BH 1987.8.279 A hagyatéki eljárás során hivatalból vizsgálni kell a hagyatékátadás alapjául megjelölt jognyilatkozatok érvényességét. A hagyatékkal szemben tulajdoni igényt bejelentő személy részére megjelelő határidőt kell biztosítani arra, hogy tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Ha ez eredményes lesz, és egyéb vagyon nincs, úgy a hagyatéki eljárást meg kell szüntetni, és a feleket jogaik érvényesítési lehetőségéről tájékoztatni kell [Ptk. 207. § (2) bek., 218. § (1) bek., 6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. (He) 50. §(l) bek., 64. § (2) bek., 32. § (2) bek.]
Az örökhagyó 1985. március 3-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örökösei gyermekei és a korábban elhalt T. J. nevű fiának leszármazói: T. J., T. E. és T. É. továbbá az ugyancsak korábban elhalt T. L. nevű fiának két gyermeke: T. L. és T. I.
A hagyatéki leltár szerint az örökhagyó hagyatékához tartozott a 718 m2 területű, "Lakóház, udvar és gazdasági épület" megjelölésű ingatlan.
Az állami közjegyző előtt indult hagyatéki eljárásban az örökhagyó gyermeke: T. M. bejelentette, hogy a hagyatéki leltárban felvett ingatlan nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, mert azt az örökhagyó az 1972. április 12-én kelt ajándékozási szerződéssel neki ajándékozta. A tulajdonjog bejegyzésére azért nem került sor, mert az örökhagyó kívánsága az volt: a szerződés csak a halála után érvényesüljön.
Az örökhagyó többi törvényes örököse az ajándékozási szerződést "nem kifogásolta, azzal egyetértettek, és tudomásul vették". Ezt követően a közjegyző a hagyatékátadó végzéssel az ingatlant törvényes öröklés és ajándék jogcímén teljes hatállyal T. M-nak adta át. A végzés indokolása utal arra, hogy az ajándékozási szerződés "tartamát és létét" a többi örökös nem kifogásolta, így a hagyaték átadására annak alapján került sor.
A hagyatékátadó végzés ellen T. L. és T. I. fellebbeztek. Arra hivatkoztak, hogy az ajándékozási szerződés - minthogy nem végintézkedés - a hagyaték átadására alapul nem szolgálhat. Sérelmezték továbbá, hogy a kötelesrész iránti igényük érvényesítésére a közjegyző nem adott lehetőséget.
A megyei bíróság végzésével a hagyatékátadó végzést helybenhagyta. A végzés indokolása szerint a törvényes örökösök a hagyatéki tárgyaláson az ajándékozási szerződést nem kifogásolták, és tudomásul vették "anyagi jogi szempontból" T. M-nak "meghatározott jogcímre alapított öröklési igényét". Ezt a nyilatkozatukat pedig utóbb a PK 261. számú állásfoglalás értelmében nem vonhatják vissza.
A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He) 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyatéki tárgyalás alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani.
A He 64. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlannyilvántartásban az örökhagyó tulajdonként bejegyzett ingatlant abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha az ingatlan tulajdonjogára igényt tartó személy igényét az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirattal, bírói vagy államigazgatási határozattal igazolja, illetőleg ha a közjegyző által engedélyezett megfelelő határidő alatt tényleges birtoklási eljárás útján vagy más módon a tulajdonjogot javára az ingatlannyilvántartásba bejegyzik.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!