328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében,

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában,

az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában,

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában,

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (2) bekezdésében,

a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (4) bekezdésében,

a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 15. § (10) bekezdés b) pontjában,

a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdésében, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés i) pontjában,

a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a) és r) pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában, valamint

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval

összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek jogállása, szervezete

1. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal (továbbiakban: megyei kormányhivatal) mezőgazdasági szakigazgatási szerveiként - az 1. mellékletben foglaltak szerint -

a) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság,

b) növény- és talajvédelmi igazgatóság,

c) erdészeti igazgatóság,

d) földművelésügyi igazgatóság

(a továbbiakban együtt: mezőgazdasági szakigazgatási szervek) működik.

(2)[1] A mezőgazdasági szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) elnöke - a NÉBIH jogállását szabályozó jogszabályban meghatározottak szerint - gyakorolja.

2. § (1)[2] A mezőgazdasági szakigazgatási szervek illetékességi területe - a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 16. § (3)-(5) bekezdésében foglalt kivétellel - megegyezik azon fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével, melynek a szakigazgatási szerveként működnek.

(2) A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának, valamint Földművelésügyi Igazgatóságának illetékessége a főváros és Pest megye területére terjed ki.

(3) A megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainak illetékességi területét a 2. melléklet tartalmazza.

3. §[3] (1)[4] Egyes élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági feladatok ellátására a megyei kormányhivatal járási hivatalának szakigazgatási szerveként járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hivatal) működnek. A járási állat-egészségügyi hivatal tekintetében a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának vezetője (a továbbiakban: megyei igazgató főállatorvos) gyakorolja.

(2) A járási állat-egészségügyi hivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a járási állat-egészségügyi hivatal vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. A járási állat-egészségügyi hivatalt hatósági főállatorvos (a továbbiakban: járási főállatorvos) vezeti.

(3) A járási főállatorvost a járási hivatalvezető javaslatára a megyei igazgató főállatorvos nevezi ki.

(4) A járási főállatorvost és a járási állat-egészségügyi hivatal kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét a megyei igazgató főállatorvos első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(5)[5] A járási állat-egészségügyi hivatalok illetékességi területét a 3. melléklet tartalmazza. Ahol a jogszabály járási állat-egészségügyi hivatalt vagy járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalt említ, azon a járási hivatal járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát kell érteni.

2. A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek eljárására vonatkozó előírások

4. § (1)[6] A mezőgazdasági szakigazgatási szervek által hozott első fokú döntés esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - másodfokon a NÉBIH jár el.

(2)[7] Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága jár el. A járási állat-egészségügyi hivatal által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága által hozott első fokú döntés esetén másodfokon a NÉBIH jár el.

(3)[8] Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság hatáskörébe tartozó szakhatósági ügyekben első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság, másodfokú eljárásban a NÉBIH jár el.

(4) Ha az adott ügyre vonatkozó döntés előkészítésében közreműködő személlyel összefüggésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a döntés-előkészítésre annak megkezdése előtt, vagy - ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be - a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására kizárással nem érintett ügyintézőt kell kijelölni.

(5)[9] Ha az adott ügyben a mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetőjének helyettesével összefüggésben a Knyt. 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a NÉBIH elnöke a döntés-előkészítésre és döntéshozatalra annak megkezdése előtt, vagy - ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be -, a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására a legközelebbi - az adott mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetőjének helyettesével összefüggésben - kizárással nem érintett mezőgazdasági szakigazgatási szervet jelöli ki.

5. § A mezőgazdasági szakigazgatási szerv helyszíni eljárásra jogosult kormánytisztviselője részére a mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetője igazolványt állít ki.

3. Kijelölő rendelkezések

6. § (1)[10] Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 8/A. §-ának (3) bekezdésében, 27. §-ának (4) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, 32. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének b), d), e) pontjában általános engedély esetében, valamint f) és i) pontjában állatgyógyászati készítmények kiskereskedelme vonatkozásában, 34. §-a (4) bekezdésének h) pontjában, 35. §-a (3) bekezdésének b) és f) pontjában, 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének a), d), f), j)-l), p) és s) pontjában, 53. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)[11] Az Éltv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában, 17. § (7) és (8) bekezdésében, 32. § (4) bekezdésében, 33. § d) pontjában, 37. § (1) bekezdés b) pontjában növények, növényi termékek tudományos kutatási céllal, illetve fajtaszelekciós munkára történő behozatala, valamint feltartóztatott szállítmányok behozatala kivételével, 37. § (2) bekezdésében, 37. § (3) bekezdés a), b), d), f) és h) pontjában, 38. § (1) bekezdés h), n), u)-v) pontjában, 48. § (1) bekezdés a), c), e) és g) és k) pontjában, 48. § (3) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(3)[12] Az Éltv. 23/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 26. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 32. §-a (1) bekezdésének a)-b) és j) pontjában, 42. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint Mellékletének 39. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(4)[13] Az Éltv. 18. § (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában, 34. § (1) bekezdés a) és c), valamint e) pontjában eseti engedély esetén, 34. § (2) bekezdés b)-g), i), k) és l) pontjában, 34. § (4) bekezdés c) és d) pontjában, 38. § (3) bekezdésében, 53. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(5)[14] Az Éltv. 15. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés g) pontjában, 18. § (5) bekezdésében, 19. § (1) és (4) bekezdésében, 23. § (1)-(4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 27. § (2) és (3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés m) pontjában, 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. § c) pontjában, 34. § (2) bekezdés a), h) és j) pontjában, 34. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, 34. § (4) bekezdés b) és e)-g) pontjában, 35. § (1) és (2) bekezdésében, (3) bekezdés a) és c)-e) pontjában, (4) bekezdés a)-c) pontjában, 36. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés g) pontjában, 39. § (1) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés b) pontjában, 61. § (1) és (3) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a Melléklet 22. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(6)[15] Az Éltv. 8. § (2) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés a) pontjában, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdés d) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés e), g)-i), k), l) és s) pontjában, 33. § b) pontjában, 38. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában, 38. § (4) és (5) bekezdésében, 38/A. § (9) bekezdésében, 38/C. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdés d) pontjában, 43. §-ában, 44. § (1)-(6) bekezdésében, 45. §-ában, 53. § (4) bekezdésében 56. §-ában, 57. § a)-c) és e)-t) pontjában, 58. §-ában, 59. §-ának (6) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(7)[16] Az Éltv. 32. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága és a járási állat-egészségügyi hivatal élelmiszer-biztonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és - fertőzéseket, azok adatait a NÉBIH részére - értékelés és közzététel céljából - megküldi.

(8)[17] Az Éltv. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága és a járási állat-egészségügyi hivatal elrendeli a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket. A közcélú igénybevételt a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága rendeli el.

