32014R0569[1]

A Bizottság 569/2014/EU végrehajtási rendelete ( 2014. május 23. ) a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatát követő kivetéséről szóló 1389/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról

A BIZOTTSÁG 569/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. május 23.)

a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatát követő kivetéséről szóló 1389/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

A. A MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1) 2005 októberében az 1631/2005/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács végleges dömpingellenes intézkedéseket rendelt el a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav (a továbbiakban: TCAA) behozatalára vonatkozóan. A dömpingellenes vámtételek 7,3 %-tól 42,6 %-ig terjedtek.

(2) A 855/2010/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács módosította az eredeti rendeletet, az egyik exportáló gyártó esetében 3,2 %-ra csökkentve a dömpingellenes vámot.

(3) Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti megszűnési felülvizsgálatot követően a Tanács az 1389/2011/EU végrehajtási rendelettel (4) 3,2 %-tól 40,5 %-ig terjedő egyedi vámokból és 42,6 %-os maradványvámból álló végleges dömpingellenes intézkedéseket vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó TCCA behozatalára.

B. A JELENLEGI ELJÁRÁS

1. Felülvizsgálati kérelem

(4) 2013. május 3-án az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) új exportőrre vonatkozó felülvizsgálat indítása iránti kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően. A kérelmet egy kínai exportáló gyártó, a Liaocheng City Zhonglian Industry Co. Ltd. (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be.

(5) A kérelmező azt állította, hogy a TCCA-t nem exportálta az Unióba az eredeti vizsgálati időszakban - azaz 2003. április 1. és 2004. március 31. között (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak).

(6) A kérelmező azt állította továbbá, hogy nem állt kapcsolatban a TCCA egyetlen olyan exportáló gyártójával sem, amelyre az említett dömpingellenes intézkedések vonatkoznak.

(7) A kérelmező ezenfelül azt állította, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően kezdte meg a TCCA Unióba irányuló exportját.

2. Az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálat megindítása

(8) A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott meggyőző bizonyítékot, és úgy ítélte meg, hogy az elegendő indokul szolgál az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindításához. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, valamint azután, hogy az érintett uniós gazdasági ágazat lehetőséget kapott észrevételei megtételére, a Bizottság a 809/2013/EU rendelettel (5) a kérelmező vonatkozásában megindította az 1389/2011/EU végrehajtási rendelet felülvizsgálatát.

(9) Az 1389/2011/EU végrehajtási rendelettel kivetett dömpingellenes vámot a kérelmező uniós exportra gyártott és értékesített TCCA-behozatalára vonatkozóan a 809/2013/EU rendelet értelmében hatályon kívül helyezték. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyúttal utasították a vámhatóságokat az ilyen behozatal nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő lépések megtételére.

3. Az érintett termék

(10) A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti rendeletben meghatározott termékkel, a jelenleg az ex 2933 69 80 és az ex 3808 94 20 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursavval - nemzetközi szabadnevén (INN) szimklozén - és az ebből gyártott készítményekkel (a továbbiakban: érintett termék vagy TCCA).

(11) A TCCA olyan vegyi anyag, amelyet széles spektrumú szerves klór fertőtlenítőszerként és fehérítőként használnak, különösen uszodák vizének fertőtlenítésére. Por, granulátum, tabletta vagy forgács formájában árusítják. A TCCA valamennyi formája és az azokból készült valamennyi készítmény ugyanolyan alapjellemzőkkel (vegyi összetétel) és tulajdonságokkal (fertőtlenítőszer) rendelkezik, és mindegyiknek hasonló a rendeltetése, így ezeket egyetlen terméknek tekintik.

4. Az érintett felek

(12) A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az uniós gazdasági ágazatot és az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk írásbeli ismertetésére, és meghallgatáson való részvételre.

(13) A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság a piacgazdasági elbánás iránti kérelemhez szükséges formanyomtatványt és egy kérdőívet küldött a kérelmezőnek; a válaszok az arra megállapított határidőn belül beérkeztek a Bizottsághoz. A Bizottság igyekezett ellenőrizni minden információt, amelyet szükségesnek tartott az új exportőr státus és a dömpingkülönbözetet megállapításához. A kínai kérelmező telephelyén ellenőrző látogatásra került sor.

5. Vizsgálati időszak

(14) A dömpingre vonatkozó vizsgálat a 2012. augusztus 1. és 2013. július 31. közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: vizsgálati időszak).

C. A FELÜLVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

1. Új exportőri minősítés

(15) A vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező nem exportálta az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszakban, valamint hogy az Unióba irányuló exportot a szóban forgó időszak után kezdte meg.

(16) Az új exportőr státus elismerésének egyéb feltételeit illetően a kérelmező hitelt érdemlően bizonyítani tudta, hogy sem közvetlenül, sem közvetetten nem kapcsolódik egyetlen olyan kínai exportáló gyártóhoz sem, amelyre kiterjed az érintett termék vonatkozásában hozott dömpingellenes intézkedések hatálya.

(17) Ennek megfelelően megerősítést nyert, hogy a kérelmezőt az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében új exportőrnek kell tekinteni, és hogy e vállalat vonatkozásában egyéni dömpingkülönbözetet kell meghatározni.

2. Dömping

Piacgazdasági elbánás

(18) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínából származó behozatalt érintő dömpingellenes vizsgálatok során rendes értéket kell meghatározni az alaprendelet 2. cikke (1)-(6) bekezdésének megfelelően azon exportáló gyártók esetében, amelyekről megállapították, hogy eleget tesznek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek, vagyis ahol beigazolódik, hogy piacgazdasági feltételek érvényesülnek a hasonló termék gyártása és értékesítése tekintetében.

(19) E követelmények a következőképpen foglalhatók össze:

- Az üzleti döntéseket piaci jelzések alapján, jelentős állami beavatkozás nélkül hozzák meg, továbbá a költségek a piaci értékeket tükrözik.

- A vállalatok a nemzetközi számviteli standardokkal (IAS) összhangban egyetlen átlátható, független könyvvizsgáló által ellenőrzött könyvelést vezetnek, amelyet minden területen alkalmaznak.

- Nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások.

- A csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak.

- A valutaváltást piaci árfolyamon végzik.

(20) A vizsgálat megállapította, hogy a kérelmező könyvviteli nyilvántartása nem volt összhangban a nemzetközi számviteli standardokkal, ezért a cég számviteli gyakorlata nem tesz eleget a második feltétel által támasztott követelményeknek. Lényeges szempont, hogy a kérelmező elmulasztotta a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban beszámolójában bejelenteni a vezetői személyzetnek szánt ösztönzőrendszer bevezetését.

(21) Következésképpen a mérleg nem tükrözi hűen a cég pénzügyi helyzetét, az eredménykimutatást és a cash flow-kimutatást pedig indokolatlan pénzügyi költségek terhelték.

(22) E megfontolások alapján a kérelmező nem részesülhet piacgazdasági elbánásban.

(23) A kérelmező és más érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy a fenti megállapításokkal kapcsolatban észrevételt tegyenek.

(24) A kérelmező rámutatott, hogy az ösztönzőrendszert a 2013. évre kell elkönyvelni, mivel nincs kapcsolatban a 2012. évi mérleggel, továbbá 2012-ben még nem állt rendelkezésre a kidolgozott rendszer. A kérelmező szerint a rendszer jellegének kialakítására a 2013. évi pénzügyi beszámolókra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés során, a könyvvizsgálói ajánlásokkal összhangban kerülne sor. Az ösztönzőrendszer díjazás, kölcsön után fizetendő kamat vagy kvázi hozzájárulás formájában nyilvánulna meg.

