BH 1988.11.382 A keretjellegű szabályozást kitöltő rendelkezések jelentősége a Btk. 2. §-ának alkalmazása szempontjából [Btk. 2. §, 309. §].

A városi bíróság az 1988. január 8. napján jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet a devizagazdálkodás megsértésének vétségében mondta ki bűnösnek, és a terhelteket pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte a terhelteket, hogy egyenként 8000 forint elkobzás alá eső értéket fizessenek meg.

A terheltek - akik házastársak - 1987. novemberében turistaként Ausztriába utaztak. 11 napra igényeltek és vettek fel valutát: egyenként 3580-3580 osztrák Schillinget, 14 983-14 983 forint értékben.

A terheltek az utazás során egy videokészüléket vásároltak 3990 osztrák Schillingért, a "turista ellátmányra" felvett pénzből, s ezáltal megsértették az 1974. évi 1. sz. tvr. 10. §-ában foglalt rendelkezést.

A városi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A terheltek az ausztriai társasutazáshoz kiváltott valutát 1987. novemberében nem a 17/1984. (IV. 6.) PM sz. rendelet 10. §-ával módosított 1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 16. §-ának (2) bekezdésében megengedett célra, hanem áruvásárlásra használták fel, így az említett jogszabályi tilalmat megszegték, s ezáltal a Btk. 309. §-ának (1) bekezdésébe ütköző devizagazdálkodás megsértésének vétségét megvalósították.

A 83/1987. (XII. 27.) PM sz. rendelet 4. §-a azonban - mely 1988. január 1. napján lépett hatályba - a módosított 1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 16. §-ának (2) bekezdését hatályon kívül helyezte, ezért a korábban tilalmazott magatartás 1988. január 1. napjától nem bűncselekmény.