32007R0458[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 458/2007/EK rendelete ( 2007. április 25. ) az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszeréről (ESSPROS)( EGT vonatkozású szöveg).

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 458/2007/EK RENDELETE

(2007. április 25.)

az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszeréről (ESSPROS)

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (2),

mivel:

(1) A Szerződés 2. cikke a Közösség egyik feladataként említi a szociális védelem magas szintjének előmozdítását.

(2) A 2000. márciusi lisszaboni Európai Tanács lendületet adott a tagállamok közötti, a szociális védelmi rendszerek korszerűsítésével kapcsolatos politikáról folyó eszmecsere folyamatának.

(3) A 2004/689/EK tanácsi határozat (3) létrehozta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködésre épülő csere eszközeként szolgáljon a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése és fejlesztése terén.

(4) A 2003. május 27-i bizottsági közlemény felvázolta a szociálpolitika terén megvalósuló nyílt koordináció folyamatainak racionalizálását szolgáló stratégiát, a szociális védelem és a társadalmi integráció lisszaboni stratégia keretein belül elfoglalt helyzetének megerősítése céljából. A Tanács 2003. október 20-án megállapodott abban, hogy a racionalizálás 2006-tól lép hatályba. E tekintetben az éves közös jelentés vált alapvető jelentéstételi eszközzé, amely összefoglalja az elemzések kulcsfontosságú megállapításait és a politikai üzeneteket, amelyek egyaránt hozzátartoznak a nyílt koordinációs módszer különféle alkalmazási területeihez, valamint a szociális védelem több ágazatra kiterjedő kérdéseihez is.

(5) A nyílt koordinációs módszer új hangsúlyt helyezett az összehasonlítható, naprakész és megbízható statisztikákra irányuló igényre a szociálpolitika területén. A szociális védelemre vonatkozó összehasonlítható statisztikákat elsősorban az éves közös jelentésekben használják.

(6) A Bizottság (Eurostat) már gyűjti a szociális védelemmel kapcsolatos éves adatokat az önkéntes alapon együttműködő tagállamoktól. Ez a gyakorlat elfogadottá vált a tagállamokban, és az adatok összehasonlíthatóságának biztosítását szolgáló, közös módszertani elvekre épül.

(7) Az egyedi közösségi statisztikák előállítására a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben (4) meghatározott szabályok vonatkoznak.

(8) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(9) A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy meghatározza melyik legyen az első év, amelyre vonatkozóan teljes körű adatokat kell gyűjteni a nettó szociális védelmi juttatásokról. A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy intézkedéseket hozzon a szóban forgó adatok részletes osztályozására, az alkalmazandó fogalommeghatározásokra és a közzétételi szabályok aktualizálására vonatkozóan. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására és e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

(10) Mivel e rendelet célját, azaz a harmonizált adatok létrehozását lehetővé tevő közös statisztikai szabványok megteremtését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(11) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel együttműködés áll fenn a nettó szociális védelmi juttatások területén.

(12) A Tanács 89/382/EGK, Euratom határozatával (6) létrehozott statisztikai programbizottsággal konzultációt folytattak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet célja az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszerének (a továbbiakban: ESSPROS) létrehozása a következők biztosítása révén:

a) módszertani keret (közös szabályok, fogalommeghatározások, osztályozások és számítási szabályok) a statisztikáknak a Közösség javát szolgáló, összehasonlítható alapon történő összeállítására;

b) határidők az ESSPROS-szal összhangban összeállított statisztikák továbbítására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "közösségi statisztikák": a 322/97/EK rendelet 2. cikkében meghatározottak szerinti statisztikák;

b) "szociális védelem": az állami és magánszervek minden olyan beavatkozása, amelynek célja a háztartások és egyének tehermentesítése a kockázatok és szükségletek meghatározott területén, amennyiben egyidejűleg semmiféle ellenszolgáltatásra vagy egyéni megállapodásra nem kerül sor. A szociális védelmi intézkedések alkalmazását kiváltó kockázatok vagy szükségletek közmegegyezés szerint a következők: beteg-/egészségügyi ellátás; rokkantság; öregség; túlélő hozzátartozók; család-/gyermekgondozás; munkanélküliség; lakhatás; máshová nem sorolt társadalmi kirekesztés;

c) "szociális védelmi rendszer": szabályok különálló összessége, amelyet egy vagy több intézményi egység tart fenn, és amely a szociális védelmi juttatások nyújtását és finanszírozásukat szabályozza;

d) "szociális védelmi juttatások": a szociális védelmi rendszerek által háztartásoknak és egyéneknek készpénzben vagy természetben nyújtott juttatások, amelyek célja a háztartások és egyének tehermentesítése egyes meghatározott kockázatok és szükségletek alól;

e) "adóelőnyök": adókedvezmények formájában megjelenő szociális védelmi eszközök, amelyeket szociális védelmi juttatásként lehetne meghatározni, ha juttatásukra készpénzben kerülne sor. A szociális védelmek nyújtását, illetve a magánbiztosítós modellt elősegítő adókedvezmények nem tartoznak ide;

f) "nettó szociális védelmi juttatások": a szociális védelmi juttatások értéke, kivéve a juttatás kedvezményezettje által fizetett adókat és szociális hozzájárulásokat, kiegészítve a "adóelőnyök" értékével.

3. cikk

A rendszer hatálya

(1) Az ESSPROS-alaprendszerre vonatkozó statisztikák lefedik a szociális védelemmel kapcsolatos kiadások és bevételek pénzmozgásait.

Ezeket az adatokat a szociális védelmi rendszerek szintjén továbbítani kell. Minden egyes rendszer esetében meg kell adni a kiadások és bevételek részletes adatait az ESSPROS osztályozása alapján.

A rendszerenkénti és részletes juttatásonkénti mennyiségi adatok tekintetében a továbbítandó adatok, az aggregált osztályozásra történő utalással, valamint az adatszolgáltatás és az adatok közzétételére vonatkozó intézkedések az I. melléklet 1. pontjában találhatók. A rendszerenkénti és részletes juttatásonkénti minőségi adatok tekintetében az érintett téma, az adatszolgáltatásra vonatkozó intézkedések, a minőségi adatok frissítése és a közzététel az I. melléklet 2. pontjában található.

Az adatgyűjtés első éve 2008.

(2) Az ESSPROS-alaprendszert kiegészítik a nyugdíjban részesülőkre és a nettó szociális védelmi juttatásokra vonatkozó, kiegészítő statisztikai információt lefedő modulok.

4. cikk

Nyugdíjban részesülők modulja

(1) Az alaprendszernek az e rendelet alapján folytatott adatgyűjtés első évétől kezdődően tartalmaznia kell egy, a nyugdíjban részesülőkre vonatkozó modult. Az érintett tárgykörök, az adatszolgáltatásra és -közzétételre vonatkozó rendelkezések a II. mellékletben találhatók.

(2) Az adatgyűjtés első éve 2008.

5. cikk

A nettó szociális védelmi juttatások modulja

(1) A nettó szociális védelmi juttatásokra vonatkozó modul bevezetése céljából a 2005. évi kísérleti adatgyűjtést valamennyi tagállamban el kell végezni 2008 végéig. Az érintett tárgykörök és az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések a III. mellékletben találhatók.

(2) E kísérleti nemzeti adatgyűjtések összesítése alapján, és feltéve, hogy e kísérleti tanulmányok legnagyobb részének eredménye pozitív, az e modulra vonatkozó teljes körű adatgyűjtés elindítására vonatkozó intézkedéseket a 8. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E teljes körű adatgyűjtés nem indítható korábban, mint 2010.

6. cikk

Adatforrások

A szociális védelmi statisztikáknak a tagállamokban való elérhetőségükkel, valamint a nemzeti jogszabályokkal és a gyakorlattal összhangban a következő adatforrásokon kell alapulniuk:

a) nyilvántartások és egyéb adminisztratív források;

b) felmérések;

c) becslések.

7. cikk

Végrehajtási rendelkezések

(1) E rendelet végrehajtási rendelkezéseinek figyelembe kell venniük egy költség-haszon elemzés eredményeit, és az I. mellékletben meghatározott ESSPROS-alaprendszerre, a II. mellékletben meghatározott nyugdíjban részesülők moduljára és az 5. cikkben említett nettó szociális védelmi juttatások moduljára kell vonatkozniuk.

(2) Az adattovábbítás formátumával, a továbbítandó eredményekkel és a minőségmérés feltételeivel kapcsolatos intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Azon intézkedéseket, amelyek meghatározzák, hogy melyik legyen az első év, amelyre vonatkozóan teljes körű adatokat kell gyűjteni, valamint a szóban forgó adatok részletes osztályozásával, az alkalmazandó fogalommeghatározásokkal és a közzétételi szabályok aktualizálásával kapcsolatos intézkedéseket a 8. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ezen intézkedések e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, irányulnak.

8. cikk

Eljárás

(1) A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozat által létrehozott Statisztikai Programbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2007. április 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

G. GLOSER

(1) HL C 309., 2006.12.16., 78. o.

(2) Az Európai Parlament 2006. november 30-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. március 22-i határozata.

(3) HL L 314., 2004.10.13., 8. o.

(4) HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(6) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

I. MELLÉKLET

ESSPROS-ALAPRENDSZER

1. Mennyiségi adatok rendszerenként és részletes juttatásonként

Továbbított adatok

Az aggregált osztályozás vonatkozásában, a továbbított adatok a következőket fogják lefedni:

Kiadások

1.1.1.1. A szociális védelmi juttatások, a következők szerint osztályozva:

a) funkciók (az egyes kockázatoknak vagy szükségleteknek megfelelően);

és

b) az egyes funkcióknál kettős lebontásban: a rászorultság ellenőrzése alapján nyújtott juttatások szemben a rászorultság ellenőrzése nélkül nyújtott juttatásokkal és a készpénzben nyújtott juttatások (időszakos és átalányjuttatások) szemben a természetben nyújtott juttatásokkal.

