31997L0070[1]

A Tanács 97/70/EK irányelve (1997. december 11.) a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről

A TANÁCS 97/70/EK IRÁNYELVE

(1997. december 11.)

a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 84. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

(1)

mivel a tengeri közlekedés terén a Közösség intézkedéseinek célja a tengeri biztonság javítása;

(2)

mivel a halászhajók biztonságáról szóló 1977. évi Torremolinosi nemzetközi egyezményhez készült Torremolinosi jegyzőkönyv (a továbbiakban: Torremolinosi jegyzőkönyv) 1993. április 2-án elfogadásra került;

(3)

mivel ennek a Jegyzőkönyvnek a közösségi szintű hatályba léptetése egy tagállam lobogója alatt, vagy egy tagállam belvizein vagy parti tengerein halászati tevékenységet folytató, vagy egy tagállam kikötőjében a fogást partra kirakó halászhajókra vonatkozóan javítja az ilyen halászhajók biztonságát, minthogy a különféle nemzeti jogszabályok még nem kívánják meg a Jegyzőkönyv által előírt biztonsági szintet; mivel egy ilyen közös biztonsági szint a különféle és eltérő nemzeti biztonsági előírások összehangolásával biztosítani fogja az egyenlőség szintjén a verseny kialakulását az ugyanazon a területen működő halászhajók között, a biztonsági szempontok csorbítása nélkül;

(4)

mivel különösen a belső piac méretei tekintetében a közösségi szintű intézkedés a leghatékonyabb módszer a halászhajók közös biztonsági szintjének a Közösség teljes területén való bevezetéséhez;

(5)

mivel a tanácsi irányelv megfelelő jogi eszköz a biztonsági követelmények tagállamok általi egységes és kötelező alkalmazásának keretéhez, amely ugyanakkor minden tagállam számára lehetővé teszi olyan formák és módszerek kiválasztását, amelyek legjobban illenek belső jogrendszereikbe;

(6)

mivel a Torremolinosi jegyzőkönyv több fontos fejezete csak a 45 méteres és annál hosszabb halászhajókra vonatkozik; mivel a Jegyzőkönyv kizárólag ilyen hajókra történő közösségi szintű alkalmazása a biztonságra vonatkozóan űrt létesítene a fentiek, valamint a 24 és 45 méter közötti hosszúságú halászhajók között, és ezért ez torzítaná a versenyt;

(7)

mivel a Jegyzőkönyv 3 cikkének (4) bekezdése előírja, hogy minden szerződő fél meghatározza, hogy a 24 méternél nagyobb hosszúsági korlátozást előíró rendelkezései közül melyek alkalmazandók teljesen vagy részben a 24 méteres vagy annál hosszabb, azonban az előírt hosszúsági korlátozásnál kisebb, az érintett fél lobogója alatt közlekedő halászhajókra is; mivel az említett Jegyzőkönyv 3 cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Felek az ugyanazon térségben halászati tevékenységet folytató ilyen halászhajókra vonatkozóan egységes követelmények kidolgozására törekedjenek;

(8)

mivel a biztonság javítása és a verseny torzulásainak elkerülése céljából arra kell törekedni, hogy ennek az irányelvnek a biztonsági szabályai a Közösség halászati zónáiban halászati tevékenységet folytató 24 méteres és annál hosszabb halászhajókra vonatkozzanak függetlenül attól, hogy milyen lobogó alatt hajóznak; mivel ugyanezt el kell érni harmadik államok lobogói alatt egy tagállam belvizein vagy parti tengerein halászati tevékenységet folytató vagy egy tagállam kikötőjében, a fogást partra kirakó halászhajókra vonatkozóan a nemzetközi jog általános szabályaival összhangban;

(9)

mivel a közösségi szociálpolitika terén elfogadott tanácsi irányelvek vonatkozó rendelkezései továbbra is érvényesek;

(10)

mivel a tagállamoknak az említett okok miatt az új, és ahol szükséges, a meglévő 45 méteres és annál hosszabb halászhajókra a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének a rendelkezéseit kell alkalmazniuk, figyelembe véve ennek az irányelvnek az I. mellékletében felsorolt vonatkozó rendelkezéseket; mivel a tagállamoknak a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének - ennek az irányelvnek a II. melléklete szerint elfogadott - IV., V., VII. és IX. fejezetében előírt rendelkezéseket is alkalmazniuk kell a lobogójuk alatt hajózó összes új, 24 méteres és annál nagyobb, de 45 méternél rövidebb halászhajókra vonatkozóan;

(11)

mivel a III. mellékletben foglalt különleges követelmények bizonyos regionális, például földrajzi és időjárási körülményekkel kapcsolatos indokokkal igazolhatók; mivel ilyen rendelkezéseket dolgoztak ki mind az északi, mind a déli zónákban folytatott tevékenységekhez;

(12)

mivel a biztonság szintjének további növelése érdekében egy tagállam lobogója alatt hajózó hajóknak eleget kell tenniük a IV. mellékletben előírt különleges követelményeknek;

(13)

mivel harmadik államok lobogója alatt hajózó halászhajók számára nem szabad engedélyezni, hogy egy tagállam belvizein vagy parti tengerein halászati tevékenységet folytassanak vagy egy tagállam kikötőjében a fogást partra kirakják és ilyen módon versenyezzenek egy tagállam lobogója alatt hajózó hajókkal, kivéve ha az ilyen halászhajók lobogója szerinti ország igazolta, hogy az ebben az irányelvben előírt műszaki rendelkezéseknek eleget tesznek;

(14)

mivel a tengerészeti felszerelésekről ( 4 ) szóló, 1996. december 20-i 96/98/EK tanácsi irányelvben foglalt követelményeknek megfelelően a halászhajókon található felszereléseknél automatikusan el kell ismerni az ebben az irányelvben az ilyen berendezésekkel kapcsolatosan előírt különleges rendelkezéseknek való megfelelőséget, ugyanis a 96/98/EK irányelv rendelkezései legalább egyenértékűek a Torremolinosi jegyzőkönyv és ennek az irányelvnek a rendelkezéseivel;

(15)

mivel a tagállamok szembe kerülhetnek olyan helyi adottságokkal, amelyek különleges biztonsági intézkedések alkalmazását indokolják bizonyos területeken halászati tevékenységet folytató minden halászhajó vonatkozásában; mivel a tagállamok azt is megfontolhatják, hogy indokolt-e a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletében előírt rendelkezések hatálya alóli mentességek vagy azokkal egyenértékű intézkedések megadása; mivel jogosultnak kell lenniük ilyen intézkedések meghozatalára a bizottsági eljárás keretében folytatott ellenőrzés mellett;

(16)

mivel jelenleg nincsenek egységes nemzetközi műszaki követelmények a halászhajókra a hajótest szilárdsága, a fő- és segédgépek, valamint az elektromos és automatikus berendezések tekintetében; mivel az ilyen követelmények elismert szervezetek vagy nemzeti igazgatások előírásai szerint állapíthatók meg;

(17)

mivel ennek az irányelvnek a rendelkezései hatékony megvalósításának és végrehajtásának ellenőrzése céljából a tagállamoknak vizsgálatokat kell végrehajtaniuk és az ezen irányelv különös követelményeinek megfelelő halászhajók számára megfelelőségi bizonyítványt kell kiállítaniuk;

(18)

mivel ezen irányelv teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében és a Torremolinosi jegyzőkönyv 4. cikkében előírt eljárásnak megfelelően a halászhajókat a kikötő szerinti állam ellenőrzésének kell alávetni; egy tagállam ellenőrzéseket hajthat végre olyan harmadik országok halászhajóinak a fedélzetén is, amelyek ugyan nem folytatnak halászati tevékenységet egy tagállam belvizein vagy parti tengerein, és fogásukat nem rakják ki egy tagállam kikötőjében, amennyiben annak a tagállamnak a kikötőjében tartózkodnak, az említett Jegyzőkönyv rendelkezései betartásának ellenőrzése céljából, annak hatálybalépését követően;

(19)

mivel szükséges, hogy a tagállamok képviselőiből összeállított bizottság segítse a Bizottságot ennek az irányelvnek a hatékony alkalmazásában; mivel a Közösség kikötőibe érkező vagy onnan induló, veszélyes vagy szennyező árut szállító hajókra vonatkozó minimumkövetelményekről ( 5 ) szóló, 1993. szeptember 13-i 93/75/EGK tanácsi irányelv 12. cikkével felállított bizottság elvégezheti ezt a feladatot;

(20)

mivel ezen irányelv egységes alkalmazása érdekében e bizottság keretében bizonyos rendelkezések módosíthatók a vonatkozó területek nemzetközi szintű fejlődésének figyelembevétele céljából;

(21)

mivel a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO) a Torremolinosi jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően erről az irányelvről tájékoztatni kell;

(22)

mivel annak érdekében, hogy ennek az irányelvnek a rendelkezéseit teljes mértékben alkalmazzák, a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ennek az irányelvnek a végrehajtására elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért kiszabható szankciók rendszerét,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYVET:

1. cikk

Az irányelv célja

(1) Ezen irányelv célja a 24 méteres vagy annál hosszabb, új és meglévő tengeri halászhajók biztonsági előírásainak rögzítése, amennyiben a Torremolinosi jegyzőkönyv melléklete alkalmazandó az utóbbiakra, és amennyiben

- tagállam lobogója alatt hajóznak és a Közösségben lajstromozták, vagy

- tagállam belvizein vagy parti tengerén halászati tevékenységet folytató, vagy

- fogásukat tagállam kikötőjében rakják ki.

A nem kereskedelmi jellegű halászatot folytató, kedvtelési célú vízijárművek nem tartoznak az ebben az irányelvben előírt rendelkezések hatálya alá.

(2) Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) és az ahhoz kapcsolódó egyedi irányelvek és különösen a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (tizenharmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1993. november 23-i 93/103/EK tanácsi irányelv ( 7 ) rendelkezéseit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. halászhajó vagy hajó: hal vagy egyéb tengeri élőlény kifogásához szükséges berendezésekkel felszerelt vagy kereskedelmi jelleggel ilyen célra használt vízijármű;

2. új halászhajó: olyan halászhajó, amelynek:

a) építési vagy a jelentősebb átépítésre vonatkozó szerződését 1999. január 1-jén vagy azt követően kötötték meg; vagy

b) építési vagy a jelentősebb átépítésre vonatkozó szerződését 1999. január 1-je előtt kötötték, és amelyet legkorábban attól a naptól számított 3 évvel később adnak át; vagy

c) építési szerződés hiányában 1999. január 1-jén vagy azt követően:

- a hajógerinc-fektetése megtörtént, vagy

- megkezdődik egy adott hajótípussal azonosítható építése, vagy

- összeszerelése megkezdődött legalább 50 tonna vagy a becsült szerkezeti építőanyagigény legalább 1 %-át kitevő anyagmennyiség beépítésével, attól függően, hogy melyik a kevesebb;

3. meglévő halászhajó: olyan halászhajó, amely nem új halászhajó;

4. Torremolinosi jegyzőkönyv: a halászhajók biztonságáról szóló többször módosított 1977. évi Torremolinosi nemzetközi egyezményhez készült 1993. évi Torremolinosi jegyzőkönyv;

5. bizonyítvány: a 6. cikkben említett megfelelőségi bizonyítvány;

6. hossz: eltérő rendelkezés hiányában, a hajógerinc felső élétől számított legkisebb oldalmagasság 85 %-ánál húzott vízvonalon mért teljes hosszúság 96 %-a vagy az orrtőke elülső élétől a vízvonal síkjában a kormányszár tengelyéig mért hosszúság, amennyiben az a nagyobb. A vízszintestől eltérő lejtésű gerinccel épített hajó hosszúságának mérésére szolgáló vízvonalnak párhuzamosnak kell lennie a tervezési vízvonallal;

7. halászati tevékenység: halak vagy egyéb tengeri élőlények kifogása vagy kifogása és feldolgozása a parti tengeren való békés áthaladás és a 200 mérföldes kizárólagos gazdasági övezetben történő hajózás szabadsága jogának megsértése nélkül;

8. elismert szervezet: a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerhajózási igazgatás vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 1994. november 22-i 94/57/EK tanácsi irányelv ( 8 ) 4. cikke rendelkezéseinek megfelelően elismert szervezet.

3. cikk

Általános követelmények

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben ezen irányelv I. melléklete eltérően nem rendelkezik, a lobogójuk alatt hajózó halászhajók vonatkozásában a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének előírásait alkalmazzák.

Amennyiben ez az irányelv eltérően nem rendelkezik, a meglévő halászhajók legkésőbb 1999. július 1-jétől megfelelnek a Torremolinosi jegyzőkönyv melléklete előírásainak.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben ezen irányelv II. melléklete eltérően nem rendelkezik, a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének IV., V., VII. és IX. fejezetében előírt, a 45 méteres vagy annál hosszabb hajókra alkalmazandó rendelkezéseit a lobogójuk alatt hajózó, 24 méteres és annál hosszabb új halászhajók esetében is alkalmazzák.

(3) A tagállamok ugyanakkor gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt hajózó, adott területeken halászati tevékenységet folytató hajók a III. mellékletben meghatározottak szerint megfelelnek a vonatkozó területekre érvényes rendelkezéseknek.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt hajózó hajók megfelelnek a IV. mellékletben előírt különleges biztonsági követelményeknek.

(5) A tagállamok megtiltják, hogy harmadik államok lobogói alatt hajózó halászhajók a belvizeiken vagy parti tengereiken halászati tevékenységet folytassanak, vagy kikötőikben a fogást partra rakják, olyan esetek kivételével, amikor azok bizonyítvánnyal rendelkeznek lobogó szerinti államuk igazgatásától arra vonatkozóan, hogy az (1), (2), (3) és (4) bekezdésben, valamint az 5. cikkben említett követelményeknek megfelelnek.

(6) A 96/98/EK irányelv A.1 mellékletében felsorolt és az irányelvben előírt követelményeknek megfelelő tengerészeti felszereléseket, ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelése érdekében, egy halászhajón való felszerelésükkor automatikusan az említett rendelkezéseknek megfelelőnek tekintik, függetlenül attól, hogy ezeket a felszereléseket jóvá kell-e hagyatni, illetve a lobogó szerinti állam igazgatását kielégítő módon vizsgálat alá kell-e vetni.

4. cikk

Különleges követelmények, mentességek és egyenértékű intézkedések

(1) Ha egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja úgy ítéli meg, hogy különleges helyi körülmények által előidézett bizonyos helyzetek vagy a hajó jellemzői különleges biztonsági intézkedések bevezetését indokolják bizonyos területen halászati tevékenységet folytató halászhajók vonatkozásában, és ennek szükségessége bizonyított, a (4) bekezdés szerinti eljárással elfogadhatnak olyan különleges biztonsági intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik a helyi körülményeket, például a természeti és időjárási viszonyokat azokon a vizeken, ahol a hajók halászati tevékenységet folytatnak, az útjuk hosszát és a hajók jellemzőit, például a hajók építőanyagát.

Az elfogadott intézkedéseket a III. melléklet tartalmazza.

(2) A tagállamok a mentességekről szóló intézkedések elfogadása céljából a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének 1. fejezete 3. bekezdésének 3. szabálya rendelkezéseit alkalmazzák, az alábbi (4) bekezdésben előírt eljárással.

(3) A tagállamok elfogadhatnak a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének 1. fejezete 1. bekezdésének 4. szabálya rendelkezései szerint egyenértékű intézkedéseket, az alábbi (4) bekezdésben előírt eljárással.

(4) Az a tagállam, amely az (1), (2) vagy (3) bekezdés rendelkezéseinek aláveti magát, az alábbi eljárást követi:

a) A tagállam értesíti a Bizottságot az elfogadni kívánt intézkedésekről, annak részleteiről is, amely annak igazolásához szükséges, hogy a biztonságot megfelelő szinten fenntartják.

b) Ha az értesítés küldésétől számított 6 hónapos időszakon belül a 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban határozat születik arról, hogy a javasolt intézkedés nem indokolt, az említett tagállam felkérhető, hogy a javasolt intézkedéseket módosítsa vagy ne fogadja el.

c) Az elfogadott intézkedés a vonatkozó nemzeti jogszabályban jelenik meg és erről tájékoztatni kell a Bizottságot, amely tájékoztatja a többi tagállamot az intézkedés részleteiről.

d) Minden ilyen intézkedést az ugyanolyan körülmények között halászati tevékenységet folytató minden halászhajóra vonatkozóan alkalmazzák, a lobogó szerinti ország vagy az üzemeltető nemzetisége szerinti hátrányos megkülönböztetés nélkül.

e) A (2) bekezdésben említett intézkedések csak annyiban alkalmazandók, amennyiben a halászhajó meghatározott körülmények között folytat halászati tevékenységet.

5. cikk

Tervezési, építési és karbantartási követelmények

A halászhajóknál a hajótest, a fő- és segédgépek, az elektromos, valamint automatikus berendezések tervezési, építési és karbantartási előírásaiként az építés időpontjában hatályos, egy elismert szervezet által osztályozás céljából megállapított vagy az igazgatás által használt előírásokat alkalmazzák.

Új halászhajók esetében ezeknek az előírásoknak összhangban kell lenniük a 94/57/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárásokkal és feltételekkel.

6. cikk

Szemlék és bizonyítványok

(1) A tagállamok a lobogójuk alatt hajózó és a 3. és 5. cikk rendelkezéseinek megfelelő halászhajókra az ebben az irányelvben előírt feltételeknek való megfelelést igazoló bizonyítványt állítanak ki, kiegészítve a felszerelésekről készített jegyzőkönyvvel, és ahol szükséges, felmentési bizonyítványokkal. A megfelelőségi bizonyítvány, a felszerelésekről készített jegyzék és a mentesítési bionyítvány megfelel az V. mellékletben előírt alaki követelményeknek. A bizonyítványokat a lobogó szerinti állam igazgatása vagy a helyette és nevében eljáró elismert szervezet állítja ki a első szemlét követően, amelyet a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének 1. fejezet (1) a) bekezdése 6. szabályának megfelelően a lobogó szerinti állam igazgatásának, vagy egy elismert szervezetnek, vagy a lobogó szerinti állam által meghatalmazott tagállamnak a kizárólagos felügyelői hajthatnak végre.

(2) Az (1) bekezdésben említett bizonyítványok érvényességi ideje nem haladhatja meg a Torremolinosi jegyzőkönyv melléklete 1. fejezetének 11. szabályában előírt időszakot. A megfelelőségi bizonyítványt az időszakos szemlék lefolytatását követően állítják ki a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének 1. fejezete 6. szabályának rendelkezései szerint.

7. cikk

Ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések

(1) Egy tagállam belvizein vagy parti tengerén halászati tevékenységet folytató vagy egy tagállam kikötőiben a fogást partra kirakó olyan halászhajókat, amelyek nem annak a tagállamnak a lobogója alatt hajózó halászhajók, az adott tagállam ellenőrzi a Torremolinosi jegyzőkönyv 4. cikkének rendelkezései szerint és a lobogó vagy a hajóüzemeltető nemzetisége szerinti hátrányos megkülönböztetés alkalmazása nélkül, az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelésük igazolása céljából.

(2) A tagállam belvizein vagy parti tengerén halászati tevékenységet nem folytató vagy a tagállam kikötőiben a fogást nem kirakó és másik tagállam lobogója alatt hajózó halászhajókat, amennyiben a tagállam kikötőjében tartózkodnak, az adott tagállam ellenőrzi a Torremolinosi jegyzőkönyv 4. cikkének rendelkezései szerint és a lobogó vagy a hajóüzemeltető nemzetisége szerinti hátrányos megkülönböztetés alkalmazása nélkül, az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelésük igazolása céljából.

(3) Harmadik állam lobogója alatt hajózó halászhajókat, amelyek a tagállam belvizein vagy parti tengerén halászati tevékenységet nem folytatnak vagy a tagállam kikötőiben a fogást nem rakják ki, amennyiben egy tagállam kikötőjében tartózkodnak, az adott tagállam ellenőrzi a Torremolinosi jegyzőkönyv rendelkezései betartásának igazolása céljából, annak hatályba lépését követően, a Torremolinosi jegyzőkönyv 4. cikkének rendelkezései szerint.

8. cikk

Kiigazítások

A következő kiigazításokat, amelyek ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedések, a 9. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a) a következőkre vonatkozóan rendelkezések fogadhatók el és építhetők be:

- a torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének az egyes szerződő felek igazgatásainak hatáskörében maradt rendelkezéseinek összehangolt értelmezése, annyiban, amennyiben az szükséges a rendelkezések egységes végrehajtásához a Közösségben,

- ezen irányelv végrehajtása az irányelv hatályának kiterjesztése nélkül;

b) ezen irányelv 2., 3., 4., 6. és 7. cikke kiigazítható és mellékletei módosíthatók abból a célból, hogy a torremolinosi jegyzőkönyvnek az ezen irányelv elfogadása után hatályba léptetett későbbi módosításai alkalmazhatók legyenek ezen irányelv céljaira.

A 2. cikk (4) bekezdésében említett nemzetközi okmányok módosításai a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról szóló, 2002. november 5-i 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 5. cikke szerint kizárhatók ennek az irányelvnek a hatálya alól.

9. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat ( 11 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

10. cikk

Az IMO értesítése

A Tanács elnöksége és a Bizottság az ezen irányelv elfogadásáról a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) számára tájékoztatást küld, amelyben hivatkozik a Torremolinosi jegyzőkönyv 3. cikkének (5) bekezdésére.

11. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadásra kerülő nemzeti rendelkezések megsértésére vonatkozó szankciórendszert, és megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a szankciók alkalmazásra kerüljenek. Az ilyen módon kiszabott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

12. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1999. január 1-je előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

Az 1993. évi Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletében előírt rendelkezések kiigazítása a 97/70/EK tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazása céljából

E melléklet alkalmazásában:

1. "A 2003. január 1-jén vagy azt követően épített új halászhajó olyan új halászhajó", amelynek:

a) építési vagy a jelentősebb átépítésre vonatkozó szerződését 2003. január 1-jén vagy azt követően kötötték meg; vagy

b) építési vagy a jelentősebb átépítésre vonatkozó szerződését 2003. január 1-je előtt kötötték, és amelyet legkorábban attól a naptól számított 3 évvel később adnak át; vagy

c) építési szerződés hiányában 2003. január 1-jén vagy azt követően:

- a hajógerinc fektetése megtörtént, vagy

- megkezdődik egy adott hajótípussal azonosítható építése, vagy

- összeszerelése megkezdődött legalább 50 tonna, vagy a becsült szerkezeti építőanyagigény legalább 1 %-át kitevő anyagmennyiség beépítésével, attól függően, hogy melyik a kevesebb.

A. RÉSZ

Az irányelv által szabályozott összes - kivéve a 2003. január 1-jén vagy azt követően épített - halászhajóra vonatkozó kiigazítások

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. szabály: Fogalommeghatározások

Az 1. bekezdés alatt található "új hajó" fogalmának meghatározása helyébe az ezen irányelv 2. cikkében található "új halászhajó" fogalom-meghatározás lép.

V. FEJEZET: TŰZVÉDELEM, TŰZÉRZÉKELÉS ÉS TŰZOLTÁS

2. szabály: Fogalommeghatározások

A 2. bekezdésben a "szabványos tűzállósági vizsgálat" a szabványos hőmérséklet - diagram vonatkozásában a végén a következőképpen módosul:

"... A szabványos idő-hőmérsékleti görbe egy olyan egyenes diagramvonalként határozható meg, amely a következő, a kemence belső hőmérsékletét megadó pontokon halad keresztül:

VII. FEJEZET: ÉLETMENTŐ FELSZERELÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

1. szabály: Hatály

A 2. bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "A 13. és 14. szabály a 45 méteres és annál hosszabb meglévő hajókra is alkalmazandó, amennyiben az igazgatás 1999. február 1-ig e szabályok előírásainak végrehajtását el tudja halasztani."

13. szabály: Életmentési célú rádióberendezések

A 2. bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "A meglévő hajókon rendszeresített és a szervezet által elfogadott teljesítmény-szabványokat nem kielégítő, kétirányú URH adó-vevő készülékeket az igazgatás 1999. február 1-ig elfogadhatja, feltéve hogy azok az igazgatás szerint a jóváhagyott, kétirányú URH adó-vevő készülékekkel együtt alkalmazhatók."

IX. FEJEZET: RÁDIÓ-HÍRKÖZLÉS

1. szabály: Hatály

Az (1) bekezdés 2. mondata helyébe a következő szöveg lép:

"Ugyanakkor meglévő hajók esetében az igazgatás 1999. február 1-ig elhalasztja az előírások végrehajtását."

3. szabály: Mentesítések

A (2) bekezdés c) albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"ha a hajót 2001. február 1-je előtt tartósan üzemen kívül helyezik."

B. RÉSZ

A 2003. január 1-jén vagy azt követően épített új halászhajókra vonatkozó kiigazítások

A következő szabályok szövege helyébe a következő szöveg lép:

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. szabály: Fogalommeghatározások

A 45 méternél rövidebb hajók esetében a válaszfalnak legalább 0,05 L és legfeljebb 0,05 L plusz 1,35 m távolságra kell elhelyezkednie a mellső függélytől.

6. szabály: Szemlék

A b) albekezdés i. pontja által kötelezővé tett időszakos szemle mellett a hajók szerkezetét és gépberendezését rendkívüli szemléknek kell alávetni - nem fából készült hajók esetében - kétéves plusz/mínusz három hónapos időközönként, fából készült hajók esetében pedig az igazgatás által meghatározott időközönként. A szemléken azt is ellenőrizni kell, hogy nem történtek-e olyan változtatások, amelyek hátrányosan érintik a hajó vagy a személyzet biztonságát.

II. FEJEZET: SZERKEZETI FELÉPÍTÉS, VÍZMENTESSÉG ÉS FELSZERELÉS

1. szabály: Szerkezeti Felépítés

A hajótestnek, a felépítményeknek, a fedélzeti házaknak, a gépaknáknak, fedélzeti lejáróknak, valamint a hajó minden egyéb szerkezetének és felszerelésének elég szilárdnak kell lennie, hogy ellenálljanak a rendeltetésszerű használat során várható igénybevételeknek, és megfeleljenek egy elismert szervezet előírásainak.

2. szabály: Vízmentes ajtók

Az 1. szabály (3) bekezdésének megfelelően a vízmentes válaszfalakon lévő nyílások számát a hajó általános elrendezésének és üzemi igényeinek megfelelő legkevesebbre kell csökkenteni; a nyílásokat egy elismert szervezet előírásainak megfelelő, vízmentes zárszerkezettel kell ellátni. A vízmentes ajtóknak ugyanolyan szilárdnak kell lenniük, mint a mellettük lévő, nyílás nélküli szerkezeti elemnek.

2. szabály: Vízmentes ajtók

A 45 méteres vagy annál hosszabb hajókon a vízmentes ajtók tolóajtók legyenek:

olyan helyeken, ahol rendeltetésük szerint a tengeren kinyitják őket, és ha a küszöbük a legnagyobb üzemi merülésvonal alatt van, hacsak az igazgatás nem tekinti ezt kivitelezhetetlennek vagy szükségtelennek tekintettel a hajó típusára és működésére.

E szabály alóli - egy tagállam által engedélyezett - mentesség megadásához az ezen irányelv 4. cikkében foglaltak szerint kell eljárni.

5. szabály: Raktárnyílások

A fából készült raktárfedelek vízzáróvá tételével kapcsolatos intézkedések megfelelnek a merülésvonalakról szóló, 1966. évi nemzetközi egyezményhez ( 12 ) csatolt I. melléklet 14. és 15. szabályának.

9. szabály: Szellőzők

A 45 méteres vagy hosszabb hajók szellőzőinek nyíláskerete a fedélzet felett- a géptéri szellőzők nyíláskereteinek kivételével - legalább 900 mm magas a munkafedélzeten, és legalább 760 mm a felépítmény fedélzeten. A 45 méternél rövidebb hajók esetében e nyíláskeretek magassága 760 mm, illetve 450 mm. A géptér folyamatos, és az igénynek megfelelően a generátortér közvetlen ellátását is biztosító géptéri szellőzőfedélzet feletti magassága általában megfelel a II/9(3) szabálynak. Ahol azonban ez a hajó mérete és elrendezése miatt nem kivitelezhető, kisebb - de a munkafedélzet és a felépítmény fedélzete fölött legalább 900 mm - távolság is elfogadható, feltéve hogy a II/9(2) szabály szerinti vízmentes zárószerkezet egyéb megfelelő berendezéssel együtt biztosítja a terek megszakítás nélküli és megfelelő szellőzését.

12. szabály: Oldalnyílások

Az igazgatás elfogadhatja, hogy a munkafedélzeten, vagy az afölött elhelyezkedő fedélzeti házak oldalsó és hátsó válaszfalainak oldalnyílásain és ablakain ne legyen viharfedél, ha megbizonyosodik arról, hogy ez nem csökkenti a hajó biztonságát, figyelembe véve elismert szervezetek vonatkozó ISO-szabványok szerinti előírásait.

15. szabály: Horgonyberendezés

Gondoskodni kell gyorsan és biztonságosan mükődtethető horgonyberendezésről, amely horgonyzó szerkezetből, horgonyláncokból vagy sodronykötelekből, láncfékekből, horgonycsörlőből vagy a horgony ledobására és felhúzására szolgáló, illetve a hajót minden várható üzemi körülmény között lehorgonyozva tartó egyéb berendezésből áll. A hajókat megfelelő kikötőberendezéssel kell ellátni, hogy azok minden üzemi körülmény között biztonságosan kiköthetők legyenek. A horgonyberendezés és a kikötőberendezés megfelel egy elismert szervezet előírásainak.

III. FEJEZET: STABILITÁS ÉS AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ TENGERÁLLÓ KÉPESSÉG

1. szabály: Általános rendelkezések

A hajókat úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a 7. szabályban említett üzemi feltételek eleget tegyenek az e fejezetben megállapított követelményeknek. A stabilizáló kar görbéjének kiszámítását az IMO bármilyen típusú, ép hajóra vonatkozó stabilitási szabályzata ( 13 ) szerint kell elvégezni.

2. szabály: Stabilitási követelmények

Az alábbi minimális stabilitási követelményeknek kell megfelelni, kivéve ha az igazgatási szerv úgy véli, hogy a gyakorlati tapasztalat indokolja az azoktól való eltérést. Az egy tagállam által engedélyezett, minimálisan kötelező stabilitási követelményektől való bármilyen eltérés megadásához az ezen irányelv 4. cikkében foglaltak szerint kell eljárni ( 14 ).

A GM kezdeti metacentrikus magasság legalább 350 mm az egyfedélzetes hajók esetében. A végigfutó felépítménnyel rendelkező hajók esetében a metacentrikus magasság csökkenthető az igazgatási szerv jóváhagyásával, de minden esetben legalább 150 mm kell lennie. Az előírt metacentrikus magasság - egy tagállam által engedélyezett - csökkentéséhez az ezen irányelv 4. cikkében foglaltak szerint kell eljárni.

Ahol az (1) bekezdés kielégítése érdekében ballasztot alkalmaznak, annak jellege és szerkezete megfelel az igazgatási szerv elvárásainak. A 45 méternél rövidebb hajókban az ilyen ballaszt állandó. Az állandó ballaszt szilárd anyagból áll, és biztonságosan van a hajóban rögzítve. Az igazgatási szerv elfogadhat folyadékballasztot is, ha az teljesen feltöltött és a hajó szivattyúrendszereihez nem csatlakozó tartályban van. Ha a folyadékballasztot az (1) bekezdés kielégítése érdekében állandó ballasztként használják, a megfelelési bizonyítványnak és a stabilitási tájékoztatónak tartalmaznia kell annak részletes adatait.

Az állandó ballaszt az igazgatási szerv jóváhagyása nélkül nem távolítható el a hajóból, és nem helyezhető át.

4. szabály: Különleges halászati módszerek

Az olyan különleges halászati módszerekkel dolgozó hajók, amelyek esetében a halászati művelet közben járulékos külső erők hatnak a hajóra, megfelelnek a 2. szabály (1) bekezdésében megállapított és szükség esetén az igazgatási szerv jóváhagyásával megemelt stabilitási követelményeknek. A fenékvonóhálós halászatot folytató hajók az alábbi növelt stabilitási követelményeknek felelnek meg:

a) a stabilizáló kar alatti területre és a stabilizáló karokra vonatkozóan a 2. szabály (1) bekezdésének a) és b) albekezdésében megadott értékeket 20 %-kal meg kell növelni;

b) a metacentrikus magasság legalább 500 mm;

c) az a) albekezdésben megadott követelmények csak olyan hajókra vonatkoznak, amelyek beépített főgépteljesítménye nem haladja meg az alábbi képletekben megadott kilowatt értéket:

- N = 0,6 Ls 2 a legfeljebb 35 méteres hajók esetében, és

- N = 0,7 Ls 2 a legalább 37 méteres hajók esetében,

- a közbenső hosszúságú hajók esetében az Ls együtthatójának értékét 0,6 és 0,7 közötti interpolációval kell meghatározni,

- az Ls a köbözési bizonyítvány szerinti teljes hosszúság.

