3378/2020. (X. 22.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdései, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 73/B. §-a és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.X.37.672/2019/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a Kúria Kfv.X.37.672/2019/7. szám alatt, 2019. október 7-én hozott végzésével lezárt ügyben alkalmazott egyes jogszabályokkal kapcsolatban.

[2] Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. § (1) és (2) bekezdései, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) 11. § (1) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tny. vhr.) 73/B. §-a és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tbj. vhr.) 4/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességét, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezménybe (a továbbiakban: egyezmény) mint nemzetközi szerződésbe ütközését, és azokat az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg.

[3] Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, Q) cikk (2)-(3) bekezdése, a T) cikk (3) bekezdése, a II. cikk, a XIII. cikk (1)-(2) bekezdése, a XV. cikk (1)-(5) bekezdése és a XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmére. Érvelt azzal is, hogy a kifogásolt szabályok az "Európai Unióról szóló szerződés" és az "Európai Unió Alapjogi Chartája" egyes szabályaiba ütköznek.

[4] Az indítványozó kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.X.37.672/2019/7. számú végzését az Abtv. 43. § (1) bekezdés alapján semmisítse meg.

[5] 1.1. Az alkotmányjogi panasszal érintett ügyben hozott bírói döntések szerint az indítványozó hivatásos rendőri szolgálati jogviszonya 2007. december 30-i hatállyal, szolgálati nyugállományba helyezéssel szűnt meg. Szolgálati nyugdíját a Knymt. alkalmazása folytán 2012. január 1-jétől szolgálati járandóságként folyósították tovább, és annak folyósítását több alkalommal - meghatározott időszakokban, az indítványra okot adó ügyben 2018. május 1-től 2018. december 31-ig - a hatóság szüneteltette. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 54671248-7 folyósítási törzsszámú, 2018. május 30-i keltezéssel ellátott 110/205432/2018. számú határozatával szemben az indítványozó keresettel élt, keresetét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 54.K.33.103/2018/4. számú ítélete elutasította; az ügyben a Kúria Kfv.X.37.672/2019/7. szám alatt, 2019. október 7-én hozott végzésében a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.

[6] 1.2. A panasz a lényege szerint a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá való átalakítását, összegének csökkentését és a bizonyos esetben a folyósítása szüneteltetésének a szabályait kifogásolja. E tárgyban az Alkotmánybíróság több ügyben vizsgálódott. Az Alkotmánybíróság a Knymt.-nek az átalakításról szóló egyes rendelkezéseit - számos alkotmányjogi panasz alapján - a 23/2013. (IX. 25.) AB határozatban vizsgálta, és a 3. § (2) bekezdés b) pontja, 4. § (1)-(4) bekezdései, 5. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdése, valamint a 18. § (1) bekezdésében a "4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli" szövegrésze alaptörvény-ellenességét nem állapította meg.

[7] Az indítványozót illetően az ellátása szüneteltetéséről szóló, a jelen panaszban nem érintett, korábbi időszakokra irányadó hasonló ügyekben az indítványozó kérelmére a Kúria is több alkalommal eljárt. Két eljárásban, a Kúria előtt az indítványozó szolgálati járandósága korábbi szüneteltetését elrendelő társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata tárgyában folyamatban volt több ügyben (Mfv.III.10.133/2014., Mfv.III.10.489/2014.) a Kúria által előterjesztett bírói kezdeményezéseket - a Knymt. 11. § (1)-(2) bekezdéseit illetően - az Alkotmánybíróság elutasította [3061/2015. (IV. 10.) AB határozat].

[8] Az indítványozó is több esetben alkotmányjogi panaszt nyújtott be az egyes, eltérő szüneteltetési időszakokra vonatkozó konkrét ügyeiben a bíróságok, végső soron a Kúria ítéleteivel (Mfv.III.10.254/2014/2. és az Mfv.III.10.255/1025/2.) lezárt ügyekben alkalmazott jogszabályok ellen. A Knymt. 11. § (1) bekezdésének és a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdését érintő panaszokat az Alkotmánybíróság részben el-, részben visszautasította [3112/2016. (VI. 3.) AB határozat]. A jelen végzés rendelkező része 1. pontjában szereplő, ugyanezen jogszabályi rendelkezések ellen korábban benyújtott, és az Alaptörvény azonos rendelkezései sérelmére alapított panasz befogadását utasította vissza az Alkotmánybíróság, részben ítélt dolog, részben az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételek hiánya miatt (3236/2019. (X. 11.) AB végzés, Indokolás [20], Indokolás [22]). Az indítványozó más szüneteltetési időszakot érintő, azonos alkotmányjogi panaszát legutóbb a 3183/2020. (V. 21.) AB végzés utasította vissza. A végzés értelmében az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján nem volt megállapítható az, hogy az indítványozó az Alaptörvénynek nem ugyanazokra a rendelkezéseire, és azonos alkotmányos összefüggésekre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenességet megállapítani ugyanazon jogszabályi rendelkezésekre, mint amit az Alkotmánybíróság a 3236/2019. (X. 11.) AB végzéssel befejezett ügyben előterjesztett panaszra már elbírált. Nem volt megállapítható az sem a panaszban foglaltak alapján, hogy az Alkotmánybíróság döntései óta a körülmények alapvetően megváltoztak volna; az Alkotmánybíróság - utalva a 3236/2019. (X. 11.) AB végzésben kifejtettekre - a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdését és a Knymt. 11. § (1) bekezdését illetően a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt ítélt dolog miatt, míg a Tbj. vhr. 4/A. § (2) bekezdése, valamint a Tny. vhr. 73/B. §-a szabályait illetően az Abtv. 29. §-ában foglalt feltétel hiánya miatt, az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján - alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés hiányában - utasította vissza.

