A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27435/2013/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 327. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 3. §, 2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 57. §, 64. §, 69. §, 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 17. §] Bíró: Stefancsik Márta
KECSKEMÉTI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
14.K.27.435/2013/6. szám
A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Csvila István ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes nevefelperes címe szám alatti lakhelyű felperesnek, a dr. Ivanovits Andrea (....) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen agrár-környezetgazdálkodási határozat bírsági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 50.000 (ötvenezer) forint perköltséget és viselje az általa előlegezett 30.000 (harmincezer) forint eljárási illetéket, továbbá az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 30.000 (harmincezer) forint további eljárási illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS:
A felperest a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a .... számú, 2010. augusztus 12. napján kelt határozatával (a továbbiakban: kizáró határozat) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevételére vonatkozó, 2018280535 iktatószámú kérelme tárgyában a ..... számú támogatási határozatát visszavonta, és ezzel egyidejűleg arra figyelemmel, hogy a támogatási időszak alatt második alkalommal volt szükséges a tárgyévre vonatkozó támogatás teljes egészének visszavonása, a felperest, illetőleg a D8AY2-8-05 blokkazonosító jelű 15.20 ha területű integrált ültetvényt a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 17. § (9) bekezdése alapján az agrár-környezetgazdálkodási támogatásból kizárta. Minthogy a kizárást követően a fennmaradó terület a legkisebb támogatható mennyiség alá csökkent, az érintett mennyiségeket az elsőfokú hatóság elutasította.
A kizáró határozatban foglaltakra figyelemmel, az elsőfokú hatóság a ... számú, 2010. augusztus 12. napján kelt határozatával (a továbbiakban: visszafizetésre kötelező határozat) a felperest az FVM rendelet 17. § (12) bekezdése alapján, az agrár-környezetgazdálkodás jogcímen 2005 gazdálkodási év vonatkozásában jogosulatlanul igénybe vett 1.451.530,- Ft és kamatai visszafizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a .../2004. számon hozott, 2012. október 31. napján kelt határozatával (a továbbiakban: kizárást helybenhagyó alperesi határozat) a kizáró határozatot helybenhagyta, míg a .../2004. számon hozott, 2012. október 31. napján kelt határozatával a visszafizetésre kötelező határozat indokolás részét megváltoztatta akként, hogy a visszakövetelés alapjául az FVM rendelet 17. § (12) bekezdése helyett a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) 69. § (1) bekezdés e) pontját jelölte meg.
A felperes a jogerős közigazgatási határozattal szemben bírósághoz fordult.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy 2006. október 9. napján az AKG támogatást hasznosító személyében bekövetkező változást jelentett be, mellyel a H Kft-től mint átadótól az AKG támogatást érintő jogosultságokat és kötelezettségeket átvette. A változást az elsőfokú hatóság a 2008. szeptember 3. napján kelt .../2004. számú határozatával tudomásul vette, melyre figyelemmel a támogatási jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával szállt a felperesre. Az alperes annak ellenére nem változtatta meg a visszafizetésre kötelező határozat rendelkező részét és érdemét, hogy a fellebbezés okán tudomással bírt azon felperesi hivatkozásról, miszerint a felperes a támogatás igénybevételéről, kifizetéséről, a támogatás folyósításának jogelőd általi megsértéséről nem rendelkezett közvetlen információval, illetőleg részére az elsőfokú hatóság nem folyósított ilyen összegű támogatást, melyre figyelemmel a felperesi álláspont szerint tőle az nem is követelhető vissza.
Súlyos, az ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértésként jelölte meg, hogy az alperes határozatait az MVH eljárási törvény 57/A. § (4) bekezdése szerint rendelkezésére álló határidő ellenében több mint két év alatt hozta meg.
Az MVH eljárási törvény 64. § (1)-(2) bekezdéseire hivatkozással előadta, hogy jogosulatlan részvétel megállapításához való jog 2010. december 31. napján letelt, melyre figyelemmel az alperes jogszabálysértően rendelkezett mind a támogatásból történő kizárás, mind a támogatási összeg visszafizetése tekintetében.
A Bizottság 2001. december 11-i a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2419/2001/EK rendeletének 49. cikk (5) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a visszakövetelésre nyitva álló határidő a kedvezményezett jóhiszemű eljárása okán 2009. évben kétséget kizáróan letelt, melyre figyelemmel a hatóság jogszabálysértően rendelkezett a támogatás visszafizetéséről. Minthogy a hatóság nem vizsgálta a felperes jóhiszeműségét megállapítható, hogy megsértette tényállás-tisztázási kötelezettségét.
Egyebekben a hatóság jogszabálysértően alkalmazta az FVM rendelet 17. § (9) bekezdését, ugyanis az a tárgyévre vonatkozó támogatás teljes egészének visszavonásáról és nem a program során jogosan kifizetett összeg visszavonásáról rendelkezik. Szintúgy azért is, mert a perbeli összeget soha nem vette igénybe, azzal soha nem rendelkezett, így fogalmilag kizárt mind a visszafizetése mind a visszafizetésre való kötelezés.
Ezen indokok alapján a felperes kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát helyezze hatályon kívül.
Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Hangsúlyozta, hogy az alperes tényállás-tisztázási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Az esetleges határidő túllépés az eljárás során nem hatott ki az ügy érdemére. Álláspontja szerint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás elévülése megszakadt azzal, hogy a hatóság az ügyfelet határozattal kötelezte a visszafizetésre. Minthogy az MVH eljárási törvény 57. §-a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseihez képest speciális jogszabályi előírást tartalmaz, jóhiszeműen szerzett jogosultság ellenére is lehetséges a határozatok visszavonása. Egyébiránt megítélése szerint a felperes nem járt el jóhiszeműen.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!