31993R3680[1]

A Tanács 3680/93/EGK rendelete (1993. december 20.) az északnyugat-atlanti halászterületeken a jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményben meghatározott szabályozási területen a halászati erőforrásokra vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedések megállapításáról

A TANÁCS 3680/93/EGK RENDELETE

(1993. december 20.)

az északnyugat-atlanti halászterületeken a jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményben meghatározott szabályozási területen a halászati erőforrásokra vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászat és akvakultúra közösségi rendszerének létrehozataláról szóló, 1992. december 20-i 3760/92/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel a Közösség aláírta az Egyesült Nemzetek Szervezetének tengerjogi egyezményét, amely elveket és szabályokat fogalmaz meg a part menti államok kizárólagos gazdasági övezeteiben és a nyílt tengereken az élő erőforrások védelméről és hasznosításáról;

mivel a Tanács 3179/78/EGK rendeletében ( 2 ) jóváhagyta az északnyugat-atlanti halászterületeken a jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményt, amely 1979. január 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: NAFO-egyezmény); mivel az egyezmény szerinti szabályozási terület az egyezmény által érintett területeknek az a része, amely kívül esik a parti államok joghatósága alá tartozó halászterületeken;

mivel a NAFO-egyezmény megfelelő kereteket határoz meg a szabályozási terület halászati erőforrásainak észszerű megőrzéséhez és hasznosításához, különös tekintettel az erőforrások lehető legjobb hasznosítására; mivel ennek érdekében a szerződő felek közös intézkedések végrehajtását vállalják;

mivel a rendelkezésre álló tudományos vélemények fényében a szabályozási terület egyes részein korlátozni szükséges bizonyos fajok halászatát; mivel a 3760/92/EGK rendelet 8. cikkével összhangban a Tanács feladata a teljes kifogható mennyiségek (TAC) állományonkénti vagy állománycsoportonkénti meghatározása, a Közösség rendelkezésére álló rész nagyságának és a halászat különös feltételeinek megállapítása, valamint a Közösség rendelkezésére álló rész tagállamok közötti elosztása;

mivel a halászati erőforrások megőrzése és kiegyensúlyozott hasznosítása érdekében meg kell határozni a technikai védelmi intézkedéseket, többek között a szembőség, a járulékos halfogások mértéke és a halak megengedett méretei vonatkozásában;

mivel a szabályozási területen a fogások ellenőrzéséhez szükséges feltétek megteremtéséhez és a 2847/93/EGK rendeletben ( 3 ) meghatározott ellenőrzési intézkedések kiegészítéséhez meg kell határozni bizonyos különleges ellenőrzési intézkedéseket, többek között a fogások bejelentéséről, az információ továbbításáról, a nem engedélyezett hálók birtoklásáról és a kifogott mennyiségek tárolására és feldolgozására vonatkozó tájékoztatásról és segítségnyújtásról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1) A Közösségnek a szabályozási területen működő és az erőforrásokból kifogott halat fedélzetükön tartó hajói kötelesek elősegíteni a NAFO-egyezmény céljainak és elveinek megvalósítását, érvényesítését.

(2) Ahhoz, hogy a szerződő felek közös intézkedésekkel gondoskodjanak a halászati erőforrások ésszerű megőrzéséről és a megfelelő gazdálkodásról a szabályozási területen és ezáltal segítsék elő az erőforrások optimális hasznosítását, a rendelet meghatározza:

- a fogásokra vonatkozó korlátozásokat,

- a műszaki védelmi intézkedéseket,

- a nemzetközi ellenőrzési intézkedéseket,

- egyes tudományos és statisztikai adatok feldolgozására és átadására vonatkozó rendelkezéseket.