(9)[18] Az Éltv. 71. §-ának (3) bekezdése alapján a NÉBIH elnöke a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai és a járási állat-egészségügyi hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki.

(10)[19] Az Éltv. 55. §-ában meghatározott kártalanításról ötmillió forint összeghatárig a járási állat-egészségügyi hivatal, ötmillió forintot meghaladóan a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága dönt.

(11) A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellátja a Bizottság 2009. július 13-i, a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 616/2009/EK rendeletének végrehajtása során a tagállami feladatokat.

(12)[20] A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága hivatalos vizsgálóhelyként a NÉBIH felkérésére közreműködik engedélyköteles termékek vizsgálatainak elvégzésében.

(13)[21] A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, valamint növény- és talajvédelmi igazgatósága ellátja az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben, illetve az annak végrehajtására kiadott bizottsági rendeletekben az ellenőrző hatóság számára megállapított feladatokat.

7. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) alkalmazásában a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)[22] Az Ávt. 40. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában a Kormány kereskedelmi hatóságként a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

8. §[23] (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 4. § (6) bekezdés i) pontjában, 4. § (7) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontjában és 43. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

9. § (1) Az állati hulladékokból készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának hatósági engedélyezési eljárása tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(2) Az Éltv. 17. § (1) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben foglalt védekezési kötelezettség megszegése esetén a növényvédelmi bírság kiszabására a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult.

(3)[24] Az állami védekezés elrendelésére a NÉBIH előzetes tájékoztatásával a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult.

(4) A növények, növényi termékek határforgalmának növény-egészségügyi, növényvédelmi, forgalmazási-minőségszabványoknak való megfelelési, és a bizonyos kockázatot jelentő növényi termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzését a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága látja el. A szomszédos ország területén működő magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága helye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül.

(5)[25] A közérdekű védekezés elrendelésére külterületen a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult. Ha belterületi ingatlan esetében a települési (fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat nem tesz eleget a védekezési kötelezettségének, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága rendeli el a közérdekű védekezést.

(6)[26] A települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjének, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnek a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontja alapján első fokon hozott döntése esetében másodfokon a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jár el.

(7) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. §-a (3) bekezdésének c) pontjában és 19. §-ának (9) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

10. §[27] Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: állattenyésztési törvény) 3. §-ának 20. pontjában, 6. §-ában, 15. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 17. §-ának a)-c), h), e), j) és l) pontjában, 18. §-a (1) bekezdésének a) és c)-d) pontjában, 18. §-a (4) bekezdésének d)-e) pontjában, 18. §-ának (5) bekezdésében, 29. §-ában, 30. §-ának (4) bekezdésében, 31. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 32. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében, 36. §-ában, 37. §-ának (2) bekezdésében, 39. §-ában, 44. §-ában, 45. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

11. § (1)[28] A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény) 11. § (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 44. §-ában, 47/A. §-ában, 48. § (2)-(6) és (9) bekezdésében, 51. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 51/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)[29] A bortörvény 2. § 8. pontjában, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) és (2) bekezdésében, a bortörvény 43/A. § (1) bekezdésében, 43/B. § (1) és (2) bekezdésében, 43/D. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(3) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4)[30] A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 40. § (2) bekezdés g) pontja tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

12. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) tekintetében a Kormány - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki.

(2) Az Evt. 103. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból törlése tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki.

(3) A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti hatósági jogkörben eljárva rendelkezik

a) az Evt. 107. §-ában foglalt esetekben az erdőgazdálkodási bírság összegéről és megfizetéséről,

b) az Evt. 108. §-ában foglalt esetekben az erdővédelmi bírság összegéről és megfizetéséről.

(4) A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti igazgatási feladatai körében

a) a jogszabályban előírt egyeztetési és tájékoztatási feladatok ellátása mellett összeállítja a körzeti erdőterv rendeletekre vonatkozó javaslatokat,

b) a jogszabályban előírt egyeztetési és tájékoztatási feladatok ellátása mellett elkészíti a körzeti erdőterveket,

c)[31] ellátja az erdészeti hatóság feladatkörébe tartozó nyilvántartásokhoz kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási feladatokat,

d) gondoskodik az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet esküjének letételéről, valamint szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel való ellátásáról,

e) ellátja az Evt. 43. §-a (1) bekezdése szerint nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentősnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységek közzétételével és egyeztetésével kapcsolatos feladatokat,

f)[32] közreműködik a NÉBIH részére előírt, honlap útján teljesített tájékoztatási feladatok ellátásában,

g) az erdőt érintően közreműködik a területfejlesztési, területrendezési tervek készítésében,

h) a jogszabályban foglalt tartalommal vezeti

ha) az Országos Erdőállomány Adattárat,

hb) az erdőgazdálkodói nyilvántartást,

hc) az erdészeti és jogosult erdészeti szakszemélyzet-nyilvántartást,

hd) az erdei közjóléti létesítmény nyilvántartást,

he)[33] az erdei lovaglásra bejelentett és járműközlekedésre kijelölt utak nyilvántartását,

hf)[34] az általa határozattal kiszabott erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságokról szóló nyilvántartást,

hg)[35] a nemzeti hatáskörben támogatott erdőfelújításhoz, erdőtelepítéshez pénzügyi tételt keletkeztető műveletekről szóló nyilvántartást,

hh)[36] a földalatti gomba gyűjtésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és gyűjtési naplóról szóló nyilvántartást,

hi)[37] az Országos Erdőkár Nyilvántartást, valamint

i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

(5)[38] Az Evt. 58. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(6) Az Evt. 60. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(7) A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága vezetője kizárólag felsőfokú erdészeti végzettséggel rendelkező személy lehet.

(8)[39] Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 6. §-a (1) bekezdésében és 33. §-a (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként az erdőterület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki.

(9)[40] A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 22. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki.

(2) Amennyiben a vadászterület két vagy több megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának illetékességi területén található, az az illetékes, amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található.

(3) A Vtv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a vadászterület határának megállapítására irányuló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap.

(4) A Vtv. 35. § (2) bekezdésében és 91. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(5)[42] Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 16. §-ának (6) bekezdésében, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 22. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 25. §-ának (4) és (5) bekezdésében, valamint 26. §-ának (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

14. §[43] (1) A Kormány elsőfokú halgazdálkodási hatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2) Halgazdálkodási hatósági ügyben - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az eljárással érintett vízterület medrének fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jár el.

(3) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 67. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási eljárásban - a (2) bekezdéstől eltérően - a jogsértő személy lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jár el.

(4) Ha a halgazdálkodási vízterület két vagy több megyei kormányhivatal illetékességi területén helyezkedik el és

a) állóvíz, annak a megyei kormányhivatalnak a földművelésügyi igazgatósága illetékes, ahol a halgazdálkodási vízterület nagyobbik hányada található;

b) folyóvíz, az illetékesség a megyehatáron belüli folyószakaszokra, part- illetve mederrészekre terjed ki.

(5) A (4) bekezdés b) pontjától eltérően, ha a folyóvíz medrét hosszanti, illetve keresztirányban több megyei kormányhivatal illetékességi területe is érinti, annak a megyei kormányhivatalnak a földművelésügyi igazgatósága az illetékes, amely megyénél a Hhvtv. hatályba lépését megelőzően a vízterület a halászati vízterületek nyilvántartásában szerepelt.

(6) A Hhvtv. 67. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási eljárásban a vízilétesítmény elhelyezkedése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jár el.

14/A. §[44] (1) Az állami horgászjegy, az állami halászjegy, valamint a fogási napló és a fogási tanúsítványok kiadásával kapcsolatos feladatokat a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága látja el.

(2) Az állami horgászjegy kiadására bármelyik megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jogosult.

15. § (1)[45] A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 34. § (4) bekezdése, 51. § (2) és (3) bekezdése, 52. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 59. §-a tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)[46] A Kormány agrárkár-megállapító szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(3) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4)[47] Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott agrárgazdasági adatbázis működtetéséhez a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága megyei szintű adatokat szolgáltat a NÉBIH részére.

(5)[48] Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

16. § (1)[49] A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény) 18. §-ának (4) bekezdésében, 20. §-ának (1) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének h) pontjában említett szaporítóanyagok vonatkozásában - a prebázis és bázis kategóriájú szőlő- és gyümölcs, valamint a szuperelit és elit fokozatú erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, továbbá a szuper elit szaporítási fokú vetőmag kivételével -, 23. §-a (1) bekezdésének k)-l) pontjában, 23. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében a c) pont vonatkozásában, 27. §-ában, valamint 28. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(2) A Kormány a vetőmagtörvényben szabályozott a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala, szolgáltatási tevékenységek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(3)[50] A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növénytermesztési hatósági hatáskörébe tartozó, vetőmagokat érintő feladatokat[51]

a) a Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Baranya, Somogy és Tolna megyére,

b) a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyére,

c) a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a fővárosra, Fejér és Veszprém megyére, valamint Pest megye Dunától nyugatra eső részére,

d) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyére,

e) Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére,

f) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyére, valamint Pest megye Dunától keletre eső részére,

g) a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Vas és Zala megyére kiterjedő illetékességgel látja el.

(4)[52] A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növénytermesztési hatósági hatáskörébe tartozó, kertészeti szaporítóanyagokat érintő feladatokat

a) a Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Baranya, Somogy és Tolna megyére,

b) a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyére,

c) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére,

d) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megyére, valamint a fővárosra,

e) a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyére

kiterjedő illetékességgel látja el.

(5)[53] A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növénytermesztési hatósági hatáskörébe tartozó, erdészeti szaporítóanyagokat érintő feladatokat[54]

a) a Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Somogy és Tolna megyére,

b) a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Fejér, Heves, Nógrád, Pest és Veszprém megyére,

c) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére,

d) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Zala megyére

kiterjedő illetékességgel látja el.

(6)[55] A vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok, valamint azok termesztésbe bocsátása esetén az érintett növényi kultúra géntechnológiai eredetének vizsgálatában, hatósági ellenőrzésében, az ezzel kapcsolatban hozott hatósági döntés végrehajtásában a NÉBIH irányítása mellett a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága közreműködik.

17. §[56] (1) A Kormány a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(1a)[57] A Kormány a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

a) 60. § (1) bekezdése szerinti növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát,

b) 64. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági igazgatási szervként és 64/A. §-a szerinti növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát

jelöli ki.

(2)[58]

(2a)[59] A Kormány a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 35. § (1) bekezdése, továbbá (4) és (5) bekezdésének második mondata szerinti mezőgazdasági igazgatási szervként a föld fekvésének helye szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(3) A Földforgalmi tv. 5. § 1. pontjában, 19. § (4) bekezdésében és a 47. § (4) bekezdésében, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 6. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4) A Fétv. 4. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány földművelésügyi igazgatási szervként a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

18. § (1)[60] A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 4/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének c) pontjában, 4/B. § (2) bekezdésében, valamint (5) és (6) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7/A. § (4) bekezdésében, 9/A. § (2) bekezdésében, (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében, 9/B. § (1)-(3) bekezdésében, valamint (5)-(6) bekezdésében, 9/C. § (1) és (4), valamint (7) bekezdésében, 9/D. § (1)-(5) bekezdésében, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11/B. § (2) bekezdésében, 12/B. § (1) és (3) bekezdésében, 12/C. § (1) bekezdésében, valamint 13. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)[61] Az Fkbt. 9/C. § (3) bekezdése szerinti kifogás a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál, a NÉBIH-nek címezve nyújtható be.

(3) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25/A. §-a tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4)[62]

19. §[63]

19/A. §[64] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/B. §-ban foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

20. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

21. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 45. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(2)[65] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 48. §-ának c) pontjában, és a 74. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(3) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 89. § (4) bekezdés b) pontja tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4)[66] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt, talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

22. §[67]

23. § A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága - erdészeti támogatások esetében az erdészeti igazgatósága - ellátja az 1993. január 1-jétől 2004. május 1-jéig terjedő időszakban kihirdetett jogszabályok -a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993 (I. 30.) FM rendelet, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet módosításáról szóló 19/1994. (IV. 22.) FM rendelet, a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet, a földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet, egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/1997. (I. 18.) FM rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatási rendjéről szóló 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet, a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatásáról szóló 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet, az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet - tekintetében a nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházási támogatások felhasználásával kapcsolatos feladatokat, a Magyar Államkincstár közreműködésével.

24. § (1)[68] A Kormány hatáskörrel rendelkező hatóságként a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartásának ellenőrzésére első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal - ellenőrzési jogkörrel jogszabály szerint rendelkező - élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a megyei földművelésügyi igazgatóságot, valamint a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a koordinációs tevékenységet a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága látja el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti első fokú eljárásban döntéshozatalra a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága jogosult.

(4)[69] A Kormány hatáskörrel rendelkező hatóságként az agrár-környezetgazdálkodási minimumkövetelmények ellenőrzésére a kérelmező székhelye, természetes személy kérelmező esetén lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

25. § (1)[70] A Kormány a nemzeti hatáskörben nyújtott, jogszabályban meghatározott támogatások tekintetében - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, és nem a NÉBIH, illetve a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve a támogatási döntést hozó szerv-, ellenőrzésre jogosult hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2) A Kormány a birtok összevonási célú termőföldvásárlás, illetve a vadgazdálkodási tevékenységek nemzeti hatáskörben nyújtott támogatása tekintetében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(3) A Kormány

a) a nemzeti hatáskörbe tartozó, illetve

b) pályázat útján igénybe vehető,

jogszabályban meghatározott mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatási jogcímek esetén mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát - a külön kormányrendeletben foglalt kivételekkel - jelöli ki.

26. §[71]

4. A fás szárú energetikai ültetvények védett természeti területen és Natura 2000 területen történő engedélyezésére és a kötelező növényvédelmi technológia - zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében, országos jelentőségű védett természeti területen történő - alkalmazásának elrendelésére irányuló eljárásban közreműködő szakhatóságok

27. § (1)[72] A Kormány a fás szárú energetikai ültetvények védett természeti területen és Natura 2000 területen történő engedélyezése iránti első fokú eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(2)[73] A Kormány a kötelező növényvédelmi technológia - zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében, országos jelentőségű védett természeti területen történő - alkalmazásának elrendelésére irányuló első fokú eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság állásfoglalását - az eljáró hatóság kérésére - haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül adja meg.

5. A talajvédelmi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok

28. § (1)[74] A Kormány a hígtrágya nitrátérzékeny területen történő mezőgazdasági felhasználása engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban - a felszín alatti vizek minőségének védelme kérdésében - a vízvédelmi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(2)[75] A Kormány a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti első fokú eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti első fokú eljárásban

a) - a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet),

b) - a talajvédelmi tervnek és a tervezett tevékenységnek a felszín alatti vizek minősége védelme követelményeinek való megfelelősége kérdésében, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során 5 méteren belüli talajvízszint esetén a talajvízszint figyelemmel kísérése érdekében szükséges-e észlelőkút létesítése - a területi vízügyi hatóságot, valamint

c) - abban a szakkérdésben, hogy a tevékenység a környezet és a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget

szakhatóságként jelöli ki.

(3) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárásában

a) a szakhatósági megkereséshez csatolni kell a talajvédelmi tervet, és

b) ki kell kérni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság véleményét.

(4)[76] A Kormány a mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban, ha a tereprendezés

a) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja - az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőség vizsgálata szakkérdésben -, vagy

b) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár, a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módja meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradékfizetési kötelezettség megállapítása szakkérdésben a bányakapitányságot szakhatóságként jelöli ki.

6. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok

29. §[77] (1)[78] A Kormány a kizárólag állati eredetű melléktermékek égetését vagy együttégetését végző üzem engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban - a hulladék égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási előírásoknak és határértékeknek való megfelelés, valamint a levegővédelmi ellenőrzések gyakorisága előírásának szakkérdésében -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(2)[79] A Kormány a kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljára a külön jogszabályban meghatározott, tilalmazott, Magyarországon nem honos károsítónak, illetve az egyéb, Magyarországon nem honos, életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatala engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(3) A Kormány a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) és e)-j) pontjaiban meghatározott tevékenység(ek)et végző üzem működésének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban,

a) - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal, és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében -, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, valamint

b)[80] ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges - a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülésének vizsgálata, valamint a hulladékgazdálkodási előírások alapján a technológiából származó környezetterhelések kockázatának megítélése kérdésében, illetve barlang védőövezetén belüli engedélyezés esetén, annak elbírálása kérdésében, hogy a védőövezetben tervezett tevékenység a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e-, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(4) A Kormány a kegyeleti állattemető működésének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, az egészségvédelmi, a települési hulladékkal, és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében -, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét szakhatóságként jelöli ki.

7. A vadászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok

30. § (1)[81] A Kormány a védett természeti területen található nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken történő vízivad vadászat rendjének szabályozására irányuló első fokú eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(2)[82] A Kormány a vizes területek védősávjának ólomsörét használatának vonatkozásában való kijelölésére irányuló első fokú eljárásban, ha a vizes terület védett természeti területen található, - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(3)[83] A Kormány védett természeti területen

a) a szelektív méregnek a vadgazdálkodási, humán- vagy állat-egészségügyi indokok alapján történő alkalmazására irányuló első fokú engedélyezési eljárásban,

b) a mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatására, vad zárttéri tartására, valamint vad vadászterületre történő kiengedésére irányuló első fokú engedélyezési eljárásban,

- annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(4)[84] A Kormány a jogszabályban meghatározott vadászati idény védett természeti területen történő meghosszabbítására, rövidebb időszakban történő megállapítására, egy vagy több vadfaj vadászatának a vadászati idényen belüli megtiltására vagy korlátozására irányuló első fokú eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelmények a kérelemben foglaltak szerint megfelelően érvényesülnek-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(5)[85] A Kormány a vadászati tilalmi időben apróvad fajra vonatkozó vadászat védett természeti területen való engedélyezésére és elrendelésére irányuló első fokú eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászat engedélyezése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(6)[86] A Kormány a védett természeti területre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyására irányuló első fokú eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a vadgazdálkodási üzemterv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(7)[87] A Kormány a vadászterület határának megállapítására irányuló első fokú eljárásban, ha a vadászterület védett természeti területet osztana meg, - annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászterület megállapítása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(8)[88] A Kormány

a) a vadászati jog kényszerhasznosításának elrendelésére irányuló első fokú eljárásban, ha a kényszerhasznosított vadászterület határa védett természeti területet oszt meg,

b) a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy más eszközzel való zavarására, megrongálására vagy elpusztítására vonatkozó tilalom alóli felmentés megadására irányuló első fokú eljárásban

8. A halgazdálkodási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok[89]

31. §[90] (1) A Kormány

a) a védett természeti területen, Natura 2000 területen található halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén az őshonos halfajokra meghatározott tilalmi idő megrövidítésére és a tilalmi idő alóli felmentés engedélyezésére irányuló,

b) a Hhvtv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott,

c) az országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés megadására irányuló,

d) a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának riasztására, gyérítésére való kötelezés elrendelésére irányuló,

e) az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok elleni védekezés elvégzésére, elvégeztetésére való kötelezés elrendelésére irányuló,

f) országos jelentőségű védett természeti területen a halgazdálkodási terv jóváhagyására, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására, valamint a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló,

g) az f) pont alá nem tartozó Natura 2000 területet érintő, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására és a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló,

h) a halgazdálkodási kíméleti területté nyilvánítás feloldására irányuló, továbbá

i) a védett természeti területen található halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén a Hhvtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott

elsőfokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget természetvédelmi szakhatóságként jelöli ki.[91]

(2)[92] Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség természetvédelmi szakhatósági közreműködése annak elbírálására terjed ki, hogy a kérelmezett tevékenység vagy hivatalból meghozni kívánt döntés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi előírásoknak megfelel-e.

(3)[93] Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szakhatósági közreműködésének feltétele, hogy a halgazdálkodási terv módosítása a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosításnak a Hhvtv. végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott jelentős változásával járjon.

(4)[94] A Kormány a halgazdálkodási terv jóváhagyására, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására, valamint a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló első fokú eljárásban vízilétesítmény esetén a területi vízügyi hatóságot vízügyi szakhatóságként jelöli ki.

(5)[95] A (4) bekezdésben meghatározott eljárásokban a területi vízügyi hatóság szakhatósági közreműködése a felszíni víztest állapotának védelme továbbá a jó állapot, a jó ökológiai állapot illetve potenciál és jó kémiai állapot elérése érdekében a halgazdálkodási tevékenységgel járó terhelés és beavatkozás vízminőségi és mennyiségi hatásainak vizsgálatára, a környezeti célkitűzéseknek való megfelelés megítélésére, a monitoring tevékenység feltételei meglétének vizsgálatára, továbbá a zsilipek és az engedélyezett és tényleges mederállapot mellett gyakorolható halgazdálkodás feltételeinek, valamint a szükséges és lehetséges beavatkozások, a vízkormányzás szakszerű biztosításának vizsgálatára terjed ki.

9. Az erdészeti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok

32. § (1)[96] A Kormány az ingatlan-nyilvántartásból megismerhető, valamint a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és a műemlékeket tartalmazó, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatbázisában szereplő - a NÉBIH részére átadott - EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt régészeti lelőhelyen, műemlék területén és műemléki területen[97]

a) az erdészeti magánút, műtárgy, csatorna, tározó létesítésére, bővítésére, helyreállítására, korszerűsítésére, megszüntetésére, illetve használatbavételére, fennmaradására irányuló első fokú eljárásban,

b) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló első fokú eljárásban,

c) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban,

d) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban, valamint

e) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti első fokú eljárásban,

- annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki.

(2)[98] A Kormány védett természeti területen található erdő esetén

a) erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló eljárásban,

b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének engedélyezésére irányuló eljárásban,

c) az erdőterv megállapítására és módosítására irányuló eljárásban,

d) a természetes, természetszerű és származék erdő természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás engedélyezésére,

e) az erdőnek közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként, erdei farakodóként és készletező helyként, erdészeti létesítményhez tartozó területként, 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként fátlan állapotban tartás engedélyezésére irányuló eljárásban,

f) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,

g) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,

h) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban,

i) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,

j) újonnan telepített erdő, az önerdősülés, az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő esetében az üzemmód megállapítására irányuló eljárásban,

k) az erdő üzemmódjának megváltoztatására irányuló, az erdőgazdálkodó kérelmére indult eljárásban,

l) az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre készített átalakítási vagy szálalási terv jóváhagyására irányuló eljárásban,

m) az erdőgazdálkodási tevékenység feltételeinek meghatározására, korlátozására, tiltására irányuló eljárásban, ha

ma) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során a 2009. évi XXXVII. törvényben és a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megszegte, vagy

mb) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, vagy

mc) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be,

n) az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges fakitermelés elrendelésére irányuló eljárásban,

o) természetes mageredetű erdőfelújításra az erdőtervben előírt újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználat, szálaló üzemmódban kezelt területeken szálalás március 31. és szeptember 1. közötti időszakon kívül történő elvégzésének engedélyezésére irányuló eljárásban,

p) a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelésének tiltására irányuló eljárásban,

q) lovaglásra, valamint járműközlekedésre használható út kijelölésére irányuló eljárásban,

r) lovas sportverseny rendezésének engedélyezésére irányuló eljárásban,

ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint a f), g) és i) pontban foglaltak esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e -, első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.[99]

(3)[100] A (2) bekezdés n) pontja szerinti eljárásban a szakhatóság öt napon, a (2) bekezdés o) pontja szerinti eljárásban nyolc napon belül köteles állásfoglalását megadni.

(3a)[101] Amennyiben az erdőterv megállapítása védett természeti területen az Evt. alapján készített körzeti erdőtervben foglaltak szerint, az adott erdőre vonatkozóan abban rögzített erdőgazdálkodási jogok és kötelezettségek módosítása nélkül, hivatalból történik, és az adott erdőgazdálkodási jogok és kötelezettségekhez kapcsolódóan a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az Evt. 41. § (9) bekezdése szerinti bejelentéssel nem élt, akkor az eljárást lefolytató hatóság mellőzheti a kijelölt szakhatóság megkeresését.

(4)[102] A Kormány védett természeti területen lévő természetes és természetszerű erdő, valamint a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítése feltételeinek meghatározására, tiltására irányuló első fokú eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(5) A Kormány védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén

a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,

b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,

c) az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásáról határozó eljárásban, valamint

d) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,

ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint az a), b) és d) pontban foglaltak esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e -, első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.[103]

(6) A Kormány tájképvédelmi rendeltetésű erdő esetén

a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,

b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,

c)[104] új erdő telepítésekor az erdő elsődleges és további rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség kezdeményezte, valamint

d) az erdő elsődleges és további rendeltetése megváltoztatására vonatkozó eljárásban,

ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a tájvédelem nemzeti és közösségi jogi követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.[105]

(7)[106] A Kormány partvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén

b) az erdőterv megállapítási és módosítási eljárásban,

c) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,

d) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,

e)[107] új erdő telepítésekor az erdő elsődleges rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség kezdeményezte,

f) az erdő elsődleges rendeltetése megváltoztatására vonatkozó eljárásban, valamint

g) cserjék kivágásának engedélyezése iránti eljárásban,

33. § (1) A Kormány honvédelmi rendeltetésű erdő esetén

a) az erdőterv megállapítási és módosítási eljárásban,

b) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,

c) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,

d) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban,

e) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, valamint

f) az elsődleges rendeltetés megváltoztatására vonatkozó eljárásban,

annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e -, első fokú eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét szakhatóságként jelöli ki.[109]

(2)[110] A Kormány az erdőterületen található védett növénytársulásokkal kapcsolatos első fokú erdészeti hatósági eljárásban - a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló jogszabályban foglalt előírásoknak való megfelelés kérdésében -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(3)[111] A Kormány - a növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek országos jelentőségű védett természeti területen található erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén - az erdőgazdálkodó szükséges védekezés elvégzésére kötelezése iránti első fokú eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy az elvégeztetni kívánt védekezés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság az állásfoglalását - az eljáró hatóság kérésére - haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül adja meg.

