EH 2005.1208 A biztosító kártérítési felelőssége megbízottja magatartásáért, aki szabályos szerződéskötést színlelve az átvett első díjrészletet eltulajdonítja [Ptk. 348. §, 350. §; 1960. évi 11. tvr. 69. §].
Az alperes területi képviselőjének kezdeményezésére a felperes 2002. február 11-én ajánlatot tett az alperesnek életbiztosítási szerződés megkötésére. Az ajánlati blanketta kitöltésével egyidejűleg a képviselő a felperestől 500 000 forintot átvett. A szerződéskötési ajánlat és a biztosítási díj sem érkezett meg az alpereshez. Az üzletkötő ellen indított büntetőeljárásban nevezettet sikkasztás bűntette miatt szabadságvesztés büntetésre ítélték.
A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperessel a biztosítási szerződés létrejött. Másodlagosan az 500 000 forint kártérítési igényét érvényesítette.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek között az úgynevezett Aranyeső plusz biztosítási szerződés a 2002. február 11-én felperes által elfogadott ajánlattal létrejött. Kötelezte az alperest az ajánlatnak megfelelő tartalmú és időpontú biztosítási kötvény kiállítására.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
Az ajánlaton feltüntetett záradék 6. pontja alapján hangsúlyozta, hogy a területi képviselő csak az ajánlat és az annak átvételével együtt befizetett díj átvétele tekintetében minősült az alperes képviselőjének. Ezért a Ptk. 219. §-a, Ptké. 69. § (1) bekezdése alapján az alperes képviseletében jognyilatkozat tételére, az ajánlat elfogadására nem volt jogosult. Mivel az ajánlatot és az átvett összeget az alperes nem kapta meg, a szerződés nem jött létre.
Az alperes kártérítési felelősségével kapcsolatban kifejtette, hogy a megbízott a jogszerű eljárást csak színlelte, valójában bűncselekményt követett el a felperessel szemben. E magatartása kívül esik az alperessel kötött megbízási szerződés keretein, ezért a Ptk. 350. § (1) bekezdése, 474. § (2) bekezdése alapján az alperes kártérítési felelősséggel sem tartozik.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
Állította, hogy az alperessel a szerződés érvényesen létrejött, amit igazol, hogy az alperes a perben a szerződésben kikötött alávetéses illetékességet elismerte. Hivatkozott a Ptk. 537. § (1) és (2) bekezdése, 539. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott, a szerződés létrejöttét alátámasztó vélelemre is. Álláspontja szerint az alperes a Ptk. 342. § (1) bekezdése alapján a kártérítési felelősségét nem zárhatta ki, ezért a képviselője által okozott kárt köteles megtéríteni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy az üzletkötő korlátozott megbízási jogkörrel rendelkezett. A biztosító nem felel az általa bűncselekménnyel okozott kárért. Előadta továbbá, hogy a biztosítási díj és a felperes ajánlata nem érkezett meg hozzá. A felperes álláspontjának elfogadása esetén a biztosítónak díjfizetés nélkül kellene helytállnia.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A peres felek között nem volt vitás, hogy az alperes területi képviselője, az alperessel kötött megbízási szerződés alapján az alperes képviseletében jogosult volt az alperesnek tett szerződéskötésre irányuló ajánlat és az első díjrészlet átvételére az ajánlattevőtől. A területi képviselő képviseleti joga erre a körre korlátozottan állandó jellegű volt. A másodfokú bíróság helyesen foglalt állást e képviseleti joggal kapcsolatban megállapítva, hogy a képviselőt a szerződéskötési nyilatkozattételi jog, így az ajánlat elfogadásának a joga nem illette meg. Mivel a megbízott az ajánlatot és az átvett díjat az alpereshez nem juttatta el, a felperes nyilatkozata a Ptké. 69. § (1) bekezdése alapján nem hatályosult, és a biztosítási szerződés a Ptk. 537. §-ban meghatározott egyik módon sem jött létre. A létre nem jött szerződés a Ptk. 539. § (2) bekezdése alapján a díj átadása ellenére sem hatályosulhatott.
Tévedett azonban a másodfokú bíróság annak megállapításával, hogy képviselője magatartásáért az alperes kártérítési felelősséggel sem tartozik. A megbízott képviseleti jogkörében eljárva, de azzal visszaélve, szabályos szerződéskötési magatartást színlelve bűncselekményt is megvalósító felróható károkozó magatartást tanúsított. E magatartásért az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a Ptk. 350. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó 348. § (1) bekezdése alapján. Az alperesnek a kárviselésre vonatkozó téves jogi álláspontjával szemben nem a károsult, hanem a megbízó alperes válik jogosulttá a károkozóval szemben a visszatérítés követelésére a Ptk. 350. § (4) bekezdése alapján.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében megváltoztatta és kötelezte az alperest a kártérítés és kamatai megfizetésére a felperes javára.