Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

BH 2012.8.201 A hitelező az adósnak közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerése birtokában jogosult arra, hogy eldöntse az adósával szemben kezdeményezi-e a követelés bírósági végrehajtását, vagy pedig a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi ok alapján - az ott meghatározott feltételeket teljesítve - felszámolási eljárást kezdeményez [1991. évi XLIX. tv. 27. § (2) bek. a) és c) pontja, 2/2011. PJE].

A hitelező 2010. május 13-án arra hivatkozva kezdeményezte az adós felszámolását, hogy az M. Építőipari Kft.-vel 2008. február 27-én megkötött, közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződés teljesítéséért az adós a 2004. december 3-án megkötött kezességi keretszerződés megerősítésével kezességet vállalt, azonban fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget. Csatolta az adós, mint kezes közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatát.

Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelezőt felhívta annak igazolására, hogy a közjegyzői (végrehajtható) okirat végrehajtását megkísérelte és az milyen eredménnyel járt. A hitelező bejelentette, hogy a végrehajtást nem kísérelte meg, mert kérelmét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdésének a) pontjára alapította.

Az elsőfokú bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra hivatkozással, hogy a hitelező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget.

Álláspontja szerint, mivel a hitelező a követelését olyan szerződésre alapította, amelyet a felek közjegyzői okiratba foglaltak, s e közjegyzői okirat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. § (1) bekezdése alapján végrehajtási záradékkal látható el, ezért végrehajtható okiratnak minősül. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróság 2/1999. PJE jogegységi határozata értelmében a Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontja alapján a hitelező akkor kérheti az adós fizetésképtelenségének megállapítását, ha az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.

A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság: a hitelező birtokában levő közokirat végrehajtási záradékkal látható el. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság 2/1999. PJE jogegységi határozatát, a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontját és a Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontját úgy kell értelmezni, hogy a hitelező nem veheti igénybe a felszámolási eljárást, mint totális végrehajtást behajtási célra abban az esetben, ha olyan, a Vht. 1. §-a szerinti hatósági határozattal, vagy okirattal rendelkezik, amely alapján a Vht. 13. § (1) bekezdése értelmében végrehajtható okiratot ki lehet állítani, és amely határozaton, illetőleg okiraton alapuló követelést a Vht. 1. §-a értelmében bírósági végrehajtás útján, a Vht. szerint kell végrehajtani. Ebből következően az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, a hitelező a megfelelő okirat birtokában nem választhat, hogy melyik fizetésképtelenségi okra hivatkozással kezdeményezi az adós elleni felszámolási eljárás megindítását, azt kizárólag a Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontjára hivatkozással kezdeményezheti, a végrehajtás eredménytelensége esetén. Utalt arra, hogy ezt az álláspontot foglalta el a Legfelsőbb Bíróság is az EBH 2001/547. számú eseti döntésében.

A határozat ellen a hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését, a kérelme érdemi vizsgálatának elrendelését. Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 24. § (1) bekezdését, 27. § (2) bekezdés c) pontját. Álláspontja szerint a 2/1999. PJE megszületése óta a Cstv. már többször módosításra került, ezért az ott megfogalmazottak nem alkalmazhatók értelmezés nélkül a hatályos jogszabályokra. A hatályos Cstv. a hitelezőnek a fizetésképtelenségi okok felsorolása során - a "vagy" szó alkalmazása miatt - választási lehetőséget biztosít arra nézve, hogy kérelmének jogcímét miként határozza meg és ennek alapján a bizonyítást milyen irányba viszi. A jogerős végzés jogszabálysértő módon jutott arra a következtetésre, hogy közokiratba foglalt követelés birtokában a hitelezőt a jogcím tekintetében a választás már nem illeti meg.

Az adós a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában történő fenntartását és a hitelező költségben való marasztalását.

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős másodfokú végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 275. § (2) bekezdése alapján.

A felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati eljárást felfüg­gesztette és kezdeményezte jogegységi eljárás lefolytatását, mert el kívánt térni a korábbi, az EBH 2001/547. számú elvi döntésben kifejtett állásponttól.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!