A Gyulai Törvényszék Mf.25371/2012/7. számú határozata illetmény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 247. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 102. §, 103. §, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 23. §, 73. §, 129. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Orbánné dr. Papp Éva, Pusztai-Sznyida Barbara, Wlassits Gábor

A Gyulai Törvényszék.

3.Mf.25.371/2012/7. szám.

A Gyulai Törvényszék a dr. Bába István ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Földesi Margit által képviselt alperes ellen illetmény visszakövetelése és egyéb igények iránt a Gyulai Munkaügyi Bíróság előtt folyamatba tett perében, a 2012. évi április hó 24. napján kelt 3.M.129/2012/4. szám alatti részítélet és 5. szám alatti kiegészítő ítélet ellen a felperes részéről 3. szám alatt, valamint az alperes részéről 4. szám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő

R É S Z Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érinti,

fellebbezett részében a részítéletet megváltoztatja és az alperes 2011.El.XV.B.6/14/2. számú fizetési felszólítását teljes egészében hatályon kívül helyezi.

Az alperest terhelő marasztalás összegét 724.460,- forintról 2.354.495,- (kétmillió-háromszázötvennégyezer-négyszázkilencvenöt) forintra felemeli és megállapítja, hogy a kamatfizetési kötelezettség az alperest 543.345,-(ötszáznegyvenháromezer-háromszáznegyvenöt) forint után 2012. évi február hó 5. napjától, 362.230,- (háromszázhatvankettőezer-kettőszázharminc) forint után 2012. évi március hó 5. napjától, 724.460,- (hétszázhuszonnégyezer-négyszázhatvan) forint után 2012. évi május hó 5. napjától és 724.460,- (hétszázhuszonnégyezer-négyszázhatvan) forint után 2012. évi június hó 5. napjától kezdődően terheli.

Mellőzi a 3.M.61/2012/5. szám alatti kiegészítő ítélet rendelkező részének - a 3.M.61/2012/4. szám alatti részítélet indokolásának kiegészítésére vonatkozó - második bekezdését.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 8.958,- (nyolcezer-kilencszázötvennyolc) forint fellebbezési perköltséget.

Megállapítja, hogy 195.700,- (százkilencvenötezer-hétszáz) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság részítéletével az alperes 2012. január 13. napján kelt 2011.EL.XV.B.6/14/2. számú fizetési felszólítás megjelölésű írásbeli felszólítását a marasztalási összeg tekintetében 39.016,- forintra leszállította, a tőke követeléssel kapcsolatos késedelmi kamat kezdő időpontját pedig 2012. január 27. napjára megváltoztatta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek a 2012. január hó 1. napjától február hó 29. napjáig tartó időszak vonatkozásában 724.460,- forint illetményt, valamint ezen összeg 2012. évi február hó 20. napjától járó késedelmi kamatát. A felperes megállapításra irányuló kereseti kérelmét elutasította. Nem osztotta az alperesnek azt az álláspontját, amely szerint a felperesnek díjazás munkaviszony esetén csak munkavégzésre tekintettel járna, ugyanis a Munka Törvénykönyve erre vonatkozó 103. § (1) bekezdés a) és b) pontját, továbbá 102. § (4) bekezdését a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: régi Bjt.) 129. §-a, illetve a 2001. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: új Bjt.) 222. §-a nem rendeli alkalmazni. Álláspontja szerint a probléma megoldásában a Ptk. 201. § (1) bekezdése (ellenszolgáltatás a szolgáltatásra tekintettel jár) hívható segítségül analógia alkalmazásával. A bíró úgynevezett más kereső tevékenységtől való tartózkodási kötelezettsége (új Bjt. 40. § (1) bekezdése, régi Bjt. 23. § (1) bekezdés) részét képezi a munkáltató felé megvalósuló szolgáltatásának, tágabb értelemben vett munkavégzésének. A bíró a tisztségéből való felfüggesztés időszakában is bíró, így munkavégzéssel járó önálló tevékenységet nem végezhet. Az összeférhetetlenség körébe tartozó bírói kötelezettségek mellett a tisztségből való felfüggesztés időszakában változatlanul irányadóak az új Bjt. 37. § (2) bekezdésében előírt tisztséghez méltó magatartás és a függetlenség megőrzése (új Bjt. 40. § (1) bekezdése). Álláspontja szerint a hivatás méltóságának megfelelő magatartás feltétele, hogy időszakosan történjen illetmény, illetve ellátás nyújtása annak érdekében, hogy a bíró magát és tartásra jogosult hozzátartozóit tartani tudja, számláit ne kelljen fizetetlenül hagynia. Egyetértett azzal az alperesi állásponttal, hogy a felperes bírói tisztségből való felfüggesztésének kezdő hatálya 2012. január hó 16. napja, mivel az intézkedés státuszt érintő jellege miatt az ex nunc hatállyal képzelhető el. A 2012. január hó 16. napjától február 29. napjáig terjedő - tárgyalás felfüggesztésével nem érintett - részítélettel elbírálásra kerülő kereseti kérelem keretei között az alperes marasztalását közvetlenül az új Bjt. 118. § (1) bekezdésére alapította, amely megfelel a régi Bjt. 73. § (3) bekezdésének. E szerint ugyanis a bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót megilleti az illetménye, amelynek legfeljebb 50%-át egy hónapra vissza lehet tartani. Erre az időszakra januárra vonatkozóan 12 munkanapot, illetve a teljes február hónapot figyelembe véve mindösszesen 559. 810,- forint megfizetésében marasztalta az alperest. Tekintettel arra, hogy a felfüggesztés időszakát érintően ezt követően nem maradt olyan további, a Pp. 123. § második mondata körébe tartozó megállapítás és jog megóvása iránti érdek, amelyre a részítélet említett rendelkezése, illetve azzal kapcsolatos indokolás ne terjedne ki, a megállapítás iránti keresetet elutasította. A 2011. december 23-tól 2012. január hó 15. napjáig tartó elszámolási időszak vonatkozásában azt állapította meg, hogy közvetlenül nem áll rendelkezésre olyan tételes jogi rendelkezés, mint a január hó 16. napjától kezdődő, a bírói tisztségből való felfüggesztés időszakára vonatkozóan. Álláspontja szerint ugyanakkor a felperes jogállásának a tisztségből való felfüggesztés nélküli időszakában nem lehet kevesebb joga az előzetes letartóztatással, illetve az őrizetbe vétellel kapcsolatos munkavégzés elmaradása miatt, mint az időben későbbi, a felperesre nézve terhesebb, felfüggesztéssel érintett időszakban. Álláspontja szerint az őrizetbevétel időpontját megelőző pénteki napon még volt realitása szokásos mértékű bírói munkavégzésnek, december 26. napja pedig munkaszüneti nap volt. Teljes mértékben elszámolhatónak tartotta így a felperes javára a 2011. december 23-i munkanapot, a 2011. december 27.,28.,29. és 30-i munkanapok vonatkozásában azonban csak az illetmény 50 %-át részben a későbbi időszak közeli szabályozási elvei alapján, részben pedig a Ptk. 201. § (1) bekezdésével analógiát alkalmazva. Értékelte, hogy a tágabb értelemben vett bírói szolgáltatási kötelezettség ebben az időszakban is fennállt, de azt is, hogy ebben az időszakban, egészen 2012. január hó 15. napjáig a felperes az egyik leglényegesebb kötelezettségét adó szorosabb értelemben vett bírói munkavégzést nem gyakorolta.