BH 2015.11.320 Vadászati hatóság mint nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vett vadászatra jogosultat - ezt előíró jogszabályi rendelkezés hiányában - a nyilvántartásba vétel feltételeinek betartása körében utóbb nem ellenőrizheti [1996. évi LV. tv. 16. § (1) bek.].

Pertörténet:

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27184/2013/7., Kúria Kfv.37564/2014/6. (*BH 2015.11.320*)

***********

[1] A felperes a perbeli vadászterület földtulajdonosi képviselője, az alperesi beavatkozó a vadászterület vadászati jogának haszonbérlője. A felperes és a beavatkozó között létrejött vadászati haszonbérleti szerződést a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága határozatával hagyta jóvá, egyúttal a beavatkozót vadászatra jogosultként nyilvántartásba vette. A haszonbérleti szerződés jóváhagyásához a beavatkozó nyilatkozatot tett arról, hogy a területet természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.

[2] A felperes 2011. november 24-én érkezett bejelentésében a hatóság intézkedését kérte arra való hivatkozással, hogy a beavatkozó nem felel meg a felté­teleknek, nem végez a vad védelméről, a vadgaz­dálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt gazdasági tevékenységet. Állította azt is, hogy a beavatkozó eredetileg is valótlan tartalmú nyilatkozatot tett a haszonbérleti szerződés jóváhagyásához.

[3] A bejelentés alapján a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága bizonyítási eljárást folytatott le, majd megismételt eljárásban a 2013. február 1-jén meghozott határozatával a beavatkozót mint vadászra jogosultat a hatósági nyilvántartásból törölte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 86. § (3) bekezdése alapján arra való hivatkozással, hogy a beavatkozó nem felel meg a Vtv. 16. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételnek.

[4] A beavatkozó fellebbezése folytán eljárt alperes a 2013. március 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperes kérelmét elutasította.

[5] Határozata indokolása szerint a Vtv. 18. § (2) bekezdése a nyilvántartásba vételt követően az eljárt hatóságot arra nem jogosítja fel, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt vizsgálja a Vtv. 16. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel fennállását. Az ebben a rendelkezésben foglalt feltétel teljesülése utóbb nem vizsgálható, a vadászatra jogosult a hatósági nyilvántartásból ennek a feltételnek a teljesítése hiányára hivatkozással nem törölhető.

[6] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt.

[7] Álláspontja szerint a Vtv. 16. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételnek folyamatosan eleget kell tenni, a beavatkozónak ezt a kötelezettségteljesítését a hatóságnak vizsgálnia kell.

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[9] Kifejtette, hogy a Vtv. a nyilvántartás kezelésére, az abból való törlésre rendelkezéseket nem tartalmaz. Vizsgálta ezért, hogy a Ket. alapján a keresetben hivatkozott 86. § (3) bekezdése értelmében mód van-e a törlésre. A bíróság e rendelkezést vizsgálva megállapította, hogy a nyilvántartásból való törlésre a Ket. 86. § (3) bekezdése nem alkalmazható, mert ez a rendelkezés csak a bejegyzés megtörténtekor jogsértőnek minősülő bejegyzés törlését teszi lehetővé. A Vtv. 16. § (1) bekezdés c) pontja és a 18. § (1), (2), (4) bekezdései értelmében a beavatkozó vadászatra jogosultként való nyilvántartásba vétele nem volt jogszabályba ütköző. Kifejtette, hogy a Ket. 86. § (3) bekezdése ezen túl azért sem alkalmazható, mert mivel a Vtv. nem határozta meg a nyilvántartásból való törlés anyagi jogi feltételeit, ennek hiányában a Ket. eljárásjogi szabályai sem alkalmazhatók. Mivel a Vtv. a Ket. alkalmazására nem adott felhatalmazást, ezért a Ket. szabályai nem alkalmazhatók. Álláspontja szerint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésről szóló rendelkezésekre a határozathozatal jogszabályi előírásai nem vonatkoznak, a vadászatra jogosult nyilvántartásba vételekor lényegében regisztráció történik.

[10] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú határozat helybenhagyását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.

[11] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Vtv. 6. § (3) és (4) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés c) pontjában, 18. § (4) bekezdés b) pontjában, a Ket. 82. § (2) bekezdésében, 86. § (3) bekezdésében, az Alaptörvény 28. cikkében és a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. § (1) bekezdésében foglaltakat. Kifejtette, hogy a bíróság álláspontjának elfogadása esetén az a helyzet állna elő, hogy a Vtv. kógens rendelkezéseit a vadászatra jogosultnak csak a nyilvántartásba vétel időpontjában kellene betartania, de a tízéves üzemtervi ciklus alatt annak betartása már nem lenne tőle megkövetelhető és a hatóság a Vtv. 16. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel betartásának vizsgálatát sem végezhetné el, azaz a beavatkozó nem lenne rákényszeríthető a jogszabályi rendelkezések betartására.

[12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.

[13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. § (2) bekezdése és a 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül.

[14] Rámutat a Kúria, hogy az R. 13. § (1) bekezdésének megsértésére nem került sor, mert a hatósági jogkör, a vadászati hatóságot megillető hatáskör fennállása nem volt vitatott. Mind az elsőfokú, mind a másodfokú hatóság hatáskörében járt el. A jogvita abban állt, hogy a hatóság hatáskörében eljárva milyen intézkedésre volt jogosult vagy kötelezett, azaz a nyilvántartásból való törlésre jogosult volt-e.

[15] Helytelenül állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Vtv. rendelkezései mellett a Ket. rendelkezéseit alkalmazni nem lehet. Vadászati ügyekre nézve a speciális rendelkezéseket a Vtv. szabályozza, azonban azokban a kérdésekben, amelyekről a Vtv. nem rendelkezik, arra vonatkozóan a Ket. rendelkezéseit alkalmazni kell. A Ket. 12. § (1) bekezdése, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja értelmében a vadászati ügyekben eljáró mezőgazdasági szakigazgatási szerv államigazgatási szervnek minősül, nyilvántartásba történő bejegyzést végző tevékenysége folytán közigazgatási hatósági ügyben dönt, így a Vtv. által nem szabályozott kérdésekben a Ket. rendelkezésit kell alapul venni. A Ket. rendelkezései alkalmazásának kizárására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Ket. alkalmazását a Vtv. kifejezetten kizárja, ezért téves az elsőfokú bíróságnak az az ítéleti megállapítása, hogy mivel a Vtv. nem határozza meg a nyilvántartásból való törlés anyagi jogi feltételeit, ennek hiányában a Ket. eljárásjogi szabályai nem alkalmazhatók. A Ket. mögöttes szabályként a nyilvántartásból való törlésre irányadó és alkalmazható, mert a Vtv. a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz.