A Szegedi Törvényszék Mf.21860/2015/4. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában.

Szegedi Törvényszék

2.Mf.21.860/2015/4.

A Szegedi Törvényszék felperes neve felperes címe sz. alatti lakos felperesnek - dr. Waldmann Gábor ügyvéd (...) által képviselt alperes neve ... sz. alatti székhelyű alperes ellen - munkaviszony jogellenes megszüntetésének a megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. szeptember 7. napján kelt 8.M.16/2015/15. számú közbenső ítélete ellen az alperes 16. sorszám alatti fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét h e l y b e n h a g y j a .

Köteles az alperes 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam javára - külön felhívására - megfizetni.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes a ...helységen, 2014. február 17. napján kelt munkaszerződés alapján 2014. február 18. napjától 2017. december 31-ig terjedő határozott időre szólóan állt az alperes jogelődjével munkaviszonyban felelős szerkesztő (híradó, téma, heti téma, közgyűlés), szerkesztőriporter és műsorvezető munkakörben.

A felperes a munkába lépése napján kelt tájékoztatásban írt, külön íven szerkesztett munkaköri leírást nem kapott kézhez.

A felperes munkavégzése felett tanú 3 főszerkesztő utasítási, irányítási és ellenőrzési jogot gyakorolt. A kialakult gyakorlat szerint a felelős szerkesztő és a főszerkesztő a gyártásvezető részéről a gyártási kapacitásról adott tájékoztatás ismeretében együttesen döntöttek arról, hogy mely meghívásoknak eleget téve, mely helyszíneken kerüljön sor forgatásra és abból mi kerüljön adásba azzal, hogy a hírműsorok végső tartalmát a főszerkesztő személyes döntésével határozta meg.

Az alperes jogelődje a 2014. december 30. napján kelt okirattal a felperes munkaviszonyát az Mt. 66. § (8) bekezdése alapján felmondással képességgel összefüggő ok miatt megszüntette.

A felmondás indokolása szerint felperes munkaviszonya a képességeivel összefüggő okból, szakmai alkalmatlanság és ez alapján a munkáltatóban kialakult bizalomvesztés miatt azért került megszüntetésre, mert az elmúlt időszakban az általa szerkesztett hírműsorok vizsgálata alapján az volt megállapítható, hogy azok (szegedi hírek, téma) a kiegyensúlyozottság törvényi követelményének nem feleltek meg, mert a 2014. évi önkormányzati választások előtt rendkívüli kiegyensúlyozatlanság mutatkozott a VTV...helység hírműsoraiban, szemben azzal, hogy a választásokat megelőző időszakban az objektív, elfogulatlan, kiegyensúlyozott tájékoztatás különösen fontos követelmény, mely teljes mértékben sérült mind a polgármester jelöltek, mind a képviselő jelöltek bemutatása kapcsán, mely állítását példákkal támasztotta alá.

Arra is hivatkozott, hogy a felperes felelős szerkesztőként az általa szerkesztett esti híradók ideje alatt számos alkalommal nem tartózkodott a munkahelyén, mely elfogadhatatlan, mert az adás előtt és alatt is történhet olyan esemény, amely miatt a szerkesztő döntésére van szükség, távolléte esetén azonban a felmerülő eseményekről, problémákról nem értesül és nem is tud intézkedni, pl. egy-egy hír módosításáról, adásba szerkesztéséről.

Arra is utalt, hogy a felperes felelős szerkesztőként több esetben késett vagy elmaradt a híradós anyagok írásos, illetve vágott változatának átvételével, mellyel hátráltatta a munkát, a riporter nem kezdhette el a vágást, illetve szerkesztői kontroll nélkül kerültek adásba vágott anyagok.

A Városi Televízió ... helység .... Kft. jogutóda az alperes.

A felperes módosított keresetében munkaviszonya jogellenes megszüntetésének a megállapítását és ennek jogkövetkezményeként elmaradt jövedelemben megnyilvánuló kára megtérítését kérte.

Vitatta a felmondás indokolásának valóságát és okszerűségét, a kiegyensúlyozatlanság kapcsán hangsúlyozva, hogy a médiahatóság nem hozott a városi televízió ellen marasztaló határozatot, valamint az egyensúlyi jelentések sem állapítottak meg szakmai mulasztást, továbbá munkáját a vele szemben ellenőrzési, utasítási és irányítási jogosultsággal rendelkező tanú 3 főszerkesztő utasításai szerint végezte, ezért a tájékoztatás kiegyensúlyozottságáért is a főszerkesztő tartozott felelősséggel.

Kifogásolta a késéssel, meg nem jelenéssel kapcsolatban, hogy a felmondás egyéb indokai nem világosak, mert a „számos alkalommal" és „több esetben" kitétel nem értelmezhető. Állította, hogy munkaidejét munkával töltötte, munkahelyéről esetenként a főszerkesztő hozzájárulásával volt távol.

Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására és perköltségben való marasztalására irányult. Állította, hogy a felperes által szerkesztett műsorok a vételkörzetben élők objektív és elfogulatlan tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi feltételnek nem feleltek meg, melyért a felperes felelősséggel tartozik.

Az elsőfokú bíróság - mivel a kereset összegszerűsége további bizonyítást igényel - közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg.

A közbenső ítélet indokolása szerint a felmondás I. pontjában írt tényeket a bíróság külön nem vizsgálta, mert az abban szereplő adatokat a felperes nem vitatta. E tényszerű indokok alapján arra a következtetésre jutott, hogy azok okszerűen nem vezethettek a felperes képessége hiánya megállapítására és munkaviszonya megszüntetésére. E körben tanú 1 szerkesztőriporter, valamint tanú 3 főszerkesztő tanúk vallomásai alapján megállapította, hogy a felelős szerkesztő részben felelős a napi tartalom szolgáltatásáért, a főszerkesztő dönt arról, hogy a felvett anyagok közül melyek kerülnek be a híradóba, ezért a kiegyensúlyozott tájékoztatás a főszerkesztő felelőssége. A vizsgált időszakban tanú 3 főszerkesztő rendszeresen figyelemmel kísérte a stúdió vágási feladatait, szerkesztői lapját, inzertlistáját és beleszólt az anyagok összeállításába, az ebből következő főszerkesztői felelősség mértékét nem csökkentette az a körülmény, hogy a felelős szerkesztő is rendelkezett egyes dolgok tekintetében szerkesztői szabadsággal.

Az elsőfokú bíróság a felmondás egyéb indokait konkrét alkalmak és dátumok megjelölése nélkül túlzottan általánosnak, ezért semmitmondónak minősítette, utalva arra, hogy a hivatkozott késésekre és arra, hogy a felperes ne tartózkodott volna a munkahelyén tanú 1, valamint taú 2 tanúk vallomásaiból sem lehetett egyértelmű és konkrét következtetést levonni.

Mindezek alapján azt állapította meg, hogy a perben az alperes nem bizonyította minden kétséget kizáróan, hogy a felperes döntése vezetett volna arra, hogy bármely politikai párt rendezvényén az alperes jogelődje nem jelent meg, illetve, hogy nem kellő mértékű kiegyensúlyozott tájékoztatást adott volna, figyelemmel tanú 3 főszerkesztő önmaga felelősségét teljes mértékben elismerő tanúvallomására, melyben megerősítette a felperes azon állítását, hogy az egyes rendezvényekre szóló invitálást követően a főszerkesztő döntött arról, hogy a stáb mely meghívásnak tesz eleget, valamint, hogy a leforgatott anyagból mi kerül adásba.