkal látják el a polgárokat minden egyes végzett fellépésről és a program által kínált lehetőségről, valamint tisztázzák a követendő eljárásokat. A tájékoztatási politika - amely elsősorban a részt vevő felsőoktatási intézményeken keresztül valósul meg - alapvető fontossággal bír, különösen azokban az országokban, ahol a programban való részvétel aránya alacsony.

(18) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (13) és az 1605/2002/EK, Euratom rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (14) az egyszerűség és összhang elvének a költségvetési eszközök megválasztásakor történő figyelembevételével, a program felsőoktatási kiválóságra törekvésének tiszteletben tartásával, és a forrásösszeg és a források felhasználásához kapcsolódó igazgatási terhek között szükséges arányossággal kell alkalmazni.

(19) Ez a határozat meghatározza a többéves program olyan pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (15) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(20) A program felsőoktatási kiválóságra irányuló céljainak tiszteletben tartásával, az 1. cselekvés és az európai felsőoktatás támogatására irányuló 3. cselekvés végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni. A 2. cselekvés végrehajtásához szükséges intézkedéseket az alábbiakkal összhangban kell elfogadni: 1085/2006/EK rendelet, az 1638/2006/EK rendelet, 1905/2006/EK rendelet, 1934/2006/EK rendelet, az AKCS-EK partnerségi megállapodás, és az AKCS-EK belső megállapodás.

(21) Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a Közösség és a harmadik országok közötti többoldalú együttműködés, többoldalú mobilitás és információcsere szükségessége miatt, és ezért a szükséges cselekvések és intézkedések jellege miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1) Ez a határozat létrehozza az "Erasmus Mundus" programot (a továbbiakban: a program), amelynek célja egyrészt az európai felsőoktatás minőségének és a kultúrák közötti megértésnek az elősegítése a harmadik országokkal való együttműködés révén, másrészt a harmadik országok fejlődésének támogatása a felsőoktatás terén. A programot a felsőoktatási kiválóságra törekvés tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani, tekintetbe véve ugyanakkor a kedvezményezettek lehető kiegyensúlyozottabb földrajzi képviseletét.

(2) A programot 2009. január 1. és 2013. december 31. között kell végrehajtani. Az előkészítő intézkedéseket azonban - beleértve a Bizottságnak a 7. cikk szerinti határozatait - e határozat hatálybalépésétől kezdve végre lehet hajtani.

(3) A program támogatja és kiegészíti a tagállamok által és a tagállamokban tett intézkedéseket, és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét az oktatás tartalma és az oktatási és szakképzési rendszerek megszervezése tekintetében, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket.

2. cikk

Meghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. "felsőoktatás": a középfokú szintet meghaladó minden olyan tanulmányi kurzus vagy tanulmányi kurzusok csoportja, képzés vagy kutatóképzés, amelyet az illetékes nemzeti hatóság az ország felsőoktatási rendszeréhez tartozóként ismer el;

2. "felsőoktatási intézmény": felsőfokú oktatást nyújtó minden intézmény, amelyet az illetékes nemzeti hatóság az ország felsőoktatási rendszeréhez tartozóként ismer el;

3. "első ciklust végző hallgató": az első ciklusba tartozó felsőoktatási programban részt vevő minden személy, aki a program lezárulásakor a felsőfokú tanulmányok elvégzését igazoló első diplomát szerez;

4. "mester fokozatú hallgató" (második ciklust végző hallgató): a második ciklusba tartozó felsőoktatási programban részt vevő minden személy, aki már megszerezte a felsőfokú tanulmányok elvégzését igazoló első diplomáját, vagy azzal egyenrangú, a nemzeti jog és gyakorlat által elismert szintű képzésben részesült;

5. "doktorjelölt" (harmadik ciklust végző hallgató): a doktori cím megszerzésére hivatalosan feljogosító fokozat megszerzésének napjától kezdődő kutatói karrierje kezdetén levő minden kutató;

6. "posztdoktori kutató": doktori fokozattal rendelkező, vagy felsőoktatási intézmény által kínált doktori képzés megkezdésére hivatalosan feljogosító fokozat megszerzését követően a kutatóképzést is beleértve legalább három év, a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban létrehozott kutatóközpontban szerzett teljes munkaidős kutatói tapasztalattal rendelkező tapasztalt kutató;

7. "oktató": felsőoktatási intézményben vagy a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban létrehozott kutatóközpontban oktató vagy tudományos munkát végző, kiváló tudományos és/vagy szakmai tapasztalattal rendelkező előadó vagy kutató;

8. "felsőoktatási személyzet": feladataiknál fogva a felsőoktatási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek együttese;

9. "európai ország": az a tagállam, vagy olyan ország, amely a 9. cikk szerint vesz részt a programban. Az "európai" kifejezés személyre vonatkoztatva azt jelenti, hogy ez a személy valamely európai országnak állampolgára vagy lakosa. Az "európai" kifejezés intézményre vonatkoztatva azt jelenti, hogy ez az intézmény valamely európai országban található;

10. "harmadik országok": olyan ország, amely nem európai ország. A "harmadik országbeli" kifejezés személyre vonatkoztatva azt jelenti, hogy ez a személy egyik európai országnak sem állampolgára, sem pedig lakosa. A "harmadik országbeli intézmény": olyan intézmény, amely nem európai országban található. Az 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (17) az egész életen át tartó tanulás terén létrehozott cselekvési programban részt vevő országok a 2. cselekvés végrehajtása szempontjából nem minősülnek harmadik országoknak;

11. "mesterfokozat" (második ciklus): a második ciklusba tartozó felsőoktatási program, amelynek elvégzésére az első diploma megszerzése vagy azzal egyenértékű képzés elvégzése után kerül sor, és a mesterfokozatot igazoló okmánynak egy felsőoktatási intézmény által történő kibocsátásával végződik;

12. "doktori fokozat" (harmadik ciklus): felsőfokú végzettséget igazoló diploma megszerzését követő felsőoktatási kutatási program, amely felsőoktatási intézmény - illetve azokban a tagállamokban, ahol a nemzeti joggal és gyakorlattal ez összhangban áll, kutatóközpont - által kínált doktori diplomához vezet;

13. "mobilitás": külföldön tartózkodás tanulmányi, szakmai tapasztalatszerzési célból, illetve egyéb tanulási, oktatási vagy kutatási vagy azzal kapcsolatos adminisztratív tevékenység céljából, minden esetben, amikor lehetséges, a fogadó ország nyelvére való felkészítéssel támogatva;

14. "kettős vagy többes oklevél": két vagy több felsőoktatási intézmény által kiállított, és a kiállító intézmények országaiban hivatalosan elismert két vagy több nemzeti oklevél;

15. "közös oklevél": legalább két, integrált programot nyújtó felsőoktatási intézmény által kiállított, és a kiállító intézmények országaiban hivatalosan elismert egyetlen oklevél;

16. "vállalkozás": a köz- és a magánszektorban gazdasági tevékenységet végző gazdasági egység, nagyságára, jogi helyzetére vagy gazdasági ágazatára (a szociális gazdaságot is beleértve) tekintet nélkül.