2. cikk

Közösségi részvétel

(1) A tagállamok legalább 30 nappal a halászati tevékenység tervezett kezdete előtt vagy adott esetben legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított 20. napon kötelesek megküldeni a Bizottságnak az összes olyan, a kikötőikben bejegyzett vagy a lobogójuk alatt hajózó hajó jegyzékét, amelyeknek szándékában áll részt venni a szabályozási területen folytatott halászati tevékenységekben. A továbbított információnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a hajó neve;

b) az illetékes nemzeti hatóság által a hajóhoz rendelt hivatalos lajstromszám;

c) a hajó lajstromozási kikötője;

d) a hajótulajdonos vagy hajóbérlő neve;

e) nyilatkozat arról, hogy a parancsnoknak átadták a szabályozási területen hatályos rendeletek egy másolatát;

f) a hajó által a szabályozási területen halászott legfontosabb fajok;

g) azok az alterületek, ahol a hajó várhatóan halászni fog.

3. cikk

Fogásokra vonatkozó korlátozások

Az e rendelet I. mellékletében megállapított fajokból a tagállamok kikötőiben lajstromozott vagy a tagállamok lobogói alatt hajózó halászhajók fogása 1994-ben a szabályozási területnek a mellékletben említett részein a mellékletben megállapított kvótákra korlátozódik.

4. cikk

Műszaki intézkedések

(1) Szembőségek

A rendelet II. mellékletében említett fajokra irányuló közvetlen halászat során tilos az olyan vonóháló használata, ahol a háló bármely részében a szembőség nem éri el a 130 mm értéket. A rövidszárnyú kalamájó közvetlen halászata esetében a szembőség 60 mm-re csökken.

1994. június 1-jéig azonban a II. mellékletben említett fajok halászata során a kenderből, poliamid vagy poliészter szálból készült vonóhálóknál vagy bármely olyan vonóhálónál, amelynek részei ezekből készülnek, 120 mm-es legkisebb szembőség engedélyezett.

A poliamidszálból készült hálóknál az egyenértékű legkisebb hálószembőség 120 mm. Az ilyen anyagokat használó hajóknak a fedélzeten rendelkezniük kell egy, a bejegyzés szerinti tagállam illetékes hatóságai által kibocsátott bizonyítvánnyal, amely igazolja, hogy a felhasznált háló poliamidszálból készült.

A norvég garnélára (Pandalus borealis) halászó hajók által használt hálók legkisebb szembősége 40 mm.

(2) Hálók tartozékai

Az ebben a bekezdésben felsoroltakon kívül tilos olyan egyéb eszközök vagy szerkezetek használata, amelyek eltorlaszolják a háló szemeit vagy csökkentik azok bőségét.

Kármegelőzés vagy a kár mérséklése céljából a zsákvég alsó részéhez ponyva, sodronyfonat vagy egyéb más anyag rögzíthető.

A zsákvég felső részéhez különböző eszközök kapcsolhatók, ezek használatának azonban előfeltétele, hogy ne zárják el a zsákvég szemeit. A felső oldali csúszóelemek alkalmazása a III. mellékletben leírtaknak megfelelően korlátozott.

A norvég garnélára (Pandalus borealis) halászó hajók válogatórácsokat vagy -rostélyokat használnak, ahol a rudak közötti legnagyobb engedélyezett távolság 28 mm.

(3) Járulékos halfogások

Az I. mellékletben felsorolt olyan fajok esetében, amelyeknél a Közösség a szabályozási terület valamelyik részére nem határoz meg kvótákat, és amelyeket ezeken a részeken fognak ki a következőkre irányuló közvetlen halászat alatt:

- az I. mellékletben felsorolt egy vagy több faj, vagy

- az I. mellékletben fel nem sorolt egy vagy több faj,

a járulékos halfogásban az egyes fajok mennyisége a fedélzeten a 2 500 kg-ot, vagy amennyiben az a több, az összes kifogott hal súlyának 10 %-át nem haladhatja meg. A szabályozási terület olyan részében, ahol bizonyos fajokra irányuló közvetlen halászat tilos, az I. mellékletben felsorolt fajok egyikéből való járulékos fogás mennyisége sem lehet több 1 250 kg-nál vagy 5 %-nál.

