32002L0035[1]

A Bizottság 2002/35/EK irányelve (2002. április 25.) a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről szóló 97/70/EK tanácsi irányelv módosításáról

A Bizottság 2002/35/EK irányelve

(2002. április 25.)

a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről szóló 97/70/EK tanácsi irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az 1999/19/EK irányelv [1] által módosított, a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről szóló, 1997. december 11-i 97/70/EK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 8. cikkére,

mivel:

(1) A halászhajók biztonságáról szóló 1977. évi Torremolinosi nemzetközi egyezményhez készült Torremolinosi jegyzőkönyv (a továbbiakban: Torremolinosi jegyzőkönyv) 1993. április 2-án elfogadásra került.

(2) A 97/70/EK irányelv összehangolt biztonsági rendszert állít fel egyes halászhajókra, alkalmazva rájuk a Torremolinosi jegyzőkönyvet.

(3) Annak érdekében, hogy biztosítsák a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletében található rendelkezések következetes alkalmazását a 97/70/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazása végett, szükségesnek látszik összehangolni egyes rendelkezések értelmezéseit, amelyeket eddig a tagállamok igazgatási szerveinek hatáskörében hagytak. Ezeket az összehangolt értelmezéseket csak a 2003. január 1-jén vagy azt követően gyártott halászhajókra kell alkalmazni, mivel jelentős változtatásokat vonnak maguk után a halászhajók építésében.

(4) Ennek megfelelően módosítani kell a 97/70/EK irányelvet.

(5) Az ezen irányelvben megállapított intézkedések összhangban vannak a legutóbb a 98/74/EK bizottsági irányelvvel [3] módosított, 93/75/EGK tanácsi irányelv [4] 12. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 97/70/EK irányelvhez csatolt I. melléklet helyébe az ezen irányelv mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

(1) A tagállamok 2003. január 1-je előtt elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Ezeket a rendelkezéseket 2003. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2002. április 25-én.

a Bizottság részéről

Loyola De Palacio

alelnök

[1] HL L 83., 1999.3.27., 48. o.

[2] HL L 34., 1998.2.9., 1. o.

[3] HL L 276., 1998.10.13., 7. o.

[4] HL L 247., 1993.10.5., 19. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

Az 1993. évi Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletében előírt rendelkezések kiigazítása a 97/70/EK tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazása céljából

E melléklet alkalmazásában:

1. "A 2003. január 1-jén vagy azt követően épített új halászhajó olyan új halászhajó", amelynek:

a) építési vagy a jelentősebb átépítésre vonatkozó szerződését 2003. január 1-jén vagy azt követően kötötték meg; vagy

b) építési vagy a jelentősebb átépítésre vonatkozó szerződését 2003. január 1-je előtt kötötték, és amelyet legkorábban attól a naptól számított 3 évvel később adnak át; vagy

c) építési szerződés hiányában 2003. január 1-jén vagy azt követően:

- a hajógerinc fektetése megtörtént, vagy

- megkezdődik egy adott hajótípussal azonosítható építése, vagy

- összeszerelése megkezdődött legalább 50 tonna, vagy a becsült szerkezeti építőanyagigény legalább 1 %-át kitevő anyagmennyiség beépítésével, attól függően, hogy melyik a kevesebb.

A. RÉSZ

Az irányelv által szabályozott összes - kivéve a 2003. január 1-jén vagy azt követően épített - halászhajóra vonatkozó kiigazítások

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. szabály: Fogalommeghatározások

Az 1. bekezdés alatt található "új hajó" fogalmának meghatározása helyébe az ezen irányelv 2. cikkében található "új halászhajó" fogalom-meghatározás lép.

V. FEJEZET: TŰZVÉDELEM, TŰZÉRZÉKELÉS ÉS TŰZOLTÁS

2. szabály: Fogalommeghatározások

A 2. bekezdésben a "szabványos tűzállósági vizsgálat" a szabványos hőmérséklet - diagram vonatkozásában a végén a következőképpen módosul:

"... A szabványos idő-hőmérsékleti görbe egy olyan egyenes diagramvonalként határozható meg, amely a következő, a kemence belső hőmérsékletét megadó pontokon halad keresztül:

- a kemence belső kezdeti hőmérséklete: | 20 °C |

- az első öt perc elteltével: | 576 °C |

- az első 10 perc elteltével: | 679 °C |

- az első 15 perc elteltével: | 738 °C |

- az első 30 perc elteltével: | 841 °C |

- az első 60 perc elteltével: | 945 °C" |

VII. FEJEZET: ÉLETMENTŐ FELSZERELÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

1. szabály: Hatály

A 2. bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "A 13. és 14. szabály a 45 méteres és annál hosszabb meglévő hajókra is alkalmazandó, amennyiben az igazgatás 1999. február 1-ig e szabályok előírásainak végrehajtását el tudja halasztani."

13. szabály: Életmentési célú rádióberendezések

A 2. bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "A meglévő hajókon rendszeresített és a szervezet által elfogadott teljesítmény-szabványokat nem kielégítő, kétirányú URH adó-vevő készülékeket az igazgatás 1999. február 1-ig elfogadhatja, feltéve hogy azok az igazgatás szerint a jóváhagyott, kétirányú URH adó-vevő készülékekkel együtt alkalmazhatók."

IX. FEJEZET: RÁDIÓ-HÍRKÖZLÉS

1. szabály: Hatály

Az (1) bekezdés 2. mondata helyébe a következő szöveg lép:

"Ugyanakkor meglévő hajók esetében az igazgatás 1999. február 1-ig elhalasztja az előírások végrehajtását."

3. szabály: Mentesítések

A (2) bekezdés c) albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"ha a hajót 2001. február 1-je előtt tartósan üzemen kívül helyezik."

B. RÉSZ

A 2003. január 1-jén vagy azt követően épített új halászhajókra vonatkozó kiigazítások

A következő szabályok szövege helyébe a következő szöveg lép:

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. szabály: Fogalommeghatározások

A (22) bekezdés a) albekezdésének ii. pontja

A 45 méternél rövidebb hajók esetében a válaszfalnak legalább 0,05 L és legfeljebb 0,05 L plusz 1,35 m távolságra kell elhelyezkednie a mellső függélytől.

