A Debreceni Törvényszék P.21474/2012/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 163. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §, 339. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]
DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK
6.P.21.474/2012/6. szám
A ... Törvényszék a dr. Kulcsár István ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Birkás János ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesekkel szemben személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő
ítéletet:
A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. és II.r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 31.750,- (Harmincegyezer-hétszázötven) Ft összegű perköltséget, és fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000,- (Harminchatezer) Ft összegű le nem rótt eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéknél írásban, 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.
A törvényszék tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el amennyiben az csak a perköltség összegére vagy viselésére, a meg nem fizetett illeték viselésére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a felek tárgyalás tartását kérhetik.
A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását egyéb esetekben is kérhetik.
Az ítélettel szemben fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.
Indokolás:
A bíróság a peres felek, illetőleg képviselőik nyilatkozatai, a becsatolt okiratok tartalma, valamint a ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt ... szám alatt folyamatban volt eljárás iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A felperesnek a ... Ügyészséghez 2010. december 27-én benyújtott feljelentése alapján a ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt ... ügyszám alatt állatkínzás vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indult nyomozati eljárás volt folyamatban. A jelen per felperese az adott nyomozati eljárás sértettjeként, egyben feljelentőként a jelen per I.r. alperesét (a jelen per II.r. alperesének közreható szerepére is utalva) gyanúsította azzal, hogy a felperes kutyáit több ízben, a kutyáknak életveszélyt okozva bántalmazta. A nyomozati eljárás során okiratok beszerzése mellett a bizonyítási eljárás körében a nyomozó hatóság tanúként hallgatta ki a jelen per I.r. és II.r. alpereseit, valamint B.T.-t, H.A.-t, M.J.-t, M.J.-nét, Sz.J.-t, Sz.J.-nét, Sz.L.-t és a felperest mint sértettet, majd a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a 2011. február 21. napján kelt ... szám alatti határozatával a nyomozást megszüntette, figyelemmel arra, hogy a bizonyítási eljárás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem volt várható e téren eredmény. A határozattal szemben a felperes által előterjesztett panasz tárgyában a ... Városi Ügyészség a 2011. április 4. napján kelt ... számú határozatával a panaszt elutasította.
A felperes perbeli kereseti kérelmében a Ptk. 78. §-a, valamint 84. §-ának (1) bekezdés a; és e; pontjai alapján kérte annak megállapítását, hogy az I. és II.r. alperesek megsértették a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt ... szám alatt folyt büntetőeljárás során a felperes személyéről alaptalanul azt állították, hogy elmebeteg, kérte továbbá az alperesek kötelezését személyenként 250.000-250.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére.
A felperes kereseti kérelmeit arra a kereseti tényállításra alapította, hogy az alperesek a ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt ... szám alatt folyamatban volt büntetőeljárás során tanúvallomásukban a felperesről azt állították, hogy az elmebeteg, illetőleg a nyomozást végző rendőrök előtt a felperesről azt állították, hogy elmebeteg, illetve állandóan részeg, mely alperesi kijelentésekre figyelemmel a nyomozó hatóság elrendelte a felperes igazságügyi elmeorvosi vizsgálatát. Az igazságügyi elmeorvosi vizsgálat pedig a felperes részére lelki megterhelést és általános kellemetlenséget jelentett, az alperesi kijelentések (és esetleg azzal okozati összefüggésben az igazságügyi elmeorvosi vizsgálat) a felperes lakóhelyén a közösség előtti megítélését jelentős mértékben rontották, ezzel a felperes életvitelét megnehezítették.
Az I. és II.r. alperesek érdemi ellenkérelmükben a felperesi kereset elutasítását kérték.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!