3. cikk

A program céljai és egyedi célkitűzései

(1) A program célja az európai felsőoktatás támogatása, a hallgatók karrierlehetőségeinek bővítéséhez és javításához való hozzájárulás és a kultúrák közötti megértés elősegítése a harmadik országokkal való együttműködés révén, az Európai Unió külpolitikai céljaival összhangban, a harmadik országok felsőoktatás terén való fenntartható fejlődésének támogatása érdekében.

(2) A program egyedi célkitűzései:

a) a felsőoktatási intézmények közötti strukturált együttműködés előmozdítása, valamint a minőségi felsőoktatási kínálat elősegítése, amely valóban európai többletértékkel bír, és egyszerre vonzó az Európai Unión belül és azon kívül, kiválósági központok kialakítása érdekében;

b) hozzájárulni a társadalmak kölcsönös gazdagodásához, és ennek érdekében emelni a férfiak és a nők képzettségét, hogy képesek legyenek megfelelni a munkaerőpiac elvárásainak, és nagyobb szellemi nyitottsággal és nemzetközi tapasztalattal rendelkezzenek, elősegítve egyrészt a legtehetségesebb harmadik országbeli hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását annak érdekében, hogy az Európai Unióban szerezzenek végzettséget vagy tapasztalatot, és másrészt a legtehetségesebb európai hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását harmadik országok felé;

c) hozzájárulni a humánerőforrás és a nemzetközi együttműködési kapacitás fejlődéséhez a harmadik országok felsőoktatási intézményeiben az Európai Unió és a harmadik országok közötti mobilitás növelésével;

d) javítani az európai felsőoktatáshoz való hozzáférést, erősíteni arculatát és ismertségét a világban, továbbá növelni vonzerejét a harmadik országok és az európai állampolgárok szemében.

(3) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a harmadik országok állampolgárai és az európai polgárok egy csoportját se zárják ki a programból, illetve ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést velük szemben.

4. cikk

A program tevékenységei

(1) A program 3. cikkben meghatározott céljait és egyedi célkitűzéseit a következő cselekvéseken keresztül kell megvalósítani:

a) 1. cselekvés: kiemelkedő tudományos színvonalú Erasmus Mundus közös programok (mester- és doktori képzések), beleértve az ösztöndíjrendszert;

b) 2. cselekvés: európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények közötti, a felsőoktatás valamennyi szintjén - az ösztöndíjrendszer tekintetében is - az együttműködés, a cserék és a mobilitás strukturált alapjául szolgáló Erasmus Mundus partnerségek;

c) 3. cselekvés: az európai felsőoktatás támogatása olyan intézkedések által, amelyek növelik az európai országok tanulmányi helyszínként és világviszonylatban mért kiválósági központként gyakorolt vonzerejét.

E cselekvések további részleteit a melléklet tartalmazza.

(2) A 2. cselekvést illetően e határozat rendelkezései csak annyiban alkalmazandók, amennyiben megfelelnek azon jogalkotási aktus előírásainak, amely alapján a finanszírozást a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban előirányozták.

(3) Folyamodni lehet a következő megközelítési típusokhoz, szükség esetén azok kombinálásával:

a) magas színvonalú közös oktatási programok kialakítása, valamint a tapasztalat és a helyes gyakorlat cseréjét elősegítő együttműködési hálózatok támogatása;

b) a felsőoktatás területén az egyetemi kiválóság kritériumai alapján kiválasztott személyek mobilitásának kiemelt támogatása, különösen a harmadik országokból európai országok felé történő utazást illetően, figyelembe véve a férfiak és nők közötti egyenlőség elveit és a lehető leginkább kiegyensúlyozott földrajzi megoszlás kívánalmát, valamint az esélyegyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elvének megfelelően megkönnyítve a hozzáférést a programhoz;

c) a nyelvi készségek előmozdítása, amennyire lehetséges, oly módon, hogy a hallgatók számára biztosítják legalább két olyan ország nyelvének tanulását, ahol a felsőoktatási intézmények találhatók; továbbá a különböző kultúrák megértésének elősegítése;

d) a felsőoktatásban az innováció és a minőség serkentését célzó, külső dimenzióval rendelkező partnerségeken alapuló kísérleti projektek támogatása, különösen az egyetemi és gazdasági szereplők közötti partnerségek bátorításának lehetősége;

e) a felsőoktatási trendek és az e téren zajló fejlődés nemzetközi távlatokban történő elemzésének és nyomon követésének a támogatása.

(4) A program meghatározza a technikai támogatásra irányuló intézkedéseket, beleértve a tanulmányokat, szakértői üléseket és a közvetlenül a program céljainak eléréséhez kötődő tájékoztatást és kiadványokat.

(5) A Bizottság gondoskodik a program tevékenységeit és fejlesztését illető információk minél szélesebb körben, különösen az Erasmus Mundus honlapján történő terjesztéséről.

(6) Az ebben a cikkben említett cselekvésekhez a Bizottság az ajánlati vagy pályázati felhívásokra adott válaszok megvizsgálása után támogatást nyújthat. A (4) bekezdés címén hozott intézkedéseket a Bizottság adott esetben az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek megfelelően közvetlenül végrehajthatja. Erről rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és az e határozat 8. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot.

