BH 2005.2.84 Közhasznú tevékenységnek minősülhet, ha az alapítvány az általa összegyűjtött összegeket egy közhasznú tevékenységet végző szervezetnek továbbadja [1996. évi CXXVI. tv. 7. § (2) bek.].

Az egyházközség (továbbiakban: alapító) alapította a Egyházközségért és Ifjúságért Alapítványt (továbbiakban: alapítvány). A bírósági nyilvántartásba vett közhasznú fokozatú alapítvány célja: "a vallási és a hitélet gyakorlásának, fejlesztésének elősegítése, lelki gondozás, az ifjúság nevelése, oktatása, képességének fejlesztése és hitoktatása, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak támogatása".

Az alapítvány részére a magánszemélyek 1998. évi személyi jövedelemadó (továbbiakban: szja) 1%-ának felajánlásával 1999. október 21-én 426 492 Ft került kiutalásra. Ezt az összeget, illetve 500 000 Ft-ot az alapítvány 1999. december 15-én az alapítónak átutalta.

Az adóhatóság az szja megfelelő felhasználását ellenőrizte. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte az alapítványt a 426 492 Ft visszafizetésére. Az alperes 2001. november 5-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 58. §-ában, 96. §-ában, az 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) 7. § (2) és (4) bekezdésében, az 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában, az 1991. évi XVIII. törvényben (továbbiakban Sztv.) foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a közcélú tevékenységnek megfelelő felhasználás igazolására mindössze egy kuratóriumi jegyzőkönyvet, átutalást igazoló bankszámla-kivonatot és az alapító által készített "igazoló jelentést" mutatott be. Az alapítvány nevére szóló bizonylat, mérleg és eredmény levezetés hiányában az adóhatóságnak lehetősége sem volt a támogatás felhasználásának ellenőrzésére. Megállapításai csak arra korlátozódhattak, hogy az alapítvány által rendelkezésre bocsátott dokumentumok nem támasztják alá a közcélú tevékenységnek megfelelő felhasználást. Rögzítette, hogy a közhasznú tevékenységet ténylegesen is folytató szervezet, az alapító részére történő átutalás önmagában még nem igazolja az szja 1%-ának jogszerű felhasználását. Az alapítvány nem veszti el az Szf. tv. 4. §-a szerinti kedvezményezette minőségét, ha nem végez ténylegesen közhasznú tevékenységet, ez "ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az adományt, átutalás formájában továbbadhatná más szervezetnek". Az adóhatóság ellenőrzési joga csak akkor gyakorolható, "ha az adomány továbbadása nem készpénz formájában, hanem a támogatott szervezet közhasznú tevékenységéhez szükséges termékek, szolgáltatások alapítvány általi beszerzésével, a támogatott szervezet részére történő átadásával valósul meg".

A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte.

A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja szerint mivel az alapító maga is végez karitatív tevékenységet, az "igazoló jelentésből", melynek összege nem egyezik meg az alapítvány által átutalt összeggel, nem állapítható meg, hogy az alapítvány kinek, mikor, milyen célból, mekkora támogatást nyújtott. Rögzítette azt is, hogy a felperes perben tett nyilatkozatából is az következik, hogy az átutalás csak akkor történt meg, amikor a kuratórium meggyőződött arról, hogy a segélyezésre valóban sor került. Ebből pedig az következik, hogy az alapítvány utólag térítette meg az alapító részére a gyülekezet tagjainak támogatására és a hitoktatás céljaira fordított kiadásokat. A felperes kuratóriumának az a döntése, hogy az összeget átutalta "lehetetlenné tette az alperes részére a közcélú tevékenységnek megfelelő felhasználás ellenőrzését". Ezért az alperes jogszerűen kötelezte a felperest visszafizetésre.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pont, 273. § (4) és (6) bekezdése alapján elrendelte.

A felülvizsgálati kérelemben felvetett elvi jelentőségű jogkérdés a következő volt: a kedvezményezett részére átutalt összeg továbbadható-e más szervezetnek banki átutalás formájában, mik a felek jogai és kötelezettségei a költségvetési támogatás ellenőrzése kapcsán, illetve, hogy a közcélú tevékenységnek megfelelő felhasználás igazolására milyen bizonyítékok lehetnek alkalmasak.