A Debreceni Ítélőtábla Pf.20426/2015/3. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 59. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 163. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 82. §, 84. §, 107. §, 339. §, 355. §, 360. §, 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 17. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 47. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán
DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA
Pf.II.20.426/2015/3. szám
A Debreceni Ítélőtábla dr. Tordai Nándor ügyvéd ügyintézése mellett a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű, II.rendű felperes neve II. rendű (mindketten: cím), III.rendű felperes neve (cím) III. rendű felpereseknek - az elsőfokú eljárásban dr. Vékony Miklós ügyvéd (cím), a másodfokú eljárásban dr. Sarka Attila ügyvéd ügyintézése mellett a Sarka & Hauser & Karácsony Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 5.P.21.438/2012/80. sorszámú ítélete ellen a felperesek által 81. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő
ítéletet:
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja: kötelezi az alperest hogy fizessen meg 15 nap alatt a felpereseknek személyenként 300 000 (háromszázezer) forint nem vagyoni kártérítést; mellőzi az alperes kötelezését a felperesek részére perköltség fizetésére; az I. és a II. rendű felperes személyenként 22 950 (huszonkettőezer-kilencszázötven) forint általános forgalmi adót tartalmazó 107 950 (egyszázhétezer-kilencszázötven) forint, a III. rendű felperes 10 800 (tízezernyolcszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 50 800 (ötvenezer-nyolcszáz) forint elsőfokú perköltséget köteles az alperesnek megfizetni; a fellebbezett rendelkezést egyebekben helybenhagyja.
A felperesek személyenként 11 880 (tizenegyezer-nyolcszáznyolcvan) forint általános forgalmi adót tartalmazó 55 880 (ötvenötezer-nyolcszáznyolcvan) forint fellebbezési költséget kötelesek 15 nap alatt az alperesnek megfizetni.
Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
Indokolás:
A Ny., D. Gy. út 46. szám alatti lakóházas ingatlan az I. és a II. rendű felperes, a szomszédos, 48. szám alatti lakóházas ingatlan a III. rendű felperes tulajdona. A telkek végében húzódó T alakú árok ingatlan szára benyúlik a felperesek ingatlanai közé, az utcai közterületet a III. rendű felperes telkén zárt csővezetékben éri el.
A F.-T.-Vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén, a K. balparti öblözetében, ahol Ny. község is fekszik, 2010. december 11-től 2011. január 25-ig belvízvédelmi készültség volt. Az alperes által 2010. december 30-án elrendelt készültség folytán munkagéppel a felperesek ingatlanai között a vízelvezető árkot felbontották, amely azóta 50-60 méter hosszan nyitott.
Az I. és a II. rendű felperes kertjében a munkagépek 50 m2 területen okoztak a terep rendezését követő 20 cm vastag humuszterítéssel és növénytelepítéssel helyreállítható károsodást. A III. rendű felperes telkén a zárt csapadékvíz-elvezető csatorna feletti kertrészen végzett földmunkával 70 m2 területen okozott kár a vízóraakna és az oldalkerítés javításával, 19 vasbetonoszlop elhelyezésével, közöttük drótháló kifeszítésével, és a tereprendezést követő 20 cm vastag humuszterítéssel és növénytelepítéssel állítható helyre.
A felperesek a keresetükben az alperest az épületeikben okozott 6 800 000 forint kár és 595 575 forint helyreállítási költség megfizetésére kérték kötelezni. A módosított kereseti kérelmükben az alperest elsősorban a kertjeik, a kerítés, és a vízóraakna helyreállítására, másodsorban a helyreállítási költség megfizetésére, valamint személyenként 2 068 000 forint nem vagyoni kártérítés és 2010. december 30-ától késedelmi kamat megfizetésére kérték az alperest kötelezni. Arra hivatkoztak, hogy rokkantnyugdíjasok, személyi, vagyoni viszonyaikra tekintettel a helyreállítást megszervezni és kiviteleztetni nem tudják. Az alperes az udvarok tönkretételével, a rendeltetésszerű használatának az ellehetetlenítésével, a jogellenes állapot fenntartásával magánlaksértést valósított meg, megsértette az emberi méltóságukat.
Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest arra kötelezte, hogy az I. és II. rendű felperesek ingatlanán 50 m2 területen rendezett terepre 20 cm vastag humuszterítéssel és növénytelepítéssel állítsa helyre a kertet; a III. rendű felperes ingatlanán állítsa helyre a kertet 70 m2 területen az előzőek szerint, a vízaknát, és az oldalkerítést 19 vasbetonoszlop felállításával, közöttük 27 m2 (helyesen: 27 m) drótháló kihúzásával. Arra az esetre, ha az alperes a munkát nem végzi el, az egyetemlegesen jogosult I. és II. rendű felperesnek 76 150 forint, a III. rendű felperes részére 519 424 forint kártérítés és 2010. december 30-tól késedelmi kamat fizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Kötelezte az alperest az egyetemlegesen jogosult felpereseknek 37 820 forint perköltség, a Gazdasági Hivatala külön felhívására 117 336 forint szakértői díj megfizetésére. Az I. és II. rendű felperest egyetemlegesen 200 000 forint, a III. rendű felperest 94 020 forint perköltség fizetésére kötelezte az alperes javára. Megállapította, hogy a 408 000 forint kereseti illeték és az 1 186 402 forint szakértői díj a felperesek teljes személyes költségmentessége és az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam terhén marad.
Az elsőfokú bíróság az ítéletének az indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 339. §-ának (1), a 349. §-ának (1), a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 8. §-ának (2) és (5) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 16. §-ának (1) bekezdése, a 6. §-a, a 16. §-a (4) bekezdésének b) pontja, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 47. §-ának (8)-(10) bekezdései felhívásával úgy foglalt állást, hogy a kereset nagyobbrészt alaptalan. Rámutatott arra, hogy a közhatalom gyakorlására feljogosított szerv államigazgatási jogkörben a szervező-, intézkedő tevékenysége során határozathozatallal, intézkedéssel, vagy ezek elmulasztásával okozhat kárt. A települési önkormányzat részéről helyi közszolgáltatásként a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés körében a tevékenység szervezése, végzése a közhatalom gyakorlása körében kifejtett szervező-intézkedő tevékenység, az ennek során bekövetkezett kár államigazgatási jogkörben okozott kár.
A felperesek által kezdeményezett előzetes bizonyítási eljárásban a Mátészalkai Városi Bíróság Pk.50.024/2011/2. sorszámú végzésével kirendelt szakértő igazságügyi szakértő véleményével szemben az okozatiság és a kár kérdésében a perben kirendelt szakértő2 igazságügyi szakértő és az Igazságügyi Szakértői és Kutatói Intézetek Budapesti Műszaki Könyv és Adószakértői Intézet egybehangzó és egymást erősítő szakértői véleményeit ítélte aggálytalannak és fogadta el ítélkezése alapjául.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!