5. cikk

A programban való részvétel

A mellékletben meghatározott feltételek és végrehajtási szabályok alapján és figyelemmel a 2. cikk meghatározásaira, a program a következőkre irányul:

a) felsőoktatási intézmények;

b) hallgatók a felsőoktatás valamennyi szintjén, ideértve a doktorjelölteket is;

c) posztdoktori kutatók;

d) oktatók;

e) felsőoktatási személyzet;

f) a felsőoktatás területén tevékenykedő egyéb állami vagy magánszervek, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően;

g) vállalkozások;

h) kutatóközpontok.

6. cikk

A Bizottság és a tagállamok feladatai

(1) A Bizottság:

a) a melléklettel összhangban - és a 2. cselekvés tekintetében a 7. cikk (1) bekezdésében említett jogi eszközökkel összhangban, valamint a program kedvezményezettjeinek kiválasztása során programnak a felsőoktatási kiválóságra irányuló célkitűzéseinek megfelelően - gondoskodik a programban meghatározott közösségi cselekvések hatékony és átlátható végrehajtásáról;

b) figyelembe veszi a harmadik országok és a tagállamok közötti kétoldalú együttműködést;

c) a felsőoktatás és kutatás területén együttműködésre törekszik más közösségi programokkal, és adott esetben közös cselekvéseket alakít ki velük;

d) gondoskodik arról, hogy a tanulmányi ösztöndíjak átalányösszegének megállapításakor figyelembe vegyék a tandíjak összegét és a tanulmányokkal kapcsolatos becsült kiadásokat;

e) konzultációt folytat a felsőoktatás területén tevékenykedő érintett európai szövetségekkel és szervezetekkel a program végrehajtása során felmerült kérdésekről, és e konzultáció eredményéről tájékoztatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot.

f) rendszeresen tájékoztatja a harmadik országokban található delegációit minden, a programmal kapcsolatosan a nyilvánosság számára hasznos tudnivalóról.

(2) A tagállamok:

a) megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a program egy-egy tagállam szintjén hatékonyan működjön, a nemzeti gyakorlattal összhangban bevonva a felsőoktatásban érintett valamennyi felet, és törekednek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek rendeltetése az európai országok és harmadik országok között folytatott csereprogramokhoz kapcsolódó jogi és adminisztratív akadályok elhárítása. A tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy a hallgatók és az intézmények számára a programban való részvételük megkönnyítése érdekében pontos és világos tájékoztatásokkal szolgáljanak;

b) megfelelő szervezeteket jelölnek ki a Bizottsággal folytatott szoros együttműködéshez;

c) ösztönzik a lehetséges együttműködést más közösségi programokkal és az esetleges tagállami szinten tett hasonló nemzeti kezdeményezésekkel.

(3) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja:

a) a megfelelő tájékoztatást, nyilvánosságot és nyomon követést a program által támogatott cselekvések tekintetében;

b) a program keretében véghezvitt cselekvések eredményeinek terjesztését;

c) a lehetségesen érdekelt európai országokat célzó kommunikációs stratégia felerősítését, valamint az egyetemek, a szociális partnerek és a nem kormányzati szervek közötti partnerségek ösztönzését a program kidolgozása érdekében.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A 2. cselekvés végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést az 1085/2006/EK, az 1638/2006/EK, az 1905/2006/EK és az 1934/2006/EK rendelet, az AKCS-EK partnerségi megállapodás és az AKCS-EK belső megállapodás szabályozza. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot a meghozott intézkedésekről.

(2) A program végrehajtásához és az e határozat által előírt egyéb cselekvések megvalósításához szükséges alábbi intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, az e határozat mellékletében rögzített elvekkel, általános iránymutatásokkal és kiválasztási szempontokkal összhangban:

a) éves munkaterv, ideértve a prioritásokat is;

b) az éves költségvetés, a program cselekvései között a források elosztása és a támogatások indikatív összegei;

c) a program végrehajtására vonatkozó általános iránymutatások végrehajtása, ideértve a mellékletben ismertetett kiválasztási feltételeket is;

d) a kiválasztási eljárások, ideértve a kiválasztást végző testület összetételét és belső eljárási szabályait is;

e) a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

(3) A kiválasztással kapcsolatos döntéseket a Bizottság hozza meg, és erről két munkanapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot.

8. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

9. cikk

Más országoknak a tagállamokkal megegyező módon történő részvétele a programban

A program nyitott a következő országok részvételére:

a) azok az EFTA-országok, amelyek az EGT tagjai, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

b) azok a tagjelölt országok, amelyeknek van előcsatlakozási stratégiájuk, az ezen országokkal a közösségi programokban való részvételre vonatkozóan kötött keretmegállapodásokban előírt általános elvekkel és szerződési feltételekkel összhangban;

c) a nyugat-balkáni országok, az ezen országokkal a közösségi programokban való részvételre vonatkozóan kötött keretmegállapodásokban előírt általános elvekkel és szerződési feltételekkel összhangban;

d) a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötendő, a részvételre vonatkozó kétoldalú megállapodás esetén.

10. cikk

Horizontális kérdések

A program végrehajtásakor kellő figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az teljes mértékben hozzájáruljon a Közösség horizontális politikáinak előmozdításához, különösen a következők által:

a) az európai tudásalapú gazdaság és társadalom erősítése és hozzájárulás több munkahely létrehozásához a lisszaboni stratégia célkitűzéseivel összhangban, valamint az Európai Unió globális versenyképessége, a fenntartható gazdasági növekedés és a nagyobb társadalmi kohézió megszilárdítása;

b) a kultúra, a tudás és a szakértelem támogatásával, a sokféleség Európájának békés és fenntartható fejlődése érdekében;

c) az Európán belüli kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságával, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harc szükségességével kapcsolatos tudatosság előmozdítása és a kultúrák közötti oktatás elősegítése;

d) gondoskodás a speciális igényekkel rendelkező hallgatókról, különösen a többségi felsőoktatásba való integrációjuk előmozdításának segítésével és az esélyegyenlőség biztosítása mindenki számára;

e) a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, és hozzájárulás a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés minden formája elleni harchoz;

f) a harmadik országok fejlődésének elősegítése.

11. cikk

Összhang és egymást kiegészítő jelleg más politikákkal

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja az összhangot és egymást kiegészítő jelleget e program és más kapcsolódó közösségi politika, eszköz és cselekvés, különösen az egész életen át tartó tanulás programja, a hetedik kutatási keretprogram, a fejlesztési politika és külső együttműködési programok, az AKCS társulási megállapodásai és a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap tekintetében.

