BH 2001.4.183 I. A társasági szerződésben valamelyik tag aláírásának hiánya nem eredményezi a társaság létre nem jöttét, így a cég létre nem jöttének bírósági megállapítására nincs lehetőség. Arra van lehetőség, hogy a bíróság megállapítsa: a társasági szerződést alá nem író személy nem tagja a társaságnak [1988. évi VI. tv (a továbbiakban: régi Gt.) 17. §, 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 18/A. § (1) bek., 24. §, 27. § (1) bek., Ptk. 205. § (1) bek.].

II. A társasági szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálásánál abban az időpontban hatályos szabályozást kell figyelembe venni, amely időpontban erre a keresetben először hivatkoztak [1988. évi VI. tv (a továbbiakban: régi Gt.) 24. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. § (1) bek.].

Az 1989. december 27-én kelt társasági szerződés szerint a felperesek jogelődje, H. A. kültagként alapító tagja volt az 1981-ben alapított polgári jogi társaságból létrejött közkereseti társaság jogutódjának, a III. r. alperesnek. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1990. január 2-án a III. r. alperest bejegyezte a cégnyilvántartásba.

H. A. 1994. október 31-én benyújtott keresetében az I. r. alperes elszámolásra kötelezését, és az annak eredménye alapján történő marasztalását kérte. A perbe belépő felperesi jogutódok többször módosított keresetükben végül annak megállapítását kérték, hogy a III. r. alperes nem létezik, valamint kérték az alperesek elszámolásra kötelezését és az alperesek egyetemleges marasztalását. Arra hivatkoztak, hogy a felperesi jogelődnek nem volt tudomása a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 332. §-ának (2) bekezdésében előírt szerződésmódosítási kötelezettségről, és a III. r. alperes létezéséről, továbbá a III. r. alperes létesítéséről szóló okiratot a felperesek jogelődje nem írta alá. A III. r. alperes alapítása nem a régi Gt. 19. §-a szerint történt, ezért a III. r. alperes nem létezik, a III. r. alperes cégbejegyzése velük szemben hatálytalan. A régi Gt. 2. §-a és a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a III. r. alperes társasági szerződése a felek akaratának hiányában nem létezik.

Az alperesek kérték a kereset elutasítását.

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével megállapította, hogy a III. r, alperes nem létezik, és egyetemlegesen kötelezte az I. r. és a II. r. alpereseket a perköltség megfizetésére. Határozatát azzal indokolta, hogy a III. r. alperes létesítő okiratát a felperesek jogelődje nem írta alá, a régi Gt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott alakiságú, valamennyi tag által aláírt társasági szerződés nem jött létre. A szerződő felek megállapodásának hiányában a társasági szerződést a Ptk. 205. §-a értelmében létre nem jöttnek kell tekinteni, ebből következően a III. r. alperes nem létezik.

A rész- és közbenső ítélet ellen az I. r., a II. r. és III. r. alperesek fellebbeztek, kérték a kereset elutasítását.

A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét megváltoztatta, a III. r. alperes létre nem jöttének, illetve a III. r. alperes 1989. december 27-én megkötött társasági szerződése létre nem jöttének, valamint érvénytelenségének megállapítására irányuló felperesi keresetet elutasította, és a perköltségekre vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. A jogerős részítélet indokolása szerint a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, tehát a szerződő felek akaratának hiányában a szerződést létre nem jöttnek kell tekinteni. A társasági szerződés azonban egy olyan speciális szerződés, amelyben a szerződést aláíró személyek gazdasági társaság alapításáról döntenek. Ha a társasági szerződés alapján a cég bejegyzésre kerül, akkor a cég a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg jön létre mint a tagoktól elkülönült olyan önálló jogalany, amely saját cégneve alatt jogok és kötelezettségek alanyává válhat. A társasági szerződés speciális jellege miatt rendelkezett úgy a régi Gt. 17. §-a, hogy a gazdasági társaságnak és tagjainak csak a Gt.-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira kell a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a Ptk. olyan háttérjogszabály, melynek rendelkezései csak a Gt. speciális rendelkezéseinek hiányában alkalmazhatóak. A III. r. alperest a cégbíróság az 1989. december 27-én megkötött társasági szerződés alapján a cégjegyzékbe bejegyezte, így az önálló jogalanyként létrejött. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 1995. július 30-ától hatályos rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni abban, hogy a cég alapításával és bejegyzésével kapcsolatban milyen eljárások indításának van helye. E rendelkezések szerint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését lehet kérni, továbbá per indítható a jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, de csak a Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okokra hivatkozással. A cégjegyzékbe már bejegyzett cégek esetében a Ptk. 205.§-ának (1) bekezdésére alapítottan nincs helye a társasági szerződés létre nem jötte megállapításának, továbbá a cég nem létezése megállapításának, ilyen cégek esetében a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése háttérjogszabályként nem alkalmazható. A III. r. alperes társasági szerződésének érvénytelensége sem állapítható meg a Ctvr. 18/A. §-a alapján. A III. r. alperes társasági szerződése nem ütközik a Ctvr. 18/A. §-a (1) bekezdésének tételes rendelkezésébe, és az összes bizonyíték mérlegelése alapján nem bizonyított a felperesi jogelőd akaratnyilvánításának hiánya a szerződés megkötésének időpontjában.

A másodfokú bíróság jogerős részítéletét követően a bíróság folytatta az elsőfokú eljárást. Ebben az eljárásban a felperesek 3. sorszám alatt terjesztették elő a jogerős részítélet felülvizsgálata iránti kérelmüket.

A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős részítélet jogszabálysértését a Gt. 17. §-ában, a Ptk. 205. §-ában, és a Ctvr. 27. §-ának (1) bekezdésében jelölték meg. Arra hivatkoztak, hogy a Ptk. és a Gt. az általános és különös viszonyában van, ami azt jelenti, hogy a Gt. a szerződés létrejöttének körülményeit azért nem szabályozza, mert az erre vonatkozó rendelkezések a Ptk.-ban megtalálhatóak. Felesleges lett volna a polgári jog általános szabályaival azonos rendelkezések megismétlése a Gt.-ben. A másodfokú bíróság nem a jogalkotó akaratának megfelelően értelmezte a Gt. 17. §-ában foglaltakat. Az 1990. január 1-jén hatályba lépett Ctvr. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a Ctvr. rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A III. r. alperes cégbejegyzésekor a Ctvr. már hatályban volt, azonban a Ctvr. rendelkezései nem vonatkozhatnak a felperesek jogelődje előtt ismeretlen III. r. alperes létesítő okiratára, amely a Ctvr. hatálybalépését megelőző keltezésű, hiszen a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget; és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.