6. szabály: Szemlék

Az (1) bekezdés c) albekezdés

A b) albekezdés i. pontja által kötelezővé tett időszakos szemle mellett a hajók szerkezetét és gépberendezését rendkívüli szemléknek kell alávetni - nem fából készült hajók esetében - kétéves plusz/mínusz három hónapos időközönként, fából készült hajók esetében pedig az igazgatás által meghatározott időközönként. A szemléken azt is ellenőrizni kell, hogy nem történtek-e olyan változtatások, amelyek hátrányosan érintik a hajó vagy a személyzet biztonságát.

II. FEJEZET: SZERKEZETI FELÉPÍTÉS, VÍZMENTESSÉG ÉS FELSZERELÉS

1. szabály: Szerkezeti Felépítés

(1) bekezdés

A hajótestnek, a felépítményeknek, a fedélzeti házaknak, a gépaknáknak, fedélzeti lejáróknak, valamint a hajó minden egyéb szerkezetének és felszerelésének elég szilárdnak kell lennie, hogy ellenálljanak a rendeltetésszerű használat során várható igénybevételeknek, és megfeleljenek egy elismert szervezet előírásainak.

2. szabály: Vízmentes ajtók

(1) bekezdés

Az 1. szabály (3) bekezdésének megfelelően a vízmentes válaszfalakon lévő nyílások számát a hajó általános elrendezésének és üzemi igényeinek megfelelő legkevesebbre kell csökkenteni; a nyílásokat egy elismert szervezet előírásainak megfelelő, vízmentes zárszerkezettel kell ellátni. A vízmentes ajtóknak ugyanolyan szilárdnak kell lenniük, mint a mellettük lévő, nyílás nélküli szerkezeti elemnek.

2. szabály: Vízmentes ajtók

(3) bekezdés a) albekezdése

A 45 méteres vagy annál hosszabb hajókon a vízmentes ajtók tolóajtók legyenek:

olyan helyeken, ahol rendeltetésük szerint a tengeren kinyitják őket, és ha a küszöbük a legnagyobb üzemi merülésvonal alatt van, hacsak az igazgatás nem tekinti ezt kivitelezhetetlennek vagy szükségtelennek tekintettel a hajó típusára és működésére.

E szabály alóli - egy tagállam által engedélyezett - mentesség megadásához az ezen irányelv 4. cikkében foglaltak szerint kell eljárni.

5. szabály: Raktárnyílások

(3) bekezdés

A fából készült raktárfedelek vízzáróvá tételével kapcsolatos intézkedések megfelelnek a merülésvonalakról szóló, 1966. évi nemzetközi egyezményhez [1] csatolt I. melléklet 14. és 15. szabályának.

9. szabály: Szellőzők

(1) bekezdés

A 45 méteres vagy hosszabb hajók szellőzőinek nyíláskerete a fedélzet felett- a géptéri szellőzők nyíláskereteinek kivételével - legalább 900 mm magas a munkafedélzeten, és legalább 760 mm a felépítmény fedélzeten. A 45 méternél rövidebb hajók esetében e nyíláskeretek magassága 760 mm, illetve 450 mm. A géptér folyamatos, és az igénynek megfelelően a generátortér közvetlen ellátását is biztosító géptéri szellőzőfedélzet feletti magassága általában megfelel a II/9(3) szabálynak. Ahol azonban ez a hajó mérete és elrendezése miatt nem kivitelezhető, kisebb - de a munkafedélzet és a felépítmény fedélzete fölött legalább 900 mm - távolság is elfogadható, feltéve hogy a II/9(2) szabály szerinti vízmentes zárószerkezet egyéb megfelelő berendezéssel együtt biztosítja a terek megszakítás nélküli és megfelelő szellőzését.

12. szabály: Oldalnyílások

(6) bekezdés

Az igazgatás elfogadhatja, hogy a munkafedélzeten, vagy az afölött elhelyezkedő fedélzeti házak oldalsó és hátsó válaszfalainak oldalnyílásain és ablakain ne legyen viharfedél, ha megbizonyosodik arról, hogy ez nem csökkenti a hajó biztonságát, figyelembe véve elismert szervezetek vonatkozó ISO-szabványok szerinti előírásait.

15. szabály: Horgonyberendezés

Gondoskodni kell gyorsan és biztonságosan mükődtethető horgonyberendezésről, amely horgonyzó szerkezetből, horgonyláncokból vagy sodronykötelekből, láncfékekből, horgonycsörlőből vagy a horgony ledobására és felhúzására szolgáló, illetve a hajót minden várható üzemi körülmény között lehorgonyozva tartó egyéb berendezésből áll. A hajókat megfelelő kikötőberendezéssel kell ellátni, hogy azok minden üzemi körülmény között biztonságosan kiköthetők legyenek. A horgonyberendezés és a kikötőberendezés megfelel egy elismert szervezet előírásainak.

III. FEJEZET: STABILITÁS ÉS AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ TENGERÁLLÓ KÉPESSÉG

1. szabály: Általános rendelkezések

A hajókat úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 7. szabályban említett üzemi feltételek eleget tegyenek az e fejezetben megállapított követelményeknek. A stabilizáló kar görbéjének kiszámítását az IMO bármilyen típusú, ép hajóra vonatkozó stabilitási szabályzata [2] szerint kell elvégezni.

2. szabály: Stabilitási követelmények

(1) bekezdés

Az alábbi minimális stabilitási követelményeknek kell megfelelni, kivéve ha az igazgatási szerv úgy véli, hogy a gyakorlati tapasztalat indokolja az azoktól való eltérést. Az egy tagállam által engedélyezett, minimálisan kötelező stabilitási követelményektől való bármilyen eltérés megadásához az ezen irányelv 4. cikkében foglaltak szerint kell eljárni [3].

Az (1) bekezdés d) pontja

A GM kezdeti metacentrikus magasság legalább 350 mm az egyfedélzetes hajók esetében. A végigfutó felépítménnyel rendelkező hajók esetében a metacentrikus magasság csökkenthető az igazgatási szerv jóváhagyásával, de minden esetben legalább 150 mm kell lennie. Az előírt metacentrikus magasság - egy tagállam által engedélyezett - csökkentéséhez az ezen irányelv 4. cikkében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) bekezdés

Ahol az (1) bekezdés kielégítése érdekében ballasztot alkalmaznak, annak jellege és szerkezete megfelel az igazgatási szerv elvárásainak. A 45 méternél rövidebb hajókban az ilyen ballaszt állandó. Az állandó ballaszt szilárd anyagból áll, és biztonságosan van a hajóban rögzítve. Az igazgatási szerv elfogadhat folyadékballasztot is, ha az teljesen feltöltött és a hajó szivattyúrendszereihez nem csatlakozó tartályban van. Ha a folyadékballasztot az (1) bekezdés kielégítése érdekében állandó ballasztként használják, a megfelelési bizonyítványnak és a stabilitási tájékoztatónak tartalmaznia kell annak részletes adatait.

