A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21095/2007/8. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 99. §, 215. §, 217. §, 239. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 114. §, 200. §, 209. §, 240. §, 277. §, 292. §, 296. §, 525. §, 685. §, 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.) 5. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 5. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 214. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §, 2. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.095/2007/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sárik Attila főügyészhelyettes által képviselt Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség (cím) felperesnek, a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nagy András ügyvéd, cím) által képviselt név Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság (cím) alperes ellen, általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2007 május 30. napján meghozott, 15.G.40.441/2006/26. számú ítélete ellen, a felperes részéről 27., míg az alperes részéről 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperes 2005. június 30. napja és 2006. május 21. napja között alkalmazott általános szerződési feltételei

3.B. pontja "adókártya fénymásolata, bankszámlakivonat, közüzemi számla fénymásolata, három utolsó bankszámla másolata" szövegrészének;

a 14. pont "A szerződés futamideje során az Ügyfél egy alkalommal élhet részleges előtörlesztéssel." szövegrészének;

a 22. pontjából a "hitelező döntése alapján" szövegrésznek, a "kifizetésre kerülhet" szövegrészből a "-het" feltételes mód jelének, továbbá az "illetve részleges vagy teljes előtörlesztésre fordítható" szövegrészének;

a 23.B. pont "A biztosított ... hozzájárul ahhoz, hogy (i) a biztosítási szerződés kedvezményezettje a T. cég legyen."; "(ii) a biztosítók a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggő - személyes és egészségi állapotával, hitelszerződésével kapcsolatos - adatait beszerezzék, nyilvántartsák, valamint egymásnak és a Tecnicredito részére átadják, egyúttal felmenti az ezen adatokat kezelő intézményeket és személyeket (egészségügyi intézet, orvos, T. cég) titoktartási kötelezettségük alól"; "(a biztosítók informatikai felügyeletét végző ... ... P. A. nevű cég a nyilvántartott adatokba betekintsen, amely társaság megfelel az 1995. évi XCVI. törvény (Bit.) 48. § A-B. szakasza szerinti előírásoknak" szövegrészének;

a 23.D. pont "a biztosított kijelenti, hogy a nyilatkozat aláírása előtt a szerződőtől a Bit. 102. §-ában foglaltaknak megfelelő tájékoztatást megkapta" szövegrészének;

a 26. pont "ügyfél továbbá hozzájárul ahhoz, hogy ... adatait a Hitelező kizárólag tárolás céljából a Hitelező anyacégének P. országba továbbítsa" szövegrészének;

a 27. pont "és a Hitelszerződéssel kapcsolatos minden információt, adatot és dokumentumot a harmadik fél részére átadhat" szövegrészének;

a "Teljes Védelem" elnevezésű nyilatkozat 1.5. - 1.9. pontjainak és 2.1. pontja A alpontjának

érvénytelenségét is megállapítja.

Az ÁSZF. 28. pontjának támadott rendelkezései, továbbá az opciós adásvételi szerződés 4., 5., 8. és 10. pontjai érvénytelenségének megállapítását mellőzi. Az ÁSZF. 29. pontja érvénytelenségének megállapítását az első mondat "az Ügyfélnek küldött felszólítás postára adását követő 8 munkanap elteltével" szövegrészét, valamint (i) pontja "vagy nem teljesíti teljes mértékben a Hitelszerződés rendelkezéseinek értelmében rá háruló bármely kötelezettségét" szövegrészét meghaladóan mellőzi.

Egyebekben az első fokú ítéletet azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az érvénytelenséget az alperessel 2005 június 30. napja és 2006 május 21. napja közötti időszakban szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja meg azzal, hogy a 2006. március 1. napját megelőzően megkötött és 2006 március 17-éig teljesített szerződéseket az érvénytelenség megállapítása nem érinti; továbbá az alperes a közzétételre 30 napon belül köteles.

Az alperes illetéktérítési kötelezettségét mellőzi.

Kimondja, hogy a felek az első és másodfokú perköltségeiket maguk viselik, továbbá a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperes Hitelszerződés Általános Feltételei elnevezésű általános szerződési feltételének egyes kikötései, az opciós szerződés teljes konstrukciója és szabályozása, továbbá a "Teljes Védelem" elnevezésű hozzájáruló nyilatkozat egyes pontjai mint általános szerződési feltételek tisztességtelenségének és ezáltal semmisségének megállapítását kérte. Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen azért kérte a kereset elutasítását, mert álláspontja szerint hiányzik a felperes kereshetőségi joga, másodlagosan pedig azért, mert vitatta a kikötések tisztességtelenségét.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a Hitelszerződés Általános Feltételei elnevezésű általános szerződési feltételek 13. pont (i), (ii), (iii) alpontjai, 22., 23.D, 25., 28., 29., 30. pontja, továbbá az opciós adásvételi szerződés 4., 5., 8., 10. pontja egyes rendelkezései mindenkire kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy a kikötések érvénytelenségének megállapítását saját költségére országos napilapban hozza nyilvánosságra. Tényként állapította meg, hogy az alperes gépjárművásárláshoz Fogyasztási Hitelszerződéseket köt ügyfeleivel. A Hitelszerződés Egyedi Feltételei elnevezésű blankettaszerződéshez mellékeli a Hitelszerződés Általános Feltételeit, egy "Teljes Védelem " elnevezésű nyilatkozatot, egy az Okmány Irodának címzett kérelmet, továbbá ugyancsak blankettaszerződésként alkalmazott egy Opciós Adásvételi Szerződést, Adásvételi Szerződést s Megbízási szerződést, valamint ezek általános szerződési feltételeit.

Az elsőfokú bíróság a felperes legitimációjával kapcsolatos alperesi kifogást azért találta alaptalannak, mert a felperes keresetét a Ptk. 209/B. § (1) bekezdésével egyezően az általános szerződési feltételek tisztességtelenségére hivatkozással kérte az érvénytelenség megállapítását. Kiemelte, hogy a keresetindítás jogát nem érinti, hogy a tisztességtelenség alátámasztására jogszabályba ütközésre hivatkozott. Nem vizsgálta az adásvételi és megbízási szerződést, mivel a felperes keresete ezzel kapcsolatban kérelmet nem tartalmazott csupán az opciós szerződési konstrukció és szabályozás érvénytelenségének megállapítására irányult. Érdemben vizsgálta azonban az opciós szerződés egyes általános szerződési feltételeit. Ennek 4. és 5. pontja tekintetében tévesnek minősítette a felperesi hivatkozást a 18/1999. (XI.5.) Kormányrendelet 2. § a) pontjára, ugyanakkor a 4. pontot azért találta tisztességtelennek, mert az lehetővé teszi a vételi nyilatkozat és a felmondás együttes megtételét, ami elzárja a fogyasztót a felmondás esetén őt megillető teljesítéstől. Azért is tisztességtelen ez a kikötés, mert a biztosíték felhasználása csupán a hitelező egyoldalú érdekét, követelésének kielégítését szolgálja. A gépjármű átadásának az ÁSZF. 5. pontjában meghatározott 24 órás határidejét ésszerűtlenül rövidnek minősítette, és utalt arra, hogy az átadás-átvétel körülményei is tisztázatlanok. Mindezekre figyelemmel e két pont kikötéseit a 2006. március 1. napját megelőzően hatályban volt Ptk. 209. § (3) bekezdése [helyesen 209/B. § (1) bekezdés], illetve az azt követően hatályos Ptk. 209/B. § (1) bekezdése [helyesen 209. § (1) bekezdés] alapján tisztességtelennek minősítette, mivel azok a felek jogait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztóra hátrányosan határozták meg.