A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság G.20757/2012/12. számú határozata elállás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 235. §, 236. §, 237. §, 283. §, 306. §, 308. §, 339. §, 365. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Göncziné dr. Szávai Adrienn

Budapesti XX, XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság

8.G..... ..../2012/12.

A Budapesti XX, XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság

Bimbó Ügyvédi Iroda, dr. Bimbó Róbert ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes (felperes címe) felperesnek

Deák és Társai Ügyvédi Iroda, dr. Jankovich Béla ügyvéd ügyvéd címe) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

szerződéstől való elállásból eredő igény és más iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

a bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 254.000,- (kettőszáz-ötvennégyezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak -az állami adóhatóság külön felhívására - 596.600,- (ötszázkilencvenhatezer-hatszáz) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Budapesti XX, XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságnál a Fővárosi Törvényszékhez címezve kell írásban, 3 példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

I n d o k o l á s :

Az alperes a 32/2004. (VI.9.)sz. Önkormányzati rendelete és végrehajtásáról szó 56/2004. (IX.24.)sz. rendelete alapján, nyilvános árverésre vonatkozó árverési felhívást bocsátott ki a Budapest, .... kerület, ........... utca .. szám alatti ingatlan vonatkozásában, melynek helyrajzi száma ........, a terület mérete 390 m2. Az ingatlan tulajdoni hányadaként 1/1 volt megjelölve, a kikiáltási ár 7.800.000,- Ft + 1.560.000,- Ft áfa volt. Az árverési felhívás szerint az ingatlan összközműves, megközelítése a ............ utcát határoló ............. lakótelepen található ........... utca felől lehetséges. Az ingatlan lakóövezeti besorolású, szabadon álló beépítési mód szerint 30 %-os beépíthetőséggel bír. A legnagyobb épületmagasság 10,5 méter, még a legnagyobb szintterületi mutató 1,0 m2/m2. A terepszint alatti beépíthetőség 30 %. A szintterületi mutatóval bruttó 117 m2 földszinti beépítést illetve a környékre jellemző négy szinten összesen 390 m2-t lehet kialakítani.

A nyilvános árverés 2007. ..... napján volt. A fent nevezett ingatlan vonatkozásában a felperesi cég jogot nyert arra, hogy az alperessel az ingatlan tekintetében adásvételi szerződést kössön a kikiáltási áron.

A felperes mint vevő, az alperes mint eladó között 2007. ..... napján ingatlan adásvételi szerződés jött létre.

A szerződés szerint az eladó eladja, a vevő pedig megtekintett és ismert állapotban megvásárolja az eladó tulajdonát képező, természetben Budapest, ...., ........... utca .... szám alatti ........ helyrajzi számon nyilvántartott, az ingatlannyilvántartásban 390 m2 méretű, kivett beépítetlen megnevezésű földterületet.

A felek az ingatlan vételárát a 2007.......-án tartott árverésen kialakult összeg szerint határozták meg, 9.360.000,- Ft-ban.

A szerződés 4. pontja szerint vevő vállalja, hogy az ingatlant jelen szerződés aláírásától számított 3 éven belül beépíti, ezért az illetékhivatalhoz bejelenti, hogy illetékkedvezményt kíván igénybe venni.

A szerződés 5. pontja szerint a telket a vevőnek legkésőbb 2010. június 30-áig kell beépítenie. A beépítési kötelezettség lejártát megelőzően a vevőnek a használatbavételi engedélyt olyan időpontban kell megszereznie és a Vagyongazdálkodási Osztály előtt igazolnia, amelyben még eleget tud tenni a beépítési kötelezettségének.

A szerződés 7. pontja szerint az eladó az ingatlan per-, teher- és igénymentességéért szavatosságot vállal.

Az eladó a szerződés 10. pontja szerint 3 évi határozott időre szóló, egyoldalúan gyakorolható visszavásárlási jogot kötött ki.

A szerződés 11. pontja szerint a vevő az ingatlant ismert és megtekintett műszaki állapotban, jelen szerződés aláírásától számított 30 napon belül veszi birtokba, és az átadástól kezdődően viseli annak terheit és szedi hasznait.

A szerződést az alperesi ........részéről aláírta a ..........., a felperes részéről a törvényes képviselő, a szerződést ügyvéd jegyezte ellen.

Az ingatlan tulajdonjogának változása, a felperes tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba 2007. június 7-én került bejegyzésre.

A felperesi törvényes képviselő 2010 áprilisában egy építésszel kiment az ingatlanra, együtt megtekintették az ingatlant és arra a megállapításra jutottak, hogy az ingatlanon a 117 m2-es beépítés nem lehetséges. A felperes 2010. április 21. napján kelt levelében kérelemmel fordult az alperesi .............., amelyben előadta: a beépítéssel kapcsolatban akadályokba ütköztünk, ezek megoldásán dolgozunk, a telket továbbra is be kívánjuk építeni.

A felperes kérte a beépítési kötelezettség határidejének módosítását 2012. június 30. napjára. Az alperes 2010. május 12. napján kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a beépítési kötelezettség meghosszabbítása képviselő-testületi döntést igényel, ezért egyeztetést javasolt 2010. május 25-ére.

A 2010. május 25-én megtartott egyeztetésről készült jegyzőkönyv szerint megállapítást nyert, hogy a beépítésre a szerződés feltételei szerint a mai napig nem került sor. Azt állapították még meg a felek, hogy a felperesi társaság az építéshatósági eljárást még nem kezdeményezte, ennek okaként a felperesi képviselő arra hivatkozott, hogy az árverési felhívásban meghatározott paraméterekkel erre nem is kerülhetett volna sor.

A felek az egyeztetésen abban állapodtak meg, hogy egy újabb egyeztetést kísérelnek meg a főépítész jelenlétével.

A felperes 2010. június 22. napján újabb kérelmet terjesztett az alperes elé, amelyben javaslatot tett a lehetséges beépíthetőségi mértékre, és arra, hogy álláspontja szerint milyen épület emelhető az árverésen megszerzett ingatlanra.