1.1.1.2. Adminisztrációs költségek

1.1.1.3. Átcsoportosítás más rendszerekbe

1.1.1.4. Egyéb kiadások

Bevételek

1.1.2.1. Szociális hozzájárulások

1.1.2.2. Általános kormányzati hozzájárulások

1.1.2.3. Átcsoportosítás más rendszerekből

1.1.2.4. Egyéb bevételek

A lefedett adatokat (a részletes osztályozás vonatkozásában) a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell szolgáltatni.

1.2. Adatszolgáltatás

A statisztikákat évente kell szolgáltatni. Az adatok a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a naptári évre vonatkoznak. Az adattovábbítás határideje n. naptári évre a korábbi évek esetleges felülvizsgált adataival együtt legkésőbb az n + 2. év júniusának 30. napja.

1.3. Közzététel

Az n. évre vonatkozó szociális védelemmel kapcsolatos kiadások adatait a Bizottság (Eurostat) a teljes rendszer szintjén teszi közzé az n + 2 év októberének 31. napjáig. A Bizottság (Eurostat) egyidejűleg meghatározott felhasználók (az ESSPROS-adatokat összeállító nemzeti intézmények, a Bizottság szervezeti egységei és nemzetközi intézmények) számára közzéteszi a rendszerenként részletezett adatokat. E meghatározott felhasználók csak rendszercsoportokat tehetnek közzé.

2. Minőségi információ rendszerenként és részletezett juttatásonként

2.1. Érintett tárgykörök

Az egyes rendszerek esetében a minőségi információ magában fogja foglalni a rendszer általános leírását, a juttatások részletes leírását és a közelmúlt változásairól és reformjairól szóló tájékoztatót.

2.2. Adatszolgáltatás és a minőségi információ frissítése

A már szolgáltatott minőségi információ teljes körének éves frissítését a szociális védelmi rendszer változásaira fogják korlátozni, és a mennyiségi adatokkal együttesen fogják továbbítani.

2.3. Közzététel

A minőségi információt a Bizottság (Eurostat) rendszerszinten teszi közzé az n + 2. év októberének 31. napjáig.

II. MELLÉKLET

NYUGDÍJBAN RÉSZESÜLŐK MODULJA

1. Érintett juttatási kategóriák

E modul a nyugdíjban részesülők adatait fedi le, akiket úgy határoznak meg, mint a következő, szociális védelmi rendszer által időszakosan, készpénzben fizetett egy vagy több juttatás kedvezményezettjeit:

a) rokkantsági nyugdíj;

b) csökkent munkaképesség miatti korengedményes nyugdíj;

c) öregségi nyugdíj;

d) előnyugdíj;

e) részleges nyugdíj;

f) túlélő hozzátartozói nyugdíj;

g) munkaerő-piaci okok miatti korengedményes nyugdíj.

2. Adatszolgáltatás

A statisztikákat évente kell szolgáltatni. Az adatokat állományadatok formájában fogják megadni, amely utalást tartalmaz a naptári év végére. Az adattovábbítás határideje az n. év tekintetében az n + 2. év május 31., a következő lebontásban:

a) szociális védelmi rendszer; valamint

b) nemenként a rendszerek összességére vonatkozóan.

3. Közzététel

Az összes rendszerre vonatkozóan a Bizottság (Eurostat) az n + 2. év októberének 31. napjáig teszi közzé az n. évre vonatkozó adatokat. A Bizottság (Eurostat) egyidejűleg meghatározott felhasználók (az ESSPROS-adatokat összeállító nemzeti intézmények, a Bizottság szervezeti egységei és nemzetközi intézmények) számára közzéteszi a rendszerenként részletezett adatokat. E meghatározott felhasználók csak rendszercsoportokat tehetnek közzé.

A Bizottság (Eurostat) megjelenteti és bizonyos felhasználók (az ESSPROS-adatokat gyűjtő nemzeti intézetek, a Bizottság osztályainak és nemzetközi intézetek) között terjeszti mind a hét kategóriának az n. évre vonatkozó adatait az n + 2. év októberének 31. napjáig.

III. MELLÉKLET

A NETTÓ SZOCIÁLIS VÉDELMI JUTTATÁSOKRÓL SZÓLÓ KÍSÉRLETI ADATGYŰJTÉS

1. Érintett tárgykörök

Ez az adatgyűjtés a "nettó szociális védelmi juttatások" számításait tartalmazza.

2. Adatszolgáltatás

A személyi jövedelemadó megfelelő részét és a szociális védelmi juttatásokra kivetett szociális hozzájárulásokat a 2005. évre vonatkozóan jelölni kell, a különféle típusú, készpénzben nyújtott szociális védelmi juttatásoknak megfelelően, lehetőleg tovább bontva az egyformán adóztatott rendszerek egyes csoportjai esetében. Bonyolult esetekben az eredményeket a juttatások megfelelő csoportjai alapján is lehet jelenteni, pl. a II. mellékletben felsorolt hét nyugdíjkategóriát összesen, vagy egy meghatározott funkció készpénzben nyújtott juttatásait összesen. Az adóelőnyöket minden egyes bejegyzésnél külön fel fogják tüntetni a bevételkiesés módszerének alkalmazásával.