32011R1389[1]

A Tanács 1389/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. december 19. ) a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről

A TANÁCS 1389/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 19.)

a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően terjesztett elő,

(1)

Az 1631/2005/EK rendelettel ( 2 ) a Tanács 7,3 %-tól 40,5 %-ig terjedő egyedi vámokból és 42,6 %-os maradványvámból ( 3 ) álló végleges dömpingellenes intézkedéseket vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó triklór-izocianursav behozatalára.

(2)

A 855/2010/EK rendelettel ( 4 ) a Tanács egy vállalat egyedi vámtételét 14,1 %-ról 3,2 %-ra csökkentette.

(3)

A hatályban lévő végleges dömpingellenes intézkedések közelgő lejáratáról ( 5 ) szóló értesítés közzétételét követően, 2010. július 6-án az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében ezen intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatára irányuló kérelem érkezett a Bizottsághoz. A kérelmet a teljes uniós triklór-izocianursav-gyártás többségét, ebben az esetben több mint 90 %-át képviselő uniós gyártók (a továbbiakban: a kérelmezők) nevében az Európai Vegyipari Tanács (a továbbiakban: a CEFIC) nyújtotta be.

(4)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(5)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat indításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, 2010. október 6-án a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben ( 6 ) (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a vizsgálat megindítását.

(6)

A felülvizsgálati időszak 2009. július 1-től2010. június 30-ig tartott. A kár valószínű folytatódásának vagy megismétlődésének tekintetében vizsgált időszak 2007. január 1-től a felülvizsgálati időszak végéig tartott (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

(7)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, a másik ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az importőröket és az ismerten érintett felhasználókat, valamint Kína képviselőit.

(8)

Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(9)

Figyelembe véve azt, hogy szemmel láthatólag nyilvánvalóan sok exportáló kínai gyártó és független uniós importőr érintett, az eljárás megindításáról szóló értesítésben felmerült, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban e felek tekintetében mintavételre kerüljön sor.

(10)

A Bizottság - annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát - az alaprendelet 17. cikkével összhangban felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés közzétételét követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(11)

A kínai exportáló gyártók közül egyik sem működött együtt a vizsgálatban.

(12)

Az importőrök esetében néhány vállalat kezdetben jelentkezett, de később visszavonták együttműködési szándékukat.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül kérdőíveket küldött valamennyi ismert érintett félnek. Három ismert uniós gyártótól és két felhasználótól érkezett válasz.

(14)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és ebből eredően az uniós érdeket ért kár folytatódása vagy valószínű megismétlődése meghatározásához szükségesnek ítélt. A következő két jelentős uniós gyártó telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

- Fluidra (Inquide Sau), Passeig de Sanllehy, 25, 08213 Polinya (Barcelona), Spanyolország,

- Ercros (Aragonesas), Avenida Diagonal 595, Barcelona, Spanyolország.

(15)

A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg az ex293369 80 és az ex380894 20 KN-kód (2933698070 és 3808942020 TARIC-kódok) alá besorolt, Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav (a továbbiakban: TCCA) - nemzetközi szabadnevén (INN) "szimklozén" - és az ebből gyártott készítmények.

(16)

A TCCA olyan vegyi anyag, amelyet széles spektrumú szerves klór fertőtlenítőszerként és fehérítőként használnak, különösen uszodák vizének fertőtlenítésére. Por, granulátum, tabletta vagy forgács formájában árusítják. A TCCA valamennyi formája és az azokból készült valamennyi készítmény ugyanolyan alapjellemzőkkel (vegyi összetétel) és tulajdonságokkal (fertőtlenítőszer) rendelkezik, és mindegyiknek hasonló a rendeltetése, így ezeket egyetlen terméknek tekintik.

(17)

A folyamatban lévő eljárás megerősítette, hogy az exportáló gyártók által gyártott és az Európai Unióban értékesített érintett termék fizikai és vegyi jellemzői, illetve felhasználása tekintetében megegyezik az uniós gyártók által gyártott és az Európai Unió piacán értékesített, valamint az analóg ország gyártói által gyártott és annak belső és exportpiacain egyaránt értékesített érintett termékkel. Ezért ezek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerint hasonló terméknek tekintendők.

(18)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(19)

A fent említettek szerint a mintavétel során a harminc ismert és megkeresett exportáló gyártó egyike sem jelentkezett, és a vizsgálat során sem vette fel a kapcsolatot a Bizottsággal.

