A Fővárosi Törvényszék P.21309/2011/21. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 86. §, 164. §, 196. §, 197. §, 233. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 30. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 344. §, 361. §, 364. §, 523. §, 601. §, 679. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Pap Eszter

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.21309/2011/21.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20967/2013/3., Kúria Pfv.20883/2014/6., 3231/2015. (XI. 23.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2011/21.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Békefi László (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe.)

f e l p e r e s n e k -

Kanta Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Kanta Tamás (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

I.rendű alperes neve (alperes címe.)

I. r.

II.r. alperes neve (alperes címe.)

II. r.

a l p e r e s e k e l l e n

kölcsön visszafizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 nap alatt 571.500 (azaz ötszázhetvenegyezer-ötszáz )Ft perköltséget.

Az állam által előlegezett 540.000 (azaz ötszáznegyvenezer) Ft kereseti illeték a felperes személyes költségmentessége folytán az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, azonban a fellebbező fél fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja.

I N D O K O L Á S

A felperes és a néhai 1-es személy szomszédok voltak.

A felperes és testvére 1/2 - 1/2 arányú tulajdonában állt a Budapest XXI. kerület belterület, szám helyrajzi szám alatti, természetben ingatlan címe sz. alatti ingatlan. A felperes és testvére az ingatlanra 2006. december 28. napján ingatlan adásvételi szerződést kötöttek. A szerződés értelmében az ingatlant 18.900.000 Ft vételárért idegenítették el a vevők részére. A vételár a felperest és testvérét egymás között egyenlő arányban illette meg.

A szerződésben rögzítettek szerint a vevők a szerződés aláírásával egyidejűleg átadtak az eladóknak 1.890.000 Ft-ot foglaló címén. Vállalták továbbá, hogy 2007. február 20. napján további 6.000.000 Ft, míg 2007. március 20-ig 11.010.000 Ft hátralékos vételárat fizetnek meg az eladók részére banki átutalással.

A felperes 2007. január 2. napján 700.000 Ft-ot, 2007. február 28. napján 2.800.000 Ft-ot, 2007. március 22. napján 500.000 Ft-ot, 2007. április 23. napján 500.000 Ft-ot, 2007. május 23. napján 2.000.000 Ft-ot, míg 2007. május 24. napján 2.500.000 Ft-ot, mindösszesen 9.000.000 Ft-ot átadott a néhai 1-es személy részére. A felek a pénzösszegek átadásáról egy lapra vezetve átvételi elismervényeket készítettek, melyeket a felperes írt és 1-es személy aláírt. Az okirat kizárólag a pénzátadás tényét rögzíti, annak jogcímét azonban nem.

1-es személy 2009. szeptember 14. napján elhunyt. A hagyatéki eljárást a néhai után dr. Kun Éva budapesti közjegyző folytatta le. A 2010. október 7. napján kelt és ugyanaznap jogerőre emelkedett .../2010/37. sz. hagyatékátadó végzés értelmében a közjegyző a hagyatékot törvényes öröklés jogcímén 1/1 arányban az örökhagyó gyermekének, az I. r. alperesnek adta át. Megállapította továbbá, hogy a II. r. alperes, mint a néhai házastársa özvegyi haszonélvezetre jogosult. Az özvegyi joggal kapcsolatban a végzés indokolása rögzíti, hogy az örökhagyó és házastársa között az életközösség az öröklés megnyíltakor már nem állt fenn, az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy a helyreállítására sem volt kilátás. Az örökhagyó gyermeke azonban a házastárs kiesésére a Ptk. 601.§ alapján azonban nem hivatkozott, az örökhagyó házastársa és gyermeke között ezzel kapcsolatban vita nem volt.

A hagyatéki eljárás során a felperes 9.000.000 Ft erejéig hagyatéki hitelezői igényt jelentett be, melyet azonban az örökösök nem ismertek el.

A felperes keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket kölcsön jogcímén elsődlegesen egyetemlegesen, másodlagosan egymás között egyenlő arányban 9.000.000 Ft, és ezen összeg után 2010. november 10-től a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére. Amennyiben a bíróság a fenti kereseti kérelmek valamelyikét nem látná teljesíthetőnek, úgy jogalap nélküli gazdagodás címén kérte az alpereseket harmadlagosan egyetemlegesen, negyedlegesen egymás között egyenlő arányban 9.000.000 Ft, és ezen összeg után 2010. november 10-től a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezni.