3075/2020. (III. 9.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.I.35.358/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (Dr. Kiss Dániel András Ügyvédi Iroda) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján 2019. augusztus 23-án alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria 2019. május 30-án meghozott Kfv.I.35.358/2019/2. számú végzése, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. december 18-án meghozott 42.K.34.004/2018/4. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 2019. március 5-én meghozott 11.Kpkf.670.137/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Kérte továbbá Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága 2234174215 iktatószámú másodfokú határozatának megsemmisítését is. Álláspontja szerint a támadott döntések ellentétesek az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel, az R) cikk (1) bekezdésével és a 28. cikkel.
[2] Az indítványozó adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amellyel egyidejűleg - elkésettség miatt - igazolási kérelmet is előterjesztett. A bíróság az igazolási kérelmet elutasította, a keresetlevelet visszautasította. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta. Az indítványozó ezt követően a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, ezzel egyidejűleg szintén igazolási kérelmet terjesztett elő. A Kúria megállapította, hogy az indítványozó által felhívott indok (nem talált megfelelő jogi képviselőt a rendelkezésére álló időtartamon belül) pusztán szubjektív akadályát jelentette a felülvizsgálati kérelem határidőben történő előterjesztésének, a vétlenség bizonyítására nem alkalmas, ezért az igazolási kérelmet elutasította, a felülvizsgálati kérelmet pedig visszautasította.
[3] Az indítványozó álláspontja szerint az adóhatóság eljárása sértette a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, mivel kiüresítette a bizonyítási eljárást, a kézbesítés szabálytalansága miatt pedig elzárta a jogorvoslat gyakorlásától. Ezt a jogellenes helyzetet a bíróságok is fenntartották. Azzal, hogy az első- és másodfokon eljáró bíróságok nem adtak helyt az igazolási kérelemnek, szintén megsértették a jogorvoslathoz való jogát, illetve, mivel az általa előterjesztett kifogásokat és észrevételeket a jogorvoslati eljárások során nem is vizsgálták, sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga is. Az Alaptörvény R) cikk (1) bekezdéséből fakadóan a bíróságoknak az Alaptörvényt is alkalmazniuk kell, mely követelmény a bírósági eljárásokban nem érvényesült, a bíróságok meg sem kísérelték a hatóságok által okozott jogsértő helyzet orvoslását. Eljárásuk egyben ellentétes volt az Alaptörvény 28. cikkéből fakadó értelmezési követelménnyel is.
[4] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi - formai és tartalmi - feltételeknek, különösen a 27. § szerinti érintettség, a jogorvoslat kimerítése, valamint a 29-31. § szerinti követelményeknek.
[5] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[6] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (például: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; illetve 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]).
[7] Az Alaptörvény R), valamint 28. cikkére, mivel alapjogot nem tartalmaznak, alkotmányjogi panasz nem alapítható (3237/2013. (XII. 21.) AB végzés, Indokolás [19]; 3031/2016. (II. 23.) AB végzés, Indokolás [17]; 3053/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [15]; 3099/2016. (V. 24.) AB végzés, Indokolás [20]).
[8] Az igazolási kérelem elfogadásához nem fűződik alanyi jog, önmagában nem képezi alkotmányossági vizsgálat tárgyát (3340/2019. (XII. 6.) AB végzés, Indokolás [17]). Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a 3149/2019. (VI. 26.) AB határozatban kimondta, hogy "ha a kereseti kérelem elutasítására az igazolási kérelem elutasítása miatt kerül sor, csak olyan esetben képezi alkotmányossági vizsgálat tárgyát, amikor a bíróság nem tartja be azt az alkotmányossági követelményt, hogy a jogbiztonságot és az egyén bírósági úthoz való alapjogát egyformán figyelembe kell vennie. Amennyiben a bíróság a mulasztás vétlenségére vonatkozó mérlegelése ezen követelménynyel nem megy szembe, az Alkotmánybíróság alkotmányossági vizsgálatának korlátot szab az a hatásköri szabály, miszerint az Alkotmánybíróság nem válhat "negyedfokká", vagyis kizárólag törvényességi okból nem bírálhatja felül a bíróság döntését." (Indokolás [50])
[9] E megállapítás megfelelően irányadó a felülvizsgálati kérelem elkésettsége vonatkozásában előterjesztett igazolási kérelem elutasítására, és azzal együtt a kérelem visszautasítására is. A Kúria elbírálta az indítványozó igazolási kérelmét. Amennyiben elfogadta volna az indítványozó érvelését, túl szélesre tárta volna a vétlen mulasztás fogalmát, és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező bírósághoz fordulás jogát aránytalanul nagyobb súllyal vette volna figyelembe a jogbiztonság elvének rovására (3149/2019. (VI. 26.) AB határozat, Indokolás [53]). Az elkésettség miatt pedig sem a felülvizsgálati kérelem, sem a felülvizsgálni kért bírósági döntések érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor, így ezekkel összefüggésben alapjogsérelem nem merülhetett fel. Ebből fakad egyszersmind az is, hogy az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja érdemben sem a Kúria támadott döntését, sem pedig az első- és másodfokú bírósági döntéseket, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki.
[10] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és e) pontjai alapján visszautasította.
Budapest, 2020. február 25.
Dr. Handó Tünde s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1461/2019.