BH 2022.12.323 A személyiségvédelem iránt indult perben a közéleti vitában kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, a szövegkörnyezetéből kiragadva, hanem a nyilatkozat többi részével együtt vizsgálva, a közlés lényegi mondanivalóját szem előtt tartva, az átlagos olvasó értelmezését is figyelembe véve kell meghatározni. A vélemény tartalma és annak helyes vagy helytelen volta a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése iránti igényt nem alapozza meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek tagjai a B. B. cégcsoportnak, amelynek főtevékenysége a nagyterületű, szervezett közegészségügyi kártevőmentesítés, a professzionális és háztartási irtószergyártás és forgalmazás.

[2] A II. rendű felperes, valamint jogelődje végezte 1971. évtől 2013. február 28-ig az érintett városban a patkánymentesítési feladatokat. 2013. március 1-jétől 2018. június hó 30-ig az I. rendű felperes végezte az önkormányzat részére ezt a közszolgáltatási feladatot.

[3] Az önkormányzat 2018. július 19-én közbeszerzési eljárás eredményeként a város patkánymentes állapotának fenntartása tárgyában egy konzorcium (a továbbiakban: R.) csoporttal kötött közszolgáltatási szerződést, amelynek tagja az alperes. A konzorcium ezt a tevékenységet 2018. július 23-án kezdte meg.

[4] 2019. június 17-én egy internetes hírportálon megjelent cikk - egyebek mellett - az alperes ügyvezetőjével készült interjút közölt.

[5] A cikk az alperes ügyvezetőjének a következő kijelentéseit is tartalmazta: "Más kérdés, hogy az R. köti az ebet a karóhoz abban: nem az ő irtási munkájuk megkezdésekor vagy után, hanem már évekkel korábban, 2012 környékén elszaporodhattak a patkányok (…). Mindez T. szerint a B. B. Kft. által korábban elkövetett szakmai hibák, sőt, a patkányfertőzöttségi adatok »megmásítása«, azaz manipulációja, a valós fertőzöttség eltussolása miatt lehetett. A szakember nem »mutogatni, vagy gyanúsítgatni akar«, ennek ellenére egyértelművé tette: szerinte a B. B. nem valós patkányfertőzöttségi adatokat közölt, ezt pedig a város patkánymentesítését 47 éven át végző cég saját korábbi adatsoraival igyekezett is alátámasztani. Azok alapján a B. B.-hez beérkezett bejelentések 2012-ben ugrásszerűen megnőttek, és ezzel fordított arányosságban a bejelentések valóságtartalmára vonatkozó arányszámok lecsökkentek. Magyarán: miközben a helyiek több patkányt észleltek, a cég e bejelentések jóval kisebb arányában talált és irtott valójában kártevőket, amiből az R. azt a következtetést vonja le: a b.-sek nem mondanak igazat. A Konzorcium szerint a patkányirtást a városban végző B. B. úgy adta át nekik a munkát, hogy az előzetesen kommunikáltnál sokkal több volt a patkány (…)." "Mindennek ellenére T. Z. és az R. is kitart amellett, nem ők hibáztak. Szerintük sokkal korábban kell keresni a patkányok elszaporodásának okát, sőt a konzorcium tagjai éppen azért próbálkoztak pályázni már hat évvel ezelőtt is, amikor még a B. B. nyerte el az ötéves megbízást, mert úgy érezték, hogy elavult a versenytárs cég módszere, és állítása szerint pontosan tudták azt is - lévén, ez nem egy ezreket foglalkoztató szakma, mindenki ismer mindenkit -, hogy milyen súlyos problémák vannak a fővárosban."

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] Az I-II. rendű felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a cikkben valótlanul állította a következőket: az I. rendű felperes "a patkányfertőzöttségi adatokat megmásította, azaz manipulálta azért, hogy a valós fertőzöttséget eltussolja (a továbbiakban: 1. közlés); nem valós patkányfertőzöttségi adatokat közölt" (a továbbiakban: 2. közlés); a következő való tényeket hamis színben tüntette fel azzal a kijelentésével, hogy "a város patkánymentesítését 47 éven át végző cég saját korábbi adatsoraival igyekezett is alátámasztani" (a továbbiakban: 3. közlés); valótlanul állította, hogy "a b.-sek nem mondanak igazat"(a továbbiakban: 4. közlés), és "a B. B. úgy adta át nekik a munkát, hogy az előzetesen kommunikáltnál sokkal több patkány volt a városban" (a továbbiakban: 5. közlés), és ezzel megsértette a felperesek jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, továbbá az I. rendű felperessel szemben az 1-5. közléssel tisztességtelen piaci magatartást tanúsított és megsértette mint versenytárs jó hírnevét és hitelképességét. Kérték az alperes megfelelő elégtételadásra és az I. rendű felperes javára 1 500 000 forint, a II. rendű felperes javára 500 000 forint sérelemdíj és késedelmi kamat megfizetésére kötelezését.

[7] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a cikkben kifogásolt közléseket közérdeklődére számot tartó témában tette, ezért a felpereseket fokozott tűrési kötelezettség terheli. Álláspontja szerint azok valós tényekből levont okszerű következtetések, ezért nem sértik a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Másodlagosan hivatkozott arra, hogy mivel a sérelmezett közlések nem sértőek, nem alkalmasak a felperesek társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására. Vitatta a sérelemdíj jogalapját és összegszerűségét is.

Az első- és a másodfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az internetes oldalon 2019. június 17-én megjelent cikkében megsértette a felperesek jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát és az I. rendű felperessel szemben tisztességtelen piaci magatartást tanúsított azzal, hogy megsértette az I. rendű felperes mint versenytárs jóhírnevét és hitelképességét azzal, hogy a cikkben valótlanul állította: a "B. B. Kft. a patkányfertőzöttségi adatokat megmásította, azaz manipulálta azért, hogy a valós fertőzöttséget eltussolja"; az I. rendű felperes "nem valós patkányfertőzöttségi adatokat közölt"; "a b.-sek nem mondanak igazat"; "a B. B. úgy adta át nekik a munkát, hogy az előzetesen kommunikáltnál sokkal több patkány volt a városban", továbbá a való tényeket hamis színben tüntette fel azzal a kijelentésével, hogy ezt ,,a város patkánymentesítését 47 éven át végző cég saját korábbi adatsoraival igyekezett is alátámasztani". Kötelezte az alperest a saját költségén helyreigazító közlemény közzétételére, továbbá az I. rendű felperesnek 1 500 000 forint, a II. rendű felperesnek 500 000 forint sérelemdíj és késedelmi kamatai megfizetésére.

[9] Az elsőfokú bíróság indokolása szerint a peres felek nem vitatták, hogy a város patkányfertőzöttségi helyzete jelentős közérdeklődésre számot tartó közügynek minősül, ebben a témában számos újságcikk, interjú jelent meg, a 2019. évi önkormányzati választási kampány egyik témája volt. A sérelmezett kijelentések egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódnak, ezért azokat egymással összetartozóként egységesen vizsgálta. A sérelmezett közléseket olyan tényállításoknak tekintette, amelyek valóságát az alperes nem bizonyította. A jogsértést alkalmasnak találta a felperesek társadalmi megítélésének negatív megváltoztatására, mivel a sérelmezett kijelentések azt közvetítik az olvasóközönség számára, hogy az adatok hamisításával, a valós adatok eltusolásával a felperesek a kedvezőbb patkányfertőzöttségi adatok érdekében jogellenes cselekményt követtek el.