Ha a beépítettfőgép-teljesítmény meghaladja a fenti képletekből számított teljesítmények értéket, akkor az a) albekezdés szerinti követelmények is a nagyobb teljesítmény arányában növekednek.

Az igazgatási szerv meggyőződik arról, hogy az oldalvonóhálós halászhajók esetében a fent megnövelt stabilitási követelményeket betartják az e fejezet 7. szabályának (1) bekezdésében említett működési feltételek között.

A stabilitás számítása során a gémrudak vízszinteshez képesti 45o-os szögét kell feltételezni.

5. szabály: Erős szél és dülöngélés

A hajóknak képesnek kell lenniük ellenállni az erős szélnek és a dülöngélésnek a megfelelő tengeri viszonyok között, figyelembe véve az évszaknak megfelelő időjárási viszonyokat, a hajó tervezett üzeme szerinti tengeri viszonyokat, a hajó típusát valamint működésének módját. A vonatkozó számításokat az IMO bármilyen típusú ép hajóra vonatkozó stabilitási szabályzatával összhangban kell elvégezni.

8. szabály: Jéglerakodás

Ezt a szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a jéglerakodási ráhagyás módosítása - amelyet a 2. ajánlás ( 15 ) az igazgatási szerv hatáskörében hagy - nem engedélyezett.

9. szabály: Döntéspróba

Ahol olyan változtatásokat hajtanak végre egy hajón, amelyek érintik a hajó terheletlen állapotát és/vagy tömegközéppontját, a hajót - amennyiben az igazgatási szerv ezt szükségesnek tartja figyelembe véve a hajók stabilitási tartalékait - újra döntéspróba alá kell vetni és módosítani kell a stabilitási tájékoztatót. Ha azonban az önsúly több mint 2 %-kal tér el az eredeti önsúlytól, és számítással nem lehet kimutatni, hogy a hajó továbbra is megfelel a stabilitási követelményeknek, a hajót újra döntéspróbának kell alávetni.

12. szabály: Hajóorr magassága

A hajóorrnak megfelelő magasságúnak kell lennie ahhoz, hogy ne kerüljön túl sok víz a hajóba.

A parttól legfeljebb 10 mérföldön belül, korlátozott területeken halászati tevékenységet folytató hajók esetében a legkisebb orrmagasság meghatározása az igazgatási szerv jóváhagyásával történik, figyelembe véve az évszaknak megfelelő időjárási viszonyokat, a hajó tervezett üzeme szerinti tengeri viszonyokat, valamint a hajó típusát és üzemeltetésének módját.

Az egyéb területen halászati tevékenységet folytató hajók esetében:

(1) amennyiben a halászati tevékenység során a halfogást a fedélzeti ház vagy a felépítmény előtti nyílt munkafedélzeten lévő rakodónyíláson keresztül kell a haltárolótérbe rakni, a legkisebb orrmagasság kiszámítását a torremolinosi konferencia záróokmányához csatolt 3. melléklet 4. ajánlásában foglalt számítási módszerrel kell végezni.

(2) amennyiben a halfogást egy nyitott munkafedélzeten lévő, de fedélzeti ház vagy felépítmény által védett rakodónyíláson keresztül rakják a raktérbe, a legkisebb orrmagasságnak meg kell felelnie a merülésvonalakról szóló, 1966. évi nemzetközi egyezmény I. mellékletének 39. szabályával, de legalább 2 000 mm. Ekkor a kijelölt nyári szabadoldal helyett a megengedett legnagyobb merülést kell figyelembe venni.

14. szabály: Térbeosztás és havariastabilitás

A legalább 100 m hosszú hajóknak, ahol a szállított személyek teljes száma legalább 100, képesnek kell lenniük - a feltételezeten sérült terek elárasztása után - pozitív stabilitás mellett úszóképesnek maradni, figyelembe véve a hajó típusát, rendeltetését és működési területét ( 16 ). A számításokat a lábjegyzetben említett útmutatás szerint kell elvégezni.

IV. FEJEZET: GÉPÜZEMI ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK, VALAMINT IDŐSZAKOSAN FELÜGYELET NÉLKÜL ÜZEMELTETETT GÉPTEREK

3. szabály: Általános rendelkezések

A főgépi-, vezérlő- és őrszolgálati berendezések, gőzcső-, üzemanyag-, sűrített levegő, elektromos és hűtőrendszerek; a segédüzemi gépek; a kazánok és egyéb nyomásálló tartályok; a csővezetékek és szivattyúberendezések; a kormányberendezés és kormánygépek, valamint az erőátviteli tengelyek és tengelykapcsolók tervezése, gyártása, próbái, beépítése és karbantartása egy elismert szervezet előírásainak megfelelően történik. Ezeket a gépészeti berendezéseket és felszereléseket, valamint az emelőberendezéseket, a csörlőket, a halkezelő és -feldolgozó berendezéseket oly módon kell védeni, hogy a hajón tartózkodó személyek a lehető legkisebb mértékben legyenek kitéve veszélynek. Különleges figyelmet kell fordítani a mozgó részekre, a forró felületekre és egyéb veszélyforrásokra.

Az igazgatási szerv meggyőződik arról, hogy a 16. és 18. szabályt egységesen vezetik be és alkalmazzák egy elismert szervezet előírásainak megfelelően ( 17 ).

Intézkedéseket tesznek, amelyek az igazgatási szerv jóváhagyásával biztosítják, hogy minden berendezés megbízhatóan működik minden üzemi körülmény között, ideértve a manőverezést is, és hogy az egy elismert szervezet előírásainak megfelelő berendezéseket rendszeres vizsgálatnak és próbáknak vetik alá a folyamatos és megbízható működés biztosítása érdekében.

A hajókat - egy elismert szervezet előírásainak megfelelő - igazolásokkal kell ellátni, amelyek bizonyítják, hogy azok üzemképessége időszakosan felügyelet nélküli gépterek esetében is biztosított.

6. szabály: Gőzkazánok, adagolórendszerek és gőzcsővezetékek

Minden gőzkazánt és minden leállított gőzgenerátort legalább két, megfelelő teljesítményű biztonsági szeleppel kell ellátni. Az igazgatási szerv azonban - tekintettel bármelyik gőzkazán vagy leállított gőzgenerátor teljesítményére vagy bármely más jellemzőjére - engedélyezheti csak egy biztonsági szelep felszerelését, ha megbizonyosodik arról, hogy egy elismert szervezet előírásainak megfelelően biztosított a túlnyomás elleni megfelelő védelem.

8. szabály: A főgép vezérlése a kormányállásból

Ahol a főgép vezérlése a kormányállásból történik, az alábbiakat kell alkalmazni: az a) albekezdésben említett távvezérlés olyan vezérlőszerkezettel történjen, amely megfelel egy elismert szervezet előírásainak, és amely - szükség esetén - rendelkezik a főgépet túlterhelés ellen védő szerkezettel.

10. szabály: Folyékony üzemanyagra, kenőolajra és egyéb gyúlékony olajakra vonatkozó intézkedések

Az olyan üzemanyagcsöveket, amelyek sérülése miatt az olaj kifolyik a kettősfenék feletti tárolótartályból, az ülepítő vagy napi tartályból, egy - a tartályon lévő - csappal vagy szeleppel kell ellátni, amely egy, az érintett helyiségen kívüli biztonságos helyről lezárható, amely helyiségben a tartály van és ahol tűz keletkezett. A tengely- vagy csőalagútban, illetve hasonló térben található magastartályok esetében a zárószelepeket a tartályra kell szerelni, de tűz esetén a vezeték(ek) egy további, az alagúton vagy hasonló téren kívülre szerelt pótszeleppel is lezárható(ak). Amennyiben ilyen pótszelepet helyeznek el a géptérben, lehetővé kell tenni annak a géptéren kívüli helyről való lezárását.

A üzemanyag vezetékek, ezek szelepei és szerelvényei acélból vagy más egyenértékű anyagból készülnek, feltételezve hogy csak minimális mennyiségű rugalmas csövet használnak. Az ilyen rugalmas csövek és azok csatlakozói megfelelő szilárdságúak, és jóváhagyott tűzálló anyagból készülnek, vagy tűzálló burkolattal rendelkeznek egy elismert szervezet előírásainak megfelelően. A rugalmas csövek felszerelése megfelel az MSC/647, "A gyúlékony folyadékot tartalmazó rendszerek szivárgásának minimumra csökkentésével kapcsolatos útmutatások" című IMO-körlevélben előírtaknak.

A nyomás alatti olajozó rendszerekben felhasznált olaj tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló berendezések megfelelnek egy elismert szervezet előírásainak. Az "A" besorolású gépterekben és - lehetőség szerint - az egyéb gépterekben lévő ilyen berendezések megfelelnek legalább az (1), (3), (6) és (7) bekezdés rendelkezéseinek, és szükség szerint, - összhangban egy elismert szervezet előírásaival - a (2) és (4) bekezdésnek. Ez nem zárja ki a kenőrendszerekben áramlásjelző ablakok alkalmazását, feltéve hogy bizonyított a megfelelő mértékű tűzállóságuk.

A nyomás alatti erőátviteli rendszerekben felhasznált - a (10) bekezdésben említett, vezérlő, működtető és fűtési rendszerekben lévő olajtól eltérő - gyúlékony olajok tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló berendezések megfelelnek egy elismert szervezet előírásainak. Az olyan helyiségekben, ahol gyújtóforrások vannak, az ilyen berendezéseknek legalább a (2) és (6) bekezdés rendelkezéseinek, szilárdság és kialakítás tekintetében pedig a (3) és (7) bekezdés rendelkezéseinek kell megfelelniük.

12. szabály: Zajvédelem

Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a géptér személyzetét érő zajhatásokat a hajók zajszintjére vonatkozó IMO-szabályzatban ( 18 ) megadott szintre csökkentsék.

13. szabály: Kormánygép

A hajókat egy főüzemi kormánygéppel és a kormánylapátokat működtető segédberendezéssel kell ellátni egy elismert szervezet előírásainak megfelelően. A főüzemi kormánygép és a kormánylapátokat működtető segédberendezés - az ésszerűség és a kivitelezhetőség határain belül - egyikének meghibásodása esetén a másik nem válik működésképtelenné.

16. szabály: Főáramforrás

Ahol az elektromos energia az egyetlen energiaforrás, amellyel ellátják a hajó meghajtáshoz és biztonságához alapvetően szükséges segédüzemi berendezéseket, olyan fő áramforrásról kell gondoskodni, amely legalább két áramfejlesztő gépcsoportból áll, amelyeknek egyike a főmotorról is meghajtható. Egyéb, ezzel egyenértékű elektromos teljesítménnyel rendelkező berendezések is elfogadhatók egy elismert szervezet előírásainak megfelelően.