10. Záró rendelkezés

34. § Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

35. §[112] E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

36. §[113] Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének, valamint

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének

való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei

1. Baranya Megyei Kormányhivatal:

1.1. Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Pécs

1.2. Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Pécs

1.3. Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Pécs

1.4. Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Pécs

2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal:

2.1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Kecskemét

2.2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Kecskemét

2.3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Kecskemét

2.4. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Kecskemét

3. Békés Megyei Kormányhivatal:

3.1. Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Békéscsaba

3.2. Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Békéscsaba

3.3. Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Békéscsaba

4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal:

4.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Miskolc

4.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Miskolc

4.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Miskolc

4.4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Miskolc

5. Csongrád Megyei Kormányhivatal:

5.1. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Hódmezővásárhely

5.2. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Szeged

5.3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Szeged

6. Fejér Megyei Kormányhivatal:

6.1. Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Velence

6.2. Fejér Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Székesfehérvár

6.3. Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Székesfehérvár

7. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal:

7.1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Győr

7.2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Győr

7.3. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Győr

8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal:

8.1. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Debrecen

8.2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Debrecen

8.3. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Debrecen

8.4. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Debrecen

9. Heves Megyei Kormányhivatal:

9.1. Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Eger

9.2. Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Eger

9.3. Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Eger

9.4. Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi igazgatósága, Eger

10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal:

10.1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Szolnok

10.2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Szolnok

10.3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Szolnok

11. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal:

11.1. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Tata

11.2. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Tatabánya

11.3. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Tatabánya

12. Nógrád Megyei Kormányhivatal:

12.1. Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Balassagyarmat

12.2. Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Salgótarján

12.3. Nógrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Salgótarján

13. Pest Megyei Kormányhivatal:

13.1. Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Gödöllő

13.2. Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Budapest

13.3. Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Budapest

13.4. Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Budapest

14. Somogy Megyei Kormányhivatal:

14.1. Somogy Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Kaposvár

14.2. Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Kaposvár

14.3. Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Kaposvár

14.4. Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Kaposvár

15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal:

15.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Nyíregyháza

15.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Nyíregyháza

15.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Nyíregyháza

16. Tolna Megyei Kormányhivatal:

16.1. Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és talajvédelmi Igazgatósága, Szekszárd

16.2. Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Szekszárd

16.3. Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Szekszárd

17. Vas Megyei Kormányhivatal:

17.1. Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Tanakajd

17.2. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Szombathely

17.3. Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Szombathely

17.4. Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Szombathely

18. Veszprém Megyei Kormányhivatal:

18.1. Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Csopak

18.2. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Veszprém

18.3. Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Veszprém

18.4. Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Veszprém

19. Zala Megyei Kormányhivatal:

19.1. Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Zalaegerszeg

19.2. Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Zalaegerszeg

19.3. Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Zalaegerszeg

19.4. Zala Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Zalaegerszeg

2. melléklet a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainak illetékességi területe

1. Pest Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Alsó-Tápió-vidéki

2. Budai-hegyek

3. Budapesti

4. Csévharaszt-Felső-Tápió-vidéki

5. Dél-Vértesi

6. Gerecsei

7. Gerecse-Vértesi

8. Gödöllői

9. Gödöllői-dombság

10. Mezőföldi

11. Mezőföld-Sárrét

12. Nagykőrösi

13. Pilisi-Visegrádi

14. Pilismaróti

15. Pusztavacsi

16. Súri-Bakonyaljai

17. Szentendrei

2. Veszprém Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Bakonyszentlászlói

2. Balatonfüredi

3. Devecseri

4. Farkasgyepüi

5. Kab-hegyi

6. Keszthelyi-hegység

7. Pápai

8. Tapolcai

9. Várpalotai 10. Zirci

3. Vas Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Alpokaljai

2. Alsó-Kemenesháti

3. Alsó-Őrségi

4. Dél-Hansági

5. Észak-Hanság és Szigetközi

6. Felső-Kemenesháti

7. Felső-Őrségi

8. Gyöngyös-Pinka-menti

9. Győri

10. Kemenesi cser

11. Körmendi

12. Pannonhalmi-Téti

13. Rábaközi-Iváni cser

14. Répce-síki

15. Sárvári-Rábamente

16. Sopron-Fertőmelléki

17. Vendvidéki

4. Zala Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Surdi

2. Baki

3. Bánokszentgyörgyi

4. Nagykanizsai

5. Keszthelyi

6. Lenti

7. Letenyei

8. Szentgyörgyvölgyi

9. Zalacsányi

10. Zalaegerszegi

11. Zalakomári

5. Somogy Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Barcsi

2. Igali

3. Iharosi

4. Kaszói

5. Kelet-Zselic

6. Lábodi

7. Marcali

8. Nagyatádi

9. Nagybajomi

10. Nyugat-Ormánsági

11. Nyugat-Zselic

12. Somogyvári

13. Zamárdi

6. Baranya Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Bátaszék-Bonyhádi

2. Bédai

3. Dél-Baranyai

4. Gemenci

5. Hetvehelyi

6. Hőgyészi

7. Kárászi

8. Kisvaszari

9. Nagydorogi

10. Pécsi

11. Pécsváradi

12. Pincehelyi

13. Sásdi

14. Sellyei

15. Szigetvári

16. Tamási

17. Vajszlói

7. Bács-Kiskun Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Alsó-Duna-menti

2. Ásotthalmi

3. Bajai

4. Bugaci

5. Harkakötönyi

6. Kecskeméti

7. Kelebiai

8. Kiskőrösi

9. Kiskunhalasi

10. Kisteleki

11. Körös-Maros közi

12. Körös-vidéki

13. Közép-Duna-menti

14. Marosszög-Csanádi

8. Hajdú-Bihar Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Baktalórántházai

2. Debrecen-Halápi

3. Guthi

4. Hajdúhát-Bihari

5. Közép-Tiszai

6. Nyírbátori

7. Nyíregyházi

8. Rétköz-Beregi

9. Szatmár-Nagyecsedi

10. Szolnok-Jászsági

9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Alsó-Hegyközi

2. Bánhorváti

3. Bodrogközi

4. Csereháti

5. Dél-Borsodi

6. Dél-Bükki

7. Erdőbényei

8. Erdőhorváti

9. Felső-Hegyközi

10. Fónyi

11. Gömöri

12. Gönci

13. Hernádvölgyi

14. Jósvafői

15. Lillafüredi

16. Parasznyai

17. Sárospataki

18. Szendrői

19. Szerencsi

20. Tornai

10. Heves Megyei Erdészeti igazgatóság Erdőtervezési körzet neve

1. Berceli

2. Diósjenő-Királyréti

3. Egri

4. Felsőtárkányi

5. Gyöngyössolymosi

6. Hatvan-Hevesi

7. Kelet-Cserháti

8. Kemencei

9. Kiskörei

10. Nagybátonyi

11. Nagymarosi

12. Nyugat-Borsodi

13. Parádi

14. Pétervásárai

15. Romhányi

16. Salgótarjáni

17. Szécsényi

18. Szilvásváradi

19. Tarnaleleszi

20. Váci

21. Verpeléti

3. melléklet a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez[114]

A járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok illetékességi területe

A járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok illetékessége az alábbiakban meghatározott járások illetékességi területére terjed ki.

1. Baranya megye

1.1 Komlói Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Komlói Járás

Pécsváradi Járás

Hegyháti Járás

1.2 Mohácsi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Bólyi Járás

Mohácsi Járás

1.3 Pécsi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Pécsi Járás

1.4 Siklósi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Sellyei Járás

Siklósi Járás

1.5 Szigetvári Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

zigetvári Járás

Szentlőrinci Járás

2. Bács-Kiskun megye

2.1 Bajai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Bajai Járás

2.2 Kalocsai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Kalocsai Járás

Kunszentmiklósi Járás

Kiskőrösi Járás

2.3 Kecskeméti Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Kecskeméti Járás

Tiszakécskei Járás

2.4 Kiskunfélegyházi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Kiskunfélegyházi Járás

Kiskunmajsai Járás

2.5 Kiskunhalasi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Kiskunhalasi Járás

Jánoshalmai Járás

Bácsalmási Járás

3. Békés megye

3.1 Békéscsabai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Békéscsabai Járás

Békési Járás

3.2 Gyomaendrődi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Székhely: Dévaványa

Szarvasi Járás

Gyomaendrődi Járás

Szeghalmi Járás

3.3 Gyulai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Gyulai Járás

Sarkadi Járás

3.4 Orosházi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Orosházi Járás

Mezőkovácsházai Járás

4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

4.1 Edelényi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Edelényi Járás

Putnoki Járás

Ózdi Járás

Kazincbarcikai Járás

4.2 Encsi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Encsi Járás

Gönci Járás

Szikszói Járás

4.3 Mezőkövesdi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Mezőkövesdi Járás

Mezőcsáti Járás

Tiszaújvárosi Járás

4.4 Miskolci Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Miskolci Járás

Szerencsi Járás

4.5 Sárospataki Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Sárospataki Járás

Cigándi Járás

Sátoraljaújhelyi Járás

Tokaji Járás

5. Csongrád megye

5.1 Csongrádi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Csongrádi Járás

5.2 Hódmezővásárhelyi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Hódmezővásárhelyi Járás

5.3 Kisteleki Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Kisteleki Járás

Mórahalmi Járás

5.4 Makói Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Makói Járás

5.5 Szegedi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Szegedi Járás

5.6 Szentesi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Szentesi Járás

6. Fejér megye

6.1 Bicskei Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Bicskei Járás

Gárdonyi Járás

6.2 Dunaújvárosi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Dunaújvárosi Járás

Martonvásári Járás

6.3 Móri Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Móri Járás

6.4 Enyingi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal[115]

Enyingi Járás

6.5 Sárbogárdi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Sárbogárdi Járás

6.6 Székesfehérvári Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Székesfehérvári Járás

7. Győr-Moson-Sopron megye

7.1 Csornai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Csornai Járás

Kapuvári Járás

7.2 Győri Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Győri Járás

Téti Járás

Pannonhalmi Járás

7.3 Mosonmagyaróvári Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Mosonmagyaróvári Járás

7.4 Soproni Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Soproni Járás

8. Hajdú-Bihar megye

8.1 Berettyóújfalui Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Berettyóújfalui Járás

8.2 Debreceni Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Debreceni Járás

Nyíradonyi Járás

8.3 Derecskei Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Derecskei Járás

Hajdúszoboszlói Járás

8.4 Hajdúböszörményi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Hajdúböszörményi Járás

Balmazújvárosi Járás

8.5 Hajdúnánási Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Hajdúnánási Járás

Hajdúhadházi Járás

8.6 Püspökladányi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Püspökladányi Járás

9. Heves megye

9.1 Egri Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Egri Járás

Bélapátfalvai Járás

Pétervásárai Járás

9.2 Füzesabonyi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Füzesabonyi Járás

9.3 Gyöngyösi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Gyöngyösi Járás

Hatvani Járás

9.4 Hevesi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Hevesi Járás

10. Jász-Nagykun-Szolnok megye

10.1 Jászberényi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Jászberényi Járás

Jászapáti Járás

10.2 Karcagi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Karcagi Járás

Tiszafüredi Járás

Kunhegyesi Járás

10.3 Mezőtúri Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Mezőtúri Járás

Kunszentmártoni Járás

10.4 Szolnoki Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Szolnoki Járás

Törökszentmiklósi Járás

11. Komárom-Esztergom megye

11.1 Esztergomi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Esztergomi Járás

11.2 Kisbéri Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Kisbéri Járás

11.3 Komáromi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Komáromi Járás

11.4 Tatabányai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Tatabányai Járás

Tatai Járás

Oroszlányi Járás

12. Nógrád megye

12.1 Balassagyarmati Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Balassagyarmati Járás

Rétsági Járás

12.2 Pásztói Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Pásztói Járás

Bátonyterenyei Járás

12.3 Salgótarjáni Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Salgótarjáni Járás

Szécsényi Járás

13. Pest megye

13.1 Ceglédi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Ceglédi Járás

Nagykőrösi Járás

13.2 Dabasi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Dabasi Járás

Gyáli Járás

13.3 Érdi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Székhely: Érd

Budakeszi Járás

Érdi Járás

Pilisvörösvári Járás

Szentendrei Járás

Székhely: Budapest, XIII. Kerület

I. Kerület

V. Kerület

VI. Kerület

VII. Kerület

VIII. Kerület

IX. Kerület

XI. Kerület

XII. Kerület

XVIII. Kerület

XIX. Kerület

XX. Kerület

XXI. Kerület

XXII. Kerület

XXIII. Kerület

13.4 Gödöllői Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Székhely: Gödöllő

Gödöllői Járás

Aszódi Járás

Székhely: Budapest, XIII. Kerület

II. Kerület

III. Kerület

IV. Kerület

X. Kerület

XIII. Kerület

XIV. Kerület

XV. Kerület

XVI. Kerület

XVII. Kerület

13.5 Monori Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Monori Járás

Nagykátai Járás

Vecsési Járás

13.6 Ráckevei Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Ráckevei Járás

Szigetszentmiklósi Járás

13.7 Váci Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Váci Járás

Szobi Járás Dunakeszi Járás

14. Somogy megye

14.1 Kaposvári Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Kaposvári Járás

14.2 Marcali Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Marcali Járás

Fonyódi Járás

14.3 Nagyatádi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Nagyatádi Járás

Barcsi Járás Csurgói Járás

14.4 Siófoki Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Siófoki Járás

Tabi Járás

15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

15.1 Fehérgyarmati-Vásárosnaményi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Fehérgyarmati Járás

Vásárosnaményi Járás

15.2 Ibrányi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Ibrányi Járás

Kemecsei Járás Baktalórántházai Járás

15.3 Kisvárdai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Kisvárdai Járás

Záhonyi Járás

15.4 Mátészalkai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Mátészalkai Járás

Csengeri Járás

15.5 Nyírbátori Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Nyírbátori Járás

Nagykállói Járás

15.6 Nyíregyházi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Nyíregyházi Járás

Tiszavasvári Járás

16. Tolna megye

16.1 Bonyhádi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Bonyhádi Járás

16.2 Dombóvári Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Dombóvári Járás

16.3 Paksi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Paksi Járás

16.4 Szekszárdi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Szekszárdi Járás

Tolnai Járás

16.5 Tamási Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Tamási Járás

17. Vas megye

17.1 Celldömölki Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Celldömölki Járás

17.2 Körmendi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Körmendi Járás

Szentgotthárdi Járás

17.3 Sárvári Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Sárvári Járás

Vasvári Járás

17.4 Szombathelyi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Szombathelyi Járás

Kőszegi Járás

18. Veszprém megye

18.1 Devecseri Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Ajkai Járás Devecseri Járás[116]

Ajkai Járás

Devecseri Járás

18.2 Pápai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Pápai Járás

18.3 Tapolcai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Tapolcai Járás

Sümegi Járás

18.4 Veszprémi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Veszprémi Járás

Balatonfüredi Járás

Balatonalmádi Járás

Várpalotai Járás

18.5 Zirci Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Zirci Járás

19. Zala megye

19.1 Keszthelyi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Keszthelyi Járás

Zalaszentgróti Járás

19.2 Lenti Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Lenti Járás

19.3 Nagykanizsai Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Nagykanizsai Járás

Letenyei Járás

19.4 Zalaegerszegi Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

Zalaegerszegi Járás

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 1. § -a. Hatályos 2012.03.15.

[2] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 2. § -a. Hatályos 2012.03.15.

[3] Megállapította a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 79. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[4] Megállapította az 543/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[5] Megállapította az 51/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.02.26.