(20)

Mivel a kínai exportáló gyártók egyike sem működött együtt, a dömping folytatódásának vagy visszatérésének valószínűségére vonatkozó megállapítások az alaprendelet 18. cikke szerint rendelkezésre álló tényeken alapulnak, nevezetesen: Eurostat-adatok, a felülvizsgálat iránti kérelem és a hivatalos kínai exportstatisztikák.

(21)

Ezen felül a rendes érték meghatározásához a Bizottság az analóg országban, Japánban működő együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott adatokat használta fel.

(22)

Mivel a Kínai Népköztársaság átalakulóban lévő gazdaság, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának értelmében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország (a továbbiakban: az analóg ország) ára vagy számtanilag képzett értéke vagy az analóg országból más országokba, beleértve az Európai Uniót is, történő kivitel esetén felszámított ár alapján kell megállapítani, illetve ha ez nem lehetséges, bármilyen más ésszerű alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Európai Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy ésszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon.

(23)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy a korábbi vizsgálat során Japánt használta megfelelő piacgazdasággal rendelkező országként a Kína részére megállapítandó rendes érték tekintetében, és jelezte, hogy ismét Japánt kívánja erre a célra használni. A folyamatban lévő felülvizsgálat során a Bizottság más, piacgazdasággal rendelkező országok, így az USA és Tajvan gyártóit is megkereste, és együttműködésüket kérte. Azonban csak egy japán exportáló gyártó volt kész az együttműködésre.

(24)

Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Japán megfelelő analóg ország. Ezzel összefüggésben az érdekelt felektől nem érkezett megjegyzés vagy kifogás ennek az országnak a megfelelőségét illetően.

(25)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének értelmében a rendes értéket az analóg ország együttműködő gyártójától kapott információk alapján állapították meg, azaz a japán belföldi piacon a szokásos kereskedelmi csatornákon értékesített hasonló termékekért fizetett vagy fizetendő árak alapján.

(26)

A Bizottság először azt vizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban reprezentatív volt-e a japán exportáló gyártó hasonló termékének független vevők részére történő belföldi összértékesítése, azaz a teljes értékesítési volumen elérte-e, illetve meghaladta-e az érintett terméknek az Unióba irányuló megfelelő exportértékesítése teljes volumenének az 5 %-át. Az együttműködő japán exportáló gyártó belföldi értékesítése a felülvizsgálati időszakban reprezentatívnak minősült.

(27)

A Bizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy a belföldi értékesítések az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerinti, a szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítéseknek tekinthetőek-e.

(28)

Mivel a Bizottság a belföldi piacon történt valamennyi értékesítést nyereségesnek tekintette, a rendes értéket a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítések súlyozott átlagáraként számította ki.

(29)

Együttműködő kínai exportáló gyártók hiányában az exportárat a Bizottság az Eurostat-adatok alapján állapította meg.

(30)

A súlyozott átlagos rendes érték és a súlyozott átlagos exportár összehasonlítása a gyártelepi ár alapján és a kereskedelem azonos szintjén történt. A rendes érték és az exportárak tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Bizottság figyelembe vette azokat a különbségeket, amelyek befolyással vannak az árakra és azok összehasonlíthatóságára. Ennek érdekében a szállítási és biztosítási költségek tekintetében kiigazításként megfelelő engedményeket biztosítottak.

(31)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően összehasonlították a súlyozott átlaggal számított rendes értéket az exportár súlyozott átlagával. A fenti módszer alapján megállapított dömpingkülönbözet mértéke 75 %.

(32)

A dömping felülvizsgálati időszak során történő bekövetkeztének elemzése mellett folytatódásának valószínűségét is megvizsgálták.

(33)

E tekintetben a következő elemeket vizsgálták: a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje a kínai exportáló gyártók számára és az általuk harmadik országok felé értékesített export.

(34)

A gyártási kapacitásra vonatkozó egyéb információ hiányában az elemzést a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a felülvizsgálat iránti kérelemben található információ alapján készítette el.

(35)

A felülvizsgálat iránti kérelem szerint Kínában a gyártási kapacitás kihasználási rátája a figyelembe vett időszakban alacsony - 40 % alatti szinten - maradt. A nagy gyártási kapacitás és az alacsony belső kereslet következtében Kínában több mint 180 000 tonna szabad kapacitás áll rendelkezésre az exportra. Ezt kell összevetni a felülvizsgálati időszak alatti körülbelül 44 000 tonnányi uniós fogyasztással.