A norvég garnélára (Pandalus borealis) halászó hajók esetében abban az esetben, ha az I. mellékletben felsorolt összes faj járulékos fogásának mennyisége bármely fogásnál meghaladja a fogás súlyának 10 %-át, a hajók kötelesek haladéktalanul területet váltani (legalább 5 tengeri mérföldre az eredeti helytől) annak érdekében, hogy elkerüljék az ilyen fajok járulékos fogásainak további előfordulását.

(4) A halak legkisebb kifogható mérete

A szabályozási területen kifogott, a IV. mellékletben megállapított előírt méretet el nem érő halak hajón tartása, másik hajóra átrakodása, kirakodása, szállítása, tárolása, eladása, eladásra való bemutatása vagy felkínálása tilos, azokat azonnal vissza kell engedni a tengerbe. Ha az előírt méretet el nem érő kifogott hal mennyisége bizonyos halászható vizekben meghaladja a teljes mennyiség 10 %-át, a hajó a halászati tevékenység folytatását megelőzően köteles elhagyni ezt a helyet és ettől a helytől legalább öt tengeri mérföldre folytatni a halászatot.

5. cikk

Ellenőrzési intézkedések

(1) A 2847/93/EGK rendelet 6., 8., 11. és 12. cikkének való megfelelésen túl a hajók parancsnokai kötelesek bejegyezni a hajónaplóba az e rendelet V. mellékletében felsorolt információkat.

Az említett rendelet 15. cikkének megfelelően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kvóták hatálya alá nem tartozó fajok kifogott mennyiségeiről.

(2) A II. mellékletben felsorolt egy vagy több fajra irányuló közvetlen halászat során a hajókon nem lehetnek olyan hálók, amelyeknek szembősége kisebb a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított értéknél.

Azok a hajók azonban, amelyeknek ugyanazon útjuk során a szabályozási területen kívüli területeken is halásznak, tarthatnak a fedélzetükön ilyen hálókat, feltéve hogy ezeket erősen összekötik és elraktározzák, és nem teszik lehetővé a hálók azonnali felhasználását, azaz:

a) a hálókat leválasztják a fedélzeti csatlakozóról, a vontató- vagy vonókábelekről és -kötelekről;

b) a fedélzeten vagy a fedélzet fölött tartott hálókat biztonságosan rögzítik a felépítmény valamelyik részéhez.

(3) Egy tagállam lobogója alatt hajózó vagy egy tagállam valamely kikötőjében bejegyzett halászhajó parancsnoka az I. mellékletben felsorolt fajok fogásai tekintetében köteles:

a) fogási naplót vezetni, amely fajok és feldolgozott termékek szerint rögzíti a teljes kifogott mennyiséget; vagy

b) elkészíteni a feldolgozott termékek fajok szerinti tárolási tervét, amely feltünteti azok helyét a raktérben.

A parancsnokok kötelesek megfelelő segítséget nyújtani a fogási naplóban bevallott mennyiségek és a hajón tárolt feldolgozott termékek ellenőrzéséhez.

6. cikk

Statisztikai és tudományos adatok

(1) Az érdes lepényhal és a sárgafarkú lepényhal ivadékállományának a szabályozási terület 3LNO körzetében előforduló helyi és idényjellegű koncentrációjáról való tájékoztatás érdekében:

a) a tagállamok a fogási napló vonatkozó bejegyzései alapján és az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően fogási és visszaengedési statisztikát bocsátanak rendelkezésre, legfeljebb 1 szélességi és 1 hosszúsági foknyi területi egységekre bontva, havi összesítésben;

b) gondoskodnak méretminta vételéről a névleges fogásból és a visszaengedett állományból, az a) pontban elfogadott léptéknek megfelelő mintavételi sűrűséggel, havi összesítésben.

