BH 1995.1.3 Ha a terhelt közkegyelem folytán a szabadságvesztés meghatározott része tekintetében végrehajtási kegyelemben részesült, a bírósági mentesítés várakozási idejét az ítéletben eredetileg megállapított büntetési tartamhoz igazodóan kell figyelembe venni [Btk. 102. § (1) bek. e) pont, 103. § (1) bek., Btké. 19. § (1) bek., 1990. XXXIX. tv. 2. § (1) bek.].

A megyei bíróság az 1989. november 29-én kelt ítéletével és a másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság az 1990. december 13-án kelt ítéletével a terheltet társtettesként és folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette, meg nem állapítható rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett, állami szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és vesztegetés vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre, valamint a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte, megállapította, hogy a börtönbüntetés tartama közkegyelem folytán az egyharmadával csökken. Az elítélt az említett börtönbüntetésének hátrányos jogkövetkezmények alóli bírósági mentesítését kérte.

A megyei bíróság az 1993. augusztus 5-én kelt végzésével az elítéltet közkegyelem folytán az egyharmadával csökkent börtönbüntetésének a hátrányos jogkövetkezményei alól bírósági mentesítésben részesítette.

A végzés ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, a mentesítési kérelem elutasítása végett. A legfőbb ügyész - az ügyészi fellebbezést fenntartva - a mentesítés iránti kérelem elutasítását indítványozta.

A fellebbezés és a legfőbb ügyészi indítvány alapos. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a bírósági mentesítés megadásához szükséges várakozási időt az 1990. évi XXXIX. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a csökkentett büntetéstartamhoz viszonyítva állapította meg. A bírósági mentesítés időbeli előfeltétele szempontjából a szabadságvesztésnek nem a közkegyelemmel csökkentett, hanem az ítéletben eredetileg megállapított tartama az irányadó, mivel a végrehajtási közkegyelem nem a kiszabott szabadságvesztés mértékét változtatja meg, hanem a törvény erejével rendelkezik arról, hogy a szabadságvesztés egy részét az elítéltnek nem kell letöltenie.