BH 1998.6.277 A kezességvállalás elfogadása ráutaló magatartással is történhet [Ptk. 216. § (1) bek., 272.§ (1)-(2) bek., 273. § (1)-(2) bek.]

A felülvizsgálati eljárás szempontjából jelentős tényállás lényege a következő.

Az I. r. alperes részére gépjárművásárlás céljára a pénzintézet felperes 661.000 forint kölcsönt folyósított. Az áruvásárlási és szolgáltatási kölcsönigénylés című nyomtatványt - amely tartalmazta a gépkocsi típusát, rendszámát és vételárát - a II. r. alperes készfizető kezesként aláírta. A kölcsönszerződés létrejöttével egyidejűleg - külön szerződésben - az I. r. alperes hozzájárult ahhoz, hogy a járműre a kölcsön összege, valamint annak járulékai erejéig a felperest bankhitelt biztosító jelzálogjog illesse meg. A gépkocsi megvásárlását követően 1993. augusztus 12-én az első, 48.238 forint törlesztőrészletet az I. r. alperes megfizette, a kölcsön-visszafizetési kötelezettségének azonban a későbbiekben már nem tett eleget. Emiatt a felperes a kölcsönszerződést 1993. december 31. napjával felmondta, majd felhívására az I. r. alperes a járművet megbízottjának - a H. T. Kft.-nek - átadta. A felperes által felkért igazságügyi szakértő az 1994. szeptember 2-án kelt véleményében a 12 éves gépkocsi forgalmi értékét 238.000 forintra becsülte. A felperes által megbízott LALO Bt. 1994. szeptember 27. napjára a gépkocsi értékesítésére árverést tűzött ki; erről a felperes az 1994. szeptember 14. napján kelt levelében az I. r. alperest értesítette, aki az értesítést - állítása szerint - csak az árverés megtörténtét követően vette kézhez. A kitűzött időpontban megtartott árverésen a gépjármű kikiáltási ára 238.000 forint volt, értékesítése azonban csupán 190.000 forint vételárért volt lehetséges.

Keresetében a felperes 661.000 forint és annak 1994. november 1. napjától járó ügyleti és késedelmi kamata, valamint 91.557 forint lejárt ügyleti kamat, annak késedelmi kamata s végül 3.090 forint lejárt késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperesek egyetemleges kötelezését. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 772.756 forintot, ebből 661.000 forint után 1994. november 1. napjától a kifizetésig számítottan évi 25+6% kamatot, valamint 91.557 forint után az említett időponttól évi 6% kamatot.

Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a II. r. alperes előadásából megállapíthatóan a gépjármű I. r. alperes által történt átadásakori, valamint annak értékesítése közötti időben annak műszaki állapotában változás nem történt, következésképpen a felperes a 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 9-11. §-ai alapján jogszabálysértés nélkül bocsátotta a gépjárművet árverésre a felkért igazságügyi szakértő által megállapított forgalmi értéknek megfelelő kikiáltási áron. Megjegyezte, hogy az alpereseknek az a védekezése, amely szerint az árverés kitűzéséről - így a kikiáltási ár összegéről - csak az árverést követően szereztek tudomást, nem vehető figyelembe, minthogy az tartalma szerint az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 217. §-ának (1) bekezdése szerinti végrehajtási kifogásnak minősíthető, és ilyen kifogás előterjesztésének a perben nincs helye. A II. r. alperes védekezése kapcsán kifejtette, hogy a kölcsönigénylőlap részéről készfizető kezesként történt aláírása a helytállási kötelezettségét megalapozza.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása végett - az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a hiteligénylés II. r. alperes által történt aláírása egyoldalú jognyilatkozat volt, s miután azt a felperes nem írta alá, a kezességi szerződés nem jött létre; egyébként is egy még létre nem jött kölcsönügyletre a kezesi kötelezettségvállalás kizárt. Megismételték azt a perbeli előadásukat, amely szerint a gépjármű átadásakor annak forgalmi értéke legalább 1.400.000 forint volt, így a felperes köteles annak következményeit viselni, hogy a járművet ennél alacsonyabb vételáron értékesítette. Sérelmezték, hogy a felperes az értékesítés szabályait egyébként sem tartotta be, és e felróható magatartásának következményeit is viselni tartozik.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ptk. 272. §-ának (2) bekezdése szerint kezességet csak írásban lehet vállalni.