(36)

Az uniós piac vonzerejét az mutatja, hogy a dömpingellenes vámok kivetése nem állította meg az Európai Unióba irányuló kínai export bővülését. Bár a 2007-2009 közötti időszakban az importvolumen alacsonyabb szinten volt az eredeti vizsgálat azon vizsgálati időszakához képest, amely az intézkedések elrendeléséhez vezetett, a felülvizsgálati időszak importvolumene 22 696 tonnát elérve meghaladta ezt a szintet.

(37)

Annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszak során az átlagos importár emelkedett, az árak folyamatosan az uniós ipari árak alatt maradtak.

(38)

Az a tény, hogy a felülvizsgálati időszak során, a figyelembe vett időszakban a kínai behozatal szintje magasabb szintre emelkedett, mint az eredeti vizsgálati időszak során, arra utal, hogy az uniós piac iránt folyamatos kínai érdeklődés áll fenn.

(39)

Az egyéb harmadik országokba irányuló kínai exportvolumen és -árak tekintetében elemezte a Bizottság a kínai exportstatisztikákat. E statisztikák szerint 2010-ben a Kínából származó export 24 %-a az uniós piacra irányult. Az EU FOB exportárai egy kicsivel magasabbak voltak, mint a világ más részeibe irányuló exportárak. Azonban az együttműködés hiányában, illetve annak következtében, hogy a felülvizsgálat iránti kérelem semmiféle adatot nem tartalmazott a harmadik országokba irányuló exportról, ezen exportárak CIF szintű összehasonlítása az uniós gazdasági ágazat átlagárával nem volt lehetséges. Mindazonáltal az a tény, hogy a harmadik országokba irányuló átlagos exportárak alacsonyabbak, mint az uniós exportárak, annak jelének tekinthető, hogy az uniós piac vonzó a kínai exportőrök számára, és hogy az export az intézkedések hiányában valószínűleg tovább növekedne.

(40)

A fenti megállapítások fényében az a következtetés vonható le, hogy a Kínából származó export még mindig dömpingelt, és ha a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseket megszüntetik, az uniós piacon valószínűleg folytatódni fog a dömping. Figyelembe véve a fennálló kínai kapacitásfelesleget és az uniós piac vonzerejét, illetve összehasonlítva az uniós és a harmadik országokba irányuló exportárakat valóban feltehető, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén az Európai Unióba irányuló dömpingelt kínai export jelentősen növekedne.

(41)

Az érintett terméket az Európai Unióban három vállalat gyártja. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ezek alkotják az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(42)

A Bizottság az adatokat az Eurostat-statisztikákból, a felülvizsgálat iránti kérelemből, a kérdőívekre adott válaszokból és az ellenőrző látogatások során összegyűjtött információkból szerezte be.

(43)

A gyártásra, kapacitásra, kapacitáskihasználási rátára, értékesítési volumenre, piaci részesedésre és foglalkoztatásra vonatkozó gazdasági mutatók a három uniós gyártó által szolgáltatott adatokból származnak. A többi mutató olyan adatokból származik, amelyeket a kérelmezők csupán amiatt szolgáltattak, mert az egyik uniós gyártó - amely ebben a felülvizsgálatban nem szerepelt kérelmezőként - korlátozott együttműködést mutatott. Figyelemmel arra, hogy a kérelmezők a felülvizsgálati időszakban az uniós gyártás körülbelül 90 %-át képviselték, az adataikat a Bizottság e felülvizsgálat céljára, az uniós ágazat vonatkozásában reprezentatívnak tekintette. A Bizottság csak a kérelmezőktől beszerzett adatokra vonatkozóan végzett helyszíni ellenőrzést.

(44)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére és a fogyasztásra vonatkozó adatokat az alaprendelet 19. cikke értelmében csak indexált formában lehet alkalmazni a bizalmas jelleg megőrzése érdekében. Ennek oka, hogy ezek a gazdasági mutatók csak két gyártóra, illetve bizonyos mutatók három gyártóra vonatkoznak, amelyek közül az egyik csak marginális tevékenységet fejt ki az ágazatban.

(45)

2009. júniusában az egyik kérelmező két gyára közül bezárta az egyiket, tehát leállította a gyártást és minden dolgozóját elbocsátotta. A kérdéses gyárat először csak néhány hónapra leállították, majd pedig 2010. januárjában véglegesen bezárták. Ez egyes mutatókra, így a fogyasztásra, a gyártási volumenre és a termelékenységre bizonyos hatást gyakorolt, amelyre az alábbi (47) és (62) preambulumbekezdések adnak további magyarázatot.

(46)

Az uniós fogyasztást a három uniós gyártónak az Unió piacán elért értékesítési volumene és az Eurostattól származó importadatok alapján állapították meg.