(2) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot a kapcsolódó területeken indított közösségi kezdeményezésekről, valamint hatékony kapcsolatot és adott esetben együttes fellépéseket biztosít e program és a felsőoktatás területén a Közösség - a kétoldalú megállapodásokat is beleértve - harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésének keretében vállalt programok és cselekvések között.

12. cikk

Finanszírozás

(1) Az 1. és a 3. cselekvés, valamint a 4. cikk (4) bekezdésében említett kapcsolódó technikai támogatási intézkedések végrehajtásához szükséges pénzügyi keretösszeg a 2009-2013 közötti időszakra 493 690 000 EUR.

(2) A 2. cselekvés végrehajtására és a 4. cikk (4) bekezdésében említett kapcsolódó technikai támogatási intézkedésekre szánt pénzügyi keretösszeget az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt időszakra vonatkozóan a 1085/2006/EK, 1638/2006/EK, 1905/2006/EK és 1934/2006/EK rendeletekben, az AKCS-EK partnerségi megállapodásban és az AKCS-EK belső megállapodásban előírt szabályokkal, eljárásokkal és célkitűzésekkel összhangban állapítják meg.

(3) Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv keretei között az éves költségvetési eljárással összhangban a költségvetési hatóság hagyja jóvá.

13. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen nyomon követi a programot. A jelenlegi és az előző program nyomon követési és értékelési folyamatának eredményeit hasznosítják a program végrehajtásánál. E nyomon követés magában foglalja a program kedvezményezettjei földrajzi megoszlásának elemzését, cselekvésenként és országonként lebontva, a (3) bekezdésben említett jelentéseket és a konkrét tevékenységeket.

(2) A Bizottság rendszeresen értékeli a programot, a 3. cikkben említett célokra, a program általános hatására és a program keretében tett cselekvések és olyan cselekvések közötti kiegészítő jellegre tekintettel, amelyeket más közösségi politikák, eszközök és cselekvések keretében tesznek.

(3) A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az alábbiakat:

a) a program alapján létrehozott új kurzusok tényleges kezdését követő második év március 31-ig időközi értékelő jelentést az elért eredményekről és a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjairól;

b) 2012. június 30-ig a program folytatásáról szóló közleményt;

c) 2015. december 31-ig utólagos értékelő jelentést.

14. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1) A 2317/2003/EK határozat alapján 2008. december 31-én vagy az előtt megkezdett cselekvéseket a 2317/2003/EK határozat rendelkezéseivel összhangban kell irányítani azzal a kivétellel, hogy az említett határozat által létrehozott bizottság helyébe az e határozat 8. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság lép.

(2) A 7. cikk (1) bekezdésében említett jogi eszközökben előírt eljárások alapján 2008. december 31-én vagy az előtt megkezdett cselekvéseket a szóban forgó eszközök rendelkezéseivel összhangban kell irányítani.

15. cikk

Hatálybalépés

E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2008. december 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

A Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE

(1) HL C 204., 2008.8.9., 85. o.

(2) Az Európai Parlament 2008. október 21-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. december 16-i határozata.

(3) HL L 345., 2003.12.31., 1. o.

(4) HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(5) HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

(6) HL L 378., 2006.12.27., 41. o.

(7) HL L 405., 2006.12.30., 41. o.

(8) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(9) HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(10) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(11) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(12) HL C 303., 2007.12.14., 1. o.

(13) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(14) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(15) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(16) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(17) HL L 327., 2006.11.24., 45. o.

MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉSEK (ÁLTALÁNOS IRÁNYMUTATÁSOK ÉS KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK), KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

A program minden cselekvését az e mellékletben rögzített általános iránymutatásoknak és kiválasztási szempontoknak megfelelően kell végrehajtani.

1. CSELEKVÉS: ERASMUS MUNDUS KÖZÖS PROGRAMOK

A. ERASMUS MUNDUS MESTERKÉPZÉSEK

1. A Közösség kiemelkedő tudományos színvonalú mesterképzéseket választ ki, amelyeket e program alkalmazásában "Erasmus Mundus mesterképzésnek" neveznek.

2. E program céljainak teljesítéséhez az Erasmus Mundus mesterképzések megfelelnek az alábbi általános iránymutatásoknak és kiválasztási szempontoknak:

a) legalább három különböző európai országban található felsőoktatási intézményt vonnak be;

b) bevonhatnak harmadik országbeli felsőoktatási intézményeket vagy más megfelelő partnereket, például kutatóközpontokat;

c) tanulmányi programjuk magában foglal olyan tanulmányi időszakokat, amelyeket a hallgató az a) pontban említett résztvevő felsőoktatási intézmények közül legalább kettőben tölt el;

d) adott esetben a tanulmányi program részeként ösztönzik a kihelyezést;

e) rendelkeznek olyan, partnerintézményeknél eltöltött tanulmányi időszakok elismerésére alkalmazott beépített mechanizmussal, amely összhangban áll az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerrel (ECTS);

f) a részt vevő intézmények részéről az európai országok által elismert vagy akkreditált közös és/vagy kettős vagy többes oklevél kiállítását eredményezik. Ösztönözni kell a közös oklevelek kiállítását eredményező programokat;

g) szigorú önértékelési eljárásokat hoznak létre, és hozzájárulnak a külső (európai vagy harmadik országbeli) szakértők általi szakértői értékelések elvégzéséhez a mesterképzések kiemelkedő színvonalának folyamatos biztosítása érdekében;

h) az olyan, európai és harmadik országbeli hallgatók számára, akik a program keretében pénzügyi támogatásban részesülnek, fenntartják a helyek bizonyos minimumát, és fogadják őket;

i) olyan átlátható közös felvételi feltételeket teremtenek, amelyek többek között figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőség és a méltányosság kérdését, és az esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően megkönnyítik a hozzáférést;

j) a nemzeti jog és az a) és b) pontban említett létesítményeken belül elért megállapodások alapján szabadon dönthetnek arról, hogy megállapítanak-e tandíjat;

k) vállalják a támogatottak (hallgatók és oktatók) kiválasztási eljárására vonatkozó szabályok tiszteletben tartását;

l) megfelelő szabályokat hoznak annak érdekében, hogy elősegítsék az európai és a harmadik országokból érkező hallgatók számára a hozzáférést, illetve megkönnyítsék e hallgatók fogadását (tájékoztatási lehetőségek, szállás, segítségnyújtás a vízummal kapcsolatban stb.). A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a harmadik országokban található delegációit minden, a programmal kapcsolatos új rendelkezésről;

m) a tanítás nyelvének sérelme nélkül, legalább két olyan tagállam nyelvének használatát biztosítják, amelyekben az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő felsőoktatási intézmények találhatók, szükség esetén felkészítő nyelvi képzést szerveznek és segítséget nyújtanak a hallgatóknak, különösen a szóban forgó intézmények által szervezett kurzusok révén.

3. Erasmus Mundus mesterképzéseket ötéves időszakra választanak ki, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával.

4. A 2004-2008-as Erasmus Mundus program keretében kiválasztott Erasmus Mundus mesterképzések a szóban forgó cselekvés keretében folytatódnak annak az időszaknak a végéig, amelyre kiválasztották azokat, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával.

B. ERASMUS MUNDUS DOKTORI KÉPZÉS

1. A Közösség kiemelkedő tudományos színvonalú doktori képzéseket választ ki, amelyeket e program alkalmazásában "Erasmus Mundus doktori képzésnek" neveznek.

2. E program céljainak teljesítéséhez az Erasmus Mundus doktori képzések megfelelnek az alábbi általános iránymutatásoknak és kiválasztási szempontoknak:

a) legalább három különböző európai országban található felsőoktatási intézményeket és adott esetben más érintett partnereket vonnak be az innováció és a foglalkoztathatóság biztosítása érdekében;

b) bevonhatnak harmadik országbeli felsőoktatási intézményeket és más megfelelő partnereket, például kutatóközpontokat;

c) doktori képzésük magában foglal olyan tanulmányi és kutatási időszakokat, amelyeket a hallgató az a) pontban említett résztvevő felsőoktatási intézmények közül legalább kettőben tölt el;

d) a doktori képzés részeként ösztönzik a kihelyezést, valamint az egyetemi és gazdasági szereplők közötti partnerségeket;

e) rendelkeznek a partnerintézményeknél eltöltött tanulmányi és kutatási időszakok elismerésére alkalmazott beépített mechanizmussal;

f) a részt vevő intézmények részéről az európai országok által elismert vagy akkreditált közös és/vagy kettős vagy többes oklevél kiállítását eredményezik. Ösztönözni kell a közös oklevelek kiállítását eredményező programokat;

g) szigorú önértékelési eljárásokat hoznak létre, és hozzájárulnak a külső (európai vagy harmadik országbeli, de munkájukat európai országban végző) szakértők általi szakértői értékelések elvégzéséhez a doktori képzések kiemelkedő színvonalának folyamatos biztosítása érdekében;

h) az olyan, európai és harmadik országbeli doktorjelöltek számára, akik a program keretében pénzügyi támogatásban részesülnek, fenntartják a helyek bizonyos minimumát, és fogadják őket;

i) olyan átlátható közös felvételi feltételeket teremtenek, amelyek többek között figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőség és a méltányosság kérdését, és az esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően megkönnyítik a hozzáférést;

j) a nemzeti jog és az a) és b) pontban említett létesítményeken belül elért megállapodások alapján szabadon dönthetnek arról, hogy megállapítanak-e tandíjat;

k) vállalják a doktorjelöltek kiválasztási eljárására vonatkozó szabályok betartását;

l) megfelelő szabályokat hoznak annak érdekében, hogy elősegítsék az európai és a harmadik országokból érkező doktorjelöltek számára a hozzáférést, illetve megkönnyítsék e hallgatók fogadását (tájékoztatási lehetőségek, szállás, segítségnyújtás a vízummal kapcsolatban stb.);

m) az ösztöndíjak alternatívájaként a doktorjelöltek esetében rendelkezhetnek munkaszerződések alkalmazásáról, ha ezt a nemzeti jog lehetővé teszi;

n) a tanítás nyelvének sérelme nélkül, legalább két olyan tagállam nyelvének használatát biztosítják, amelyekben az Erasmus Mundus doktori képzésekben résztvevő felsőoktatási intézmények találhatók, szükség esetén felkészítő nyelvi képzést szerveznek és segítséget nyújtanak a hallgatóknak, különösen a szóban forgó intézmények által szervezett kurzusok révén.

3. Erasmus Mundus doktori képzéseket ötéves időszakra választanak ki, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával. Ez az időszak magába foglalhat egy előkészítő évet a doktorjelöltek felvételének megkezdése előtt.

C. ÖSZTÖNDÍJAK

1. A Közösség a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjakat biztosíthat mesterképzésben részt vevő harmadik országbeli és európai hallgatók, illetve doktorjelöltek számára, és rövid távú ösztöndíjakat harmadik országbeli és európai oktatók számára. Annak érdekében, hogy a program a harmadik országbeli állampolgárok számára vonzóbb legyen, a mesterképzésben részt vevő harmadik országbeli hallgatóknak és doktorjelölteknek nyújtott, a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjak (A kategóriás ösztöndíjak) összege nagyobb a mesterképzésben részt vevő európai hallgatóknak és a doktorjelölteknek nyújtott ösztöndíjakénál (B kategóriás ösztöndíjak).

a) A Közösség a tanulmányok teljes idejére szóló A kategóriás ösztöndíjakat nyújthat olyan harmadik országbeli, mesterképzésben részt vevő hallgatók és doktorjelöltek számára, akik pályázaton alapuló folyamat eredményeként Erasmus Mundus mesterképzésekre és Erasmus Mundus doktori képzésekre nyertek felvételt. Ezek az ösztöndíjak Erasmus Mundus mester- vagy doktori képzésben részt vevő európai felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányokra ítélhetők oda. A kategóriás ösztöndíj nem ítélhető meg olyan harmadik országbeli hallgató számára, aki az utóbbi öt év során összesen 12 hónapot meghaladó időszakon keresztül valamely európai országban végezte fő tevékenységét (tanulmányok, munka stb.).

b) A Közösség a tanulmányok teljes idejére szóló B kategóriás ösztöndíjakat nyújthat olyan, mesterképzésben részt vevő európai hallgatók, illetve doktorjelöltek számára, akik egy pályázaton alapuló folyamat eredményeképpen felvételt nyertek az Erasmus Mundus mester- és doktori képzésekre. Ezek az ösztöndíjak Erasmus Mundus mester- vagy doktori képzésben részt vevő felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányokra ítélhetők oda. B kategóriás ösztöndíj nyújtható olyan harmadik országbeli hallgatók számára, akik A kategóriás ösztöndíjra nem jogosultak.

c) A Közösség rövid távú ösztöndíjat nyújthat olyan, harmadik országbeli oktatók számára, akik Erasmus Mundus mesterképzéseken vesznek részt azzal a céllal, hogy az Erasmus Mundus mesterképzésekben részt vevő európai felsőoktatási intézményeknél tanítási és kutatási feladatokat lássanak el és tudományos munkát végezzenek.

d) A Közösség rövid távú ösztöndíjat nyújthat olyan, európai oktatók számára, akik az Erasmus Mundus mesterképzésekben részt vevő harmadik országbeli felsőoktatási intézményeket látogatnak azzal a céllal, hogy az Erasmus Mundus mesterképzésekben részt vevő harmadik országbeli felsőoktatási intézményeknél tanítási és kutatási feladatokat lássanak el és tudományos munkát végezzenek.

e) A Közösség garantálja, hogy a felsőoktatási intézmények alkalmazzák az ösztöndíjak odaítélésének átlátható kritériumait, amelyek figyelembe veszik többek között az esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.

2. Az ösztöndíjak a 2. cikkben meghatározottak szerinti európai és harmadik országbeli, mesterképzésben részt vevő hallgatók, doktorjelöltek és oktatók számára állnak rendelkezésére.

3. Az ösztöndíjban részesülő diákokat az ösztöndíj odaítéléséről szóló határozat meghozatalát követően tájékoztatják tanulmányaik kezdeti helyszínéről.

4. Az Erasmus Mundus mesterképzésre ösztöndíjat elnyert személyek ösztöndíjat nyerhetnek az Erasmus Mundus doktori képzésekre is.

5. A Bizottság intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy senki ne részesüljön pénzügyi támogatásban ugyanazon célra egynél több közösségi program keretében. Különösen az Erasmus Mundus ösztöndíjat nyert személyek nem kaphatnak Erasmus támogatást ugyanarra az Erasmus Mundus mesterképzésre vagy doktori képzésre az egész életen át tartó tanulás programja keretében. Hasonlóképpen a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (1)"Emberek" egyedi programjának keretében (Marie Curie-fellépések) támogatást elnyerő személyek ugyanazon tanulmányi vagy kutatási időszakra nem részesülhetnek Erasmus Mundus támogatásban.

2. CSELEKVÉS: ERASMUS MUNDUS PARTNERSÉGEK

1. A Közösség kiemelkedő tudományos színvonalú partnerségeket választ ki, amelyeket e program alkalmazásában "Erasmus Mundus partnerségeknek" neveznek. Ezek tiszteletben tartják a 3. cikk céljait és egyedi célkitűzéseit, és azok megvalósítására törekednek, amennyiben megfelelnek annak a jogalapnak, amelyből a finanszírozás származik.

2. E program céljainak a teljesítéséhez és összhangban azzal a jogalappal, amelyből a finanszírozás származik az Erasmus Mundus partnerségek:

a) legalább három különböző európai országban található legalább öt felsőoktatási intézményt vonnak be és néhány, az egész életen át tartó tanulási programban részt nem vevő meghatározott harmadik országban található felsőoktatási intézményt, amelyeket az éves pályázati felhívásban kell meghatározni;

b) a know-how átadásának alapjául szolgáló partnerséget hoznak létre;

c) csereprogramokat szerveznek a felsőoktatás valamennyi szintjén (az első ciklust végző hallgatóktól a posztdoktori kutatókig) az egyetemi kiválósági kritériumok alapján kiválasztott hallgatók, oktatók és a felsőoktatási személyzet számára, változó hosszúságú mobilitási időszakokra, beleértve a kihelyezési időszakok lehetőségét is;

d) rendelkeznek olyan, partnerintézményeknél eltöltött tanulmányi és kutatási időszakok kölcsönös elismerésére alkalmazott beépített mechanizmussal, amely az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszeren alapul vagy azzal összhangban áll, valamint ezzel összeegyeztethető rendszereken a harmadik országokban;

e) alkalmazzák az Erasmus program keretében kialakított mobilitási eszközöket, mint a korábbi tanulmányi időszakok elismerése, a tanulmányi megállapodás és a tanulmányi teljesítmény igazolására szolgáló vizsgalap;

f) a mobilitási támogatások odaítéléséhez olyan átlátható feltételeket teremtenek, amelyek többek között megfelelően figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőség és a méltányosság kérdését, a nyelvi képességeket és az esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően megkönnyítik a hozzáférést;

g) vállalják a támogatottak (hallgatók, oktatók és felsőoktatási személyzet) kiválasztási eljárására vonatkozó szabályok betartását;

h) megfelelő szabályokat hoznak annak érdekében, hogy elősegítsék az európai és a harmadik országokból érkező hallgatók, oktatók és felsőoktatási személyzet számára a hozzáférést, illetve megkönnyítsék fogadásukat (tájékoztatási lehetőségek, szállás, segítségnyújtás a vízummal kapcsolatban stb.);

i) a tanítás nyelvének sérelme nélkül legalább biztosítják azon országok nyelvének használatát, amelyekben az Erasmus Mundus partnerségekben részt vevő felsőoktatási intézmények találhatók, szükség esetén felkészítő nyelvi képzést szerveznek és segítséget nyújtanak az ösztöndíjasoknak, különösen a szóban forgó intézmények által szervezett kurzusok révén;

j) további partnerségi tevékenységet folytatnak, például kettős oklevelek, közös tantervfejlesztés, a bevált gyakorlatok átadása stb.;

k) az 1905/2006/EK rendelet vagy az AKCS-EK partnerségi megállapodás alapján finanszírozott intézkedések esetében a harmadik országok állampolgárait arra ösztönzik, hogy a tanulmányi vagy kutatási időszakuk lejártával visszatérjenek a származási országukba, hogy hozzájárulhassanak az érintett országok gazdasági fejlődéséhez és jólétéhez.