(25) A rendszerről a cég és a vezetőség szerződésben határozott 2012-ben. Ez azonban nem jelent meg a 2012. évi ellenőrzött elszámolásokban, sőt a pénzügyi beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben sem. A vizsgálat idejéig (azaz 2013 novemberéig) a 2013. évi pénzügyi év tekintetében nem jelent meg az ösztönzőrendszert azonosító könyvelési tétel.

(26) Ez az elszámolásokat érintő hiányosság meglehetősen súlyos. A próbamérlegben közölt összes kötelezettség a vizsgálati időszak végén, 2013. július 31-én jelentősen elmaradt a valós összegtől, mivel a vezetők által biztosítékul felajánlott teljes hitelösszegnek 14 %-kal növelie kellett volna a kötelezettségeket. Emellett a 2013. évi eredménykimutatás jogalappal nem rendelkező pénzügyi költségeket fog tartalmazni, mivel az ösztönzőrendszerhez nem társult bejövő pénzforgalom, ugyanakkor a kamatokat 2013-ban ténylegesen kifizették. Következésképpen a 2013. évi pénzügyi költségek kilencszer magasabbak lesznek mint a 2012. évre közölt költségek. Ezért a beszámolóban található pénzügyi adatok nem nyújtanak megbízható és valós képet a vállalat pénzügyi helyzetéről.

(27) Azt is meg kell jegyezni, hogy a rendszer jellege és számvitele nem függhet a könyvvizsgáló által adott minősítéstől, továbbá hogy a rendszer szabályszerű könyvelését nem visszamenőlegesen, hanem kellő időben kell végezni. Ezért a rendszerre vonatkozó pénzügyi helyzet és forgalom pontos közlésének elmulasztása a megítélés szerint nem áll összhangban a nemzetközi számviteli standardokkal.

(28) A Bizottság megállapításainak nyilvánosságra hozatalára válaszul a kérelmező megismételte a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kérelmét anélkül, hogy bármilyen újabb érvet nyújtott volna be. Ezért a piacgazdasági elbánásra vonatkozó állásfoglalás kapcsán tett megállapítások megerősítést nyertek.

Rendes érték

(29) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a nem piacgazdasággal rendelkező országok esetében, és - ha nem lehetett megadni a piacgazdasági elbánást - az átalakulóban lévő országok esetében a rendes értéket egy analóg országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

(30) A 809/2013/EU rendelet szerint - az eredeti rendelettel bevezetett intézkedésekhez vezető vizsgálathoz hasonlóan - a Bizottság Japánt szándékozta analóg országként alkalmazni a kérelmezőre vonatkozó rendes érték megállapításához arra az esetre, ha az nem részesül piacgazdasági elbánásban.

(31) Az érdekelt feleket felkérték arra, hogy fejtsék ki véleményüket arról, hogy Japánt megfelelő analóg országnak tartják-e, ám nem érkeztek észrevételek. A Bizottság egyesült államokbeli gyártókat is megkeresett, azonban nem alakult ki együttműködés. Következésképpen Japán megfelelő analóg országnak tekinthető. Egy japán gyártó beleegyezett az együttműködésbe, és benyújtotta a kért információt.

(32) Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először azt vizsgálta, hogy a japán gyártó független vevők számára történt belföldi TCCA-értékesítése reprezentatív volt-e. E tekintetben megállapították, hogy az ilyen értékesítések teljes volumene elérte a kérelmező Unióba irányuló teljes exportértékesítésének legalább 5 %-át.

(33) A Bizottság ezután megvizsgálta, hogy a japán együttműködő gyártó értékesített-e belföldi piacon olyan TCCA-típusokat, amelyek kellőképpen összehasonlíthatók a kérelmező által az Unióba irányuló exportra értékesített típusokkal. A Bizottság azonosította a TCCA-típusokat, melyek a kérelmező által az Unióba irányuló exportra értékesített típussal megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak. Az is megállapítást nyert, hogy a japán cég ezeket a fajtákat nyereségesen, szokásos kereskedelmi forgalomban értékesítette, valamint hogy a belföldi értékesítési árak figyelembe vehetők a rendes érték megállapításához.