(47) 2007-2009 között a TCCA uniós fogyasztása 19 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt olyan szintre tért vissza, amely 6 %-kal meghaladta a 2007-ben elért szintet. 2008 és 2009 tekintetében ez a tendencia magyarázható a globális gazdasági válság miatti alacsonyabb kereslet és az egyik gyár 2009-ben történt bezárásának (lásd a (45) preambulumbekezdést) együttes hatásával. A felülvizsgálati időszakban elért magasabb szintű uniós fogyasztás főként a gazdasági válságból történő talpraálláshoz és a kínai import növekedéséhez köthető. 1. táblázat Uniós fogyasztás 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Uniós fogyasztás (tonna) Index (2007 = 100) 100 93 81 106

(48)

A kínai dömpingelt import volumenére és piaci részesedésére vonatkozó tendenciák az alábbiak szerint alakultak. Mivel ebben a vizsgálatban a kínai exportőrök/gyártók nem működtek együtt, a mennyiségre és a piaci részesedésre vonatkozó alábbi adatok az Eurostat importstatisztikáiból származnak.

(49) A Kínából származó importált TCCA mennyisége 2008-ban és 2009-ben enyhén csökkent. Ezt az importcsökkenést a felülvizsgálati időszakban jelentős növekedés követte (2009-hez képest több, mint 35 %). Ezzel párhuzamosan, a figyelembe vett időszak során a kínai import folyamatosan növelte a piaci részesedését. 2. táblázat Kínai importvolumen és piaci részesedés 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak A behozatal mennyisége (tonna) 17 957 17 298 16 645 22 696 Index (2007 = 100) 100 96 93 126 Piaci részesedés (sáv) 40 %-50 % 40 %-50 % 45 %-55 % 50 %-60 %

(50) A Kínából származó import árai tartós 11,3 %-os növekedést mutattak. Ez a tendencia egyrészről a fő nyersanyag-összetevő árában bekövetkező változásnak tulajdonítható, amely 2009-ben és a felülvizsgálati időszak alatt jelentősen növekedni kezdett; másrészről bizonyos mértékben tükrözheti a termékösszetételben beállt változásokat is ( 7 ). 3. táblázat Kínai egységár 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Euró/tonna 1 048 1 052 1 163 1 167 Index (2007 = 100) 100 100,4 111 111,3

(51)

Összességében a teljes időszak során a kínai import árai tartósan az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak. Az áralákínálás mértékének megállapítása érdekében a Bizottság a számítását az Eurostattól beszerzett átlagos kínai CIF exportárakra alapozta. Az érintett termék ezen árait összehasonlították az uniós gazdasági ágazat gyártelepi szintre kiigazított súlyozott átlagárával. Az összehasonlítás szerint a kínai import több mint 10 %-kal alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, tekintet nélkül a hatályban lévő dömpingellenes vámra.

(52) A figyelembe vett időszak során az egyéb országokból származó behozatal mennyiségét és piaci részesedését az alábbi táblázat mutatja. Az adatok az Eurostattól származnak: 4. táblázat Egyéb országokból származó import (volumen és piaci részesedés) 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Az egyéb harmadik országokból származó import volumene (tonna) 501 239 296 378 Az egyéb harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése (sáv) 2 % alatt 2 % alatt 2 % alatt 2 % alatt

(53)

Az egyéb harmadik országokból származó import volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszak során elhanyagolható mértékű volt. Az USA-ból - amelyre szintén vonatkoztak dömpingellenes intézkedések - származó import a figyelembe vett időszak alatt teljesen megszűnt.

(54)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amelyek az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják.

(55) A gazdasági világválság bekövetkeztét követően, 2009-től kezdve a gyártás jelentősen visszaesett, és 2009 júniusában be kellett zárni egy gyártóüzemet, amelyben ekkor teljes egészében leállt a termelés (lásd a fenti (45) preambulumbekezdést). 5. táblázat Uniós gyártás 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Uniós gyártás volumenindexe (2007 = 100) 100 95,2 66,5 70,7

(56)

A gyártási kapacitás a figyelembe vett időszak alatt ugyanolyan tendenciát követett, mint a gyártás. A kapacitáskihasználást azonban a felülvizsgálati időszak alatt néhány folyamatfejlesztés pozitívan érintette.