3. A Bizottság az érintett harmadik országokkal delegációi útján folytatott konzultációt követően kijelöli a nemzeti és regionális prioritásokat a partnerségekben érintett meghatározott harmadik ország(ok) igényeivel összhangban.

4. Erasmus Mundus partnerségeket hároméves időszakra választanak ki, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával.

5. A partnerségek a 2. cikkben meghatározottak szerinti európai és harmadik országbeli hallgatók és oktatók számára állnak rendelkezésre.

6. A Bizottság a 2. cselekvés keretében odaítélendő ösztöndíjaknál támogatja a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokat és a sebezhető helyzetben lévőket, a 2. pont f) alpontjában meghatározott átláthatósági feltételek sérelme nélkül.

7. A Bizottság intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy senki ne részesüljön pénzügyi támogatásban ugyanazon célra egynél több közösségi program keretében. Például az Erasmus Mundus ösztöndíjat nyert személyek nem kaphatnak Erasmus támogatást ugyanarra az Erasmus Mundus mobilitási időszakra az egész életen át tartó tanulási program keretében. Hasonlóképpen az említett "Emberek" egyedi program támogatást elnyerő személyek ugyanazon tanulmányi vagy kutatási időszakra nem részesülhetnek Erasmus Mundus támogatásban.

8. A korábbi Erasmus Mundus külső együttműködési eszköz (a 2. cselekvés korábbi neve) keretében kiválasztott Erasmus Mundus partnerségek a szóban forgó cselekvés keretében folytatódnak annak az időszaknak a végéig, amelyre kiválasztották azokat, egy, az elért haladásról szóló egyszerűsített jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával.

3. CSELEKVÉS: AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS TÁMOGATÁSA

1. A 3. cselekvésen keresztül a Közösség olyan tevékenységeket támogathat, amelyek célja az európai felsőoktatás vonzerejének növelése, arculatának hangsúlyosabbá tétele, ismertségének és az ahhoz való hozzáférésnek a javítása. A tevékenységek hozzájárulnak a program céljaihoz és a felsőoktatás valamennyi vetületének nemzetközi dimenziójára vonatkoznak, mint a támogatás, a hozzáférhetőség, a minőségbiztosítás, a kreditelismerés, az európai képesítések külföldön való elismerése, a képesítések kölcsönös elismerése a harmadik országokkal, a tantervfejlesztés, a mobilitás, a szolgáltatások színvonala stb. A tevékenységek magukban foglalhatják a programnak és eredményeinek javítását.

2. Az 5. cikk f) pontjában foglaltaknak megfelelően a támogatható intézmények közé tartozhatnak a felsőoktatás területén tevékenykedő állami vagy magánszervek. A tevékenységeket legalább három európai országban található szervezeteket bevonó projektek keretében végzik, és ezekbe a harmadik országok szervezetei is bevonhatók.

3. A tevékenységek különböző formát ölthetnek (konferenciák, szemináriumok, műhelymunkák, tanulmányok, elemzések, kísérleti projektek, díjak, nemzetközi hálózatok, közzétételre szánt anyagok létrehozása, információs és kommunikációs technológiai eszközök fejlesztése stb.) és a világon bárhol végezhetők. A Bizottság gondoskodik a program tevékenységeit és fejlesztését illető információk minél szélesebb körben történő terjesztéséről, különösen a többnyelvű Erasmus Mundus honlapon keresztül, amelynek nagyobb nyilvánosságot és jobb elérhetőséget kell biztosítani.

4. A tevékenységek célja a felsőoktatás és a kutatási tevékenység, illetve a felsőoktatás és a magánszektor közötti kapcsolat megteremtése az európai országokban és a harmadik országokban, és ahol lehet, az együttműködési lehetőségek kiaknázása.

5. Az illetékes nemzeti hatóságok a programban részt vevő felsőoktatási intézményekkel együttműködve a polgárok irányában egységes tájékoztatási politikát alkalmaznak. E politika célja a teljes körű tájékoztatás nyújtása kellő időben, illetve a szükséges eljárások tisztázása kiemelt figyelmet szentelve a túlságosan kis arányban részt vevő régióknak.

6. A Közösség adott esetben támogathatja a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kijelölt szervezeteket a program és eredményei nemzeti és világviszonylatban történő terjesztésére tett erőfeszítéseikben.

7. A Közösség támogatja az Erasmus Mundus mester- és doktori képzést elvégző valamennyi (harmadik országbeli és európai) hallgató öregdiák szövetségét.

TECHNIKAI TÁMOGATÁSRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

A program átfogó pénzügyi keretösszegéből biztosítható a következőkkel kapcsolatos költségek finanszírozása: szakértők, egy végrehajtó ügynökség, valamint tagállamok meglévő illetékes szervezetei és, amennyiben szükség van rá, a technikai és adminisztratív segítség egyéb formái, amelyre a program megvalósítása során a Bizottságnak szüksége lehet. Ezek között lehetnek tanulmányok, ülések, tájékoztatási tevékenység, kiadványok, nyomon követési, ellenőrzési és audit-, továbbá értékelési tevékenységek, információcserét szolgáló informatikai hálózatokra fordított kiadások, és a program végrehajtásához, illetve céljai eléréséhez közvetlenül szükséges kiadások.

KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

A kiválasztási eljárásoknak tiszteletben kell tartaniuk a következő rendelkezéseket:

a) az 1. cselekvés keretében benyújtott javaslatok kiválasztását a Bizottság végzi egy olyan bíráló bizottság segítségével, amelynek elnökét ez a bizottság választja meg, és amelynek tagjai a tudományos élet elismert személyiségei, akik az Európai Unió felsőoktatásának sokszínűségét képviselik. A bíráló bizottság biztosítja, hogy az Erasmus Mundus mesterképzések és doktori képzések minősége megfeleljen a legmagasabb tudományos mércének, tekintetbe véve a kiegyensúlyozott földrajzi képviselet lehetséges mértékű biztosításának szükségességét. A program időtartama alatt törekedni kell arra, hogy abban a különböző tudományos területek kiegyensúlyozottan szerepeljenek. A Bizottság a javaslatoknak a bíráló bizottsághoz történő benyújtása előtt megszervezi valamennyi támogatható javaslat független szakértők általi, európai szintű értékelését. Valamennyi Erasmus Mundus mesterképzéshez és doktori képzéshez meghatározott számú ösztöndíjat irányoznak elő, amelyeket a mesterképzéseket és doktori képzéseket irányító szerv (vagy szervek) fog(nak) kifizetni az ösztöndíjat elnyerőknek. A mesterképzésben részt vevő hallgatók, a doktorjelöltek és az oktatók kiválasztását az Erasmus Mundus mesterképzésben és doktori képzésekben részt vevő intézmények végzik, az egyetemi kiválósági követelmények alapján, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően; noha az 1. cselekvés elsősorban a harmadik országok diákjait célozza meg, nyitva áll európai hallgatók számára is. Az Erasmus Mundus mesterképzések és doktori képzések kiválasztási eljárásai magukban foglalnak a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kijelölt szervezetekkel folytatott konzultációkat is;

b) a 2. cselekvés keretében benyújtott javaslatok kiválasztását a Bizottság végzi az 1085/2006/EK, 1638/2006/EK, 1905/2006/EK és az 1934/2006/EK rendeletben, az AKCS-EK partnerségi megállapodásban és az AKCS-EK belső megállapodásban előírt szabályokkal összhangban.

Az első bekezdésben említett rendeletek és megállapodások rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság gondoskodik arról is, hogy az Erasmus Mundus partnerségekre irányuló javaslatok megfeleljenek a legmagasabb tudományos mércének, tekintetbe véve annak fontosságát is, hogy amennyire lehetséges, biztosítani kell a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletet. A hallgatók és oktatók kiválasztását a partnerségben részt vevő intézmények végzik, az egyetemi kiválósági követelmények alapján, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően. A 2. cselekvés elsősorban a harmadik országok diákjait célozza meg. A kölcsönös szellemi gyarapodás érdekében azonban a mobilitásba az európai polgárokat is be kell vonni.

c) a 3. cselekvés keretében benyújtott pályázatokat a Bizottság választja ki;

d) a Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot a kiválasztással kapcsolatban meghozott valamennyi határozatáról.

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

1. Átalánytámogatások, egységre vetített költségskálák és díjak

A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 181. cikkének (1) bekezdésében előírt átalánytámogatások és/vagy egységre vetített költségskálák alkalmazhatók a 4. cikkben említett valamennyi cselekvés esetében.

Partnerenként legfeljebb 25 000 EUR átalánytámogatásokat lehet alkalmazni, támogatási megállapodás keretében. Az átalánytámogatások legfeljebb 100 000 EUR összegig kombinálhatók és/vagy egységre vetített költségskálákkal együtt alkalmazhatók.

A Bizottság a program keretében vállalt tevékenységekkel kapcsolatban díjak odaítélését is előírhatja.

2. Partnerségi megállapodások

Amennyiben a program keretében megvalósítandó cselekvéseket partnerségi támogatásokkal segítik a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 163. cikkének értelmében, az ilyen partnerségeket ötéves időszakra választják ki és finanszírozzák egyszerűsített megújítási eljárás lefolytatásával.

3. Állami felsőoktatási intézmények és szervezetek

A tagállamok által meghatározott valamennyi olyan felsőoktatási intézményt és szervezetet, amely évi bevételeinek több mint 50 %-át az elmúlt két évben állami forrásból kapta, vagy amelyeket állami szervek vagy azok képviselői ellenőriznek, a Bizottság úgy tekint, hogy azoknak megvan a program keretébe tartozó projektek megvalósításához szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitásuk, illetve pénzügyi stabilitásuk. Ezen intézményektől nem kívánják meg, hogy ezt a tényt további dokumentumokkal igazolják. Az ilyen intézmények és szervezetek mentesülhetnek a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 173. cikkének (4) bekezdése szerinti könyvvizsgálati követelmények alól.

4. A pályázók szakmai alkalmassága és képesítései

A Bizottság a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 176. cikkének (2) bekezdésével összhangban dönthet úgy, hogy a kedvezményezettek meghatározott kategóriája rendelkezik a javasolt cselekvés vagy munkaprogram végrehajtásához szükséges szakmai alkalmassággal és képesítéssel.

5. Csalás elleni rendelkezések

A 7. cikk értelmében hozott bizottsági határozatoknak és az abból következő szerződéseknek és megállapodásoknak, valamint a részt vevő országokkal kötött megállapodásoknak biztosítaniuk kell a Bizottság (vagy az általa felhatalmazott bármely képviselő) - beleértve az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) a (szükség esetén helyszíni) pénzügyi ellenőrzések esetében pedig az Európai Számvevőszéket - általi felügyeletet és ellenőrzést.

A támogatás kedvezményezettje megfelelő esetben biztosítja, hogy a partnerek vagy tagok birtokában levő bizonylatokat a Bizottság rendelkezésére bocsássák.

A Bizottság közvetlenül, saját személyzetével, vagy az általa választott, erre képesített külső szervvel ellenőriztetheti a támogatás felhasználását. Ezen ellenőrzésekre a megállapodás teljes időtartama alatt, illetve a projekt lezárultát követő ötéves időszakban kerülhet sor. Az ellenőrzések eredménye alapján a Bizottság adott esetben határozatban rendelkezhet a támogatás visszafizetéséről.

A Bizottság személyzetének és a Bizottság által felhatalmazott külső személyzetnek megfelelő hozzáféréssel kell rendelkeznie elsősorban a kedvezményezettekkel foglalkozó hivatalokhoz és az ilyen pénzügyi ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, beleértve az elektronikus formátumúakat.

A Számvevőszék és az OLAF - különösen a hozzáférés vonatkozásában - a Bizottsággal azonos jogosultsággal rendelkezik.

Ezenfelül az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (2) összhangban a Bizottság a program keretében helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet.

Az e határozat keretében finanszírozott közösségi fellépések esetében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelet (3) 1. cikke (2) bekezdésének értelmében szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződési kötelezettségnek egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése vagy az Európai Unió által kezelt költségvetési juttatások kárt szenvednek vagy szenvednének indokolatlan kiadási tételek miatt.

(1) HL L 54., 2007.2.22., 91. o.

(2) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(3) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.