[6] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[7] Megállapította az 543/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[8] Megállapította a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 79. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[9] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[10] 2013.01.01 napjától megállapítani rendelte a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 79. § (3) bekezdése, azonban a módosítás a 418/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § a) pontja alapján nem lép hatályba.

[11] Megállapította a 98/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.26.

[12] 2013.01.01 napjától megállapítani rendelte a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 79. § (4) bekezdése, azonban a módosítás a 418/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § a) pontja alapján nem lép hatályba.

[13] Megállapította a 98/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.26.

[14] Megállapította a 98/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.26.

[15] Módosította a 98/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[16] Módosította a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 79. § (10) bekezdése a) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[17] Módosította a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 79. § (10) bekezdése a) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[18] Módosította a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 79. § (10) bekezdése b) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[19] Módosította a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 79. § (10) bekezdése a) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[20] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[21] Beiktatta a 68/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 9. § - a. Hatályos 2013.03.11.

[22] Módosította a 418/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[23] Megállapította a 68/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 10. § - a. Hatályos 2013.03.11.

[24] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 6. § -a. Hatályos 2012.03.15.

[25] Módosította a 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.07.20.

[26] Módosította a 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.20.

[27] Módosította a 108/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2012.06.04.

[28] Megállapította a 68/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.03.11.

[29] Megállapította a 68/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.03.11.

[30] Megállapította a 68/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.03.11.

[31] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[32] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[33] Megállapította a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 25. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[34] Beiktatta a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 25. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[35] Beiktatta a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 25. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[36] Beiktatta a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 25. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[37] Beiktatta a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 25. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[38] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[39] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[40] Beiktatta a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[41] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[42] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[43] Megállapította a 323/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 5. § - a. Hatályos 2013.09.01.

[44] Beiktatta a 323/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2013.09.01.

[45] Megállapította a 68/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 12. § - a. Hatályos 2013.03.11.

[46] Megállapította a 271/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[47] Beiktatta a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 11. § -a. Hatályos 2012.03.15.

[48] Beiktatta a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 11. § -a. Hatályos 2012.03.15.

[49] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[50] Hatályba lépése előtt beiktatta a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 295. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[51] A felvezető mondatot megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[52] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[53] Hatályba lépése előtt beiktatta a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 295. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[54] A felvezető mondatot megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[55] Módosította a 229/2013. (VI. 27.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2013.06.28.

[56] Megállapította az 560/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2014.01.01.

[57] Beiktatta a 98/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.03.26.

[58] Hatályon kívül helyezte a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2015.01.01.

[59] Módosította a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[60] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[61] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[62] Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.03.15.

[63] Hatályon kívül helyezte az 543/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2014.01.01.

[64] Megállapította az 543/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[65] Módosította a 418/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[66] Beiktatta a 98/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.03.26.

[67] Hatályon kívül helyezte a 111/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 24. § b) pontja. Hatálytalan 2011.07.05.

[68] Megállapította az 543/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[69] Beiktatta a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[70] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 17. § -a. Hatályos 2012.03.15.

[71] Hatályon kívül helyezte az 543/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2014.01.01.

[72] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[73] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[74] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § b) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[75] Megállapította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 520. §-a. Hatályos 2014.09.10.

[76] Megállapította a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 32. § -a. Hatályos 2015.01.11.

[77] Megállapította a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[78] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[79] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[80] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[81] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[82] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[83] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[84] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[85] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[86] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[87] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[88] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[89] A címet megállapította a 323/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 7. § - a. Hatályos 2013.09.01.

[90] Megállapította a 323/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 7. § - a. Hatályos 2013.09.01.

[91] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[92] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § d) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[93] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § d) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[94] Megállapította a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.02.25.

[95] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 521. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 2014.09.10.

[96] Megállapította a 24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.15.

[97] A nyitó szövegrészt módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 521. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.09.05.

[98] Módosította a 176/2013. (VI. 3.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.06.04.

[99] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[100] Megállapította a 176/2013. (VI. 3.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.06.04.

[101] Beiktatta a 402/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a. Hatályos 2013.02.01.

[102] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[103] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[104] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § d) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[105] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[106] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § c) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[107] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § e) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[108] A záró szövegrészt módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 521. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.09.10.

[109] Módosította a 158/2011. (VIII. 11.) Korm. rendelet 38. § - a. Hatályos 2011.08.26.

[110] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[111] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 97. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[112] Beiktatta a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 66. §-a. Hatályos 2011.09.15.

[113] Beiktatta a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 66. §-a. Hatályos 2011.09.15.

[114] Megállapította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 48. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[115] Megállapította a 308/2014. (XII. 9.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[116] Módosította az 51/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 23. § (10) bekezdése. Hatályos 2013.02.26.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

Iratminták a Pp. szövegéből