[9] 1.3. A jelen ügyben előterjesztett alkotmányjogi panasz elintézésénél ezért azt kellett vizsgálni, hogy van-e a panaszban olyan érv, amely eltérő döntést indokol, akár az ítélt dolog, akár az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést (Abtv. 29. §) illetően.

[10] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26-27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

[11] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

[12] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételeinek nem felel meg.

[13] 3. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben is azt kellett megállapítania, hogy a támadott szabályok egy részét már vizsgálta [a Knymt. 11. § (1)-(2) bekezdése, a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdése].

[14] Az Abtv. 31. § (1) bekezdése szerint, ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással - ha a körülmények alapvetően nem változtak meg - nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló vizsgálatának.

[15] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában szerepel, hogy az alkotmányjogi panaszt az indítványozó "az Alkotmánybíróság IV/355-5/2015. számú [3061/2015. (IV. 10.) AB határozat] továbbá az Alkotmánybíróság a IV/3105-10/2015. számú [3112/2016. (VI. 3.) AB határozat] elutasító határozatának, továbbá az Alkotmánybíróság IV/1056-4/2019. számú elutasító határozatának, és a Tny. 83/B. §-a alkotmányossága tárgyában hozott határozatának (119/B/2007. AB határozat) ismeretében" terjeszti elő, mivel meggyőződése, hogy az általa a jelen alkotmányjogi panaszban "felhozott érvekkel együttesen értékelve, a hivatkozott AB határozatokban elutasított indítványok is új megvilágításba kerülnek" (Indítvány IV. rész, 105. oldal). A panasz azonban nem tartalmaz konkrét indokolást arra, hogy miért lenne indokolt eltérni a 3236/2019. (X. 11.) AB végzésben foglaltaktól, mi az a körülmény, amelyet a bíróságok, az alkotmánybírósági határozatok korábban nem értékeltek, és az más döntést eredményezhetne. A panasz lényegében a megelőző döntések részletes ismertetését és kritikáját tartalmazza, a korábban előadott és már értékelt érvek alapján, de más szüneteltetési időszakra hozott bírói döntéssel kapcsolatban. Az alkotmányjogi panasz a szüneteltetési szabályozás önkényesnek tartott voltát - a kivételekre tekintettel - a szüneteltetési szabály hatálya alá nem tartozók ismertetésével kívánja alátámasztani a beadványában (az őstermelők, gazdasági társaság üzletvezetésre jogosultjai, üzletrésszel rendelkező tagjai, egyéni vállalkozók, nemzetközi fuvarozásban dolgozó kamionsofőrök, alkotmánybírók, a parlamenti képviselők, az európai parlamenti képviselők, önkéntes műveleti tartalékosok). A panasz ebben a körben a 29/2017. (X. 31.) AB határozathoz fűzött párhuzamos indokolásra és különvéleményre hivatkozik.

[16] A jelen ügyben az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján azonban nem állapítható meg, hogy az indítványozó az Alaptörvénynek nem ugyanazokra a rendelkezéseire, és azonos alkotmányos összefüggésekre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenességet megállapítani ugyanazon jogszabályi rendelkezésekre, mint amit az Alkotmánybíróság a 3236/2019. (X. 11.) AB végzéssel befejezett ügyben előterjesztett panaszra már elbírált. Nem állapítható meg az sem a panaszban foglaltak alapján, hogy az Alkotmánybíróság döntései óta a körülmények alapvetően megváltoztak volna. Tekintettel arra, hogy a 3236/2019. (X. 11.) AB végzés [és a 3183/2020. (V. 21.) AB végzés] óta a körülményekben változás nem következett be, az Alkotmánybíróság - utalva az ebben a végzésekben kifejtettekre és az ott ismertetett 3061/2015. (IV. 10.) AB határozatra, valamint a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozatra - a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdését és a Knymt. 11. § (1) bekezdését illetően a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Abtv. 31. § (1) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés b) pontja alapján ítélt dolog miatt, míg a Tbj. vhr. 4/A. § (2) bekezdése, valamint a Tny. vhr. 73/B. §-a szabályait illetően az Abtv. 29. §-ában foglalt feltétel hiánya miatt, az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján - alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés hiányában - utasította vissza. Az Alkotmánybíróság azonos okokból, továbbá azért is, mert az indítványban nincs önálló indokolás a bírói döntés alaptörvény-ellenességére, az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja alapján visszautasította a Kúria Kfv.X.37.672/2019/7. számú végzése elleni indítványt is.

[17] 4. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján (nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata) a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi. Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli [Abtv. 32. § (2) bekezdés].

[18] A nem a jogosulttól származó, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság - hasonlóan a 3236/2019. (X. 11.) AB végzésben foglaltakhoz - szintén visszautasította [Abtv. 55. § (4) bekezdés b) pont].

Budapest, 2020. október 6.

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Pokol Béla

alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Schanda Balázs

alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Szívós Mária

alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Varga Zs. András előadó

alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/711/2020.