BH 2023.5.125 I. A másodfokú bíróság nyilvános ülése megtartásának a terhelt távollétében 2021. január 1. napját követően is feltétele a terhelt szabályszerű idézése, illetve - ha meghallgatása már előre láthatólag sem szükséges - értesítése [Be. 599. § (4) és (5) bek.].

II. A kézbesítés időpontja a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanap akkor is, ha a posta - szabálytalanul - e határidő elteltével az ügyiratot nem küldte vissza a bíróságnak és azt a címzett később átvette [Be. 132. § (2) bek. b) pont; 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 31. §].

III. Az ún. tárgyalási időköz megsértése a terhelt értesítése esetén sem felülvizsgálati ok [Be. 510. § (5) és (6) bek.].

[1] A járásbíróság a 2021. szeptember 15. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli becsületsértés vétségében [Btk. 227. § (1) bek. a) pont], garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bek.] és testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) és (2) bek.]. Ezért a terheltet - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - 2 évi szabadságvesztésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

[2] Az ítélet ellen az I. r. terhelt által bejelentett fellebbezést elbírálva a törvényszék a 2021. december 7-én kelt ítéletével a szabadságvesztés tartamát 1 év 6 hónapra enyhítette, azt börtönben rendelte végrehajtani és úgy rendelkezett, hogy abból a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben annak a törvény szerinti okát (Be. 649. §) nem jelölte meg; tartalma szerint eljárási szabálysértést kifogásolt és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, valamint a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.

[4] Indokolásában utalt arra, hogy a másodfokú bíróság a terhelt fellebbezését nyilvános ülésen bírálta el, amit 2021. december 7. napjára tűzött ki és tartott meg. A terhelt ugyanakkor az arra való terhelti értesítését csak 2021. december 8-án - azaz a nyilvános ülést követően egy nappal - vette kézhez. Ezzel elesett a nyilvános ülésen való személyes jelenlét jogától és a főügyészség indítványát sem ismerhette meg, ezért nem terjeszthette elő annak ismeretében a védekezését. Álláspontja szerint a nyilvános ülésen a terhelt jelenléte kötelező lett volna, mert a terhelt a jelenlét jogáról nem mondott le. A Be. 599. § (5) bekezdése pedig csak a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében teszi lehetővé a nyilvános ülés megtartását, jelen esetben viszont a terhelt idézése nem volt szabályszerű.

[5] Az indítvány szerint a terhelt élethelyzetében az elsőfokú ítélet meghozatalát követően számos pozitív változás következett be, amit ekként nem tudott a másodfokú bíróság elé tárni. E körben a védő hivatkozott arra, hogy számos esetben adakozott a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére létrehozott számlára és egy állatmenhely számára, önkéntes indulatkezelési terápiát kezdeményezett, állandó munkát végzett és idős édesanyja ápolását is végzi. Csatolta az ezt alátámasztó iratokat is.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a védő felülvizsgálati indítványát nem tartotta alaposnak és a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt.

[7] Indokolásában kiemelte, hogy a törvényszék az ügyben 2021. november 17-én intézkedett a nyilvános ülés 2021. december 7. napjára való kitűzéséről. Az erről szóló vádlotti értesítés első kézbesítési kísérletére 2021. november 19-én, a másodikra pedig 2021. november 26-án került sor. Végül a terhelt az értesítést 2021. december 8-án személyesen vette át.

[8] Kifejtette, hogy a fentiekre tekintettel jelen ügyben nincs szó kézbesítési fikcióról, mert a terhelt az értesítést személyesen vette át. Ezen nem változtat, hogy a postának nem csupán a második kézbesítési kísérletet követő öt munkanapig - jelen esetben 2021. december 3-ig - tartotta a hivatalos iratot a terhelt rendelkezésére, hanem tovább, ezért vehette át azt a terhelt személyesen 2021. december 8-án. Azonban az idézés akkor sem lett volna szabályszerű, ha a posta a jogszabály által előírt időpontban visszaküldi a hivatalos iratot a törvényszéknek, mert a második kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanap és a nyilvános ülés határnapja között a szükséges nyolc napos tárgyalási időköz még nem telt el. Ezért a Legfőbb Ügyészség osztotta a védői álláspontot annyiban, hogy a nyilvános ülésre a terhelt értesítése nem volt szabályszerű.

[9] Érdemben ugyanakkor arra utalt, hogy a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés - ami egyúttal a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok - csak akkor valósul meg, ha a tárgyalást (nyilvános ülést) olyan személy távollétében tartják meg, akinek a részvétele a törvény alapján kötelező. A másodfokú bíróság nyilvános ülésén a vádlott jelenléte nem kötelező, kivéve, ha a másodfokú bíróság a terheltet a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgatja. Ennek eldöntése azonban a másodfokú bíróság kizárólagos jogköre. Hivatkozott a Kúria Bfv.I.1426/2021/11. számú végzése indokolásának [22] bekezdésére, miszerint "amennyiben (a másodfokú bíróság) a terhelt meghallgatását nem tartja szükségesnek, a nyilvános ülést a távollétében megtarthatja, ez esetben a terhelt jelenléte a nyilvános ülésen nem kötelező. A nyilvános ülés megtartásának ez esetben csak az a feltétele, hogy a nyilvános ülésről a terheltet a másodfokú bíróság szabályszerűen értesítse".

[10] Jelen esetben a törvényszék a terhelt meghallgatását nem tartott szükségesnek. Ezt támasztja alá ítéletének indokolása is, mely szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket hiánytalanul feltárta, azokat a másodfokú bíróságnak kiegészítenie vagy pontosítania nem kellett. Mindezzel pedig összhangban volt, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülésre a terheltet nem idézte, hanem értesítette. Ekként a terhelt jelenléte a nyilvános ülésen nem volt kötelező.

[11] Ugyanakkor azt a Legfőbb Ügyészség nem vitatta, hogy a nyilvános ülésen a terhelt jelen lehetett volna és az arra való értesítése nem volt szabályszerű. Álláspontja szerint azonban a jelenléti jog megsértése nem esik egy tekintet alá a kötelező részvételre vonatkozó szabály megsértésével. A Be. meghatározza azokat az eseteket, amikor az adott eljárási résztvevő jelenléte a tárgyaláson (nyilvános ülésen) kötelező, a feltétlen eljárási szabálysértés pedig csak e rendelkezések megsértésével valósul meg. A másodfokú bíróság nyilvános ülésén a terhelt jelenléti jogának megsértése legfeljebb a Be. 609. § (1) bekezdése szerinti eljárási szabálysértés, amely azonban felülvizsgálatra nem ad okot.

[12] A Legfőbb Ügyészség átiratára a terhelt védője írásban tett észrevételt. Ebben indítványát változatlan tartalommal tartotta fenn. Hivatkozott arra, hogy a posta által a kézbesítés kapcsán megvalósított hiba nem eshet a terhelt terhére, a másodfokú bíróság pedig úgy tartotta meg a nyilvános ülést, hogy a kézbesítés szabályszerűségére vonatkozó információval nem rendelkezett. A Legfőbb Ügyészség sem vitatta, hogy a terhelt értesítése a nyilvános ülésre nem volt szabályszerű, ekként az eljárási cselekmény nem lett volna megtartható és éppen ez következik a Kúria Bfv.I.1426/2021/11. számú végzésének a Legfőbb Ügyészség által idézett részéből is.