(34) Ezért a rendes érték alapját az összehasonlíthatónak tekintett TCCA-terméktípusok súlyozott átlagaként kiszámított tényleges belföldi ár képezte.

Exportár

(35) Mivel az érintett terméket közvetlenül független uniós vevők részére exportálták, a kiviteli árat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg.

Összehasonlítás

(36) A rendes érték és az exportárak összehasonlítása üzemi alapon a kereskedelem azonos szintjén történt. A rendes érték és az exportárak tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Bizottság figyelembe vette azokat a különbségeket, amelyek befolyással voltak az árak összehasonlíthatóságára. E célból a szállítási költségeket és a csomagolási kiadásokat figyelmen kívül hagyták mind a kínai exportárak, mind pedig a japán együttműködő gyártó belföldi értékesítési árai esetében.

Dömpingkülönbözet

(37) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet úgy állapították meg, hogy az egyes terméktípusok rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusára alkalmazott exportár súlyozott átlagával. Ez az összehasonlítás a dömping meglétét mutatta ki.

(38) A kérelmező esetében megállapított dömpingkülönbözet - a nettó, uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezve - 32,8 %.

D. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ INTÉZKEDÉSEK MÓDOSÍTÁSA

(39) A vizsgálat eredményeinek ismeretében a kisebb vám alkalmazásának szabálya szerint az a végkövetkeztetés született, hogy a megállapított dömpingkülönbözet szintjén végleges dömpingellenes intézkedést kell alkalmazni a kérelmezőre, amely ebben az esetben alacsonyabb, mint az eredeti esetben megállapított kárkülönbözet.

E. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(40) A fenti megállapítások fényében a kérelmező tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot visszamenőleges hatállyal be kell szedni az érintett termék behozatala után, amelyre a 809/2013/EU rendelet 3. cikke szerint nyilvántartásba vételi kötelezettséget írtak elő.

F. AZ INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ÉS IDŐTARTAMA

(41) Az érintett feleket tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a kérelmezőtől érkező TCCA behozatalára módosított végleges dömpingellenes vámot terveztek kivetni, és ezt a vámot visszamenőleges hatállyal kívánták beszedni a nyilvántartásbavételi kötelezettség alá vont behozatalokra vonatkozóan. A kérelmezőtől érkeztek észrevételek, azonban a fenti magyarázatok rámutatnak, hogy ezek nem indokolták a fenti következtetések módosítását.

(42) Ez a felülvizsgálat nem érinti az 1389/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet által előírt intézkedések lejárati időpontját.

G. A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(43) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 1389/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (2) bekezdésében a táblázat az alábbi sorral egészül ki:

(2) Az 1389/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyedi vám akkor alkalmazható, ha a tagállamok vámhatóságaihoz az említett rendelet mellékletében szereplő követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számlát nyújtanak be. Ennek hiányában az 1389/2011/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő "minden más vállalat"-ra alkalmazott a dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

Az ezúton kivetett vámot visszamenőleges hatállyal is be kell szedni az érintett termék behozatala után, amelyet a 809/2013/EU rendelet 3. cikke szerint nyilvántartásba vettek. Tekintettel a nyilvántartásba vételre, ezen behozatalra nincs érvényben a kereskedelmi számla bemutatásának feltétele.

A vámhatóságok utasítást kapnak, hogy fejezzék be a Kínai Népköztársaságból származó, a Liaocheng City Zhonglian Industry Co. Ltd által gyártott és uniós kivitelre értékesített érintett termék behozatalának nyilvántartásba vételét.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL L 261., 2005.10.7., 1. o.

(3) HL L 254., 2010.9.29., 1. o.

(4) HL L 346., 2011.12.30., 6. o.

(5) HL L 229., 2013.8.28., 2. o.