Az állandó ballaszt az igazgatási szerv jóváhagyása nélkül nem távolítható el a hajóból, és nem helyezhető át.

4. szabály: Különleges halászati módszerek

Az olyan különleges halászati módszerekkel dolgozó hajók, amelyek esetében a halászati művelet közben járulékos külső erők hatnak a hajóra, megfelelnek a 2. szabály (1) bekezdésében megállapított és szükség esetén az igazgatási szerv jóváhagyásával megemelt stabilitási követelményeknek. A fenékvonóhálós halászatot folytató hajók az alábbi növelt stabilitási követelményeknek felelnek meg:

a) a stabilizáló kar alatti területre és a stabilizáló karokra vonatkozóan a 2. szabály (1) bekezdésének a) és b) albekezdésében megadott értékeket 20 %-kal meg kell növelni;

b) a metacentrikus magasság legalább 500 mm;

c) az a) albekezdésben megadott követelmények csak olyan hajókra vonatkoznak, amelyek beépített főgépteljesítménye nem haladja meg az alábbi képletekben megadott kilowatt értéket:

- N = 0,6 Ls2 a legfeljebb 35 méteres hajók esetében, és

- N = 0,7 Ls2 a legalább 37 méteres hajók esetében,

- a közbenső hosszúságú hajók esetében az Ls együtthatójának értékét 0,6 és 0,7 közötti interpolációval kell meghatározni,

- az Ls a köbözési bizonyítvány szerinti teljes hosszúság.

Ha a beépítettfőgép-teljesítmény meghaladja a fenti képletekből számított teljesítmények értéket, akkor az a) albekezdés szerinti követelmények is a nagyobb teljesítmény arányában növekednek.

Az igazgatási szerv meggyőződik arról, hogy az oldalvonóhálós halászhajók esetében a fent megnövelt stabilitási követelményeket betartják az e fejezet 7. szabályának (1) bekezdésében említett működési feltételek között.

A stabilitás számítása során a gémrudak vízszinteshez képesti 45o-os szögét kell feltételezni.

5. szabály: Erős szél és dülöngélés

A hajóknak képesnek kell lenniük ellenállni az erős szélnek és a dülöngélésnek a megfelelő tengeri viszonyok között, figyelembe véve az évszaknak megfelelő időjárási viszonyokat, a hajó tervezett üzeme szerinti tengeri viszonyokat, a hajó típusát valamint működésének módját. A vonatkozó számításokat az IMO bármilyen típusú ép hajóra vonatkozó stabilitási szabályzatával összhangban kell elvégezni.

8. szabály: Jéglerakodás

Ezt a szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a jéglerakodási ráhagyás módosítása - amelyet a 2. ajánlás [4] az igazgatási szerv hatáskörében hagy - nem engedélyezett.

9. szabály: Döntéspróba

(2) bekezdés

Ahol olyan változtatásokat hajtanak végre egy hajón, amelyek érintik a hajó terheletlen állapotát és/vagy tömegközéppontját, a hajót - amennyiben az igazgatási szerv ezt szükségesnek tartja figyelembe véve a hajók stabilitási tartalékait - újra döntéspróba alá kell vetni és módosítani kell a stabilitási tájékoztatót. Ha azonban az önsúly több mint 2 %-kal tér el az eredeti önsúlytól, és számítással nem lehet kimutatni, hogy a hajó továbbra is megfelel a stabilitási követelményeknek, a hajót újra döntéspróbának kell alávetni.

12. szabály: Hajóorr magassága

A hajóorrnak megfelelő magasságúnak kell lennie ahhoz, hogy ne kerüljön túl sok víz a hajóba.

A parttól legfeljebb 10 mérföldön belül, korlátozott területeken halászati tevékenységet folytató hajók esetében a legkisebb orrmagasság meghatározása az igazgatási szerv jóváhagyásával történik, figyelembe véve az évszaknak megfelelő időjárási viszonyokat, a hajó tervezett üzeme szerinti tengeri viszonyokat, valamint a hajó típusát és üzemeltetésének módját.

Az egyéb területen halászati tevékenységet folytató hajók esetében:

(1) amennyiben a halászati tevékenység során a halfogást a fedélzeti ház vagy a felépítmény előtti nyílt munkafedélzeten lévő rakodónyíláson keresztül kell a haltárolótérbe rakni, a legkisebb orrmagasság kiszámítását a torremolinosi konferencia záróokmányához csatolt 3. melléklet 4. ajánlásában foglalt számítási módszerrel kell végezni.

(2) amennyiben a halfogást egy nyitott munkafedélzeten lévő, de fedélzeti ház vagy felépítmény által védett rakodónyíláson keresztül rakják a raktérbe, a legkisebb orrmagasságnak meg kell felelnie a merülésvonalakról szóló, 1966. évi nemzetközi egyezmény I. mellékletének 39. szabályával, de legalább 2000 mm. Ekkor a kijelölt nyári szabadoldal helyett a megengedett legnagyobb merülést kell figyelembe venni.

14. szabály: Térbeosztás és havariastabilitás

A legalább 100 m hosszú hajóknak, ahol a szállított személyek teljes száma legalább 100, képesnek kell lenniük - a feltételezeten sérült terek elárasztása után - pozitív stabilitás mellett úszóképesnek maradni, figyelembe véve a hajó típusát, rendeltetését és működési területét [5]. A számításokat a lábjegyzetben említett útmutatás szerint kell elvégezni.

IV. FEJEZET: GÉPÜZEMI ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK, VALAMINT IDŐSZAKOSAN FELÜGYELET NÉLKÜL ÜZEMELTETETT GÉPTEREK

3. szabály: Általános rendelkezések

(1) bekezdés

A főgépi-, vezérlő- és őrszolgálati berendezések, gőzcső-, üzemanyag-, sűrített levegő, elektromos és hűtőrendszerek; a segédüzemi gépek; a kazánok és egyéb nyomásálló tartályok; a csővezetékek és szivattyúberendezések; a kormányberendezés és kormánygépek, valamint az erőátviteli tengelyek és tengelykapcsolók tervezése, gyártása, próbái, beépítése és karbantartása egy elismert szervezet előírásainak megfelelően történik. Ezeket a gépészeti berendezéseket és felszereléseket, valamint az emelőberendezéseket, a csörlőket, a halkezelő és -feldolgozó berendezéseket oly módon kell védeni, hogy a hajón tartózkodó személyek a lehető legkisebb mértékben legyenek kitéve veszélynek. Különleges figyelmet kell fordítani a mozgó részekre, a forró felületekre és egyéb veszélyforrásokra.

(7) bekezdés

Az igazgatási szerv meggyőződik arról, hogy a 16. és 18. szabályt egységesen vezetik be és alkalmazzák egy elismert szervezet előírásainak megfelelően [6].

(9) bekezdés

Intézkedéseket tesznek, amelyek az igazgatási szerv jóváhagyásával biztosítják, hogy minden berendezés megbízhatóan működik minden üzemi körülmény között, ideértve a manőverezést is, és hogy az egy elismert szervezet előírásainak megfelelő berendezéseket rendszeres vizsgálatnak és próbáknak vetik alá a folyamatos és megbízható működés biztosítása érdekében.

(10) bekezdés

A hajókat - egy elismert szervezet előírásainak megfelelő - igazolásokkal kell ellátni, amelyek bizonyítják, hogy azok üzemképessége időszakosan felügyelet nélküli gépterek esetében is biztosított.

6. szabály: Gőzkazánok, adagolórendszerek és gőzcsővezetékek

(1) bekezdés

Minden gőzkazánt és minden leállított gőzgenerátort legalább két, megfelelő teljesítményű biztonsági szeleppel kell ellátni. Az igazgatási szerv azonban - tekintettel bármelyik gőzkazán vagy leállított gőzgenerátor teljesítményére vagy bármely más jellemzőjére - engedélyezheti csak egy biztonsági szelep felszerelését, ha megbizonyosodik arról, hogy egy elismert szervezet előírásainak megfelelően biztosított a túlnyomás elleni megfelelő védelem.

8. szabály: A főgép vezérlése a kormányállásból

(1) bekezdés b) albekezdés

Ahol a főgép vezérlése a kormányállásból történik, az alábbiakat kell alkalmazni: az a) albekezdésben említett távvezérlés olyan vezérlőszerkezettel történjen, amely megfelel egy elismert szervezet előírásainak, és amely - szükség esetén - rendelkezik a főgépet túlterhelés ellen védő szerkezettel.

10. szabály: Folyékony üzemanyagra, kenőolajra és egyéb gyúlékony olajakra vonatkozó intézkedések

(4) bekezdés

Az olyan üzemanyagcsöveket, amelyek sérülése miatt az olaj kifolyik a kettősfenék feletti tárolótartályból, az ülepítő vagy napi tartályból, egy - a tartályon lévő - csappal vagy szeleppel kell ellátni, amely egy, az érintett helyiségen kívüli biztonságos helyről lezárható, amely helyiségben a tartály van és ahol tűz keletkezett. A tengely- vagy csőalagútban, illetve hasonló térben található magastartályok esetében a zárószelepeket a tartályra kell szerelni, de tűz esetén a vezeték(ek) egy további, az alagúton vagy hasonló téren kívülre szerelt pótszeleppel is lezárható(ak). Amennyiben ilyen pótszelepet helyeznek el a géptérben, lehetővé kell tenni annak a géptéren kívüli helyről való lezárását.

(7) bekezdés a) albekezdés

A üzemanyag vezetékek, ezek szelepei és szerelvényei acélból vagy más egyenértékű anyagból készülnek, feltételezve hogy csak minimális mennyiségű rugalmas csövet használnak. Az ilyen rugalmas csövek és azok csatlakozói megfelelő szilárdságúak, és jóváhagyott tűzálló anyagból készülnek, vagy tűzálló burkolattal rendelkeznek egy elismert szervezet előírásainak megfelelően. A rugalmas csövek felszerelése megfelel az MSC/647, "A gyúlékony folyadékot tartalmazó rendszerek szivárgásának minimumra csökkentésével kapcsolatos útmutatások" című IMO-körlevélben előírtaknak.

(10) bekezdés

A nyomás alatti olajozó rendszerekben felhasznált olaj tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló berendezések megfelelnek egy elismert szervezet előírásainak. Az »A« besorolású gépterekben és - lehetőség szerint - az egyéb gépterekben lévő ilyen berendezések megfelelnek legalább az (1), (3), (6) és (7) bekezdés rendelkezéseinek, és szükség szerint, - összhangban egy elismert szervezet előírásaival - a (2) és (4) bekezdésnek. Ez nem zárja ki a kenőrendszerekben áramlásjelző ablakok alkalmazását, feltéve hogy bizonyított a megfelelő mértékű tűzállóságuk.

(11) bekezdés

A nyomás alatti erőátviteli rendszerekben felhasznált - a (10) bekezdésben említett, vezérlő, működtető és fűtési rendszerekben lévő olajtól eltérő - gyúlékony olajok tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló berendezések megfelelnek egy elismert szervezet előírásainak. Az olyan helyiségekben, ahol gyújtóforrások vannak, az ilyen berendezéseknek legalább a (2) és (6) bekezdés rendelkezéseinek, szilárdság és kialakítás tekintetében pedig a (3) és (7) bekezdés rendelkezéseinek kell megfelelniük.

12. szabály: Zajvédelem

Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a géptér személyzetét érő zajhatásokat a hajók zajszintjére vonatkozó IMO-szabályzatban [7] megadott szintre csökkentsék.

13. szabály: Kormánygép

(1) bekezdés

A hajókat egy főüzemi kormánygéppel és a kormánylapátokat működtető segédberendezéssel kell ellátni egy elismert szervezet előírásainak megfelelően. A főüzemi kormánygép és a kormánylapátokat működtető segédberendezés - az ésszerűség és a kivitelezhetőség határain belül - egyikének meghibásodása esetén a másik nem válik működésképtelenné.

16. szabály: Főáramforrás

(1) bekezdés a) albekezdés

Ahol az elektromos energia az egyetlen energiaforrás, amellyel ellátják a hajó meghajtáshoz és biztonságához alapvetően szükséges segédüzemi berendezéseket, olyan fő áramforrásról kell gondoskodni, amely legalább két áramfejlesztő gépcsoportból áll, amelyeknek egyike a főmotorról is meghajtható. Egyéb, ezzel egyenértékű elektromos teljesítménnyel rendelkező berendezések is elfogadhatók egy elismert szervezet előírásainak megfelelően.

V. FEJEZET: TŰZVÉDELEM, TŰZÉRZÉKELÉS ÉS TŰZOLTÁS

1. szabály: Általános rendelkezések

c) albekezdés

IIIF módszer: Az automatikus tűzjelző és tűzérzékelő rendszer felszerelése minden olyan térben, ahol tűz keletkezésével kell számolni általában a belső válaszfalak típusával kapcsolatos korlátozás nélkül, azonban az A vagy B tűzveszélyességi fokozatú válaszfallal határolt lakótér, illetve lakóterek alapterülete semmilyen esetben sem haladhatja meg az 50 m2-t. Közös használatú terek esetében azonban az igazgatási szerv 75 m2-re növelheti az alapterületet.

2. szabály: Fogalommeghatározások

(1) bekezdés

"Nem éghető anyag": az az anyag, amely nem ég, vagy nem bocsát ki olyan mennyiségű éghető gőzöket - az IMO tűzállósági próba szabályzatának [8] megfelelően -, amely körülbelül 750 °C hőmérsékletre melegítve öngyulladást eredményezne. Minden egyéb anyag éghető anyagnak minősül.

A (2) bekezdésben a "szabványos tűzállósági vizsgálat" fogalmának meghatározása a következőképpen módosul:

A "szabványos tűzállósági vizsgálat" során az érintett válaszfalak vagy fedélzetek mintáit egy vizsgálati kemencében olyan hőmérsékletnek teszik ki, amely megközelíti a szabványos hőmérséklet diagramot. A vizsgálati módszerek megfelelnek az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzatának.

(3) bekezdés (utolsó mondat)

Az igazgatási szerv megköveteli egy válaszfal vagy fedélzeti minta vizsgálatát annak bizonyítására, hogy az - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzata szerint - megfelel a fenti tűzállóképességre és hőmérséklet emelkedésre vonatkozó követelményeknek.

(4) bekezdés (utolsó mondat)

Az igazgatási szerv megköveteli egy válaszfal minta vizsgálatát annak bizonyítására, hogy az - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzata szerint - megfelel a fenti tűzállóképességre és hőmérséklet emelkedésre vonatkozó követelményeknek.

(6) bekezdés (utolsó mondat)

Az igazgatási szerv megköveteli egy válaszfal minta vizsgálatát annak bizonyítására, hogy az - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzata szerint - megfelel a fenti tűzállóképességre és hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó követelményeknek.

(9) bekezdés

A kis lángterjedés azt jelenti, hogy az ilyen felület - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzata szerint - megfelelően gátolja a láng terjedését.

4. szabály: A lakótéren és szolgálati tereken belüli válaszfalak

(4) bekezdés

IIIF módszer: Nincs korlátozás az olyan válaszfalak előállításával kapcsolatban, amelyek e rész ezen vagy egyéb szabályai értelmében nem A vagy B tűveszélyességi fokozatba sorolandók. Lakótér vagy megszakítás nélküli A vagy B fokozatú válaszfallal határolt terek alapterülete semmilyen esetben sem haladhatja meg az 50 m2-t olyan egyedi esetek kivételével, ahol a 7. szabály 1. táblázata szerint C tűzveszélyességi fokozatú válaszfalak használata szükséges. Közös használatú terek esetében azonban az igazgatási szerv 75 m2-re növelheti az alapterületet.

7. szabály: A válaszfalak és fedélzetek tűzállósága

A táblázatokhoz tartozó utolsó megjegyzés

(*) A táblázatokban csillaggal jelzett esetekben a válaszfalnak acélból vagy azzal egyenértékű anyagból kell készülnie, de nem kell az A fokozatba tartoznia.

Ahol egy fedélzetet elektromos vezetékek, csövek és szellőzővezetékek átvezetése érdekében áttörnek, az ilyen áttörésnek hézagmentesnek kell lennie, hogy megakadályozza a láng és a füst átterjedését.

8. szabály: Szerkezeti részletek

(3) bekezdés, IF, IIF és IIIF módszerek

a) A rakterek vagy a kiszolgáló terek hűtött kamráinak kivételével a szigetelés nem éghető anyagból készül. A szigeteléssel kapcsolatban felhasznált párazáró rétegeknek és kötőanyagoknak, valamint a hideg üzemű rendszerek csőszerelvényei szigetelésének nem kell éghetetlen anyagból készülniük, de a lehető legkisebb mennyiségben lehet azokat felhasználni, és szabadon lévő felületeikre - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzattal összhangban megállapított - kis lángterjedés jellemző. Azokon a helyeken, ahol olajtermékeknek lehet kitéve, a szigetelés felületének ellen kell állnia az olajnak vagy olajgőznek.

9. szabály: Szellőzőrendszerek

(1) bekezdés a) albekezdés

A szellőzőcsatornák nem éghető anyagból készülnek. A 2 m-nél általában nem hosszabb, 0,02 m2-es keresztmetszetet meg nem haladó rövid csatornáknak azonban nem kell nem éghető anyagból készülniük, amennyiben az alábbi feltételnek megfelelnek:

i. ezek a csatornák olyan anyagból készüljenek, amelyekre az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzat meghatározása szerinti kis lángterjedés jellemző.

11. szabály: Vegyes rendelkezések

(2) bekezdés

A szabad belső felületeken használt festékből, lakkból és egyéb anyagból nem származhat - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzattal összhangban megállapított - jelentős mennyiségű füst, illetve mérgező gáz vagy gőz.

12. szabály: Gázpalackok és veszélyes anyagok tárolása

(4) bekezdés

Az elektromos vezetékek és szerelvények nem lehetnek a fokozottan gyúlékony folyadékok és cseppfolyós gázok tárolására szolgáló terekben kivéve, ha azokra ott üzemeltetési célból van szükség. Ahol ilyen elektromos szerelvényeket szereltek fel, azok igazoltan típusengedéllyel rendelkeznek, és megfelelnek a "Robbanásveszélyes gázt tartalmazó légterek elektromos berendezései" című IEC Nemzetközi Szabvány 79. kiadványának. Az ilyen terektől távol kell tartani a hőforrásokat, és jól látható helyeken el kell helyezni a "Dohányozni tilos" és a "Nyílt láng használata tilos" figyelmeztetéseket.

13. szabály: Menekülési útvonalak

(1) bekezdés

A lakóterekben és a géptér kivételével azokban a terekben, ahol a személyzet rendszeresen munkát végez, a lépcsőket és létrákat úgy kell elhelyezni, hogy azok gyors menekülési útvonalat biztosítsanak a nyitott fedélzetre és onnan a túlélési járművekhez. Különös tekintettel vonatkozik az ilyen terekre:

e) a menekülési útvonalak folyamatossága megfelel az igazgatási szerv előírásainak. A menekülési útvonalként használt lépcsők és folyosók tiszta szélessége legalább 700 mm, és legalább az egyik oldalon korlátot kell elhelyezni. A lépcsőkhöz vezető ajtónyílások tiszta szélessége legalább 700 mm.

(2) bekezdés

Minden A tűzveszélyességi fokozatú géptérből két menekülési útvonalat kell biztosítani az alábbi módok egyikén:

a) két acéllétra, amelyek egymástól a lehető legmesszebb helyezkednek el, és amelyek a tér felső részében lévő és a nyílt fedélzetre nyíló ajtókhoz vezetnek. Általában a létrák egyike állandó tűz elleni menedéket biztosít a tér alsó részétől egy, a téren kívül lévő biztonságos helyig. Az igazgatási szerv azonban nem teszi kötelezővé az ilyen menedéket, ha a géptér különleges elrendezése vagy méretei biztosítják a biztonságos menekülési útvonalat a tér alsó részéből. Ez a menedék acélból készül, "A-60" osztályú szabvány szerint szigetelt, és az alsó végén "A-60" szabványú önzáró acélajtóval van ellátva; vagy

14. szabály: Önműködő permetező, tűzjelző és tűzérzékelő rendszerek (IIF módszer)

(11) bekezdés

A tűzoltó berendezések minden szakaszának tartalmazni kell tartalék szórófejet.

A tartalék szórófejeket a hajón felszerelt összes típushoz és teljesítményhez biztosítani kell, az alábbiak szerint:

- kevesebb mint 100 szórófej: 3 tartalék fej,

- kevesebb mint 300 szórófej: 6 tartalék fej,

- 300 és 1000 szórófej között: 12 tartalék fej.

15. szabály: Önműködő tűzjelző és tűzérzékelő rendszerek (IIIF módszer)

(4) bekezdés

A rendszert a levegő rendellenes hőmérséklete, a rendellenes füstkoncentráció, illetve a védett terek bármelyikében kezdődő tűzre utaló egyéb tényezők hozzák működésbe. A levegő hőmérsékletére érzékeny rendszerek 54 °C és 78 °C közötti hőmérsékleten lépnek működésbe, ha ezeknél az értékeknél a hőmérséklet percenkénti emelkedése legfeljebb 1 °C. Az igazgatási szerv jóváhagyásával legfeljebb 30 °C-kal a helység felső részén mért legnagyobb hőmérséklet fölé emelheti a megengedett üzemi hőmérsékleteket a szárító helyiségekben vagy hasonló, általában magas belső hőmérsékletű terekben. A füst koncentrációjára érzékeny rendszereket a kibocsátott fénysugár intenzitásának csökkenése hozza működésbe. A füstérzékelők típusát ellenőrzik és úgy állítják be őket, hogy akkor lépjenek működésbe, amikor a füst sűrűsége még nem éri el a méterenkénti 12,5 %-os elhomályosítást, de a 2 %-ot már meghaladta. Az igazgatási szerv elfogadhat egyéb, azonos hatékonyságú üzemmódokat is. Az érzékelő rendszer kizárólag tűz érzékelésére használható.

17. szabály: Tűzoltószivattyúk

(2) bekezdés

Amennyiben az egyik térben keletkezett tűz működésképtelenné teszi az összes tűzoltószivattyút, rendelkezésre kell állnia egy másik rendszernek, amely vizet biztosít a tűzoltáshoz. A 75 méteres és hosszabb hajókon ez az alternatív eszköz egy beépített, saját meghajtású, vészüzemi tűzoltószivattyú. Ez a vészüzemi tűzoltószivattyú két vízsugár biztosítására képes legalább 0,25 N/mm2 nyomással.

20. szabály: Tűzoltó készülékek

(2) bekezdés

1. A hajón feltölthető tűzoltó készülékek esetében az első 10 tűzoltó készülékhez 100 %-nyi, a fennmaradó tűzoltó készülékekhez pedig 50 %-nyi, de legfeljebb 60 tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

2. A hajón nem feltölthető tűzoltó készülékek esetében - tartalék utántöltők helyett - legalább 50 %-nyi azonos típusú és teljesítményű további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

3. Az utántöltési utasításokat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez engedélyezett utántöltőt szabad használni.

(4) bekezdés

A tűzoltó készülékeket egy, az igazgatás által megbízott, hozzáértő személy évente átvizsgálja. Minden tűzoltó készüléken fel kell tüntetni a készülék átvizsgálását igazoló jelet. Minden állandó túlnyomás alatt álló tűzoltó készüléket és a túlnyomás alatt nem álló tűzoltó készülékek hajtógáz palackjait 10 évente hidraulikus nyomáspróbának kell alávetni.

21. szabály: Hordozható tűzoltó készülékek a vezérlőállásokban és a lakó- és szolgálati terekben

(2) bekezdés

1. A hajón feltölthető tűzoltó készülékek esetében az első 10 tűzoltó készülékhez 100 %-nyi, a fennmaradó tűzoltó készülékekhez pedig 50 %-nyi, de legfeljebb 60 tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

2. A hajón nem feltölthető tűzoltó készülékek esetében - tartalék utántöltők helyett - legalább 50 %-nyi azonos típusú és teljesítményű további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

3. Az utántöltési utasításokat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez engedélyezett utántöltőt szabad használni.

24. szabály: Tűzoltó felszerelések

(1) bekezdés

A hajón legalább két tűzoltó felszerelést kell tartani. A tűzoltó felszerelések megfelelnek a tűzbiztonsági rendszerekről szóló IMO-szabályzat III. fejezete, 2.1., 2.1.1. és 2.1.2. szabályának. Minden kötelező légzőkészülékhez két tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

25. szabály: Tűzoltási terv

A tűzoltási terv állandóan ki van függesztve. Az ilyen terv tartalma megfelel az A.654(16) "A tűzoltási tervek grafikus ábrái" című és az A.756(18) "A tűzoltási terveken szereplő információkra vonatkozó útmutatások" című IMO-határozatnak.

