61/2007. (X. 17.) AB határozat
a 234/2007. (VII. 31.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 234/2007. (VII. 31.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 234/2007. (VII. 31.) OVB határozatával úgy döntött, hogy magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadja. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:
"Akarja-e Ön, hogy Magyarországon a választójog gyakorlása - több más európai országhoz hasonlóan - állampolgári kötelezettség legyen?"
Az OVB eljárása során úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kezdeményezésnek az a célja, hogy az aktív választójog gyakorlása az állampolgári jogok helyett az állampolgári kötelezettségek körébe kerüljön, ami ellentétes az Alkotmány 70. § (1) bekezdésével. Mivel választópolgárok által kezdeményezett népszavazás sem nyíltan, sem burkoltan nem irányulhat az Alkotmány módosítására, az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
A népszavazást kezdeményező magánszemély kifogást terjesztett elő az OVB határozatával szemben. Indokolása szerint eredményes népszavazás esetén nem volna szükség az Alkotmány módosítására, csak a választásokkal kapcsolatos törvények kiegészítésére, mert az alapvető jogok gyakorlása esetenként kötődhet állampolgári kötelezettséghez.
II.
Az Alkotmánybíróság a kifogást az Alkotmány, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.), valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:
"70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.
(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. "
"10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
(...)
" b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
(...)
"130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja. "
III.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság - alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban - azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
2. Az Alkotmánybíróság a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában kifejtette: "Az Alkotmány mint alaptörvény, amely az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, csak az Alkotmány rendszerén belül, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által, az Alkotmányban meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alkotmány az Országgyűlés hatáskörén belül megkülönböztetetten szabályozza az alkotmányozást. (...) különbséget kell tenni az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom között. [A]z Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét" (ABH 1999, 251, 261-262.) .
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az OVB helyesen állapította meg, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés az Alkotmány módosítására irányul. Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok alapvető jogának ismeri el, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. A választójog részét képező aktív és passzív választójogi jogosultságok nem tekinthetők kötelezettségnek: minden választópolgár alapvető joga, hogy esetenként ne gyakorolja választójogának egyes részjogosultságait.
Továbbá az Alkotmány 70. § (2)-(4) bekezdése alapján a választójog nem kötődik az állampolgársághoz a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választása, a helyi népszavazás és népi kezdeményezés, valamint az európai parlamenti választás esetén.
Ezért az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy ha az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdésben eredményes népszavazásra kerülne sor, akkor az Országgyűlés csak az Alkotmány 70. § (1)-(4) bekezdésének módosításával felelhetne meg a népszavazáson hozott döntésnek. Az Alkotmánybíróságnak a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatot követő állandó gyakorlata szerint az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. (ABH 1999, 251, 261-262.) Mivel a kérdés az Alkotmány 70. § (1)-(4) bekezdésének módosítására irányul, az OVB jogszerűen tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Az Alkotmánybíróság ezért a 234/2007. (VII. 31.) OVB határozatot helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1006/H/2007.