Tippek

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

1/1974. (I. 17.) PM rendelet

a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról, valamint a devizagazdálkodással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról

A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 16. §-ában, valamint a Tvr. végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1002/1974. (I. 17.) Mt. h. számú határozat (a továbbiakban: Mt.hat.) 4. és 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a külkereskedelmi forgalom központi irányításával összefüggő kérdések tekintetében a külkereskedelmi miniszterrel, a 18. § (2) bekezdését illetően pedig az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

I.

A törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

1. §

A devizajogszabályok alkalmazásában

a) fizetőeszköz a bárhol forgalomban levő vagy forgalomban levőre még átváltható pénz (bankjegy, államjegy és ércpénz);

b)[1] ellenkező rendelkezés hiányában a fizetőeszközzel egy tekintet alá esik a pénzhelyettesítő eszköz: a csekk (a kitöltetlen csekk is), a váltó, az utalvány, a kötelező jegy, a takarékbetétkönyv, a pénztárjegy és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány;

c) értékpapír az akár belföldön, akár külföldön kibocsátott, pénzértékre szóló kötvény, záloglevél, részvény és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány;

d) arany:

1. színarany, tehát az olyan arany, amelynek finomsága legalább 995/1000,

2. az arany pénzérme akkor is, ha már nincs forgalomban,

3. a rúdarany, aranytömb, aranylemez és ipari arany, mindezek aranytartalmukra tekintet nélkül;

e) platina:

1. a színplatina, tehát az olyan platina, amelynek finomsága legalább 999/1000,

2. a platinarúd, platinatömb, platinalemez és ipari platina, mindezek platinatartalmukra tekintet nélkül;

f) ezüst:

1. a színezüst, tehát az olyan ezüst, amelynek finomsága legalább 999/1000,

2. a rúdezüst, tömbezüst, ezüstlemez, ipari ezüst, mindezek ezüsttartalmukra tekintet nélkül.

g)[2] dolog: ingóság és ingatlan

A Tvr. 3. §-ához

2. §

(1)[3]

(2)[4] Belföldi ingatlan vagy vállalati érdekeltség megszerzése és belföldi építkezés szempontjából a devizajogszabályok alkalmazásában egyébként belföldinek tekintendő, külföldi részvétellel működő gazdasági társulásra,* külföldi érdekeltségű társaságra* és nem magyar állampolgárra a külföldiekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.[5]

(3)[6]

(4)[7]

A Tvr. 5. §-ához

3. §

(1)[8] A külkereskedelmi tevékenységen kívül termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenység körében árueladásért vagy teljesített szolgáltatásért devizaértéket külfölditől is csak a devizahatóság előzetes engedélye alapján szabad elfogadni.

(2)[9] Ha az átváltásnak akadálya van (pl. álváltóhely hiánya, munkaszüneti nap stb.), külföldi részére teljesített szolgáltatásért és azzal összefüggő árueladásért járó, a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint engedély nélkül birtokban tartható mennyiséget meg nem haladó összegű külföldi pénzt el szabad fogadni.

3/A. §[10]

Belföldi természetes személy húszezer forintot meg nem haladó értékű külföldi pénzt ellenszolgáltatás nélkül más belföldi természetes személyre devizahatósági engedély nélkül átruházhat.

4. §

(1) Külkereskedelmi tevékenységen kívül vagyoni érték kiviteléhez, kijuttatásához az engedélyt a Magyar Nemzeti Bank adja.

(2)[11] A devizahatóság engedélye nélkül küldhetők - postai úton - külföldre kereskedelmi forgalomban megvásárolható vagy házilag elkészített ajándék jellegű tárgyak, amennyiben azok mennyisége a vámjogszabályok szerint nem kereskedelmi jellegű és a küldemény belföldi forgalmi értéke a tízezer forintot nem haladja meg. A küldemények nem tartalmazhatnak aranyat, platinát, ezüstöt és ezekből készült tárgyakat, muzeális tárgyat, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt árucikkeket.

5. §[12]

5/A. §[13]

A devizajogszabályok alkalmazásában hitel alatt kell érteni a takarék- és egyéb betétet is.

6. §

A devizajogszabályok alkalmazásában a fizetéssel egy tekintet alá esik minden olyan jogcselekmény, amely a tartozás megszűnését vagy csökkenését eredményezi.

7. §

(1)[14]

(2)[15]

(3)[16]

(4)[17]

(5)[18] Külföldi hitelező pénzkövetelésének kielégítése vagy biztosítása céljából végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani csak akkor szabad, ha a hitelező (végrehajtást kérő) igazolja, hogy a devizahatóság ahhoz az engedélyt megadta.

(6)[19] Ha a külföldi részére teljesítendő fizetésre belföldit jogerős magyar bírósági ítélet vagy választott bírósági ítélet kötelezi, a forintban történő fizetéshez nem szükséges devizahatósági engedély.

A Tvr. 5-től 8. §-ához

8. §

(1)[20] Vagyoni érték tekintetében kötött szerződés az is, amelyet szellemi alkotás, művészi teljesítmény, ipari, műszaki, kereskedelmi vagy egyéb szolgáltatás, illetve munka végzése tekintetében kötnek.

(2)[21] A Tvr. 6. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában vagyoni érték a vállalatban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben fennálló érdekeltség, továbbá az ilyen érdekeltséget megtestesítő értékpapír is.

9. §

(1) Külföldi tulajdonban álló belföldi vagyoni érték vagy belföldi tulajdonban álló külföldi vagyoni érték megóvása, őrzése vagy kezelése tekintetében a devizahatóság előírásait meg kell tartani és a devizahatóságnak az általa megállapított módon és időben a vagyoni értékről, illetve annak jövedelméről el kell számolni.

(2) Ha a tulajdonos által kijelölt vagyonkezelő személye nem megfelelő, a devizahatóság más vagyonkezelő kijelölését kívánhatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a vagyoni értékekre, amelyek tekintetében nemzetközi szerződés vagy viszonosság mentességet ad; a külkereskedelmi forgalomban behozatali előjegyzésben vámkezelt árukra külön szabályozás vonatkozik.

(4)[22]

10. §

Nem kell devizahatósági engedély:

a) külföldi javára szóló végrendeleti rendelkezéshez;

b) ahhoz, hogy jogszerűen végleges jelleggel külföldre távozott volt belföldi személy a Magyarországon hátrahagyott vagy külföldi magyarországi hagyatékból örökölt ingóságait egyenesági rokonának, testvérének, házastársának vagy élettársának, házastársa egyenesági rokonának vagy testvérének, illetve testvére házastársának ajándékozza;

c)[23] termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenység körében külföldi részére belföldön forintért teljesített árueladáshoz vagy szolgáltatáshoz; ha azonban külön jogszabály a fizetés más módját írja elő, csak akkor nem kell devizahatósági engedély, ha a fizetést a külön jogszabály szerint teljesítik, illetőleg fogadják el:

d) külföldi által belföldön nyílt árusítású üzletben vásárolt ingóság belföldi részére való ajándékozásához;

e)[24][25] az ügylethez, ha külföldi belföldön levő ingóságot ajándékoz belföldinek, illetve ha belföldi összesen húszezer forintot meg nem haladó értékű belföldön levő ingóságot ajándékoz külföldinek;

f)[26] külföldi részére termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenység körén kívül összesen ötezer forintot meg nem haladó értékű, belföldön levő ingóság eladásához, illetve ötezer forintot meg nem haladó értékű szolgáltatás teljesítéséhez:

g) belföldi fizetőeszköznek a vendégül látott külföldi részére a szokásos mértéket meg nem haladó, az itt-tartózkodás idejével arányos összegben való átadásához;

h)[27] külföldi által ideiglenesen (kiutazásáig) belföldön átadott utazás alkalmával rendszerint használatos vagyoni értékek őrzéséhez, kezeléséhez vagy használatához;

i) olyan nyilatkozat tételéhez, amelynek folytán a külföldön levő vagyoni értékben a részesedés aránya a belföldi javára ellenszolgáltatás nélkül változik meg.

j)[28] ahhoz, hogy belföldi jogi személy külföldi személy által behozott vagy beküldött vámárut terhelő vámért, a vámjogszabályokban meghatározott és a vámmal együtt fizetendő köztartozásért kezességet vállaljon és annak alapján a magyar vámhatóság részére a külföldi helyett forintban fizetést teljesítsen*;[29]

k)[30] a nem külkereskedelmi tevékenység keretében külföldi által belföldi jogi személy részére teljesített szolgáltatásra irányuló szerződés megkötéséhez és ellenértékének belföldi fizetőeszközben a külföldinek történő kifizetéséhez;

l)[31] ahhoz, hogy jogi személy verseny- vagy pályadíjat, valamint engedélyezett sorsjáték nyereményét belföldi fizetőeszközben külföldinek kifizessen;

m)[32] a külföldivel kötött munkaszerződéshez és a keresmény belföldi fizetőeszközben a külföldinek történő kifizetéséhez, feltéve, hogy a munkaszerződés megkötése a külön jogszabály szerint magyar hatósági engedéllyel történt, vagy ilyen engedélyre nem volt szükség.

n)[33] a vételre felajánlási kötelezettség alól mentes [14. § (1) bekezdés d) pontja) arany-forint pénzérmével történő fizetéshez, rendelkezéshez, illetőleg annak átvételéhez.

o)[34] ahhoz, hogy belföldi külföldi munkaadóval munkavállalásra vagy munkaviszonyon kívül bármilyen más jogcímen díjazás ellenében tevékenység végzésére szerződést kössön, feltéve, hogy belföldön történő munkavégzés esetén díjazás forintban történik,

p)[35] belföldi és külföldi jogi személyek közötti olyan szerződés megkötéséhez, amely alapján a belföldi jogi személy tevékenységi vagy feladatkörében, illetőleg ahhoz kapcsolódóan szakmai, oktatási, tudományos, kulturális, sport célú csereutazást bonyolít le, feltéve, hogy a felek azonos minőségű ellátást (szállás, étkezés) és - a Magyar Nemzeti Bank valutavételi árfolyamán átszámítva - egyenértékű költőpénzt nyújtanak, valamint külföldre utazás, illetőleg az onnan visszautazás költségeit mindegyik fél maga fedezi,

r)[36] ahhoz, hogy külföldi belföldi alapítványt rendeljen, közérdekű kötelezettséget vállaljon, belföldi alapítványhoz, közérdekű kötelezettség-vállaláshoz csatlakozzon, ezek céljára vagyoni értéket adjon; ahhoz, hogy a kedvezményezett ezt, valamint a belföldi által a devizajogszabályoknak megfelelően ajándékozott devizaösszeget elfogadja. Az e célokra külföldi vagy belföldi által felajánlott deviza összeg az arra felhatalmazott belföldi pénzintézetnél a kedvezményezett nevén nyitott kamatozó devizaszámlán jóváírható és arról az alapító okiratban és a közérdekű kötelezettség-vállalásról szóló nyilatkozatban meghatározott közérdekű célokra - ide nem értve az ajándék címén és személyi javadalmazásként devizában történő kifizetést - devizában és forintban fizetés, átutalás teljesíthető. A számlanyitás feltétele az alapító okirat és a kötelezettségvállaló nyilatkozat bemutatása.

s)[37] ahhoz, hogy társadalmi szervezet, költségvetési szerv, egyház, vallási felekezet részére külföldiek vagyoni értéket ajándékozzanak; ahhoz hogy ezek ezt, valamint a belföldiek által a devizajogszabályoknak megfelelően ajándékozott devizaösszeget elfogadják. A felsorolt szervezeteknek külföldi vagy belföldi által ajándékként vagy támogatásként adott devizaösszeg az arra felhatalmazott belföldi pénzintézetnél a kedvezményezett nevén nyitott kamatozó devizaszámlán jóváírható és arról a szervezet céljaira - ide nem értve az ajándék címén és személyi javadalmazásként devizában történő kifizetést - devizában és forintban kifizetés és átutalás teljesíthető.

t)[38] ahhoz, hogy külföldön egyéni munkát vállaló, illetve külföldi hivatalos útra kiküldött külföldön tartózkodó belföldiek egymás között külföldön lévő ingóságok tekintetében szerződési kössenek.

10/A. §[39]

(1) Nem kell devizahatósági engedély:

a) ahhoz, hogy a külföldi a belföldi részvénytársaság által kibocsátott részvényét külföldre kivigye, illetőleg kijuttassa, ha a részvénytársaság igazolja azt, hogy a külföldi a részvény tulajdonát a (2) bekezdésnek megfelelően szerezte meg;

b)[40] ha a belföldi székhelyű, teljesen külföldi tulajdonban álló gazdásági társaság olyan épületet épít, illetőleg olyan ingatlan tulajdonjogát szerzi meg, amely a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott gazdasági tevékenységéhez szükséges, továbbá ha más külföldi részvétellel működő társaság [2. § (2) bekezdése] épít épületet, illetőleg szerzi meg ingatlan tulajdonjogát;

c) ahhoz, hogy külföldi részvétellel működő társaság a külön jogszabályoknak megfelelően más gazdasági társaság alapításában rész vegyen, társaságot alapítson, vagy működő társaságban részesedést szerezzen;

d)[41] ahhoz, hogy a belföldi és külföldi egymásra, továbbá külföldiek egymásra visszterhesen külföldi részvétellel működő társaságban fennálló társasági érdekeltséget átruházzanak, továbbá ahhoz, hogy külföldi ilyen érdekeltséget belföldinek, vagy külföldinek ajándékozzon. Az ellenértéket a külföldinek a belföldi javára konvertibilis valutában kell megfizetnie, kivéve, ha nemzetközi szerződés vagy törvény ettől eltérően rendelkezik. Az ellenértéket a külföldi javára a belföldinek, valamint - ha a fizetés belföldön történik - a külföldinek forint számlára kell befizetnie. Nem kell a fizetést forintszámlára teljesíteni, ha a külföldi társaság érdekeltségét maga a társaság vásárolja meg.

e) ahhoz, hogy a külföldi vezető tisztségviselő, üzletvezetéssel megbízott tag, felügyelő bizottsági tag és a külföldi alkalmazott a külföldi részvétellel működő társaságtól élvezett adózott jövedelmének a társaság számlavezető bankjához befizetett ötven százalékát az állandó lakóhelye szerinti ország pénznemében külföldre átutalja. A számlavezető bank e feltételek megléte esetén teljesíti az átutalást;

f)[42] ahhoz, hogy a külföldi részvétellel működő társaság külföldi tagjának konvertibilis valutában szolgáltatott pénzbeli hozzájárulását a társaság a befizetés pénznemében belföldi banknál saját számláján tartsa és a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv. szerint felhasználja.

(2)[43] Külföldi által külföldi részvétellel működő társaság alapításához, ilyen társasági érdekeltség megszerzéséhez az 1988. évi XXIV. tv-ben foglaltak szerint nem kell devizahatósági engedély.

(3) A külföldi részvétellel működő társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, továbbá a társaság megszűnése vagy a külföldi tulajdoni hányad részben vagy egészben történő elidegenítése esetében a külföldit megillető összeg - amennyiben a társaságnak a pénzfedezet rendelkezésére áll - a külföldi megbízása alapján a befektetés pénznemében külföldre szabadon átutalható. A társaság megszűnése esetében az átutalás előtt a külföldit terhelő kötelezettségeket teljesíteni kell. A bank az átutalást a társaság vagy a felszámoló nyilatkozata alapján teljesíti.

(4) A vámszabadterületi társaságokra vonatkozó egyéb rendelkezésekéi külön jogszabályok tartalmazzák.

11. §

Nem kell devizahatósági engedély (Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése):

a) a külkereskedelmi forgalomban belföldi ellen keletkezett pénzkövetelés átruházásához, ha ezzel a fizetés pénzneme nem változik;

b) olyan szerződéshez, amely a külkereskedelmi tevékenység keretében behozott vagy megszerzett vagyoni értékre vonatkozik, feltéve, hogy az a külföldi rendelkezése alatt áll;

c)[44] belföldön tartózkodó külföldiek közötti olyan szerződéshez, amelynek tárgya százezer forint értéket meg nem haladó devizaérték vagy vagyoni érték, továbbá a külföldiek közötti kereskedelmi ügyletekhez. Ez nem érinti a Tvr. 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt, átváltásra vonatkozó rendelkezéseket.

12. §

Ha a szerződéshez vagy jognyilatkozathoz devizahatósági engedély szükséges azt csak az engedély megadása után szabad közokiratba foglalni, vagy az arról felvett okiraton az aláírást hitelesíteni.

A Tvr. 9. §-ához

13. §

(1) A devizaértéket vételre való felajánlásakor át kell adni; ha az átadásnak akadálya van továbbá követeléseknél a vételre felajánlás bejelentés útján történik.

(2)[45] Ha a megvásárlásnak a fizetőeszközt kibocsátó országban hatályos rendelkezések miatt vagy egyéb okból - így különösen a Tvr. 11. §-ának (2) bekezdése alapján - akadálya van, a devizaértéket az akadály elhárulásáig letétként őrzi. A devizahatóság a letétként őrzött ilyen devizaértékeket még azok megvásárlása előtt beszedés, illetve értékesítés végett külföldre kiküldheti.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit külföldi pénzkövetelésekre értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy az ellenértéket a belföldi bank - nemzetközi szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - akkor köteles elszámolni, amikor értesül arról, hogy a követelést a számláján jóváírták.

(4) Ha a felajánlásra kötelezett közreműködése (pl. váltó vagy csekk hátirattal ellátása, követelés engedményezése) szükséges ahhoz, hogy a deviza-érték a devizagazdálkodás javára felhasználható legyen, ezt arra tekintet nélkül köteles teljesíteni. hogy a vétel, illetve az ellenérték kifizetése már megtörténte.

(5)[46] Belföldi a belföldön birtokában levő, külföldi által kiállított hitelkártyát, csekk-kártyát vagy bank-kártyát, valamint külföldi bank által rendelkezésre bocsátott csekkfüzetet (kitöltetlen csekket) a birtokba jutástól számított 8 napon belül a Magyar Nemzeti Banknál letétbe köteles helyezni. Ez nem érinti a Tvr. 9. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megtartására vonatkozó kötelezettséget.

(6)[47] Nem vonatkozik az (5) bekezdésben foglalt letétbe helyezési kötelezettség a külföldön munkát vállaló* vagy ösztöndíjasként tartózkodó**, illetőleg tartós külföldi szolgálatot teljesítő*** belföldire és a vele közös háztartásban külföldön tartózkodó házastársára és 14 éven felüli gyermekére.[48]

14. §

(1) Mentes a felajánlási kötelezettség alól:

a) a külföldi tartózkodás során tartózkodási és vásárlási költségek fedezésére ajándék címén kapott és külföldön fel is használt külföldi fizetőeszköz ;

b)[49] a magyar hatósági engedéllyel külföldön vállalt munkából származó keresmény és külfölditől kapott ösztöndíj külföldön a munkavállalás, illetőleg a tanulmányút engedélyezett ideje alatt, a jogszabály vagy a devizahatóság által meghatározott mértékben;

c)[50] személyenként összesen 20 000 forintot meg nem haladó értékű külföldi pénz,

d)[51] az arany pénzérméből fajtánként és személyenként tíz-tíz darab;

e) közgyűjteményben levő arany pénzérme.

f)[52] a külföldi többletértékadó visszatérítése jogcímén fennálló követelés a 2. számú melléklet szerint.

(2)[53] Mentes a felajánlási kötelezettség alól a Magyar Nemzeti Bank valuta árfolyamlapján nem jegyzett külföldi fizetőeszköz.

(3)[54]

(4)[55]

(5)[56]

(6)[57]

(7)[58]

(8)[59]

15. §[60]

(1) A belföldi természetes személyek - a külkereskedelmi tevékenységből, az idegenforgalomból és a nemzetközi fuvarozásból, szolgáltatásból, a belföldi kereskedelemből származó fizetőeszköz kivételével - külföldi fizetőeszközeiket és külföldről részükre történt átutalásaikat devizaszámlán helyezhetik el.

(2)[61] A devizaszámlára csak a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett konvertibilis fizetőeszköz helyezhető el. A devizaszámla bármely, a Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamlapján szereplő konvertibilis pénznemben vagy forintban vezethető. A devizaszámla tulajdonosok a devizaszámlán levő, az említett pénznemben fennálló követeléseiket más konvertibilis devizára vagy forintra bármikor átválthatják. A külföldi pénznem átszámítása forintra, illetőleg forint átszámítása külföldi pénznemre a számlavezető pénzintézet által az átszámítás időpontjában alkalmazott árfolyamon történik.

(3) A devizaszámlára befizetett összeg eredetét a számlavezető nem vizsgálja.

(4) A devizaszámla- követelés a devizajogszabályok szerint külföldön szabadon felhasználható, külföldre átutalható, kivéve a külföldön levő ingatlan tulajdonának, használatára vonatkozó egyéb jogának megszerzése céljából történő felhasználást. Az a számlatulajdonos, aki véglegesen - elhagyja Magyarországot, a devizaszámláján szereplő összeget kiviheti, illetve átutalhatja.

(5) Nem vonatkozik a (4) bekezdésben foglalt korlátozás a külföldön tartózkodó természetes személy részére, lakás vagy üdülő ott-tartózkodását meg nem haladó időtartamra szolgáló igénybevételére.

(6) A devizaszámlán fennálló követelés belföldön az alábbi célokra használható fel:

a)[62]

b) belföldi alapítvány, vagy közérdekű kötelezettségvállalás alapítására, ilyenhez való hozzájárulásra, illetve társadalmi szervezet, költségvetési szerv, egyház, vallási felekezet részére ellenszolgáltatás nélküli átadásra,

c)[63]

d)[64]

(7) Devizaszámlát a Magyar Nemzeti Bank által felhatalmazott pénzintézetek vezetnek.

(8) A devizaszámla-követelést devizában a számlatulajdonos, vagy örököse - viszonosság esetén ideértve a külföldi örököst is -, illetve a számlatulajdonos engedélyével közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], szülőjének testvére és annak gyermeke használhatják fel. A számlakövetelés forint ellenértékét a számlatulajdonos bármely meghatalmazottja részére kifizetheti a pénzintézet.

(9) A devizaszámla kezelésével kapcsolatos, devizában felmerülő költség - ideértve a konverzióért felszámított költséget is felszámítása devizában, a jutalék és a forintban felmerülő költség felszámítása a számlaszerződésben meghatározott pénznemben történik.

15/A. §[65]

A 3. számú mellékletben meghatározottak -az ott megjelölt feltételekkel és mértékben - a külföldről, konvertibilis bevételből származó járandóságuk összegéből deviza visszavásárlására jogosultak. A visszavásárolt deviza devizaszámlán elhelyezhető.

16. §[66]

(1) Ha a devizahatóság által kiutalt fizetőeszközről vagy annak egy részéről utóbb kitűnik, hogy az engedélyezett célra már nem szükséges, illetve arra nem használható fel, az ilyen fizetőeszközzel a Tvr. 9. §-a szerint kell eljárni

(2)[67]

17. §[68]

A Tvr. 9. §-ának (2) bekezdése alapján nem kell bejelenteni a 100 000 forintot meg nem haladó értékű ingóságot, illetve az arra megnyíló igényt.

17/A. §[69]

(1) A hazatért magyar állampolgár, továbbá a külföldi állampolgár, vagy a hontalan, ha állandó magyarországi tartózkodásra jogosító személyi igazolványa van, vagy a letelepedés előkészítése céljából magyarországi tartózkodási engedélyt kapott (a továbbiakban e § alkalmazásában: letelepedett belföldi) - amennyiben a külön jogszabálynak megfelelően véglegesen elhagyja Magyarországot - külföldi pénznemre visszaválthatja és a visszaváltás után külföldre kiviheti, illetőleg külföldre átutalhatja a belföldivé válásának időpontjában

a) tulajdonában (birtokában, rendelkezése alatt) álló devizaértékből vagy annak forintellenértékéből vett ingatlan eladásából származó forintösszeget, de legfeljebb az ingatlan vételi árának megfelelő forintösszeget;

b) külföldön levő vagyoni értéke eladásából befolyt-vételre felajánlott devizaérték devizaszámlára cl nem helyezeti forintellenértékének a magyarországi tartózkodási költségek levonása után fennmaradó részét. Ilyen költségként havonta és személyenként a bérből és fizetésből élők havi átlagkeresetének kétszeresét kell figyelembe venni, amelyet megfelelően csökkenteni kell az egyéb forrásokból származó igazolt nettó bevétellel.

(2) A letelepedett belföldit az (1) bekezdésben említett jogosultságok akkor illetik meg, ha eleget tett a devizajogszabályokban előírt kötelezettségeinek [Tvr 9. § (1)-(2) bekezdése, Tvr 6. § (1) bekezdés a) pontja; a 13. § (1) bekezdés].

(3) Az (1) bekezdésben előírt feltételek megléte esetén a devizahatóság a szükséges engedélyt megadja.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azokra kell alkalmazni, akik 1987. május 15. napját követően váltak a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldivé.

A Tvr. 12. §-ához

18. §[70]

(1) Nem szükséges devizahatósági engedély a vámjogszabályban vámmentesnek vagy kedvezményes vám alá tartozónak meghatározott áruk vámkezeléséhez, ide nem értve a külszolgálat után végleg hazatérők 60 000 Ft egyedi értéket meghaladó áruinak - a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 84. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontja, továbbá a 84/A. §-a szerinti - vámmentességét, valamint a vámjogszabály felhatalmazása alapján a Vám- és Pénzügyőrség által engedélyezett vámmentességét és vámkedvezményét.

(2)[71] Nem kell a devizahatóság engedélye a nem külkereskedelmi áruforgalomban behozott, illetőleg bejuttatott ingóság vámkezeléséhez, ha a vámáru személyenkénti -ide értve a jogi személyt és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is - vagy egyedi értéke a 10 000 Ft-ot nem haladja meg.

19. §[72]

(1) A Tvr. 12. §-ában említett engedély iránti kérelmet a vámjogszabályban előírt írásbeli árunyilatkozattal annak kell előterjesztenie, akinek a vámjogszabályok szerint a vámkezelést kérnie kell.

(2) Meg kell adni a Tvr. 12. §-ában említett engedélyt annak, aki az ingóságot

a)[73] a jogszabály szerint a turizmus céljára szolgáló külföldi fizetőeszközből,

b)[74] devizaszámláról felvett külföldi fizetőeszközből,

c)[75] a személyenként engedély nélkül birtokban tartható és külföldre kivihető külföldi fizetőeszközből [14. § (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése],

d) az e rendelet szerint a vételre felajánlási kötelezettség alól mentes és külföldön felhasználható egyéb külföldi fizetőeszközből,

e) hitelkártya, csekk-kártya, vagy bankkártya, valamint csekkfüzet (24. § (1) bekezdés j) pontja) felhasználásával,

f) külföldön ajándékba kapott külföldi fizetőeszközből, vásárolta,

g) külföldön ajándékba kapta.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) a (2) bekezdés a)-f) pontja esetében a külföldi vételárat igazoló számlát,

b) a (2) bekezdés a)-b) pontja esetében a külföldi fizetőeszköz kiviteléhez kapott kiviteli engedélyt,

c) a (2) bekezdés f)-g) pontja esetében az ajándékozás tényét igazoló, külföldi közjegyző (illetékes helyi hatóság), vagy magyar külképviselet által hitelesített ajándékozási okiratot,

d) a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a devizahatóság által meghatározott igazolást.

A Tvr. 13. §-ához

20. §

(1)[76]

(2)[77]

(3) A külkereskedelmi tevékenység keretében keletkező vagyoni igény belföldi által vagy belföldi ellen bíróság vagy más hatóság előtt történő érvényesítéséhez, ilyen jog érvényesítésére külföldinek megbízás (meghatalmazás) adásához devizahatósági engedély nem kell és azt a devizahatóságnak nem kell bejelenteni. Ez nem érinti a külkereskedelmi jogszabályokban előírt rendelkezések megtartásának kötelezettségét.

A Tvr. 5. és 11. §-ához

21. §

(1)[78] A külkereskedelmi tevékenység keretében hitel felvételéhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges.

(2) Áru behozatala céljára kiutalt devizaértékkel az a gazdálkodó szervezet, amely a külföldivel közvetlen jogviszonyban áll, köteles a Magyar Nemzeti Banknak elszámolni.

21/A. §[79]

Ha a devizahatóság az engedélyt a Tvr. 15. §-ának (2) bekezdése alapján a vagyoni érték feletti rendelkezési jog korlátozásával adta meg, a vagyoni értéket elidegeníteni, használatra átengedni vagy megterhelni nem szabad.

II.

A nemzetközi utazási forgalomra vonatkozó rendelkezések

22. §[80]

23. §[81]

A belföldieknek személyenként legfeljebb tízezer forintot, a külföldieknek személyenként legfeljebb tízezer forintot szabad a devizahatóság engedélye nélkül behozni, kivéve a nemesfémből készült pénzérmét. Ezer forintnál nagyobb címletű belföldi pénzt az együtt utazók sem hozhatnak be a devizahatóság engedélye nélkül.

24. §

(1) Az utasoknak devizahatósági engedély nélkül szabad kivinniük:

a)[82] belföldieknek személyenként legfeljebb tízezer forintot, a külföldieknek személyenként legfeljebb tízezer forintot, kivéve a nemesfémből készült pénzérmét. Ezer forintnál nagyobb címletű belföldi pénzt az együtt utazók sem vihetnek ki a devizahatóság engedélye nélkül.

b)[83] az engedély nélkül birtokban tartható mennyiséget meg nem haladó összegű külföldi pénzt [14. § (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése];

c) az 1964. évi 2. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, a turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezményben, valamint az Egyezményt kiegészítő Jegyzőkönyvben személyes útiholmiként meghatározott tárgyakat;

d) a 4. számú melléklet szerint, fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszert, személyes szükségletnek megfelelő szeszes italt és dohányárut;

e)[84][85] belföldiek személyenként százezer forint belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, szokásos mennyiségű ajándéktárgyat, arany, platina és ezüst, valamint az ezekből készült tárgyak, muzeális tárgyak, és az 1. számú mellékletben felsorolt árucikkek kivételével;

f)[86][87] külföldiek személyenként kivihetnek 20 000 forintot meg nem haladó értékű, belföldön vásárolt vagy kapott árucikket, az e) pont értelmében nem kivihető tárgyak kivételével;

g)[88]

h)[89] külföldi kiviheti az az árucikket is, amelyet az erre kijelölt üzletben konvertibilis valutáért vásároltak;

i) az ideiglenes használat céljából külföldre távozó belföldi rendszámú személygépkocsit és utánfutóját (lakókocsi, camping utánfutó, csónakszállító stb.) motorkerékpárt és vízijárművet, továbbá a jogi személy használatában lévő tehergépkocsit és pótkocsiját, valamint az autóbuszt, illetve a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző magánszemély tulajdonában lévő tehergépjárművet és autóbuszt.

j) a 13. § (6) bekezdésében említett belföldinek külföldi által kiállított hitelkártyát, csekkkártyát vagy bankkártyát, valamint külföldi bank által rendelkezésre bocsátott csekkfüzetet (kitöltetlen csekket);

k) belföldi által kiállított, külföldi fizetőeszközben történő fizetéshez felhasználható hitelkártyát vagy csekk-kártyát, illetőleg a csekk-kártyával együtt felhasználható csekkfüzetet;

l) belföldieknek a Magyar Posta - nevükre és személyi számukra kiállított - utalvány levelezőlapját.

m) a belföldi által kiállított, belföldinek belföldön történő fizetésére alkalmas forint-hitelkártyát;

n)[90] külföldiek kivihetik azokat a vagyontárgyakat, amelyeket igazoltan a Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyam-lapján felsorolt fizetőeszköz általuk történt átváltásából eredő forintösszegből vásároltak, kivéve az aranyat, a platinát, az ezüstöt, az ezekből készült tárgyakat, a muzeális tárgyat, valamint az 1. számú melléklet a) pontjában meghatározott árucikket. Az átváltást az arra felhatalmazott valutabeváltó helyek által kiállított, a külföldi útlevélszámát feltüntető valutavételi bizonylattal kell igazolni.

(2)[91] A külföldiek devizaértékeiket és utiholminak nem tekinthető vagyoni értékeiket devizahatósági engedély nélkül vihetik ki az országból, feltéve, hogy azok behozatalát értékbehozatali tanúsítvánnnyal igazolják. Az értékbehozatali tanúsítványt a beutazáskor a vámhatóságtól lehet kérni. Külföldiek ilyen tanúsítvány nélkül is kivihetnek utazási csekket és olyan más csekket, vagy váltót, amelynek kibocsátója, címzettje és rendelvényese külföldi, valamint külföldi fizetőeszközben történő fizetéshez felhasználható hitelkártyát, csekk-kártyát és bankkártyát.

(3) Az (1) bekezdés c) és i) pontjai szerint kivitt tárgyakat csak devizahatósági engedéllyel szabad elidegeníteni; ezeket a tárgyakat a belföldiek a legközelebbi beutazásuk alkalmával az országba kötelesek visszahozni.

(4) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltak külföldiekre is vonatkoznak.

(5) A külföldön munkát vállaló* vagy ösztöndíjasként tartózkodó**, illetőleg tartós külföldi szolgálatot teljesítő*** belföldi és a vele közös háztartásban külföldön tartózkodó házastársa és 14 éven felüli gyermeke külföldi fizetőeszközeit devizahatósági engedély nélkül viheti ki az országból, feltéve hogy azok behozatalát értékbehozatali tanúsítvánnyal igazolja. Az értékbehozatali tanúsítványt - nem végleges hazatérés alkalmával - a beutazáskor a vámhatóságtól lehet kérni. A tanúsítvány a legközelebbi kiutazásig, de legfeljebb 60 napig mentesít a külföldi fizetőeszközök vételre felajánlása alól, és jogosít azok kivitelére. E célból értékbehozatali tanúsítványt kérhet az a belföldi is, aki külföldi kiküldetést teljesít****, onnan ideiglenesen tér haza, s kiküldetési feladatának végzése céljából - új kiküldetés elrendelése nélkül - ismét kiutazik, ha a kiküldetés ilyen jellegét a kiküldő szerv által előzetesen kiállított igazolással a beutazáskor bizonyítja.

(6)[92] A kivándorló, valamint az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező, Magyarországot a jogszabályoknak megfelelően véglegesen elhagyó külföldi állampolgár (a továbbiakban együtt: kivándorló) külön devizahatósági engedély nélkül viheti ki a 24. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában a belföldiekre megállapított szabályok szerinti értékű, illetőleg mennyiségű belföldi és külföldi pénzt, illetve vagyoni értéket, valamint személyenként 500 000 forint összértékig ingó vagyoni értéket, a platina, az ezüst, a muzeális tárgyak kivételével. A 17/A. § alkalmazásában letelepedett belföldinek tekintendő kivándorló azt az ingó vagyoni értéket viheti ki - az e bekezdésben említett kivételekkel -, amit belföldivé válása előtt hozott az országba, valamint a belföldivé válásától számított első év elteltével 50 000 forint, majd ezt követően évente további 50 000 forint, legfeljebb azonban 500 000 forint ingó vagyoni értéket.

III.

Aranytárgyak előállításának és forgalmának szabályozása

25. §

(1) Arany feldolgozására, aranytárgyak készítésére, át- vagy feldolgozására, javítására, tárgyak aranyozására csak az jogosult, akinek ez a Magyar Nemzeti Bank, egyetértésével kapott hatósági engedély alapján tevékenységi körébe tartozik.

(2) Órásiparosok aranyból vagy arany felhasználásával készült óratokkal ellátott órák óraszerkezeti javítására külön devizahatósági engedély nélkül jogosultak.

(3)[93] A devizahatóság engedélye nélkül tilos aranytárgyakat, aranytárgyról kiállított zálogjegyet vagy letéti jegyet visszterhesen elidegeníteni vagy megszerezni, zálogba adni vagy zálogba venni, továbbá külföldinek ajándékozni. E tilalom nem vonatkozik az erre feljogosított jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéni vállalkozóra, illetve az ezekkel kötött ügyletre.

(4) Ennek a §-nak a rendelkezései nem vonatkoznak a külön szabályozás keretében a fogászati munkákhoz kiutalt arannyal kapcsolatos ügyletekre.

26. §

(1)[94] Aranytárgy az aranyból vagy arany felhasználásával készült minden olyan ékszer, dísztárgy és használati tárgy - tört vagy sérült állapotban is -, amelynek anyagában 300/1000 rész vagy ezt meghaladó mennyiségű színarany van, feltéve, hogy az 1. § szerint nem minősül aranynak.

(2) Platinatárgy a platinából vagy platina felhasználásával készült olyan ékszer, dísztárgy és használati tárgy - tört vagy sérült állapotban is -, amelynek anyagában 500/1000 rész vagy ezt meghaladó mennyiségű színplatina van, feltéve, hogy az 1. § szerint nem minősül platinának.

(3) Az olyan ékszert, dísztárgyat vagy használati tárgyat, amelynél a foglalatul (kapcsolóul) vagy díszítésül felhasznált arany- vagy platinaötvözet súlya nem haladja meg az 5 - óránál a 10 - grammot, és értéke nem nagyobb a tárgy teljes értékének 10%-ánál, a jelen rendeletben foglalt szabályozás szempontjából nem kell aranytárgynak, illetőleg platinatárgynak tekinteni.

(4) A 25. §-nak az aranyra vonatkozó rendelkezéseit a platinára, az aranytárgyakra vonatkozó rendelkezéseit a platinatárgyakra is alkalmazni kell.

(5) Ezüsttárgy az ezüstből vagy ezüst felhasználásával készült olyan ékszer, dísztárgy és használati tárgy - tört vagy sérült állapotban is -, amelynek anyagában 800/1000 rész vagy ezt meghaladó mennyiségű színezüst van, feltéve, hogy az 1. § szerint nem minősül ezüstnek.

IV.

Eljárási szabályok

27. §[95]

28. §[96]

29. §[97]

V.

Vegyes és záró rendelkezések

30. §[98]

(1)[99] A külföldi pénznemnek forintra, illetőleg a forintnak külföldi pénznemre történő átszámítására a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamot jegyez. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamot is jegyez. A Magyar Nemzeti Bank az általa jegyzett árfolyamokat hivatali helyiségében árfolyamlapon teszi közzé.

(2) Az arany hivatalos árát a Magyar Nemzeti Bank állapítja meg. A devizajogszabályok alkalmazásában az aranynak mint devizaértéknek az árfolyamán az arany árát kell érteni.

(3) Az olyan külföldi pénznem tekintetében, melynek árfolyamát a Magyar Nemzeti Bank nem teszi közzé, a Magyar Nemzeti Bank bíróság vagy más hatóság megkeresésére ad árfolyamtájékoztatást.

(4) Jegybanki rendelkezés eltérő előírása hiányában nem szabad olyan szerződési kikötést vagy szerződéskötésre irányuló ajánlatot tenni, amely szerint devizaértéket a Magyar Nemzeti Banknak az (1)-(2) bekezdésben meghatározott árfolyamától eltérő árfolyamon számítanak át.

(5) A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyam lapján nem szereplő külföldi fizetőeszközt annak tulajdonosa korlátozás nélkül birtokban tarthatja, külföldre kiviheti, külföldről behozhatja.

31. §

(1) Ez a rendelet 1974. évi március hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Hatálybalépésével a 10/1966. (VI. 8.) PM számú és a 43/1972. (XII. 29.) PM számú rendelettel módosított 8/1964. (VI. 24.) PM számú rendelet, a 21/1969. (VII. 8.) PM számú rendelet, valamint a 122/1957. (PK 7.) PM számú utasítás hatályát veszti.

(2) A korábbi devizajogszabályok alapján tett bejelentések, valamint - ellenkező rendelkezés hiányában - a megadott felmentések és engedélyek érvényesek.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez[100]

Az 1/1974. (I. 17.) PM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése, illetve 24. § (1) bekezdésének e) pontja alapján postaforgalomban, illetve utasforgalomban ajándékként devizhatósági engedély nélkül a következő árucikkek az ott meghatározott értékhatáron belül sem küldhetők, illetve vihetők külföldre:

a) kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, importból származó ital, fűszer, mű- és természetes bél, hántolt rizs;

b) gyógyszer;

c) babaápolási termék;

d) szén és egyéb háztartási tüzelőanyagok.

2. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez[101]

A külföldi többletértékadó visszaigénylésére és a visszatérített összegre vonatkozó részletes szabályok a következők:

A külföldi többletértékadó (Mehrwertsteuer, Value Added Tax, TVA stb.) visszatérítésére vonatkozó követelés külföldivel szembeni pénzkövetelés, amelyre a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendeletnek és a végrehajtásáról rendelkező 1/1974. (I. 17.) PM rendeletnek a devizaértékre vonatkozó rendelkezései az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

1. A követelés érvényesítésének módja:

a) A természetes személyek saját követelésüket külföldi tartózkodásuk idején külföldön érvényesíthetik és az átvett fizetőeszközt külföldön fel is használhatják. Hazatérésük után adóvisszatérítést az erre külön felhatalmazott pénzintézet, egyéb szerv, (a továbbiakban: intézet) megbízásával is lehet visszaigényelni. Ha a természetes személy hazatérése után az adóvisszatérítést nem az intézet megbízásával kívánja visszaigényelni, a többletértékadó-bizonylatot - külön devizahatósági engedély nélkül - magánál tarthatja, érvényesítés céljából postán kiküldheti, vagy külföldre utazás esetén saját maga, illetve szülője, házastársa, gyermeke kiviheti és érvényesítheti. Az említett személyek a visszatérített összeget külföldön fel is használhatják.

b) A jogi személyek a többletértékadó Visszatérítése iránti követeléseiket közvetlenül érvényesíthetik, vagy az intézetnek az érvényesítésre megbízást adhatnak.

2. A visszatérített összeg kifizetése, illetőleg jóváírása:[102]

a) Természetes személynek az intézet - ha az egyben devizaszámla vezetésre is felhatalmazott szerv - a visszatérített összeget - a 3. számú melléklet VI. 20. pontja alapján - devizaszámlán jóváírja. A devizaszámla vezetésére fel nem hatalmazott intézet a visszatérítést forintban fizeti ki, kérelemre azonban a forintban kifizetett összeget a devizaszámla vezetésére felhatalmazott szerv devizaszámlán jóváírja.

b) Jogi személynek az intézet a visszatérítést forintban fizeti ki, de a jogi személy a visszatérített összeggel az utazási devizakeretét megnövelheti, ha a kifizetés azt terhelte.

c) A felmerülő költség és jutalék a jogosultat terheli.

3. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez[103]

A devizavisszavásárlás (15/A. §) szabályai az alábbiak:

I. A belföldi természetes személyek a következő jogcímeken, mértékben és igazolás alapján jogosultak deviza visszavásárlásra:

1. Jogcím: ügyvédi, jogtanácsosi és jogi oktatói munkaközösség tagjának munkadíja,

mérték: az elszámolt munkadíj 50%-ának, mint alapnak a 100%-a,

igazoló: az MNB által felhatalmazott ügyvédi, jogtanácsosi, illetve jogi oktatói munkaközösség.

2. Jogcím: verseny- és pályadíjazása mérték:

a) egyéni sportoló esetén a szövetség által a versenyző részére meghatározott és az Országos Sporthivatal által jóváhagyott összeg 100%-a,

b) csapat-sportág esetén a csapattagot megillető devizarészesedés 100%-a,

c) az egyéb verseny- és pályadíj 100%-a,

igazoló: az Országos Sporthivatal, a Nemzetközi Koncertigazgatóság, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja és az MNB.

3. Jogcím: szellemi termék után járó díj

a) találmány (szabadalom) know-how, ipari minta és védjegy külföldi értékesítése,

b) az a) pontban említett szellemi termék felhasználásával előállított áru külföldi értékesítése,

mérték:

az a) pont esetén: a külföldi eladásból, illetőleg hasznosításból a feltalálót megillető vételár, illetőleg llicendíj 100%-a,

ab) pont esetén: a belföldivel, mint hasznosítóval a szellemi termék hasznosítására kötött szerződés alapján a licencdíj (szolgálati találmány esetén a munkáltatóval kötött díjazási szerződés alapján a találmányi díj, valamint közreműködői díj), illetőleg szerződés hiányában a szellemi termék igazságügyi szakértő által megállapított eszmei díjhányadának 100%-a,

igazoló: az a) pont esetén: LICENCIA Találmányokat Értékesítő Vállalat, NOVEX, NIKEX, TRANSELEKTRO, MEDICOR, BIOGAL, EGIS, CHINOIN, Kőbányai Gyógyszerárugyár, MOGÜRT GARÁZSKER Rt., AKADIMPEX CYCLOLAB, INNOFINANCE, REALCO, TUNGSRAM RT, Tiszai Vegyi Kombinát, MNB,

a b) esetén: CHINOIN, BIOGAL, Kőbányai Gyógyszerárugyár, EGIS, CYCLOLAB, INNOFINANCE, TUNGSRAM Rt., Tiszai Vegyi Kombinát, MOGÜRT-GARÁZSKER Rt., MNB.

4. Jogcím: szerzői jogdíj

a) zeneművek (ideértve: az ún. kis és nagy jogdíjat a filmekhez felhasznált műveket), irodalmi művek (ideértve: a műfordításokat és a filmekhez felhasznált műveket is), tudományos művek (ideértve: a cikk honoráriumokat is) és színpadi művek jogdíjai,

b) softwarek,

c) képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások, valamint ipari tervezőművészi alkotások jogdíjai,

d) filmjogdíj, (kizárólag tv-film esetén),

e) építészeti, műszaki terv,

mérték: az a), b), e) pont esetén a jogdíj 100%-a, a d) pont esetén: a felosztott jogdíjból (amely a befolyt összeg 100%-a) az alkotókat megillető összeg 100%-a, igazoló: az a) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal, a b) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal, NOVOTRADE Rt., INTERÁG Rt., METRIMPEX, SZÁMALK, TRADE-COOP, COMPORGAN, SG-2., Számítástechnikai Kutató és Innovációs Központ, ASK Kft., ELEKTRO-MODUL Műszertechnika, REALCO, R-SOFT,

a c) pont esetén: a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja és Szerzői Jogvédő Hivatal,

a d) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal, az e) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal.

5. Jogcím: filmértékesítés (ideértve: minden audiovizuális alkotást, a tv-filmek kivételével),

mérték: a) az 1988. június 30-ig megkötött szerződések esetén nettó export árbevétel 25%-a, a rendező, az operatőr, az író között 50-30-20%-os arányban megosztva (rajz- és animációs filmek esetében a rendező és a tervezők között 70-30%-os arányban megosztva),

b) az 1988. július 1-je után megkötött szerződések esetén a nettó export árbevételből a film gyártója és az alkotók (szerzők) között létrejött szerződés feltételeitől függően az alkotókat (szerzőket) a devizabevételhez fűződő anyagi érdekeltség alapján megillető összeg 100%-a,

igazoló: a) HUNGAROFIL Vállalat,

b) a filmgyártó vállalatok.

6. Jogcím: könyv- és zenemű értékesítés,

mérték: a) az 1988. december 31-ig megkötött szerződések esetén a befolyt devizaösszegből művenként 25 000 Ft-ig az összeg 100%-ának, e felett 5%-ának az egyes szerzőkre (ideértve a fordítókat és az illusztrátorokat is) jutó hányada,

b) az 1989. január 1-je után megkötött szerződések esetén a nettó export árbevételből - a kiadók és a szerzők között létrejött szerződés feltételeitől függően - a szerzőket a devizabevételhez fűződő anyagi érdekeltség alapján megillető összeg 100%-a,

igazoló: Corvina Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda, Zeneműkiadó Vállalat.

7. Jogcím: képző-, ipar- és fotóművészeti termék értékesítés,

mérték: az alkotót megillető alkotói díj 100%-a,

igazoló: ARTEX, KULTÚRA, ARTUNION, Képcsarnok Vállalat, IDEA Iparművészeti Vállalat, FOLKART, NOVOTRANS, HUNGEXPO, GENERALIMPEX, INTERPRESS, Kisipari Termeltető Vállalat, GOBLEIN, MOGÜRT-GARÁZSKER Kft., HUNGAROCOOP, HUNGAROTEX, INTERVIDEO, KONKOORD, Műgyűjtők Galériája Kft., NOVOTRADE Rt., NOVALK, OFOTÉRT, REALCO, továbbá az önnálló exportjoggal rendelkező művészek által értékesített alkotások esetén a deviza-ellenértéket fogadó bank, fotóművészeti termék esetén az MNB.

8. Jogcím: műgyűjtő tulajdonát képező, elhunyt művész alkotásának külföldi értékesítése,

mérték: a nettó devizaárbevétel 100%-a, limitáras értékesítés esetén a tulajdonost megillető árbevétel 100%-a,

igazoló: ARTEX, ARTUNION, MAGYAR MÉDIA PRESS-ART Kft., Műgyűjtők Galériája Kft., Széchenyi Kiadó Kft.

9. Jogcím: hanglemez, hangszalag, műsoros kazetta értékesítés,

mérték: a szerzőt és a közreműködőket a szerződés alapján megillető összeg 100%-a,

igazoló: HUNGAROTON.

135. szám

10. Jogcím: oktatói díj,

mérték: a művelődési és közoktatási miniszter által meghatározott körben a képzésben résztvevő oktatók részére évenként és személyenként a külföldiek oktatásáért kapott forint díjazás összegének megfelelő konvertibilis valuta legfeljebb 500 US$ az intézmény részére megállapított keret erejéig,

igazoló: az MNB által felhatalmazott intézmény.

II. A deviza visszavásárlásához szükséges igazolás az I. pontban említetteken kívül a Magyar nemzeti Banktól kérhető.

III. A deviza visszavásárlásához kiadott igazolás a kiállítása keltétől számított harminc napig érvényes.

IV. Az örökös részére a deviza visszavásárlásához az I. pontban említettek adják ki az igazolást, az egyes alpontokban meghatározott mérték száz százalékának megfelelő összegben.

4. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez[104]

Az 1/1974. (I. 17.) PM rendelet 24. paragrafusának d) pontja alapján:

1. a Magyarországról kiutazó 16 éven felüli személyek

- cigarettából 400 db-ot, vagy szivarból 50 db-ot, vagy dohányból 200 g-ot,

- 2 liter belföldi előállítású égetett szeszes italt és bort korlátozás nélkül

vihetnek magukkal.

2. Belföldiek - a dohányárun és szeszes italon felül 5 kg élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut (beleértve a húskonzervet is, de a nyershús kivételével) és 200-200 g kávét és kakaót vihetnek magukkal.

3. Külföldiek - a dohányárun és szeszes italon felül - kávé és kakaó kivételével vihetnek magukkal élelmiszert, összesen 300,- forint értékben.

5. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez"[105]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 83/1987. (XII. 27.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[2] Beiktatta a 17/1984. (IV. 7.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1984.04.07.

[3] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[4] Megállapította a 8/1986. (IV. 10.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1986.04.15.

[5] * 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet 1. §-ának a) és b) pontja.

[6] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[7] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[8] Megállapította a 17/1984. (IV. 7.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 1984.04.07.

[9] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[10] Megállapította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[11] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4-5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[12] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[13] Beiktatta a 3/1979. (II. 15.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1979.03.01.

[14] Hatályon kívül helyezte a 163/1994. (XII. 7.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1994.12.22.

[15] Hatályon kívül helyezte a 163/1994. (XII. 7.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1994.12.22.

[16] Hatályon kívül helyezte a 163/1994. (XII. 7.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1994.12.22.

[17] Hatályon kívül helyezte a 163/1994. (XII. 7.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1994.12.22.

[18] Számozását módosította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[19] Beiktatta a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[20] Megállapította a 17/1984. (IV. 7.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1984.04.07.

[21] Megállapította a 26/1991. (X. 25.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1991.10.25.

[22] Hatályon kívül helyezte a 26/1991. (X. 25.) PM rendelet 6. §-a. Hatálytalan 1991.10.25.

[23] Megállapította a 17/1984. (IV. 7.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 1984.04.07.

[24] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[25] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[26] Megállapította a 17/1984. (IV. 7.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 1984.04.07.

[27] Megállapította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.05.01.

[28] Beiktatta a 83/1987. (XII. 27.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[29] * A módosított 39/1976. (XI. 10.) PM - KkM számú együttes rendelet 6. §-ának (1) és (2) bekezdése.

[30] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[31] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[32] Beiktatta a 26/1988. (VI. 28.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[33] Beiktatta a 79/1988. (XII. 31.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[34] Beiktatta az 5/1990. (II. 7.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1990.02.15.

[35] Módosította a 30/1991. (XI. 30.) PM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.12.02.

[36] Beiktatta az 5/1990. (II. 7.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1990.02.15.

[37] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.05.01.

[38] Beiktatta a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 1994.05.01.

[39] Beiktatta a 79/1988. (XII. 31.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[40] Megállapította az 5/1990. (II. 7.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 1990.02.15.

[41] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[42] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[43] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[44] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[45] Módosította a 30/1991. (XI. 30.) PM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.12.02.

[46] Beiktatta a 17/1984. (IV. 7.) PM rendelet 7. §-a. Hatályos 1984.04.07.

[47] Módosította az 5/1990. (II. 7.) PM rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.02.15.

[48] * A módosított 8/1983. (V. 4.) MT rendelet a magyar állampolgárok külföldön történő munkavállalásáról. ** 1/1984. (I. 17.) MM rendelet a kulturális, tudományos, műszaki-tudományos, illetőleg oktatási célú külföldi tanulmányutakról. *** A módosított 19/1984. (XI. 16.) ÁBMH rendelkezés a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről.

[49] Megállapította a 17/1984. (IV. 7.) PM rendelet 8. §-a. Hatályos 1984.04.07.

[50] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[51] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[52] Beiktatta a 26/1988. (VI. 28.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[53] Beiktatta a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[54] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[55] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[56] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[57] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[58] Hatályon kívül helyezte a 36/1989. (IX. 12.) PM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.09.18.

[59] Hatályon kívül helyezte a 36/1989. (IX. 12.) PM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.09.18.

[60] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 7. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[61] Módosította a 30/1991. (XI. 30.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1991.12.02.

[62] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[63] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[64] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[65] Beiktatta a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 8. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[66] Szerkezetét módosította a 17/1984. (IV. 7.) PM rendelet 10. §-a. Hatályos 1984.04.07.

[67] Hatályon kívül helyezte a 83/1987. (XII. 27.) PM rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1988.01.01.

[68] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[69] Beiktatta a 36/1989. (IX. 12.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1989.09.18.

[70] Megállapította a 8/1986. (IV. 10.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1986.04.15.

[71] Megállapította a 15/1989. (IV. 1.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1989.04.08.

[72] Megállapította a 15/1989. (IV. 1.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1989.04.08.

[73] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 9. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[74] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 9. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[75] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 9. §-a. Hatályos 1991.01.01.

[76] Hatályon kívül helyezte a 6/1982. (II. 17.) PM rendelet 17. §-a. Hatálytalan 1982.02.17.

[77] Hatályon kívül helyezte a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.01.

[78] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[79] Beiktatta a 8/1986. (IV. 10.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 1986.04.15.

[80] Hatályon kívül helyezte a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 13. §-a. Hatálytalan 1991.01.01.

[81] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[82] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[83] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[84] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4-5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[85] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[86] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[87] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[88] Hatályon kívül helyezte a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 13. §-a. Hatálytalan 1991.01.01.

[89] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[90] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[91] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.05.01.

[92] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[93] Módosította a 26/1991. (X. 25.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1991.10.25.

[94] Módosította a 6/1980. (III. 6.) PM rendelet 7. §-a. Hatályos 1980.03.06.

[95] Hatályon kívül helyezte a 6/1982. (II. 17.) PM rendelet 17. §-a. Hatálytalan 1982.02.17.

[96] Hatályon kívül helyezte a 6/1982. (II. 17.) PM rendelet 17. §-a. Hatálytalan 1982.02.17.

[97] Hatályon kívül helyezte a 6/1982. (II. 17.) PM rendelet 17. §-a. Hatálytalan 1982.02.17.

[98] Megállapította a 19/1992. (VI. 26.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1992.07.01.

[99] Módosította a 10/1994. (IV. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.05.01.

[100] Megállapította a 26/1991. (X. 25.) PM rendelet 5. §-a (ld. Melléklet). Hatályos 1991.10.25.

[101] Beiktatta a 26/1988. (VI. 28.) PM rendelet 8. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[102] Megállapította a 36/1989. (IX. 12.) PM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet). Hatályos 1989.09.18.

[103] Megállapította a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 12. §-a (ld. Melléklet). Hatályos 1991.01.01.

[104] Beiktatta a 26/1988. (VI. 28.) PM rendelet 8. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[105] Hatályon kívül helyezte a 27/1990. (XII. 27.) PM rendelet 13. §-a. Hatálytalan 1991.01.01.

Tartalomjegyzék