28. szabály: Szerkezeti tűzvédelem

(2) bekezdés a) albekezdés

Olyan hajóknál, amelyek hajóteste nem éghető anyagból készült, az A tűzveszélyességi fokozatú géptereket a lakóterektől, szolgálati terektől vagy vezérlőállásoktól elválasztó fedélzetek és válaszfalak "A-60" osztályú kivitelben készülnek, amennyiben az A fokozatú gépteret nem szerelik fel beépített tűzoltórendszerrel, illetve "A-30" osztályú kivitelben, amennyiben felszerelik ilyen rendszerrel. Az egyéb géptereket a lakóterektől, szolgálati terektől vagy vezérlőállásoktól elválasztó fedélzetek és válaszfalak "A-0" osztályú kivitelben készülnek.

A vezérlőállásokat a lakó- és szolgálati terektől elválasztó fedélzetek és válaszfalak A fokozatú kivitelben készülnek e fejezet 7. szabálya 1. és 2. táblázatának megfelelően, fenntartva, hogy az igazgatási szerv engedélyezheti "B-15" osztályú válaszfalak beszerelését olyan terek kormányállástól való elválasztására, mint a kapitány kabinja, amennyiben e terek a kormányállás részét képezik.

31. szabály: Vegyes rendelkezések

(1) bekezdés

A lakóterekben, szolgálati terekben, vezérlőállásokban, folyosók és lépcsők határoló falainál lévő szabad felületek, valamint a lakóterek, szolgálati terek és vezérlőállások válaszfalai, mennyezetei, lambériái és burkolatai mögötti rejtett terek - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzatának megfelelően - kis lángterjedésűek.

(3) bekezdés

A szabad belső felületeken használt festékből, lakkból és egyéb anyagból nem származhat - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzatának megfelelően - jelentős mennyiségű füst, illetve mérgező gáz vagy gőz.

32. szabály: Gázpalackok és veszélyes anyagok tárolása

(4) bekezdés

Az elektromos vezetékek és szerelvények nem lehetnek a fokozottan gyúlékony folyadékok és cseppfolyós gázok tárolására szolgáló terekben kivéve, ha azokra ott üzemeltetési célból van szükség. Ahol ilyen elektromos szerelvényeket szereltek fel, azok igazoltan típusengedéllyel rendelkeznek, és megfelelnek a "Robbanásveszélyes gázt tartalmazó légterek elektromos berendezései" című IEC Nemzetközi Szabvány 79. kiadványának. Az ilyen terektől távol kell tartani a hőforrásokat, és jól látható helyeken el kell helyezni a "Dohányozni tilos" és a "Nyílt láng használata tilos" figyelmeztetéseket.

38. szabály: Tűzoltó készülékek

(2) bekezdés

1. A 2. pont alatt említett esetek kivételével (lásd alább) a hajón található, a hajón feltölthető tűzoltó készülékek esetében az első 10 tűzoltó készülékhez 100 %-nyi, a fennmaradó tűzoltó készülékekhez pedig 50 %-nyi, de legfeljebb 60 tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

2. Az 45 méternél rövidebb hajókon, a hajón nem feltölthető tűzoltó készülékek esetében - tartalék utántöltők helyett - legalább 50 %-nyi azonos típusú és teljesítményű további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

3. Az utántöltési utasításokat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez engedélyezett utántöltőt szabad használni.

(4) bekezdés

A tűzoltó készülékeket egy az igazgatás által megbízott, hozzáértő személy évente átvizsgálja. Minden tűzoltó készüléken fel kell tüntetni a készülék átvizsgálását igazoló jelet. Minden állandó túlnyomás alatt álló tűzoltó készüléket és a túlnyomás alatt nem álló tűzoltó készülékek hajtógázpalackjait 10 évente hidraulikus nyomáspróbának kell alávetni.

39. szabály: Hordozható tűzoltó készülékek a vezérlőállásokban és a lakó- és szolgálati terekben

(2) bekezdés

1. A 2. pont alatt említett esetek kivételével (lásd alább) a hajón található, a hajón feltölthető tűzoltó készülékek esetében az első 10 tűzoltó készülékhez legalább 100 %-nyi, a fennmaradó tűzoltó készülékekhez pedig 50 %-nyi, de legfeljebb 60 tartalékutántöltőről kell gondoskodni.

2. A 45 méternél rövidebb hajókon a hajón nem feltölthető tűzoltó készülékek esetében - tartalék utántöltők helyett - legalább 50 %-nyi azonos típusú és teljesítményű további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

3. Az utántöltési utasításokat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez engedélyezett utántöltőt szabad használni.

41. szabály: Tűzoltó felszerelések

A legalább 45 m hosszú hajók esetében a hajón legalább két tűzoltó felszerelést kell tartani könnyen hozzáférhető és egymástól távol lévő olyan helyen, ahol a tűz azokat csak kis valószínűséggel zárja el. A tűzoltó felszerelések megfelelnek a tűzbiztonsági rendszerekről szóló IMO-szabályzat III. fejezete, 2.1., 2.1.1. és 2.1.2. szabályának.

Minden kötelező légzőkészülékhez legalább két tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

42. szabály: Tűzoltási terv

El kell helyezni egy állandóan kifüggesztve tartott tűzoltási tervet.

Az ilyen terv tartalma megfelel az A.654(16) "A tűzoltási tervek grafikus ábrái" című és az A.756(18) "A tűzoltási terveken szereplő információkra vonatkozó útmutatások" című IMO-határozatnak.

A 45 m-nél rövidebb hajók esetében az igazgatási szerv eltekinthet ettől a követelménytől.

VI. FEJEZET: A SZEMÉLYZET VÉDELME

3. szabály: Habvédek, korlátok és mellvédek

(2) bekezdés

A legnagyobb üzemi merülésvonal és a habvéd tetejének legalacsonyabb pontja, illetve védőkorlát esetén a munkafedélzet széle közötti legkisebb függőleges távolságnak biztosítania kell a személyzet megfelelő védelmét a fedélzetre csapódó víz ellen, figyelembe véve azokat a tengeri és időjárási körülményeket, amelyek között a hajó közlekedik, azt a területet, ahol a hajó halászati tevékenységet folytat, a hajó típusát és a halászat módját. A munkafedélzet szélétől hajóközépen mért szabadoldal, amelyről halászati tevékenységet végeznek, legalább 300 mm vagy legalább a megengedett legnagyobb merülésnek megfelelő szabadoldallal legyen egyenlő, attól függően, hogy melyik a nagyobb érték. A védett munkafedélzettel rendelkező hajók esetében, amelyek biztosítják, hogy a víz ne hatoljon be a védett munkaterületre, a megengedett legnagyobb merülésnek megfelelő szabadoldal szükséges.

4. szabály: Lépcsők és létrák

A személyzet biztonsága érdekében a lépcsők és létrák a vonatkozó ISO-szabványokkal összhangban megfelelő méretűek és szilárdságúak, továbbá korláttal és csúszásgátló fokokkal vannak ellátva.

VII. FEJEZET: MENTŐESZKÖZÖK ÉS BERENDEZÉSEK

3. szabály: A mentőeszközök és berendezések értékelése, vizsgálata és jóváhagyása

(2) bekezdés

A mentőeszközök és berendezések jóváhagyásának kiadása előtt az igazgatási szerv a mentőberendezések vizsgálatának IMO-ajánlásait tartalmazó, a tengerészeti felszerelésekről szóló, 96/98/EK tanácsi irányelvnek [9] megfelelően biztosítja az ilyen mentőeszközök és berendezések vizsgálatát, amely tanúsítja, hogy azok megfelelnek e fejezet követelményeinek.

(6) bekezdés

Az e fejezet által kötelezően előírt olyan mentőeszközök, amelyek részletes adatait nem tartalmazza a C. rész, megfelelnek az igazgatási szerv előírásainak, figyelembe véve az ilyen eszközök esetében az 1974. évi módosított SOLAS-egyezmény III. fejezetében és az életmentő felszerelések nemzetközi IMO-szabályzatában megadott részletes előírásokat.

6. szabály: A túlélési járművek és készenléti mentőcsónakok elérhetősége és tárolása

(4) bekezdés a) albekezdés

Minden túlélési járművet a következőképpen kell tárolni:

- sem a túlélési jármű, sem annak tároló berendezése ne gátolja egy másik állásban lévő túlélési jármű vagy készenléti mentőcsónak vízrebocsátását,

- olyan közel kerüljön a víz felszínéhez, amennyire az biztonságos és megvalósítható, valamint - a fedélzetről vízre dobható mentőtutaj kivételével - olyan helyzetben, hogy a behajózás során a mentőjármű legalább 2 méterrel a teljesen terhelt hajó vízvonala fölött legyen, a hajó kedvezőtlen, legfeljebb 10 fokos trimmje vagy 20 fokos oldalirányú dőlése mellett, vagy olyan szögű dőlése esetén, amikor a hajó fedélzetének széle víz alá merül, attól függően, hogy melyik a kisebb,

- folytonos készenléti állapotban van, annak érdekében, hogy a személyzet 5 percen belül előkészíthesse azt behajózásra és vízre eresztésre,

- az e fejezet által kötelezően előírt teljes felszereléssel van ellátva.

23. szabály: Készenléti mentőcsónakok

(1) bekezdés b) albekezdés

A készenléti mentőcsónakok merev építésűek vagy felfújhatóak - illetve e kettő kombinációja -, valamint:

i. legalább 3,8 m legfeljebb 8,5 m hosszúak, kivéve a 45 méternél rövidebb hajókat, amelyek esetében - a hajó mérete miatt, vagy egyéb okból, az ilyen csónakok szállítása nem tekinthető ésszerűnek vagy biztonságosnak - az igazgatási szerv elfogadhat kisebb, de 3,3 méternél nem rövidebb mentőcsónakot is;

ii. legalább öt ülő és egy fekvő személy szállítására, illetve 45 méternél rövidebb hajók esetében, amennyiben a készenléti mentőcsónak rövidebb mint 3,8 m, legalább négy ülő és egy fekvő személy szállítására alkalmas.

(1) bekezdés c) albekezdés

A csónak által befogadható személyek számát az igazgatási szerv üléspróbával határozza meg. A legkisebb befogadóképességet a 23. szabály (1) bekezdése b) albekezdésének ii. pontja határozza meg. A kormányos kivételével az ülőhelyek a padlón alakíthatók ki. Az ülőhely egyetlen része sem lehet a csónak peremén, a fartükrön, vagy a csónak oldalán lévő felfújt részeken.

[1] 1966. évi nemzetközi egyezmény a merülésvonalakról, amely megegyezik az 1966. április 5-i a merülésvonalakról szóló nemzetközi konferencián hozott megállapodással, és amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 1967. október 25-i A.133 (V) határozatában fogadott el.

[2] Az MSC.75(69) határozattal módosított, az IMO dokumentumokban szabályzott bármilyen típusú ép hajóra vonatkozó stabilitási szabályzat, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet az 1993. november 4-i A.749(18) határozattal fogadott el.

[3] A partmenti ellátóhajókra vonatkozó - az IMO dokumentumokban szabályzott bármilyen típusú ép hajóra vonatkozó stabilitási szabályzat 4.5.6.2.1-4.5.6.2.4 pontjában megállapított - stabilitási feltételek egyenértékűnek tekinthetők a 2. szabály (1) bekezdésének a)-c) pontjában megállapított stabilitási feltételekkel. Az egyenértékűség csak olyan halászhajókra alkalmazható, amelyek hajótestének formája - az igazgatási szerv egyetértésével - hasonlít a partmenti ellátó hajókéra.

[4] Tengerek olyan területei esetében, ahol jéglerakodás fordulhat elő, és javasolt a jéglerakódási ráhagyás módosítása, lásd a torremolinosi konferencia záróokmányához csatolt 3. melléklet 2. ajánlásában foglalt, a jéglerakódásra vonatkozó útmutatást.

[5] Lásd a torremolinosi konferencia záróokmányához csatolt 3. melléklet 5. ajánlásában foglalt, a térbeosztásra és a havariastabilitás számításaira vonatkozó útmutatást.

[6] Lásd a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság javaslatait, különösen a 92. "Villamos berendezések hajókon" című kiadványt.

[7] A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 1981. november 19-i A.468 (XII) állásfoglalásában elfogadott, a hajók zajszintjére vonatkozó szabályzat.

[8] A tűzállósági vizsgálati módszerek alkalmazására vonatkozó nemzetközi szabályzat (FTP-szabályzat), amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága MSC.61(67) állásfoglalásával fogadott el.

[9] HL L 46., 1997.2.17., 25. o.

--------------------------------------------------