(57) Az Európai Unióban 2009-ben történt gyárbezárás következtében (lásd a fenti (45) peramulumbekezdést) a felülvizsgálati időszak alatt gyűjtött adatok a fennmaradó gyárra korlátozódnak. 6. táblázat Uniós gyártókapacitás és kapacitáskihasználás 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Gyártókapacitás Index (2007 = 100) 100 101,5 91,0 80,6 Kapacitáskihasználás Index (2007 = 100) 100 93,4 72,8 86,9

(58)

Ez a mutató a kérelmezők által a fenti (54) preambulumbekezdésben kifejtett okokból szolgáltatott információkon alapul. A vállalat telephelyén tett vizsgálat felfedett bizonyos szezonális jelleget a TCCA fogyasztásban, nevezetesen azt, hogy az érintett terméket főként nyáron használják. Ez hatással van a készleteknek az év során történő alakulására, így a készletek mennyisége télen a legnagyobb, a nyári időszakban pedig jelentősen csökken. A 2007-2009-es időszakra vonatkozó adatok az adott év december 31-én meglévő készlet szintjét tükrözik, A felülvizsgálati időszak adatai pedig a 2010. június 30-i készletszintet mutatják, amely az év legmagasabb készletkihasználtságú időszaka. Tehát ez a mutató nem teszi lehetővé a megfelelő összehasonlítást a felülvizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak fennmaradó része között, így nem vehető figyelembe a károkozás értékelése során.

(59) Az érintett termék értékesítési volumenét az Európai Unió piacán negatívan befolyásolta a gazdasági válság. A felülvizsgálati időszak során tapasztalható fellendülés főként a gazdasági válságot követő, recesszióból való kilábalás miatti uniós fogyasztásnövekedésnek köszönhető. 7. táblázat Értékesítés 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Volumen Index (2007 = 100) 100 92 73 91

(60) Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt nem volt képes visszaszerezni piaci részesedését, amely a figyelembe vett időszak alatt jelentősen csökkent. 8. táblázat Uniós piaci részesedés 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Uniós piaci részesedés (sáv) 55 %-65 % 50 %-60 % 45 %-55 % 45 %-55 %

(61) A figyelembe vett időszak alatt az Európai Unióban, az ágazaton belül a foglalkoztatás csökkent, különösen az egyik gyártóüzem bezárását követően (lásd a fenti (45) preambulumbekezdést). Ebből következően az uniós gazdasági ágazat szintjén a bérköltség is csökkent. Az egy főre jutó átlagbér a figyelembe vett időszak során viszonylag stabil maradt. 9. táblázat Foglalkoztatás 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Alkalmazottak Index (2007 = 100) 100 98,7 84,1 74,2 Egy alkalmazottra jutó bér Index (2007 = 100) 100 104,6 105,7 106,0

(62) Az uniós gazdasági ágazat dolgozóinak termelékenysége -amelynek mérőszáma az évente foglalkoztatott dolgozókra vetített teljesítmény - a figyelembe vett időszak során negatívan alakult, és 2009-ben körülbelül 20 %-os éles zuhanást mutatott. Ennek oka a gyárbezáráshoz kapcsolódó átszervezés volt, amelynek következtében 2009-ben 6 hónapra leállt a gyártás, majd pedig 2010 januárjában bezárták a gyárat (lásd a fenti (45) preambulumbekezdést). A termelékenység a felülvizsgálati időszak alatt, ezt követően helyreállt, bár az első félévben még részben továbbra is hatottak rá a 2009. évi negatív tendenciák. 10. táblázat Termelékenység 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Termelékenység Index (2007 = 100) 100 96,5 79,2 95,3

(63) Az Európai Unióban a TCCA átlagos egységárai (az alábbi táblázat szerint) a 2007-2009-es időszak során enyhén emelkedtek, majd a felülvizsgálati időszak alatt visszatértek a 2007-es szintre. A 2007-2009. évi emelkedés bizonyos mértékig a termékösszetétel hatásával is magyarázható (lásd a 10. oldalon az 1. lábjegyzetet). 11. táblázat Értékesítési ár az uniós piacon 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Átlagos egységár - Index (2007 = 100) 100 104,6 111,4 103,1

(64) Az Európai Unióban a TCCA-értékesítés nyereségessége 2007-től kezdve negatívan alakult, 2009-ben pedig jelentős veszteség keletkezett. Ezt a gyenge teljesítményt annak fényében kell értékelni, hogy az adott évben egy uniós gyártó az egyik gyárát bezárta. A felülvizsgálati időszakban a nyereségesség enyhén pozitívvá vált, az elért nyereségszint azonban messze alatta maradt az ebben az ágazatban elérhető szokásos nyereségszintnek (azaz a 10 %-nak ( 8 )). Ez arra utal, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete még mindig gyenge. 12. táblázat Nyereségesség 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Nyereségesség (sáv) - 10 %- 0 % - 10 %- 0 % - 20 %- - 0 % 0 %- 10 %

