A Debreceni Törvényszék G.40115/2013/26. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §]

Debreceni Törvényszék

9.G.40.115/2013/26.

A ... Törvényszék a Sallay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Sallay István ügyvéd) által képviselt felperesnek a Dr. Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Horváthné dr. Nagy Ildikó ügyvéd) által képviselt alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 1.000.000,- (egymillió) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására az ott megjelölt határidőben és számlaszámra fizessen meg a Magyar Állam részére 900.000,- (kilencszázezer) Ft állam által előlegezett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett és a ... Törvényszéken írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek azt közösen kérik, illetve ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A felek kérelmére a másodfokú bíróság tárgyalást tart, a tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ítélőtábla felhívásában megjelölt módon kérheti. Továbbá tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a beszerzett és becsatolt iratok tartalma, valamint S.J., K.I., B.J., R.F.I.né, Sz.F.né és T.L. tanúk tanúvallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

1999. február 6. napján a felperes, mint megrendelő és az alperes, mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre. A szerződésben az alperes vállalta, hogy a felperes tulajdonában álló T. telepules ... hrsz. alatt felvett 15., 24. és 133. épületek felújítási és karbantartási munkálatait elvégzi, a szükséges anyagokat biztosítja.

A felek között a szerződésben megállapodott vállalkozói díj bruttó 55.855.094,- Ft volt.

A szerződés alapján az alperes a munkavégzést megkezdte. 2001. május 5. napján az alperes, valamint a felperes ügyvezetője S.J. teljesítés igazolási jegyzőkönyvet állítottak ki, mely szerint a 15. számú épületet a vállalkozó szerződés szerint I. osztályú minőségben elkészítette, ezért az alperes jogosult 3.000.000,- Ft anyagelőlegről, valamint 10.675.000,- Ft + áfa vállalkozási díjról számlát benyújtani.

Miután az alperes a számlát benyújtotta, 2001. augusztus 10. napján azt a felperes részére visszaküldte, mert a felperes álláspontja szerint a számla nem felelt meg a számviteli törvény rendelkezéseinek.

2001. június 17. napján az alperes, továbbá a felperes ügyvezetője részvételével aláírt jegyzőkönyvben a felek megállapították, hogy a 24. épület "majdnem egészében kész van", és rögzítették, hogy a teljes készenléthez milyen munkálatok befejezése szükséges még. Ezt követően 2001. október 15. napján az alperes, valamint a felperes részéről S.J. aláírásával egy teljesítési jegyzőkönyv készült el, amelyben a felperes elismerte a 24. számú épület elkészítését, és megállapították, hogy az alperes jogosult 7.100.000,- Ft + áfa összegben számlát kiállítani.

A számla kiállítását követően 2001. november 10. napján a felperes a számlát ismételten visszaküldte, mert az nem felelt meg a számviteli törvény rendelkezéseinek.

2001. december 26. napján felvett jegyzőkönyvben szintén alperes és a R. Kft. részéről S.J. megállapították, hogy a 133-as számú épület felújításának és anyagköltségének 12.225.000,- Ft + áfa összegű számla kiállítására az alperes jogosult, ennek kifizetésével a 133-as számú épület teljes felújítás és anyagköltsége megfizetésre fog kerülni. Rögzítették ugyanakkor a felek azt is, hogy a vállalkozási szerződésből fennmaradó 7.184.085,- Ft + áfa vállalkozói díjat az egy éves utófelülvizsgálati eljárást követően fizeti meg a megrendelő a vállalkozónak.

2002. január 15. napján a felperes az alperes részére a 12.225.000,- + áfa összegű számlát is visszaküldte, ugyancsak számviteli hiányosságokra hivatkozva.

2003. január 15. napján a felek utófelülvizsgálati bejárást tartottak, amelyen rögzítették a tapasztalt hiányosságokat, és az alperes vállalta azok két hónapon belül történő kijavítását. 2003. március 3. napján utófelülvizsgálati bejárást tartottak a felek, és alperes, valamint a felperes részéről S.J. rögzítették, hogy "mindketten utána járnak, hogy mi volt a probléma a számláknak, és ha lehet akkor kifizeti őket miután az építkezés befejeződött". Ugyanezen jegyzőkönyvben az alperes kijelentette, hogy "addig nem állít ki számlát míg a korábbi számlák kifizetésre nem kerülnek, mert a korábbi számlákat már lekönyvelte és az áfa-tartalmukat kifizette".

Tekintettel arra, hogy az alperes vállalkozói díját a felperes nem fizette meg, egyeztetési eljárások folytak a felek között, melynek eredményeként 2004. május 5. napján egy ún. egyezség jött létre közöttük.

Ezen egyezségben rögzítették a felek, hogy a felperes és az alperes között 1999. február 6. napján vállalkozási szerződés jött létre, valamint, hogy alperes egyéni vállalkozását visszaadta, személyesen ő a jogutódja a korábbi egyéni vállalkozásnak, ugyanakkor számlát nem tud kiállítani a vállalkozási díjról.

A felperes kijelentette, hogy ha nincs a számviteli törvénynek megfelelő számla akkor vállalkozói díjként azt nem tudja sem elszámolni, sem kifizetni. Mindezen előzmények után a felek megállapodtak abban, hogy a vállalkozónak járó díjat a továbbiakban kölcsönként minősítik, és a felperes 50 Millió Ft bruttó összeg tartozást elismer. A felek megállapodtak abban, hogy ezen összeget kölcsönösszegnek tekintik, és annak kifizetése az alperes részére két éven belül esedékes. Megállapodtak továbbá abban, hogy a határidő lejártát követően a felperes hozzá fog ahhoz járulni, hogy a tulajdonát képező két csarnokra az alperes jelzálogjogot alapítson, vagy választása szerint a fenti összeget tagi kölcsönként a R. Kft.-vel elszámolja, vagy a R. Kft. 25%-os üzletrészét megkapja.

A felperes az alperes vállalkozói díját továbbra sem fizette meg, ezért a felek között 2008. szeptember 19. napján engedményezési szerződés jött létre. Az engedményezési szerződésben a felek megállapították, hogy a R. Kft. engedményező, mint felperes és a M. Zrt., mint alperes között a ... Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt ... ügyszámon konszernjogi felelősség megállapítása iránt peres eljárás van folyamatban. Megállapították a felek azt is, hogy a felperesnek (engedményezőnek) az alperes (engedményes) felé 50 Millió Ft tartozás áll fenn, és ennek ellenértékeként a felperes engedményezte a peres eljárásban pernyertessége esetén megítélt teljes összeget, ide értve a perköltséget az alperesre.