V. FEJEZET: TŰZVÉDELEM, TŰZÉRZÉKELÉS ÉS TŰZOLTÁS

1. szabály: Általános rendelkezések

IIIF módszer: Az automatikus tűzjelző és tűzérzékelő rendszer felszerelése minden olyan térben, ahol tűz keletkezésével kell számolni általában a belső válaszfalak típusával kapcsolatos korlátozás nélkül, azonban az A vagy B tűzveszélyességi fokozatú válaszfallal határolt lakótér, illetve lakóterek alapterülete semmilyen esetben sem haladhatja meg az 50 m2-t. Közös használatú terek esetében azonban az igazgatási szerv 75 m2-re növelheti az alapterületet.

2. szabály: Fogalommeghatározások

"Nem éghető anyag": az az anyag, amely nem ég, vagy nem bocsát ki olyan mennyiségű éghető gőzöket - az IMO tűzállósági próba szabályzatának ( 19 ) megfelelően -, amely körülbelül 750 °C hőmérsékletre melegítve öngyulladást eredményezne. Minden egyéb anyag éghető anyagnak minősül.

A (2) bekezdésben a "szabványos tűzállósági vizsgálat" fogalmának meghatározása a következőképpen módosul:

A "szabványos tűzállósági vizsgálat" során az érintett válaszfalak vagy fedélzetek mintáit egy vizsgálati kemencében olyan hőmérsékletnek teszik ki, amely megközelíti a szabványos hőmérséklet diagramot. A vizsgálati módszerek megfelelnek az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzatának.

Az igazgatási szerv megköveteli egy válaszfal vagy fedélzeti minta vizsgálatát annak bizonyítására, hogy az - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzata szerint - megfelel a fenti tűzállóképességre és hőmérséklet emelkedésre vonatkozó követelményeknek.

Az igazgatási szerv megköveteli egy válaszfal minta vizsgálatát annak bizonyítására, hogy az - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzata szerint - megfelel a fenti tűzállóképességre és hőmérséklet emelkedésre vonatkozó követelményeknek.

Az igazgatási szerv megköveteli egy válaszfal minta vizsgálatát annak bizonyítására, hogy az - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzata szerint - megfelel a fenti tűzállóképességre és hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó követelményeknek.

A kis lángterjedés azt jelenti, hogy az ilyen felület - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzata szerint - megfelelően gátolja a láng terjedését.

4. szabály: A lakótéren és szolgálati tereken belüli válaszfalak

IIIF módszer: Nincs korlátozás az olyan válaszfalak előállításával kapcsolatban, amelyek e rész ezen vagy egyéb szabályai értelmében nem A vagy B tűveszélyességi fokozatba sorolandók. Lakótér vagy megszakítás nélküli A vagy B fokozatú válaszfallal határolt terek alapterülete semmilyen esetben sem haladhatja meg az 50 m2-t olyan egyedi esetek kivételével, ahol a 7. szabály 1. táblázata szerint C tűzveszélyességi fokozatú válaszfalak használata szükséges. Közös használatú terek esetében azonban az igazgatási szerv 75 m2-re növelheti az alapterületet.

7. szabály: A válaszfalak és fedélzetek tűzállósága

(*) A táblázatokban csillaggal jelzett esetekben a válaszfalnak acélból vagy azzal egyenértékű anyagból kell készülnie, de nem kell az A fokozatba tartoznia.

Ahol egy fedélzetet elektromos vezetékek, csövek és szellőzővezetékek átvezetése érdekében áttörnek, az ilyen áttörésnek hézagmentesnek kell lennie, hogy megakadályozza a láng és a füst átterjedését.

8. szabály: Szerkezeti részletek

a) A rakterek vagy a kiszolgáló terek hűtött kamráinak kivételével a szigetelés nem éghető anyagból készül. A szigeteléssel kapcsolatban felhasznált párazáró rétegeknek és kötőanyagoknak, valamint a hideg üzemű rendszerek csőszerelvényei szigetelésének nem kell éghetetlen anyagból készülniük, de a lehető legkisebb mennyiségben lehet azokat felhasználni, és szabadon lévő felületeikre - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzattal összhangban megállapított - kis lángterjedés jellemző. Azokon a helyeken, ahol olajtermékeknek lehet kitéve, a szigetelés felületének ellen kell állnia az olajnak vagy olajgőznek.

9. szabály: Szellőzőrendszerek

A szellőzőcsatornák nem éghető anyagból készülnek. A 2 m-nél általában nem hosszabb, 0,02 m2-es keresztmetszetet meg nem haladó rövid csatornáknak azonban nem kell nem éghető anyagból készülniük, amennyiben az alábbi feltételnek megfelelnek:

i. ezek a csatornák olyan anyagból készüljenek, amelyekre az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzat meghatározása szerinti kis lángterjedés jellemző.

11. szabály: Vegyes rendelkezések

A szabad belső felületeken használt festékből, lakkból és egyéb anyagból nem származhat - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzattal összhangban megállapított - jelentős mennyiségű füst, illetve mérgező gáz vagy gőz.

12. szabály: Gázpalackok és veszélyes anyagok tárolása

Az elektromos vezetékek és szerelvények nem lehetnek a fokozottan gyúlékony folyadékok és cseppfolyós gázok tárolására szolgáló terekben kivéve, ha azokra ott üzemeltetési célból van szükség. Ahol ilyen elektromos szerelvényeket szereltek fel, azok igazoltan típusengedéllyel rendelkeznek, és megfelelnek a "Robbanásveszélyes gázt tartalmazó légterek elektromos berendezései" című IEC Nemzetközi Szabvány 79. kiadványának. Az ilyen terektől távol kell tartani a hőforrásokat, és jól látható helyeken el kell helyezni a "Dohányozni tilos" és a "Nyílt láng használata tilos" figyelmeztetéseket.

13. szabály: Menekülési útvonalak

A lakóterekben és a géptér kivételével azokban a terekben, ahol a személyzet rendszeresen munkát végez, a lépcsőket és létrákat úgy kell elhelyezni, hogy azok gyors menekülési útvonalat biztosítsanak a nyitott fedélzetre és onnan a túlélési járművekhez. Különös tekintettel vonatkozik az ilyen terekre:

e) a menekülési útvonalak folyamatossága megfelel az igazgatási szerv előírásainak. A menekülési útvonalként használt lépcsők és folyosók tiszta szélessége legalább 700 mm, és legalább az egyik oldalon korlátot kell elhelyezni. A lépcsőkhöz vezető ajtónyílások tiszta szélessége legalább 700 mm.

Minden A tűzveszélyességi fokozatú géptérből két menekülési útvonalat kell biztosítani az alábbi módok egyikén:

a) két acéllétra, amelyek egymástól a lehető legmesszebb helyezkednek el, és amelyek a tér felső részében lévő és a nyílt fedélzetre nyíló ajtókhoz vezetnek. Általában a létrák egyike állandó tűz elleni menedéket biztosít a tér alsó részétől egy, a téren kívül lévő biztonságos helyig. Az igazgatási szerv azonban nem teszi kötelezővé az ilyen menedéket, ha a géptér különleges elrendezése vagy méretei biztosítják a biztonságos menekülési útvonalat a tér alsó részéből. Ez a menedék acélból készül, "A-60" osztályú szabvány szerint szigetelt, és az alsó végén "A-60" szabványú önzáró acélajtóval van ellátva; vagy

14. szabály: Önműködő permetező, tűzjelző és tűzérzékelő rendszerek (IIF módszer)

A tűzoltó berendezések minden szakaszának tartalmazni kell tartalék szórófejet.

A tartalék szórófejeket a hajón felszerelt összes típushoz és teljesítményhez biztosítani kell, az alábbiak szerint:

- kevesebb mint 100 szórófej: 3 tartalék fej,

- kevesebb mint 300 szórófej: 6 tartalék fej,

- 300 és 1 000 szórófej között: 12 tartalék fej.

15. szabály: Önműködő tűzjelző és tűzérzékelő rendszerek (IIIF módszer)

A rendszert a levegő rendellenes hőmérséklete, a rendellenes füstkoncentráció, illetve a védett terek bármelyikében kezdődő tűzre utaló egyéb tényezők hozzák működésbe. A levegő hőmérsékletére érzékeny rendszerek 54 °C és 78 °C közötti hőmérsékleten lépnek működésbe, ha ezeknél az értékeknél a hőmérséklet percenkénti emelkedése legfeljebb 1 °C. Az igazgatási szerv jóváhagyásával legfeljebb 30 °C-kal a helység felső részén mért legnagyobb hőmérséklet fölé emelheti a megengedett üzemi hőmérsékleteket a szárító helyiségekben vagy hasonló, általában magas belső hőmérsékletű terekben. A füst koncentrációjára érzékeny rendszereket a kibocsátott fénysugár intenzitásának csökkenése hozza működésbe. A füstérzékelők típusát ellenőrzik és úgy állítják be őket, hogy akkor lépjenek működésbe, amikor a füst sűrűsége még nem éri el a méterenkénti 12,5 %-os elhomályosítást, de a 2 %-ot már meghaladta. Az igazgatási szerv elfogadhat egyéb, azonos hatékonyságú üzemmódokat is. Az érzékelő rendszer kizárólag tűz érzékelésére használható.

17. szabály: Tűzoltószivattyúk

Amennyiben az egyik térben keletkezett tűz működésképtelenné teszi az összes tűzoltószivattyút, rendelkezésre kell állnia egy másik rendszernek, amely vizet biztosít a tűzoltáshoz. A 75 méteres és hosszabb hajókon ez az alternatív eszköz egy beépített, saját meghajtású, vészüzemi tűzoltószivattyú. Ez a vészüzemi tűzoltószivattyú két vízsugár biztosítására képes legalább 0,25 N/mm2 nyomással.

20. szabály: Tűzoltó készülékek

1. A hajón feltölthető tűzoltó készülékek esetében az első 10 tűzoltó készülékhez 100 %-nyi, a fennmaradó tűzoltó készülékekhez pedig 50 %-nyi, de legfeljebb 60 tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

2. A hajón nem feltölthető tűzoltó készülékek esetében - tartalék utántöltők helyett - legalább 50 %-nyi azonos típusú és teljesítményű további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

3. Az utántöltési utasításokat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez engedélyezett utántöltőt szabad használni.

A tűzoltó készülékeket egy, az igazgatás által megbízott, hozzáértő személy évente átvizsgálja. Minden tűzoltó készüléken fel kell tüntetni a készülék átvizsgálását igazoló jelet. Minden állandó túlnyomás alatt álló tűzoltó készüléket és a túlnyomás alatt nem álló tűzoltó készülékek hajtógáz palackjait 10 évente hidraulikus nyomáspróbának kell alávetni.

21. szabály: Hordozható tűzoltó készülékek a vezérlőállásokban és a lakó- és szolgálati terekben

1. A hajón feltölthető tűzoltó készülékek esetében az első 10 tűzoltó készülékhez 100 %-nyi, a fennmaradó tűzoltó készülékekhez pedig 50 %-nyi, de legfeljebb 60 tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

2. A hajón nem feltölthető tűzoltó készülékek esetében - tartalék utántöltők helyett - legalább 50 %-nyi azonos típusú és teljesítményű további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

3. Az utántöltési utasításokat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez engedélyezett utántöltőt szabad használni.

24. szabály: Tűzoltó felszerelések

A hajón legalább két tűzoltó felszerelést kell tartani. A tűzoltó felszerelések megfelelnek a tűzbiztonsági rendszerekről szóló IMO-szabályzat III. fejezete, 2.1., 2.1.1. és 2.1.2. szabályának. Minden kötelező légzőkészülékhez két tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

25. szabály: Tűzoltási terv

A tűzoltási terv állandóan ki van függesztve. Az ilyen terv tartalma megfelel az A.654(16) "A tűzoltási tervek grafikus ábrái" című és az A.756(18) "A tűzoltási terveken szereplő információkra vonatkozó útmutatások" című IMO-határozatnak.

28. szabály: Szerkezeti tűzvédelem

Olyan hajóknál, amelyek hajóteste nem éghető anyagból készült, az A tűzveszélyességi fokozatú géptereket a lakóterektől, szolgálati terektől vagy vezérlőállásoktól elválasztó fedélzetek és válaszfalak "A-60" osztályú kivitelben készülnek, amennyiben az A fokozatú gépteret nem szerelik fel beépített tűzoltórendszerrel, illetve "A-30" osztályú kivitelben, amennyiben felszerelik ilyen rendszerrel. Az egyéb géptereket a lakóterektől, szolgálati terektől vagy vezérlőállásoktól elválasztó fedélzetek és válaszfalak "A-0" osztályú kivitelben készülnek.

A vezérlőállásokat a lakó- és szolgálati terektől elválasztó fedélzetek és válaszfalak A fokozatú kivitelben készülnek e fejezet 7. szabálya 1. és 2. táblázatának megfelelően, fenntartva, hogy az igazgatási szerv engedélyezheti "B-15" osztályú válaszfalak beszerelését olyan terek kormányállástól való elválasztására, mint a kapitány kabinja, amennyiben e terek a kormányállás részét képezik.

31. szabály: Vegyes rendelkezések

A lakóterekben, szolgálati terekben, vezérlőállásokban, folyosók és lépcsők határoló falainál lévő szabad felületek, valamint a lakóterek, szolgálati terek és vezérlőállások válaszfalai, mennyezetei, lambériái és burkolatai mögötti rejtett terek - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzatának megfelelően - kis lángterjedésűek.

A szabad belső felületeken használt festékből, lakkból és egyéb anyagból nem származhat - az IMO tűzállósági vizsgálat szabályzatának megfelelően - jelentős mennyiségű füst, illetve mérgező gáz vagy gőz.

32. szabály: Gázpalackok és veszélyes anyagok tárolása

Az elektromos vezetékek és szerelvények nem lehetnek a fokozottan gyúlékony folyadékok és cseppfolyós gázok tárolására szolgáló terekben kivéve, ha azokra ott üzemeltetési célból van szükség. Ahol ilyen elektromos szerelvényeket szereltek fel, azok igazoltan típusengedéllyel rendelkeznek, és megfelelnek a "Robbanásveszélyes gázt tartalmazó légterek elektromos berendezései" című IEC Nemzetközi Szabvány 79. kiadványának. Az ilyen terektől távol kell tartani a hőforrásokat, és jól látható helyeken el kell helyezni a "Dohányozni tilos" és a "Nyílt láng használata tilos" figyelmeztetéseket.

38. szabály: Tűzoltó készülékek

1. A 2. pont alatt említett esetek kivételével (lásd alább) a hajón található, a hajón feltölthető tűzoltó készülékek esetében az első 10 tűzoltó készülékhez 100 %-nyi, a fennmaradó tűzoltó készülékekhez pedig 50 %-nyi, de legfeljebb 60 tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

2. Az 45 méternél rövidebb hajókon, a hajón nem feltölthető tűzoltó készülékek esetében - tartalék utántöltők helyett - legalább 50 %-nyi azonos típusú és teljesítményű további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

3. Az utántöltési utasításokat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez engedélyezett utántöltőt szabad használni.

A tűzoltó készülékeket egy az igazgatás által megbízott, hozzáértő személy évente átvizsgálja. Minden tűzoltó készüléken fel kell tüntetni a készülék átvizsgálását igazoló jelet. Minden állandó túlnyomás alatt álló tűzoltó készüléket és a túlnyomás alatt nem álló tűzoltó készülékek hajtógázpalackjait 10 évente hidraulikus nyomáspróbának kell alávetni.

39. szabály: Hordozható tűzoltó készülékek a vezérlőállásokban és a lakó- és szolgálati terekben

1. A 2. pont alatt említett esetek kivételével (lásd alább) a hajón található, a hajón feltölthető tűzoltó készülékek esetében az első 10 tűzoltó készülékhez legalább 100 %-nyi, a fennmaradó tűzoltó készülékekhez pedig 50 %-nyi, de legfeljebb 60 tartalékutántöltőről kell gondoskodni.

2. A 45 méternél rövidebb hajókon a hajón nem feltölthető tűzoltó készülékek esetében - tartalék utántöltők helyett - legalább 50 %-nyi azonos típusú és teljesítményű további tűzoltó készülékről kell gondoskodni.

3. Az utántöltési utasításokat a hajón kell tartani. Utántöltésre csak az adott tűzoltó készülékhez engedélyezett utántöltőt szabad használni.

41. szabály: Tűzoltó felszerelések

A legalább 45 m hosszú hajók esetében a hajón legalább két tűzoltó felszerelést kell tartani könnyen hozzáférhető és egymástól távol lévő olyan helyen, ahol a tűz azokat csak kis valószínűséggel zárja el. A tűzoltó felszerelések megfelelnek a tűzbiztonsági rendszerekről szóló IMO-szabályzat III. fejezete, 2.1., 2.1.1. és 2.1.2. szabályának.

Minden kötelező légzőkészülékhez legalább két tartalék utántöltőről kell gondoskodni.

42. szabály: Tűzoltási terv

El kell helyezni egy állandóan kifüggesztve tartott tűzoltási tervet.

Az ilyen terv tartalma megfelel az A.654(16) "A tűzoltási tervek grafikus ábrái" című és az A.756(18) "A tűzoltási terveken szereplő információkra vonatkozó útmutatások" című IMO-határozatnak.

A 45 m-nél rövidebb hajók esetében az igazgatási szerv eltekinthet ettől a követelménytől.

VI. FEJEZET: A SZEMÉLYZET VÉDELME

3. szabály: Habvédek, korlátok és mellvédek

A legnagyobb üzemi merülésvonal és a habvéd tetejének legalacsonyabb pontja, illetve védőkorlát esetén a munkafedélzet széle közötti legkisebb függőleges távolságnak biztosítania kell a személyzet megfelelő védelmét a fedélzetre csapódó víz ellen, figyelembe véve azokat a tengeri és időjárási körülményeket, amelyek között a hajó közlekedik, azt a területet, ahol a hajó halászati tevékenységet folytat, a hajó típusát és a halászat módját. A munkafedélzet szélétől hajóközépen mért szabadoldal, amelyről halászati tevékenységet végeznek, legalább 300 mm vagy legalább a megengedett legnagyobb merülésnek megfelelő szabadoldallal legyen egyenlő, attól függően, hogy melyik a nagyobb érték. A védett munkafedélzettel rendelkező hajók esetében, amelyek biztosítják, hogy a víz ne hatoljon be a védett munkaterületre, a megengedett legnagyobb merülésnek megfelelő szabadoldal szükséges.

4. szabály: Lépcsők és létrák

A személyzet biztonsága érdekében a lépcsők és létrák a vonatkozó ISO-szabványokkal összhangban megfelelő méretűek és szilárdságúak, továbbá korláttal és csúszásgátló fokokkal vannak ellátva.

VII. FEJEZET: MENTŐESZKÖZÖK ÉS BERENDEZÉSEK

3. szabály: A mentőeszközök és berendezések értékelése, vizsgálata és jóváhagyása

A mentőeszközök és berendezések jóváhagyásának kiadása előtt az igazgatási szerv a mentőberendezések vizsgálatának IMO-ajánlásait tartalmazó, a tengerészeti felszerelésekről szóló, 96/98/EK tanácsi irányelvnek ( 20 ) megfelelően biztosítja az ilyen mentőeszközök és berendezések vizsgálatát, amely tanúsítja, hogy azok megfelelnek e fejezet követelményeinek.

Az e fejezet által kötelezően előírt olyan mentőeszközök, amelyek részletes adatait nem tartalmazza a C. rész, megfelelnek az igazgatási szerv előírásainak, figyelembe véve az ilyen eszközök esetében az 1974. évi módosított SOLAS-egyezmény III. fejezetében és az életmentő felszerelések nemzetközi IMO-szabályzatában megadott részletes előírásokat.

6. szabály: A túlélési járművek és készenléti mentőcsónakok elérhetősége és tárolása

Minden túlélési járművet a következőképpen kell tárolni:

- sem a túlélési jármű, sem annak tároló berendezése ne gátolja egy másik állásban lévő túlélési jármű vagy készenléti mentőcsónak vízrebocsátását,

- olyan közel kerüljön a víz felszínéhez, amennyire az biztonságos és megvalósítható, valamint - a fedélzetről vízre dobható mentőtutaj kivételével - olyan helyzetben, hogy a behajózás során a mentőjármű legalább 2 méterrel a teljesen terhelt hajó vízvonala fölött legyen, a hajó kedvezőtlen, legfeljebb 10 fokos trimmje vagy 20 fokos oldalirányú dőlése mellett, vagy olyan szögű dőlése esetén, amikor a hajó fedélzetének széle víz alá merül, attól függően, hogy melyik a kisebb,

- folytonos készenléti állapotban van, annak érdekében, hogy a személyzet 5 percen belül előkészíthesse azt behajózásra és vízre eresztésre,

- az e fejezet által kötelezően előírt teljes felszereléssel van ellátva.

23. szabály: Készenléti mentőcsónakok

A készenléti mentőcsónakok merev építésűek vagy felfújhatóak - illetve e kettő kombinációja -, valamint:

i. legalább 3,8 m legfeljebb 8,5 m hosszúak, kivéve a 45 méternél rövidebb hajókat, amelyek esetében - a hajó mérete miatt, vagy egyéb okból, az ilyen csónakok szállítása nem tekinthető ésszerűnek vagy biztonságosnak - az igazgatási szerv elfogadhat kisebb, de 3,3 méternél nem rövidebb mentőcsónakot is;

ii. legalább öt ülő és egy fekvő személy szállítására, illetve 45 méternél rövidebb hajók esetében, amennyiben a készenléti mentőcsónak rövidebb mint 3,8 m, legalább négy ülő és egy fekvő személy szállítására alkalmas.

A csónak által befogadható személyek számát az igazgatási szerv üléspróbával határozza meg. A legkisebb befogadóképességet a 23. szabály (1) bekezdése b) albekezdésének ii. pontja határozza meg. A kormányos kivételével az ülőhelyek a padlón alakíthatók ki. Az ülőhely egyetlen része sem lehet a csónak peremén, a fartükrön, vagy a csónak oldalán lévő felfújt részeken.