(65) A figyelembe vett időszak alatt nem volt jelentős tőkebefektetés. A táblázatban található indexált adatok a termelékenység fokozását és a gyártási folyamat fejlesztését célzó beruházásokat mutatják. A beruházások megtérülésének indexei ugyanazt a tendenciát követik, mint a nyereségesség esetében. 13. táblázat Beruházások 2006 2007 2008 Felülvizsgálati időszak Nettó beruházások Index (2007 = 100) 100 158 32 23 Beruházások megtérülése (sáv) - 10 %- 0 % - 10 %- 0 % - 20 %- - 10 % 0 %- 10 %

(66) A figyelembe vett időszak során a pénzforgalom pozitív maradt a 2009. év kivételével, amikor fedezni kellett az egyik gyártóüzem bezárásához kapcsolódó átalakítási többletköltségeket (lásd a fenti (45) preambulumbekezdést). A pénzforgalom alakulása összhangban volt a nyereségesség alakulásával. 14. táblázat Pénzforgalom 2007 2008 2009 Felülvizsgálati időszak Pénzforgalom (sáv) 0 %-10 % 0 %-10 % - 10 %-0 % 5 %-15 %

(67)

A felülvizsgálati időszak alatt olyan szinten folytatódott a Kínából származó dömping, amely jelentősen meghaladja a jelenlegi intézkedések szintjét. Figyelembe véve a szabad kapacitást és a kínai import árait, a tényleges dömpingkülönbözetek uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(68)

A dömpingellenes intézkedéseket 2005 októberében hozták meg. Figyelemmel az uniós gazdasági ágazat általános helyzetére, valamint a 2007 és a felülvizsgálati időszak közötti kínai behozatalra, megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére nem sikerült teljes mértékben talpra állnia.

(69)

A figyelembe vett időszak során több kármutató negatívan alakult. Tekintettel az uniós gyártók helyzetének általános rosszabbodására, figyelembe kell venni, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt jelentős kárt szenvedett.

(70)

A (49) preambulumbekezdésben említettek szerint, a Kínából származó TCCA-import 2007 és a felülvizsgálati időszak között mind volumenét, mind piaci részesedését tekintve jelentősen növekedett. A Bizottság továbbá jelentős áralákínálást állapított meg (lásd az (51) preambulumbekezést). A Kínából származó dömpingelt behozatal folyamatos és jelentős beáramlását a figyelembe vett időszakban tapasztalható átfogó uniós fogyasztásnövekedés összefüggésében kell értelmezni, amelynek szintje a felülvizsgálati időszakban a 2007-2009 közötti csökkenés ellenére 6 %-kal magasabb volt a 2007. évi szintnél. Amint azt az uniós gazdasági ágazat hanyatló helyzete is mutatta, a növekvő fogyasztás előnyeit főként a Kínából származó behozatal élvezte.

(71)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatalon kívül lehetett-e más olyan ismert tényező, amely hatott volna az uniós gyártók által továbbra is elszenvedett kárra.

(72)

Feltehető, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatallal párhuzamosan az uniós gazdasági ágazatnak a harmadik piacokon - ahol szintén a kínai versennyel kellett szembesülnie, különösen az USA piacán - mutatkozó csökkenő teljesítménye bizonyos negatív hatást gyakorolt az uniós gyártásra. Mivel azonban az uniós gyártók tevékenységének legnagyobb része az uniós piacra irányul, a csökkenő export lehetséges hatása meglehetősen korlátozott.

(73)

Ezen túlmenően a gazdasági válságnak is volt bizonyos negatív hatása az uniós gazdasági ágazat teljesítményére, ami termeléscsökkenést és az egyik uniós gyártó átszervezését eredményezte. Mindazonáltal a gazdasági válság hatása időben korlátozott volt (részben 2008-ra és 2009-re esett), viszont az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása a figyelembe vett időszak során folytatódott. Ezenkívül a felülvizsgálati időszak alatti fejlődés azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat helyreállása részben megkezdődött. Ezért a gazdasági válság hatása a jelen esetben nem tekinthető elhanyagolhatónak, bár nem szüntette meg a Kínából származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést.

(74)

A Kínából származó dömpingelt behozatal folytatódása és a gazdasági válság megváltoztatta a kilábalás folyamatát és fokozta az uniós gazdasági ágazat nehézségeit. Noha más tényezők is hozzájárultak az uniós gazdasági ágazat teljesítményének romlásához, egyikük sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megszüntesse a Kínából származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést. Ezen az alapon megállapítható, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(75)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban értékelte az érintett országból származó behozatalt annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e a károkozás folytatódásának a valószínűsége.

(76)

A hatályos intézkedések hatályvesztésének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatását tekintve, a fentiekben összegezett elemekkel összhangban a Bizottság a következő tényezőket vette figyelembe a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban.

(77)

A figyelembe vett időszak során folytatódott a Kínából származó - az összes uniós importnak körülbelül 98 %-át kitevő - TCCA-behozatal piaci részesedésének növekedése, amely a felülvizsgálati időszak alatt 50 % fölé emelkedett. A vizsgálat felfedte, hogy ezek a behozatalok jelentős dömpingkülönbözetet mutató dömpingelt áron történtek. A kínai import árai továbbá a teljes időszak alatt tartósan az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak, tehát az uniós árakhoz képest több mint 10 %-os áralákínálás valósult meg (figyelmen kívül hagyva a hatályos intézkedéseket).

(78)

A (34) és (35) preambulumbekezdésekben említettek szerint, a rendelkezésre álló kínai kapacitás elemzése azt mutatta, hogy a figyelembe vett időszak alatt továbbra is alacsony maradt a gyártási kapacitások kihasználása. A becsült szabad gyártókapacitás mértéke meghaladja az uniós piac kapacitásának háromszorosát. Ugyanakkor a felülvizsgálatra irányuló kérelemben szereplő információ szerint az érintett terméknek Kínában csak korlátozott piaca van.

(79)

Figyelemmel a növekvő behozatali tendenciákra és a rendelkezésre álló kínai szabad kapacitásra, valószínű, hogy az Európai Unió a jövőben további kínai behozatalt fog vonzani. Az uniós piacnak a kínai exportőrök szemében fennálló vonzerejét azok a 2009-es fejlemények is alátámasztják, amikor az uniós gyártás beszűkülését - amelynek oka az ágazat átalakulása volt - részben kompenzálta a Kínából származó többletexport.

(80)

Ezt a helyzetet tovább súlyosbíthatja az a tény, hogy az USA piacán nemrég meghosszabbították a kínai eredetű TCCA-ra vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedéseket. Ezért az uniós dömpingellenes intézkedések hatályvesztése az uniós piacot várhatóan még vonzóbbá tenné.

(81)

Az uniós gazdasági ágazat évek óta szenved a dömpingelt kínai behozatal hatásaitól, és gazdasági helyzete még most is bizonytalan.

(82)

A fent említettek szerint a vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzete a figyelembe vett időszak alatt továbbra is fennállt. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a károkozás folytatódása önmagában is erősen arra mutat, hogy a károkozás valószínűleg a jövőben is folytatódni fog, ami arra utalhat, hogy az intézkedéseket fenn kell tartani.

(83)

Figyelembe véve a fennálló kínai kapacitásfelesleget és az uniós piac vonzerejét, az intézkedések megszüntetése esetén valószínűleg folytatódni fog a Kínából származó nagy mennyiségű és az uniós gyártók árainál lényegesen alacsonyabb, dömpingelt áron kínált import növekedési tendenciája.

(84)

Ha a Bizottság nem hosszabbítja meg az intézkedéseket, az uniós gazdasági ágazat helyzete romlana és puszta léte is veszélybe kerülne. Ezért megállapítható, hogy ha a fennálló intézkedések hatályukat vesztik, egyértelműen fennáll az uniós gazdasági ágazatot érő károkozás folytatódásának valószínűsége.

(85)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes volna-e az Unió egészének érdekeivel. Az uniós érdek megállapítása valamennyi érintett érdek, azaz az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek megítélésén alapult.

(86)

A korábbi vizsgálat során megállapították, hogy az intézkedések elfogadása nem ellenkezik az Unió érdekeivel. Továbbá, mivel a folyamatban lévő vizsgálat felülvizsgálat, és ezért egy olyan helyzetet elemez, amelyben a dömpingellenes intézkedések már hatályban voltak, a Bizottság elemezheti, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek van-e valamilyen nem kívánatos negatív hatása az érintett felekre.

(87)

Ezen az alapon a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömping és a károkozás folytatódására vonatkozó megállapítás ellenére egyértelműen levonható-e olyan következtetés, hogy ebben az adott esetben az intézkedések fenntartása nem uniós érdek.

