BH+ 2013.3.108 A banktitok és az üzleti titok törvényben nevesített, önálló titokfajták. Miután jogszabályi rendelkezés folytán a közérdekű adat megismerése csak az üzleti titokra hivatkozással nem korlátozható, a banktitkot tartalmazó közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat kiadását a titoktartási kötelezettség miatt, jogszerűen tagadta meg a pénzintézet alperes [1992. évi LXIII. tv. 1. §, 19. §., 1996. évi CXII. tv. 49. §, 50. §, 55/A. §].
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék P.20475/2011/10., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21350/2011/4., Kúria Pfv.20184/2012/4. (*BH+ 2013.3.108*), 3233/2023. (VI. 2.) AB határozat
***********
A felperesek keresetükben az alperest az alábbi közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni: az alperes, illetve jogelődje, valamint az M1., az M2., az M3., illetve a P. Kft. között 1998. és 2009. augusztus 30-a között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződések, azok mellékletei, illetve módosításai; a szerződések alapján évenkénti bontásban milyen összegű kölcsön (hitel) került folyósításra a fenti szervezeteknek; a hitel vagy kölcsön összegeket mikor, milyen összegben vették fel, illetve fizették vissza; esetlegesen milyen összegű lejárt tartozások állnak fenn, azoknak mi a jogi helyzete, behajtására milyen intézkedések történtek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes által kiadni kért adatok banktitoknak minősülnek, amelyek titokban tartása alól a jogszabály a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében felmentést nem ad.
A jogerős ítélet megváltoztatva az elsőfokú bíróság - keresetnek helyt adó és az alperest a felperes által igényelt közérdekű adatok kiadására kötelező - ítéletét, a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesek által igényelt adatok, mint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződésre vonatkozó információk a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 50. § (1) bekezdése értelmében banktitoknak minősülnek. A közérdekű adatok kiadása tekintetében az állami vagyonnal gazdálkodó alperes főszabályként a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, a pénzintézeti tevékenységére ugyanakkor a Hpt. szabályai az irányadók. A felperes téves álláspontjával szemben a hitelintézet az a jogalany, amely a banktitok birtokába jut és amelyet köteles megőrizni. A Hpt. 51. § (1) és (2) bekezdései határozzák meg azokat az eseteket, amikor harmadik személyeknek a banktitok kiadható. E felsorolás azonban a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatokat nem tartalmazza. A Hpt. 55. § (1) és (3) bekezdései pedig a banktitok megtartásának kötelezettségéről és felhasználásának tilalmáról rendelkeznek. A Hpt. 55/A. §-a ugyanakkor csak az üzleti titok esetében nem teszi lehetővé a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalának visszatartását. A Hpt., mint speciális jogszabály tehát sem pozitív, sem negatív szabályozással nem teremti meg a lehetőségét annak, hogy a banktitok körébe tartozó információk közérdekű adatra, vagy közérdekből nyilvános adatra hivatkozással kiadásra kerüljenek. A Hpt. szabályozása az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) 5. § (1) bekezdése szerinti kivételt jelenti, amelynek a banktitokkal kapcsolatos rendelkezése a "közérdekből nyilvános adatok" megismerését korlátozza. Az alperesnek tehát, mint állami banknak a birtokába jutott banktitok megőrzéséhez fűződő joga a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog korlátját is jelenti. Osztható a felperesnek az az álláspontja, hogy alapvető társadalmi cél az állami vagyon "mozgásának" társadalmi ellenőrzése. A jelen esetben azonban ennek a speciális jogszabályi tilalom, illetve a külön törvényi felhatalmazás hiánya az akadályát képezi.
A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása érdekében. Felülvizsgálati álláspontjuk szerint a banktitok az ügyfél személyére és egyéb adataira vonatkozik, titkai tehát nem a banknak, hanem az ügyfeleinek van. A banktitok megtartásának kötelezettségéről az alperes tevékenységére - mögöttes szabályként - irányadó Hpt. rendelkezik. Az Avtv. 1. § (2) bekezdése a törvényben foglaltaktól való eltérést csak az Avtv. kifejezett megengedő rendelkezése alapján teszi lehetővé. Az Avtv. 19. § (3) bekezdésének felsorolásában a banktitok, mint kivétel ugyanakkor nem szerepel. Amennyiben a banktitok mégis a kivételek rendszerébe illeszthető, a kivételek közül az üzleti titok szabályai körébe sorolható, így a banktitok az üzleti titok egy sajátos alfajának tekinthető. Ez esetben a Ptk. 81. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak érvényesülnek, így a Hpt. 55. §-a és 55/A. §-a nem vezethet a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozásához. A banktitokra való általános hivatkozás az adott esetben egyenértékű a teljesen szabad belátáson alapuló titkosítási felhatalmazással, amely az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB számú határozata értelmében alkotmányellenes. Azt, hogy az alperes a banktitokra hivatkozással nem tagadhatja meg a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát, az adatvédelmi biztos egy konkrét ügy vizsgálata során is megállapította.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a banktitok és az üzleti titok önálló titokfajták, amit a Legfelsőbb Bíróság hasonló ügyben hozott határozatában már megállapított. Ezért tévesen hivatkoztak a felperesek a banktitok esetében a Ptk. üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságára. A két titokfajta egymástól való elkülönültségét a Hpt. 55/A. §-ának módosítása is alátámasztja. A titoktartási kötelezettség, mint főszabály alól a Hpt. a kivételeket taxatíve határozza meg és csak akkor teszi lehetővé a banktitok kiadását, ha e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad. A közérdekű adatigénylés, mint kivétel azonban a törvényi felsorolásban nem szerepel. A 2010. évi CLX. tv. 9. §-ának 2011. január 1-jétől hatályos módosítása is azt támasztja alá, hogy a perbeli adatigényléskor nem volt olyan jogszabály, amely az alperest felmentette volna a banktitok megtartásának kötelezettsége alól.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság az alperessel szemben korábban indított, hasonló tárgyú perben hozott Pfv.IV.20.320/2011/4. számú ítéletében már alaptalannak találta a közérdekű adat kiadása iránt előterjesztett keresetet megállapítva, hogy az alperes nem köteles a banktitok kiadására. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta azt a felülvizsgálati érvelést, mely szerint a banktitok az üzleti titok egy sajátos alfaja, ennél fogva a Ptk. 81. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Hpt. 55/A. §-a rendelkezése folytán a közérdekű adat megismerése - az üzleti titokra hivatkozással - nem korlátozható. Kifejtette, hogy míg a Hpt. 49. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott üzleti titok az adatkezelő gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó adatokra vonatkozik, addig a Hpt. 50. § (1) bekezdésében meghatározott banktitoknak az ügyfelek - pénzügyi intézmény tudomására jutott - adatai minősülnek. A banktitok és az üzleti titok fogalmi meghatározásából, valamint a titoktartási kötelezettség alól a Hpt. kivételeket titokfajtákként meghatározó szabályozásából is az következik, hogy azok önálló, törvényben nevesített titokfajták. Ezért a Ptk. 81. § (3) és (4) bekezdéseinek valamint a Hpt. 55/A. §-ának a rendelkezései, amelyek az üzleti titokra való hivatkozással a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerésének korlátozását nem teszik lehetővé, a banktitok kiadására irányuló igény tekintetében nem alkalmazhatók.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!