(2) Annak érdekében, hogy felmérjék a Flemish Cap térségében a vörös álsügér és a laposhal halászatakor a tőkehal járulékos fogásainak hatását:

a) a tagállamok a szokásos jelentéseken túl, a fogási napló vonatkozó bejegyzései alapján és az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a vörös álsügér és a laposhal halászatakor a fent említett területen fogott tőkehal vonatkozásában visszaengedési statisztikát bocsátanak rendelkezésre, havi összesítésben;

b) a vörös álsügér és a laposhal halászatakor a fent említett területen fogott tőkehalból vett méretmintát külön-külön mindkét összetevőnél rendelkezésre bocsátják, minden mintánál a vele járó mélységi adatokkal együtt, havi összesítésben.

(3) A méretmintát minden érintett faj vonatkozó fogásainak összes részéből veszik, oly módon, hogy legalább egy statisztikailag szignifikáns mintát minden egyes nap első fogásából vesznek. A hal méretét az orr csúcsától a farokúszó végéig mérik.

Az (1) és (2) bekezdésben megállapított célok érdekében az e rendeletben leírtak szerinti méretminták reprezentatívak az érintett fajok minden fogásának vonatkozásában.

7. cikk

Ez a rendelet 1994. január 1-jén lép hatályba.

A rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

ENGEDÉLYEZETT FELSŐ OLDALI CSÚSZÓELEMEK

1. ICNAF típusú felső oldali csúszóelem

A zsákvég felső oldalához rögzített négyszögletes darab sodronyfonat, amely a károk megelőzésére és mérséklésére szolgál, és amely megfelel a következő követelményeknek:

a) a sodronyfonat szembősége nem lehet kisebb a háló szembőségénél;

b) a sodronyt csak az elülső és oldalsó peremek mentén lehet a zsákvéghez rögzíteni, olyan módon, hogy legfeljebb négy szem hosszan terjedjen túl az elosztó szalagon és legalább négy szem hosszan a zsákzsineg hurkán; ott, ahol elosztószalagot nem használnak, a sodrony a zsákvég harmadáig érhet, a zsákzsineg hurka előtti legalább négy szemtől számítva;

c) a sodrony szélességén a szemek száma legalább másfélszerese a lefedett zsákvég szélességén elhelyezkedő szemek számának; mindkét szélességet a zsákvég hossztengelyére merőlegesen kell mérni.

2. "Többterelős" felső oldali csúszóelem

Sodronyfonatdarabok, minden részükben szemekkel, amelyeknek a bősége sem nedves, sem száraz állapotban nem lehet kisebb azon háló szembőségénél, amelyhez kapcsolódnak, feltéve, hogy:

i. a sodrony minden egyes darabja:

a) csak elülső peremével áthúzott a zsákvégen, annak hossztengelyére merőlegesen;

b) szélessége legalább megegyezik a zsákvég szélességével (a szélességet a zsákvég hossztengelyére merőlegesen kell mérni, a rögzítési pontnál);

c) legfeljebb 10 szemnyi hosszú;

ii. az így rögzített sodronydarabok együttes hossza nem több a zsákvég hosszának kétharmadánál.

3. Nagyszemű (módosított lengyel típusú) felső oldali csúszóelem

Négyszögletes sodronyfonatdarab, ugyanabból a fonalból, mint a zsákvég, vagy egyágú, vastag, csomómentes fonalból, a zsákvég felső oldalának hátsó részéhez erősítve, és a zsákvég felső oldalán vagy annak egy részén túlnyúlóan, mindegyik részében a nedves állapotban felvett, zsákvégre jellemző szembőség kétszeresének megfelelő szembőséggel, és a zsákvég elülső, oldalsó és hátsó szélénél kizárólag a hálóhoz rögzítve, olyan módon, hogy a háló minden szeme a zsákvég négy szeméhez illeszkedjék.

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

A hajónaplóba bejegyzendő adatok

A NAFO-térségben előforduló legfontosabb fajok megnevezésének szabványos rövidítései

Halászfelszerelések megnevezésének szabványos rövidítései

( 1 ) HL L 389., 1992.12.31., 1. o.

( 2 ) HL L 378., 1978.12.30., 1. o.

( 3 ) HL L 261., 1993.10.20., 1. o.