(88)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó, a fenti (66) preambulumbekezdésben említett következtetésekre tekintettel, és a (78)-(81) preambulumbekezdésekben található, a károkozás folytatódásának valószínűségét alátámasztó elemzés érveivel összhangban megállapítható, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése tovább rontaná az uniós TCCA-ágazat gazdasági helyzetét, amely már eddig is szenvedett a Kínából származó dömpingelt behozatal hátrányos hatásaitól, és amelynek helyzetét tovább rontotta a gazdasági világválság.

(89)

Megállapítható, hogy az intézkedések fennmaradása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára, amely így leküzdhetné a múltbeli dömpingnek a gazdasági válság által súlyosbított hátrányos hatásait. Ezzel szemben az intézkedések hatályvesztése megakasztaná az uniós gazdasági ágazat kilábalását, súlyosan fenyegetné életképességét, és ebből következően kockára tenné az ágazat létét, ami szűkítené a piaci kínálatot és versenyt.

(90)

A Bizottság valamennyi ismert felhasználóval, importőrrel, feldolgozóval és TCCA-továbbfeldolgozóval felvette a kapcsolatot.

(91)

Csak két felhasználó válaszolt, és mindkettő kifejezte a hatályos intézkedések fenntartása iránti támogatását. Mindkét felhasználó véleménye szerint az intézkedések fenntartása az uniós piacon nem járna negatív hatással a versenyre, ezzel ellentétben biztosítaná a felhasználói ágazat számára, hogy a szállítók szélesebb körétől, versengő piaci árakon szerezhessék be a terméket. Mivel ebben az esetben további fél nem jelentkezett, nincs arra utaló bizonyíték, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása ebben az esetben súlyosan hatna az uniós importőrökre és felhasználókra.

(92)

Az intézkedések folytatása várhatóan segítené az uniós gazdasági ágazatot, ami jótékony hatást gyakorolna az uniós piac versenyfeltételeire és a gazdasági ágazatnak a gazdasági válság és az átalakulás utáni megerősödésére. Az intézkedések folytatása továbbá várhatóan előnyös lenne a felhasználók és az importőrök számára is, mivel fenntartaná az uniós piacon a szállítók széles körét.

(93)

Mindezeket a tényezőket figyelembe véve megállapítható, hogy a kérdéses intézkedések fenntartásával szemben nem állnak fenn kényszerítő okok.

(94)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések fenntartását javasolták. Határidőt is megállapítottak számukra, amely során a nyilvánosságra hozatalt követően előterjeszthették észrevételeiket. A beadványokat és megjegyzéseket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(95)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a Kínából származó TCCA-ra kivetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1. Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a jelenleg az ex293369 80 és az ex380894 20 KN-kód (2933698070 és 3808942020 TARIC-kódok) alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav - nemzetközi szabadnevén (INN) "szimklozén" - és az ebből gyártott készítmények behozatalára.

2. Az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

3. A 2. bekezdésben említett vállalatok számára megállapított egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele a mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, úgy a minden más vállalatra érvényes vámot kell alkalmazni.

4. Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

Az 1. cikk (3) bekezdésben említett érvényes kereskedelmi számlán kötelező feltüntetni a számlát kibocsátó vállalat tisztségviselője által aláírt nyilatkozatot, az alábbi formát követve:

1. a kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása;

2. nyilatkozat:

"Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) triklór-izocianursavat a(z) (vállalat neve és székhelye) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő (érintett ország)-ban/ben. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak.

Dátum és aláírás".

( 1 ) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

( 2 ) HL L 261., 2005.10.7., 1. o.

( 3 ) A vámok mértéke 7,3 % (Puyang), 8,1 % (Hebei), 14,1 % (Heze), 40,5 % (Zhucheng) és 42,6 % (más exportáló gyártók) közötti.

( 4 ) HL L 254., 2010.9.29., 1. o.

( 5 ) HL C 104., 2010.4.23., 15. o.

( 6 ) HL C 270., 2010.10.6., 7. o.

( 7 ) Az érintett terméket különböző formákban gyártják, amelyek két fő csoportba sorolhatók: egyrészről a granulátum és por alakú termékek, másrészről a tabletták. A tabletták ára magasabb, mint a granulátum és/vagy por alakú termékeké. Ez azt jelenti, hogy az érintett termék ára az adott termékösszetétel összetevői szerint változhat. Tehát a tablettákat nagyobb arányban tartalmazó termékösszetétel drágább, mint az a termékösszetétel, amelyben több a granulátum és por alakú termék.

( 8 ) Lásd az 538/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 89., 2005.4.8., 4. o.) (181) preambulumbekezdésében rögzített adózás előtti nyereségrátát.