BH 2020.1.22 I. A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el.

II. Ennek során kiemelten kell értékelni a konkrét munkafeladatokhoz tartozó munkavédelmi előírásokat, a védőeszközök biztosítását és mindezek használatának ellenőrzését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bekezdés].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1978 és 1997 között különböző munkáltatóknál fényezőként, majd 1997. június 15-től 2013. december 31-ig az alperesnél festőként állt munkaviszonyban. Tényleges munkavégzést 2012 novemberéig folytatott.

[2] 2013-ban szájfenéki tumort és nyaki nyirokcsomó áttétet diagnosztizáltak nála, 2013. július 15-ei operáció során nyelvét eltávolították, és a keletkezett lágyrész hiányt mellizomból vett bőr-izom lebennyel pótolták.

[3] Egy évvel később az alsó állkapocs gyulladásos állapota és a szájfenéken észlelt granuláció miatt a szájüregi sarjadzó szöveteket és az alsó állkapocsban korábban elhelyezett lemezt eltávolították, valamint a szájfenék plasztikai helyreállítását végezték el. Azóta rendszeresen jár onkológiai felülvizsgálatra, táplálkozni csak gyomorszondán keresztül tud.

[4] Az ÁNTSZ OTH 2015. szeptember 4-én kelt határozatával a felperes foglalkozási megbetegedés gyanú bejelentését "minden egyéb, a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetére jutó vegyi anyag által okozott betegségek" diagnózissal nyilvántartásba vette. Megállapította, hogy a felperes megbetegedése és 35 évi fényező, festő munkakörben elszenvedett multiplex vegyi anyag expozíciója között az ok-okozati összefüggés nem zárható ki.

[5] Erre tekintettel a Megyei Kormányhivatal 2015. december 9-én kelt határozatával megváltoztatta az alperes mint társadalombiztosítási kifizetőhely 2015. október 30-án kelt foglalkozási megbetegedést elutasító határozatát, és megállapította, hogy a felperes megbetegedése foglalkozási megbetegedés.

[6] A határozat indokolása tartalmazza az ÁNTSZ OTH véleményét, továbbá a Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály vizsgálati lapjának azon tartalmát is, mely szerint a mérési jegyzőkönyvek és a biztonsági adatlapok alapján a bejelentett betegség nem bizonyítható, a kivizsgálás során az üzemvezetővel történt beszélgetéskor felperesnek pszichés terheltség volt tapasztalható.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[7] A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését kérte foglalkozási megbetegedésével összefüggésben. Utalt arra, hogy az ÁNTSZ tájékoztatójában rögzítették, miszerint a rendelkezésre bocsátott biztonsági adatlapok szerinti összetevők között szerepel 1B karcinogén besorolású anyag is és CLP 2. kategóriájú, vélhetően rákot okozó IARC 2B besorolású anyag. Kiemelte, hogy a WHO 2010-ben a festő munkaköri expozíciót humán rákkeltőnek minősítette.

[8] Hivatkozott a BH 2003.515. eseti döntésre, amely szerint, ha több munkáltatónál is érte a munkavállalót olyan hatás, ami foglalkozási megbetegedéshez vezetett, akkor az utolsó ilyen munkáltató köteles viselni az ebből eredő kárt. Elmaradt jövedelmet, valamint havi jövedelempótló járadékot igényelt, továbbá nem vagyoni kártérítés megfizetésére tartott igényt.

[9] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a felperes vegyi anyag által okozott betegsége nem bizonyítható, nem valószínűsíthető a fényezéshez, előkészítéshez használt veszélyes anyagok által okozott daganatos megbetegedése.

[10] Álláspontja szerint minden munkavédelmi szabályt betartva foglalkoztatta a felperest, akinek megbetegedése és alperesnél fennállt jogviszonya között nincs okozati összefüggés. Megítélése szerint a daganat diagnosztizálásának időpontjában (2013-ban) hatályos, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) rendelkezései voltak irányadóak.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[12] A határozata indokolásában utalt az Mt. 166. §-ának (1) bekezdésére, valamint a 174. § (1) bekezdésében foglaltakra.

[13] Kifejtette, hogy igazságügyi orvosszakértői bizonyítás lefolytatására volt szükség. A szakértő véleményében rámutatott arra, hogy a felperest a munkakörében ért vegyi anyag expozíció alapján nem állapítható meg és nem igazolható kétséget kizáróan az okozati összefüggés a megbetegedés és az alperesnél fennállt munkaviszony között, de nem is zárható ki, hogy ezen időszakban elszenvedett vegyi anyag expozíciónak is szerepe lehet a betegség kialakulásában a korábbi, feltehetően jelentősebb mértékű expozíció mellett.

[14] A szakértő szerint a felperes esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az alperesnél végzett munkáját megelőzően is festő, fényező munkakörben dolgozott. Az 1980-90-es években a vegyi anyagok egészségkárosító hatásairól kevesebb ismeret állt rendelkezésre, az alkalmazott festékipari anyagok veszélyesebb összetevőket tartalmaztak, ugyanakkor a munkahelyi vegyi anyagok, köztük a rákkeltőknek a szabályozása, a munkahigiénés előírások kevésbé szigorúak voltak, így a munkavállalók vegyi anyag expozíciója is jelentősebb lehetett.

[15] Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének munkacsoportja 2010-ben értékelte a festőiparban dolgozók körében a daganatos megbetegedések előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló humán epidemiológiai adatokat, és a festő munkaköri expozíciót bizonyítottan humán rákkeltőnek minősítette. Az összefüggés elsősorban a tüdő- és hólyagtumorok esetében bizonyított, más, ritkábban előforduló kór-okra vonatkozóan (mint pl. a nyelvtumor) nem áll rendelkezésre adat.

[16] A bírói gyakorlat szerint a bíróság nem azt vizsgálja, hogy a munkavállaló megbetegedését konkrétan mi okozta, hanem azt, hogy nagy mértékben valószínűsíthető-e az összefüggés a munkavégzés és a munkavállaló betegségének kialakulása között (LB. Mfv.I.10.204/2005.).

[17] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a valószínűsítés ezen szintje jelen perben nem bizonyított. A szakértő az összefüggés kétséget kizáró voltát nem találta megállapíthatónak, a betegség és a munkaviszonnyal való összefüggés lehetősége ("nem zárható ki") pedig nem azonos a nagymértékű valószínűsítés szintjével.

[18] A szakértő a munkahelyi stressz esetleges bekövetkezésével, annak kialakulásával nem tudta megalapozottan kijelenteni, hogy a felperesnek a főnökével való esetleges rossz kapcsolata összefüggésbe hozható lenne a kialakult betegséggel.

[19] Amennyiben egy munkavállaló különböző vegyi anyagokkal is dolgozik, ebből önmagában még nem következik tumor kialakulásának nagyfokú valószínűsége tekintettel arra, hogy az alperesnél végzett tevékenység során felhasznált vegyi keverékek nem voltak rákkeltő hatásúak, azok némelyike tartalmazott csak csekély mennyiségben rákkeltőnek minősülő összetevőt.