II. MELLÉKLET

Az 1993. évi Torremolinosi jegyzőkönyv melléklete IV., V., VII. és IX. fejezete rendelkezéseinek a kiigazítása a Torremolinosi jegyzőkönyv 3 cikke (4) bekezdésének megfelelően a 24 méteres és annál hosszabb új halászhajókra történő alkalmazása céljából

IV. FEJEZET: GÉPÜZEMI ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK, VALAMINT IDŐSZAKOSAN FELÜGYELET NÉLKÜLI GÉPTEREK

1. szabály: Hatály

Az 1. szabály helyébe a következő szöveg lép:

"Eltérő rendelkezés hiányában e fejezet rendelkezései alkalmazandók a 24 méteres és annál hosszabb, új halászhajók esetében."

7. szabály: Kapcsolattartás a kormányállás és a géptér között

A 7. szabály a következő szövegrésszel egészül ki:

"... között két különálló kapcsolattartó rendszert kell létesíteni, amelyek köül az egyik a géptéri telegráf; a 45 méternél rövidebb hajó esetében, ahol a főgépet közvetlenül a kormányállásból vezérlik, az igazgatás a géptéri telegráftól eltérő kommunikációs eszközt is elfogadhat."

8. szabály: A főgépek vezérlése a kormányállásból

Az (1) bekezdés d) albekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"...vagy vezérlőterem. 45 méternél rövidebb hajókon az igazgatás engedélyezheti, hogy a géptéri vezérlőállás csak vészhelyzeti állás legyen, feltéve, hogy a kormányállás megfelelő figyelő és vezérlőberendezéssel ellátott."

16. szabály: Fő áramforrás

Az (1) bekezdés b) albekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"...ha az áramfejlesztők egyikét leállítják. Ugyanakkor a 45 méternél rövidebb hajók esetében, ha az áramfejlesztők bármelyikét leállítják, a hajó meghajtása és biztonsága tekintetében szükséges berendezések működését továbbra is biztosítani kell."

17. szabály: Vészhelyzeti áramforrás

A (6) bekezdés a következő szövegrésszel egészül ki:

"E szabály szerint egy külön akkumulátortelepet kell telepíteni, amely nem lehet azonos a 45 méternél rövidebb hajók rádió-hírközlési berendezése működtetéséhez szükséges akkumulátoregységgel..."

22. szabály: Riasztóberendezés

A (2) bekezdés a) albekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A riasztóberendezésnek jól észlelhető .... Ugyanakkor 45 méternél rövidebb hajók esetében az igazgatás engedélyezheti, hogy az egyes riasztások hang és vizuális jelzése csak a kormányállásban legyen észlelhető."

A (2) bekezdés b) albekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a riasztóberendezésnek választókapcsoló közbeiktatása útján összekötetésbe kell állnia ..."

A (2) bekezdés c) albekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a géptisztek ..."

V. FEJEZET: TŰZVÉDELEM, TŰZÉRZÉKELÉS ÉS TŰZOLTÁS

2. szabály: Fogalommeghatározások

A (14) bekezdés b) albekezdése a következőképpen módosul:

"...az összteljesítmény nem lehet 375 kilowattnál kevesebb."

C. RÉSZ

A cím helyébe a következő cím lép:

TŰZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 24 MÉTERES ÉS ANNÁL HOSSZABB, DE 60 MÉTERNÉL RÖVIDEBB HAJÓK ESETÉBEN"

35. szabály: Tűzoltó szivattyúk

A következő bekezdéssel egészül ki:

"A V/35(1) szabály rendelkezései ellenére minden esetben legalább két tűzoltó szivattyú áll rendelkezésre."

A (8) bekezdés a következőkkel egészül ki:

"... vagy 25 m3/h, attól függően, hogy melyik érték a nagyobb."

40. szabály: Géptéri tűzoltó készülékek

Az (1) bekezdés a) albekezdése a következőképpen módosul:

"...az összteljesítmény nem lehet 375 kilowattnál kevesebb ..."

VII. FEJEZET: ÉLETMENTŐ FELSZERELÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

1. szabály: Hatály

Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

"(1) Eltérő rendelkezés hiányában ez a fejezet alkalmazandó a 24 méteres és annál hosszabb új hajók esetében."

5. szabály: Túlélési vízijárművek és készenléti mentőcsónakok száma és típusa

1. A (3) bekezdés eleje a következő:

"A 75 méternél rövidebb, de 45 méteres vagy annál hosszabb hajóknak a következő előírásoknak kell megfelelniük:"

2. A szabály a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A 45 méternél rövidebb hajókon a következőket kell rendszeresíteni:

a) túlélési vízijárművet a fedélzeten tartózkodó személyek teljes létszámának 200 %-a számára elegendő teljes befogadó képességgel. Ezeket - a fedélzeten tartózkodó személyeknek legalább teljes létszámát befogadni képes - túlélési vízijárműveket a hajó bármelyik oldalán vízre kell tudni bocsátani; és

b) egy készenléti mentőcsónakot, kivéve, ha az igazgatás meggyőződött arról, hogy az ilyen rendelkezés szükségtelen a hajó mérete és manőverezhetősége, a felkutató és mentő létesítmények és meteorológiai figyelmeztető rendszerek közeli elérhetősége miatt, vagy amiatt, mert a hajó olyan területeken üzemel, amely nincs kitéve viszontagságos időjárási körülményeknek vagy az üzemeltetés szezonális hatásainak,."

3. A (4) bekezdés eleje a következő:

"4. A (2) bekezdés a) albekezdése, a (3) bekezdés a) albekezdése és a (3a) bekezdés a) albekezdése előírásainak történő megfelelés helyett a hajók ..."

10. szabály: Mentőgyűrűk

1. Az (1) bekezdés b) albekezdés a következő:

"A 75 méternél rövidebb, de legalább 45 méteres hajókon 6 mentőgyűrűt kell rendszeresíteni;"

2. Az (1) bekezdés az alábbi új c) albekezdéssel egészül ki:

"c) A 45 méternél rövidebb hajókon 4 mentőgyűrűt kell rendszeresíteni."

13. szabály: Életmentési célú rádiókészülékek

A szabály a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ugyanakkor a 45 méternél rövidebb hajókon az ilyen rádiókészülékek száma kettőre csökkenthető, ha az igazgatás a hajó működési területének és a hajón foglalkoztatott személyek számának figyelembevételével szükségtelennek tart három ilyen készüléket;"

.

14. szabály: Radar-válaszjeladók

A 14. szabály a végén a következőkkel egészül ki:

"... minden egyes túlélési vízijárműben. Minden 45 méternél rövidebb hajó legalább egy radar válaszjeladóval van felszerelve."

IX. FEJEZET: RÁDIÓ-HÍRKÖZLÉS

1. szabály: Hatály

Az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"1. Eltérő rendelkezés hiányában, e fejezet rendelkezései alkalmazandók a 24 méteres és annál hosszabb új hajók, valamint a 45 méteres és annál hosszabb meglévő hajók esetében."

7. szabály: Rádió-berendezés - A1 tengeri körzet

A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"A 4. szabály a) pontjának rendelkezéseitől eltérően, az igazgatás mentesítheti a legalább 24 méter hosszú, de 45 méternél rövidebb, kizárólag az A1 tengeri körzetben tevékenykedő új halászhajókat a 6. szabály (1) bekezdés f) pontja és 7. szabály (3) bekezdés előírásai alól, feltéve hogy a 6. szabály (1) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint URH rádió-berendezéssel vannak felszerelve, s ezenfelül egy digitális szelektív hívást (DSC) alkalmazó URH rádió-berendezéssel is rendelkeznek a hajó-part vészjelzések továbbítására a 7. szabály (1) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint."

III. MELLÉKLET

Regionális és helyi hatályú rendelkezések (a 3. cikk (3) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés)

A. "Északi" regionális hatályú rendelkezések

1. Területi hatály

Eltérő rendelkezés hiányában, az e melléklethez csatolt térképen feltüntetett határvonaltól északra eső vizek a Balti-tenger kivételével. E határvonalat Norvégia nyugati partjától a 62 ° északi szélesség a 4 ° nyugati hosszúságig, majd a 4 ° nyugati hosszúsági körön a 60 ° 30 ' északi szélességig, majd a 60° 30' északi szélesség mentén az 5° nyugati hosszúságig, majd az 5 ° nyugati hosszúsági kör mentén a 60 ° északi szélességi körig, majd a 60 ° északi szélesség mentén a 15 ° nyugati hosszúsági körig, majd a 15 ° nyugati hosszúsági kör mentén a 62 ° északi szélességi körig, majd a 62 ° északi szélességi kör mentén a 27 ° nyugati hosszúsági körig, majd a 27 ° nyugati hosszúsági kör mentén az 59 ° északi szélességi körig, majd az 59 ° északi szélességi kör mentén nyugat felé terjedő szakaszok alkotják.

2. Fogalommeghatározások

nagytömegű úszó jégtábla: a tenger felszínének 8/10 vagy annál nagyobb részét borító úszó jégtábla.

3. III/7(1) szabály (Üzemeltetési feltételek)

A III/7 szabály (1) bekezdésében előírt különleges üzemeltetési feltételeken túlmenően az alábbi üzemeltetési feltételeket szintén tekintetbe kell venni:

e) a b), c) vagy d) üzemeltetési feltételeket attól függően kell kiszámítani, hogy közülük melyik jelenti a 2. szabályban felsorolt stabilitási kritériumok közül a legalacsonyabb stabilitási paramétert, amelynél figyelembe kell venni a III/8 szabály szerinti jéglerakodási ráhagyást;

f) kerítőhálós halászhajók esetében: a halászati területről való induláskor halászati felszereléssel, fogás nélkül és 30 % készlettel, üzemanyaggal stb. terhelten, III/8 szabály szerinti jéglerakodási ráhagyást kell figyelembe venni.

4. III/8 szabály (Jég lerakódás)

Az érintett térségben a III/8 szabály követelményei, valamint a Torremolinosi konferencia 2. ajánlásában előírt különleges iránymutatások alkalmazandók, azaz az említett ajánláshoz mellékelt térképen feltüntetett határvonalon kívül eső területeken is.

A III/8 szabály (1) bekezdés a) és b) albekezdésének rendelkezései ellenére az alábbi jéglerakodás miatti ráhagyásokat kell alkalmazni a stabilitási számítások során a 63 ° északi szélességi körtől északra eső területen a 28 ° és 11 ° nyugati hosszúsági körök között:

a) 40 kg négyzetméterenként az időjárás-fedélzeteken és bejáróhidakon;

b) 10 kg négyzetméterenként a hajó mindkét oldalán a vízvonal síkja feletti oldalfelületen.

5. VII/5 szabály (2)bekezdés b) albekezdése és (3) bekezdés b) albekezdése (Túlélési vízijárművek és készenléti mentőcsónakok száma és típusa)

A VII/5 szabály (2) bekezdés b) albekezdésének, (3) bekezdés b) albekezdésének, (3a) bekezdés rendelkezései ellenére azoknál a halászhajóknál, amelyeknek a hajótestét egy elismert szervezet vonatkozó előírásai szerint építették, olyan vizeken történő hajózás esetén, ahol gyakori a nagytömegű, úszó jégtábla a Torremolinosi jegyzőkönyv mellékletének II/1/2 szabályának megfelelően, a (2) bekezdés b) albekezdése, (3) bekezdés b) albekezdése vagy (3a) bekezdés b) albekezdése értelmében előírt mentőcsónaknak/életmentő vízijárműnek legalább részben zárt felépítményűnek kell lennie (a VII/18 szabály rendelkezéseinek megfelelően) és elegendő kapacitással kell rendelkeznie az összes fedélzeten tartózkodó személy elhelyezéséhez.

6. VII/9 szabály (Vízbemerülési ruházat és kihűlés elleni védőeszközök)

A VII/9 szabály rendelkezései ellenére a fedélzeten tartózkodó minden egyes személy számára jóváhagyott, megfelelő méretű, a VII/25 szabály rendelkezéseinek, beleértve az e melléklet 1.8 bekezdésében felsorolt, a fenti szabályra vonatkozó intézkedéseket, megfelelő vízbemerülési ruházatot kell biztosítani.

7. VII/14 szabály (Radar válaszjeladó)

A VII. fejezet B részében előírt rendelkezéseken túlmenően minden túlélési vízijárművet, készenléti mentőcsónakot és mentőtutajt fel kell szerelni a 9 GHz sávtartományban működő, jóváhagyott típusú, rögzített radar válaszjeladó készülékkel.

8. VII/25 szabály (Vízbemerülési ruházat)

A VII/25 szabály rendelkezései ellenére a melléklet 1.6 pontjában előírt rendelkezések szerinti minden vízbemerülési ruházat egyetlen darabból áll és hőszigetelő anyagból készül, valamint ki kell elégítenie a VII/24 szabály (1) bekezdés c) albekezdése i. pontjának rendelkezései szerinti úszóképességre vonatkozó előírásokat. A VII/25 szabály minden egyéb vonatkozó előírását szintén teljesíteni kell.

9. X/3 szabály (7) bekezdés (Radarberendezések)

A X/3 szabály (7) bekezdés rendelkezései ellenére minden 24 méteres és annál hosszabb hajót fel kell szerelni az igazgatás előírásait kielégítő radarberendezéssel. E radarberendezés a 9 GHz sávtartományban való működésre alkalmas.

10. X/5 szabály (Jeladó felszerelés)

A X/5 szabály rendelkezésein túlmenően minden hajót, amely úszó jégtáblákkal veszélyeztetett vizeken halászati tevékenységet folytat, fel kell szerelni legalább egy fényszóróval, amelynek fényerőssége 750 méter távolságnál mérve legalább 1 lux.

B. "Déli" regionális hatályú rendelkezések

1. Területi hatály

A Földközi-tenger és a spanyol és portugál partoktól 20 mérföld távolságon belül fekvő területek, az Atlanti-óceán nyári zónájától a módosított 1996. évi Nemzetközi egyezmény a merülésvonalakról ( 21 ) II. mellékletében a "Zónák és szezonális területek térképe" szerint.

2. VII/9(1) szabály (Vízbemerülési ruházat)

A VII/9 szabály (4) bekezdésének rendelkezéseit figyelembe véve az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

"A 45 méternél rövidebb hajók esetében a vízbemerülési ruházat számának nem kell kettőnél többnek lennie."

3. IX/1 szabály (Rádió-hírközlés)

A szabály a következő új (1a) bekezdéssel egészül ki:

"E fejezetet kell alkalmazni a 24 méteres és annál hosszabb új hajókra is, feltéve, hogy azok működési területe az IMO-főtervének megfelelően működő parti állomás által lefedett."

.

ÉSZAKI ÖVEZET

IV. MELLÉKLET

Különleges biztonsági előírások (3. cikk (4) bekezdés)

II. FEJEZET: SZERKEZETI FELÉPÍTÉS, VÍZMENTESSÉG ÉS FELSZERELÉSEK

A következő szabályokkal egészül ki:

"16. szabály: Zárt felépítményen belüli munkafedélzetek

(1) Az ilyen fedélzeteket megfelelő vízelvezető képességgel rendelkező hatékony vízelvezető lefolyókkal kell felszerelni a mosáshoz használt víz és halhulladékok eltávolításához.

(2) Minden, a halászati tevékenységhez szükséges nyílást olyan zárószerkezettel kell ellátni, amely lehetővé teszi, hogy a nyílásokat egy személy megfelelő gyorsasággal és hatékonysággal bezárja.

(3) Olyan halászhajókon, ahol a fogást kezelés vagy feldolgozás céljából ilyen szerkezetű fedélzeten helyezik el, a fogást víztartályba kell helyezni. Az ilyen víztartályoknak meg kell felelniük a III. fejezet 11. szabályában előírt rendelkezéseknek. Hatékony vízelvezető rendszert kell kiépíteni. A fedélzeti vízbetöréseket meg kell akadályozni.

(4) Az ilyen fedélzeteknek legalább két kijárattal kell rendelkezniük.

(5) A munkaterület minden pontján a fedélköz tiszta belmagassága legalább 2 méter.

(6) Óránként legalább hat teljes légcserét biztosító, beépített szellőztetőrendszert kell kialakítani.

17. szabály: Merülési mércék

(1) Minden hajó orrán és farán mindkét oldalon deciméter beosztású merülési mércét kell elhelyezni.

(2) A merülési mércéket a függélyező lécekhez a lehető legközelebb kell elhelyezni.

18. szabály: Hűtött (CSW) vagy fagyasztott (RSW) tengervízben tárolt halak tartályai

(1) Ha hűtő (CSW), fagyasztó (RSW) vagy hasonló tartályokat használnak, a tartályokat fel kell szerelni csak erre a célra szolgáló, beépített tengervízfeltöltő és -leeresztő berendezéssel.

(2) Ha az ilyen tartályokat szárazáru szállítására is használják, a tartályoknak megfelelő fenékvízelvezető-rendszerrel kell rendelkezniük és megfelelő kialakításúaknak kell lenniük ahhoz, hogy a fenékvíz a tartályokba ne kerülhessen be."

.

III. FEJEZET: STABILITÁS ÉS A STABILITÁSSAL KAPCSOLATOS TENGERÁLLÓ KÉPESSÉG

9. szabály: Dőléspróba

A szabály a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"4. A dőléspróbát és a III/9 szabály (1) bekezdésében előírt feltételek teljesülésének ellenőrzését legalább 10 évenként el kell végezni."

IV. FEJEZET: GÉPÜZEMI ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK, VALAMINT AZ IDŐSZAKOSAN FELÜGYELET NÉLKÜL ÜZEMELTETETT GÉPTEREK

13. szabály: Kormányszerkezet

A (10) bekezdés a következő szöveggel egészül ki:

"Elektromos meghajtás esetén a vészhelyzeti áramforrás a kormánylapátot működtető segédüzemi berendezést legalább 10 percen keresztül tudja működtetni."

16. szabály: Főáramforrás

A szabály a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"3. Ha a navigációs jelzőfények csak elektromos árammal működnek, azokat saját külön kapcsolótáblán keresztül kell vezérelni és működésük ellenőrzését biztosító megfelelő eszközökkel kell felszerelni."

17. szabály: Vészhelyzeti áramforrás

A (2) bekezdés rendelkezései ellenére a 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a vészhelyzeti áramforrásnak képesnek kell lennie az abban a szabályban felsorolt berendezések legkevesebb nyolc órán keresztüli árammal történő ellátására.

V. FEJEZET: TŰZVÉDELEM, TŰZÉRZÉKELÉS ÉS TŰZOLTÁS

22. szabály: Géptéri tűzoltó készülékek

E szabály rendelkezései ellenére minden A osztályú gépteret fel kell szerelni egy beépített tűzoltó készülékkel.

40. szabály: Géptéri tűzoltó készülékek

E szabály rendelkezései ellenére minden A osztályú gépteret fel kell szerelni egy beépített tűzoltó készülékkel.

V. MELLÉKLET

A MEGFELELŐSÉGI BIZONYÍTVÁNY, MENTESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY ÉS A FELSZERELÉSI TANÚSÍTVÁNY MINTÁI

( 1 ) HL C 292., 1996.10.4., 29. o.

( 2 ) HL C 66., 1997.3.3., 31. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1997. április 24-i véleménye (HL C 150., 1997.5.19., 30. o.), a Tanács 1997. június 30-i közös állápontja (HL C 246, 1997.8.12., 1. o.) és az Európai Parlament 1997. november 6-i határozata (HL C 358., 1997.11.24.).

( 4 ) HL L 46., 1997.2.17., 25. o.

( 5 ) HL L 247., 1993.10.5., 19. o.

( 6 ) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

( 7 ) HL L 307., 1993.12.13., 1. o.

( 8 ) HL L 319., 1994.12.12., 20. o.

( 9 ) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.

( 10 ) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.

( 11 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 12 ) 1966. évi nemzetközi egyezmény a merülésvonalakról, amely megegyezik az 1966. április 5-i a merülésvonalakról szóló nemzetközi konferencián hozott megállapodással, és amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 1967. október 25-i A.133 (V) határozatában fogadott el.

( 13 ) Az MSC.75(69) határozattal módosított, az IMO dokumentumokban szabályzott bármilyen típusú ép hajóra vonatkozó stabilitási szabályzat, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet az 1993. november 4-i A.749(18) határozattal fogadott el.

( 14 ) A partmenti ellátóhajókra vonatkozó - az IMO dokumentumokban szabályzott bármilyen típusú ép hajóra vonatkozó stabilitási szabályzat 4.5.6.2.1-4.5.6.2.4 pontjában megállapított - stabilitási feltételek egyenértékűnek tekinthetők a 2. szabály (1) bekezdésének a)-c) pontjában megállapított stabilitási feltételekkel. Az egyenértékűség csak olyan halászhajókra alkalmazható, amelyek hajótestének formája - az igazgatási szerv egyetértésével - hasonlít a partmenti ellátó hajókéra.

( 15 ) Tengerek olyan területei esetében, ahol jéglerakodás fordulhat elő, és javasolt a jéglerakódási ráhagyás módosítása, lásd a torremolinosi konferencia záróokmányához csatolt 3. melléklet 2. ajánlásában foglalt, a jéglerakódásra vonatkozó útmutatást.

( 16 ) Lásd a torremolinosi konferencia záróokmányához csatolt 3. melléklet 5. ajánlásában foglalt, a térbeosztásra és a havariastabilitás számításaira vonatkozó útmutatást.

( 17 ) Lásd a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság javaslatait, különösen a 92. "Villamos berendezések hajókon" című kiadványt.

( 18 ) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 1981. november 19-i A.468 (XII) állásfoglalásában elfogadott, a hajók zajszintjére vonatkozó szabályzat.

( 19 ) A tűzállósági vizsgálati módszerek alkalmazására vonatkozó nemzetközi szabályzat (FTP-szabályzat), amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága MSC.61(67) állásfoglalásával fogadott el.

( 20 ) HL L 46., 1997.2.17., 25. o.

( 21 ) A merülésvonalakra vonatkozó nemzetközi egyezményt 1966. április 5-én a Nemzetközi Merülésvonal Konferencián fogadták el, amely az államközi tengerészeti tanácskozó szervezet meghívására ült össze.