3118/2014. (IV. 17.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 20.Bf.IV.7691/2013/7. számú végzése és a Budapest IV. és XV. Kerületi Bíróság 8.B.IV.277/2012/24. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó 2013. december 19-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé.

[3] A panasz alapjául szolgáló ügyben egy magánszemély magánvádlóként tett feljelentést az indítványozó ellen rágalmazás és becsületsértés vétségének elkövetése miatt. A feljelentés előzményeként az indítványozó egy internetes honlapra írt bejegyzést, amely egy, a magánvádló által forgalmazott termékre, illetve a magánvádló személyére nézve tartalmazott kijelentéseket.

[4] A Budapest IV. és XV. Kerületi Bíróság (a továbbiakban Kerületi Bíróság) elsőfokú ítéletében megállapította az indítványozó bűnösségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 179. § (1) bekezdésbe ütköző és (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében, ezért őt megrovásban részesítette. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban Törvényszék) jogerős végzésével az ítéletet helybenhagyta.

[5] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, és kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Törvényszék 20.Bf.IV.7691/2013/7. számú végzése és a Kerületi Bíróság 8.B.IV.277/2012/24. számú ítélete alaptörvény-ellenességét, és semmisítse azokat meg.

[6] Alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a sérelmezett végzés és az azt megelőző eljárás sértik az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésébe és XXIV. cikk [helyesen XXVIII. cikk] (1) bekezdésébe foglalt rendelkezéseket.

[7] Állítása szerint az Alaptörvény XXIV. cikk [helyesen XXVIII. cikk] (1) bekezdésének sérelmét eredményezi, hogy "a bíróságok elmulasztották a büntetőeljárásban sérelmezett közlemény tartalmát mélyrehatóan megvizsgálni és így a tényállás központi elemének alapos felderítése nélkül hoztak ítéletet", valamint az is, hogy az indítványozónak a valóság bizonyítására tett indítványát a bíróságok az állandó joggyakorlat figyelmen kívül hagyásával elutasították.

[8] A szabad véleménynyilvánításhoz való jogának sérelmét abban látja az indítványozó, hogy állítása szerint kijelentései nem minősülnek tényállításnak, ebből kifolyólag a véleménynyilvánítás körébe tartoznak. A véleménynyilvánítás megengedhetőségének kapcsán pedig az állandó joggyakorlat szerint nem lett volna lehetősége a bíróságoknak arra, hogy a rágalmazás vétségét alkotmányosan megállapítsák terhére.

[9] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

[10] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 27. §-ára alapozza, amely szerint alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[11] Az indítványozó az elsőfokú ítélet ellen fellebbezéssel élt, alkotmányjogi panaszát a Törvényszék jogerős döntése ellen nyújtotta be, az indítvány tehát e tekintetben megfelel a törvényi feltételeknek.

[12] Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszt.

[13] A panaszos az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő az indítványt.

[14] Az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott feltételeknek az alábbiak szerint felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének lényegét és az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Megjelöli továbbá a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri annak megsemmisítését, illetve tartalmaz indokolást is arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.

[15] 3. Az Abtv. 29. §-a az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további, alternatív jellegű tartalmi feltételeiként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára már nem rendelkezik hatáskörrel (elsőként lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3195/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [11]). Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3065/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]; 3195/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [11]).

[16] Az indítvány tartalma alapján megállapítható, hogy a panaszban alapjogsérelemként leírt aggályok valójában a bíróság által megállapított tényállást, a bizonyítékok bírói mérlegelését és értékelését, illetve a bíróság által mindezekből levont következtetéseket vitatják. Az alkotmányjogi panasz így valójában a Kerületi Bíróság és a Törvényszék által feltárt tényállás újbóli megállapítására, a bírói döntésektől eltérő büntetőjogi minősítésére irányul.

[17] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság tanácsa megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vetett fel, ezért azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2014. április 15.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1934/2013.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére