BH 2014.5.134 Nem követi el a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettét az, aki a vele folytatott beszélgetés tartalmát titokban rögzíti, még akkor sem, ha erre más magánlakásában kerül sor [1978. évi IV. tv. 178/A. §].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.26388/2012/2., Fővárosi Törvényszék Bf.5230/2013/5., Kúria Bfv.731/2013/6. (*BH 2014.5.134*)

***********

A kerületi bíróság a 2012. november hó 30. napján - tárgyaláson kívül meghozott - végzésével a terhelt ellen magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatt indult büntetőeljárást a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.

A végzés indokolása szerint a sértett jogi képviselője útján a városi ügyészséghez 2012. május hó 29. napján vádindítványt nyújtott be az 1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) 178/A. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és a (3) bekezdés d) pontja szerint minősülő jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatt.

A pótmagánvádlói vádindítvány benyújtása a rendőrkapitányság nyomozás megszüntető határozatán, illetőleg a városi ügyészség panasz elbírálásáról hozott határozatán alapult.

A végzés az alábbiakat rögzítette.

A terhelt 2008-2009. év szilveszterét egy négyfős társaságban, Sz.-né R. A. házában töltötte. A baráti összejövetelen - a házigazdán kívül - a sértett, a terhelt és barátnője, B. A. vettek részt.

A terhelt a házba lépés időpontjától kezdődően ruházatába rejtett, professzionális hangrögzítőt használt, amely az este valamennyi történését, beszélgetését rögzítette, közel 6 és fél órás hanganyagot készített. A hangfelvétel elkészítéséről sem a sértett, sem a házigazda nem bírt tudomással, arra felhatalmazást nem adtak.

E hangfelvételt - ismeretlen személy és pontosan meg nem állapítható időpontban - eljuttatta a nyomozó ügyészséghez. A megyei bíróság előtt a sértett ellen hivatali visszaélés bűntette miatt folyamatban volt büntetőeljárásban a kérdéses hangfelvétel a sértett nyilatkozatait tartalmazó részletét a vádhatóság bizonyítékként használta fel. A vádhatóság által felajánlott bizonyítékot a megyei bíróság elmarasztaló ítéletében a sértett terhére értékelte, így kétséget kizáróan rögzíthető, hogy a beszélgetések rögzítése, a hangfelvétel elkészítésének ténye a sértettnek jelentős érdeksérelmet okozott.

E tényállás alapján a Btk. 178/A. § b) pontjába ütköző, és a (3) bekezdés d) pontja szerint minősülő jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett magántitok jogosulatlan megismerésnek bűntettével vádolták meg a terheltet.

Az elsőfokú bíróság a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontján alapuló eljárást megszüntető végzése indokolásában azt rögzítette, hogy a terhelt - annak ellenére, hogy fele részben a kérdéses lakásnak az elkövetéskor tulajdonosa volt - jelen bűncselekmény megvalósulása szempontjából számára a lakás idegennek, azaz más lakásának tekintendő, mivel a kérdéses lakásnak nem volt használója, birtokosa, tehát a terhelt nem a saját, hanem más lakásában rögzítette a beszélgetést. Tényként állapította meg azt is, hogy a rögzítés helyszínéül szolgáló lakás a sértett számára is idegen, azaz más lakása volt.

Az indokolás szerint noha a hangfelvétel rögzítése magánlakásban történt, a kérdéses hangrögzítés nem magánlakásban folyó privát tevékenység, azaz a lakás használójának magánélet körébe tartozó cselekvéseinek beszélgetéseinek kifürkészésére, az intim szféra megfigyelésére, rögzítésére irányult, hanem kifejezetten a terhelt és a sértettek vele folytatott beszélgetéseinek rögzítésére.

A bíróság álláspontjaként azt fogalmazta meg, hogy a beszélgetés rögzítésének a módja megfelel a tényállásban lefektetett "technikai eszköz alkalmazásával történő megfigyelés illetve rögzítés" kritériumainak, és az kétségtelenül titkosan, azaz az érintett tudta nélkül történt, ezen közléseket, információkat azonban a pótmagánvádló nemhogy titkolta a terhelt előtt, hanem éppen neki szánta, az érintett tehát nyilvánvalóan azt nem kívánta előtte titokban tartani.

Miután megítélése szerint a terhelt cselekménye nem irányult még eshetőlegesen sem a kérdéses lakásban történt egyéb privát tevékenység megfigyelésére, rögzítésére, hanem egyedül és kizárólag az összejövetelen folytatott, főként a pótmagánvádló és a terhelt közt négyszemközt zajló beszélgetések során kifejezetten a terhelt tudomására hozandó közlések rögzítése történt, azaz önmagában a beszélgetés rögzítésével a pótmagánvádló magántitokhoz fűződő személyiségi joga nem sérült, a cselekmény így nem tekinthető tényállásszerűnek. Ekként a terhelttel szemben indult eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Az elsőfokú végzés ellen a pótmagánvádló jogi képviselője 2012. december 20. napján fellebbezést terjesztett elő, mely fellebbezést a törvényszék a 2013. március hó 1. napján kelt végzésével elutasította, arra hivatkozással, hogy az nem jogosulttól származik, a pótmagánvád jogi képviselőjének nincs önálló fellebbezési joga.

A fellebbezés elutasítása következtében a kerületi bíróság végzése 2013. március hó l. napján jogerőre emelkedett.

Az elsőfokú határozat ellen a pótmagánvádló - igazolt jogi képviselője útján - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapított okból. Indítványában sérelmezte, hogy az eljáró bíróság anyagi jogszabályt sértett, amikor a terhelt terhére nem állapította meg a vád tárgyává tett cselekményt, tekintettel arra, hogy a terhelt vonatkozásában a Btk. 178/A. §-a tekintetében valamennyi tényállási elem megvalósult.

Az indítvány kihangsúlyozta azt, hogy azon körülmény, miszerint a pótmagánvádló a terhelt irányított kérdéseire adott válaszaival információt osztott meg a terhelttel, nem szünteti meg ezen információk, közlések magántitok minőségét sem a terhelt, sem mások vonatkozásában. A pótmagánvádló bizalmas környezetben - többször saját hozzátartozóitól is elvonulva - beszélt a terhelttel, a társalgásra ekként bizalmi körben, ún. privát élettérben került sor, a terhelt ezen beszélgetéseket rögzítette.

Másrészt a terhelt a vendégségbe eleve csalárd szándékkal, az információk (magántitkok) jogosulatlan megismerése, rögzítése, majd később ártó módon történő felhasználási szándékával érkezett, a beszélgetéseket ő irányította, célzottan kérdezett rá dolgokra. Ekként nem bír jelentőséggel a felülvizsgálattal élők szerint az, hogy a pótmagánvádló a kérdéses információkat "önként közölte-e" a terhelttel, mivel ezen információk (magántitkok) megismerésére eleve a megszerzés és a rögzítés módjából adódóan jogosulatlanul került sor.

Miután a felülvizsgálati indítvány értelmében a pótmagánvádló magántitokhoz fűződő személyiségi joga súlyosan sérült, ezért az eljárást megszüntető végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, a büntetőügy érdemi tárgyaláson történő elbírálására utasítását indítványozta.

A Kúria rögzíti, hogy miután a Be. 423. §-ának (2) bekezdése értelmében a rendkívüli perorvoslati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ily módon a megtámadott határozat meghozatala idején hatályban volt, az 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) foglalt büntető anyagi jogszabályok alapján döntött a felülvizsgálati indítvány felől.