62007CJ0473[1]

A Bíróság (második tanács) 2009. január 22-i ítélete. Association nationale pour la protection des eaux et rivières-TOS és Association OABA kontra Ministère de l'Ecologie, du Développement et de l'Aménagement durables. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Conseil d'État - Franciaország. Szennyezés és ártalmak - 96/61/EK irányelv - I. melléklet - A 6.6. pont a) alpontja - Intenzív baromfitenyésztés - Meghatározás - A »baromfi« fogalma - Az állatok maximális száma létesítményenként. C-473/07. sz. ügy.

C-473/07. sz. ügy

Association nationale pour la protection des eaux et rivières-TOS

és

Association OABA

kontra

Ministère de l'Ecologie, du Développement et de l'Aménagement durables

(a Conseil d'État [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Szennyezés és ártalmak - 96/61/EK irányelv - I. melléklet - A 6.6. pont a) alpontja - Intenzív baromfitenyésztés - Meghatározás - A »baromfi« fogalma - Az állatok maximális száma létesítményenként"

Az ítélet összefoglalása

1. Környezet - A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése - 96/61 irányelv

(96/61 tanácsi irányelv, I. melléklet, 6.6. pont, a) alpont)

2. Környezet - A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése - 96/61 irányelv

(96/61 tanácsi irányelv, I. melléklet, 6.6. pont, a) alpont)

1. A 1882/2003 rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontjában szereplő "baromfi" fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a fürjeket, a foglyokat és a galambokat is.

(vö. 34. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Mivel a 1882/2003 rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelv célja a bizonyos tevékenységekből, mint például az intenzív baromfitenyésztésből származó környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, az állategyenérték módszerének alkalmazását csak akkor szabad megengedni, ha ez e célkitűzés teljes körű tiszteletben tartását biztosítja. Ezzel szemben e módszer alkalmazása nem járhat azzal a következménnyel, hogy kivonja az ezen irányelv által létrehozott szabályozás alól a teljes férőhelyszámuk alapján annak hatálya alá tartozó létesítményeket.

Következésképpen a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontjával ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az intenzív tenyésztésre szolgáló létesítmények engedélyezésének küszöbértékeit az állategyenérték rendszeréből kiindulva kell kiszámítani, amely azon alapul, hogy az állatok férőhelyenkénti számát az állatfajták szerint súlyozza annak érdekében, hogy a különböző szárnyasfajták által ténylegesen ürített nitrogéntartalmat lehessen figyelembe venni.

(vö. 40., 45. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2009. január 22.(*)

"Szennyezés és ártalmak - 96/61/EK irányelv - I. melléklet - A 6.6. pont a) alpontja - Intenzív baromfitenyésztés - Meghatározás - A »baromfi« fogalma - Az állatok maximális száma létesítményenként"

A C-473/07. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d'État (Franciaország) a Bírósághoz 2007. október 25-én érkezett, 2007. május 7-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Association nationale pour la protection des eaux et rivières-TOS,

az Association OABA

és

a Ministère de l'Écologie, du Développement et de l'Aménagement durables

között,

az Association France Nature Environnement

részvételével

folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, K. Schiemann, J. Makarczyk, P. Kūris (előadó) és C. Toader bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2008. szeptember 18-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az Association nationale pour la protection des eaux et rivières-TOS képviseletében P. Jeanson, az egyesület alelnöke,

- az Association France Nature Environnement képviseletében R. Léost, az egyesület alelnöke,

- a francia kormány képviseletében G. de Bergues és A.-L. During, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében V. Kontolaimos és S. Papaioannou, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében A. Alcover San Pedro és J.-B. Laignelot, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2008. november 6-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 447. o.) módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (HL L 257., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 80. o.; a továbbiakban: 96/61 irányelv) I. melléklete 6.6. pontja a) alpontjának értelmezésére irányul.

2 A kérelmet a Conseil d'État-val (Franciaország) szemben az Association nationale pour la protection des eaux et rivières-TOS, valamint az Association OABA által hatáskörrel való visszaélés miatt benyújtott, az osztályozott létesítmények jegyzékének módosításáról szóló, 2005. augusztus 10-i 2005-989. sz. rendelet (JORF 2005. augusztus 13., 52. szöveg) megsemmisítésére irányuló kereset alapján indult eljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 96/61 irányelv 1. cikke így rendelkezik:

"Ennek az irányelvnek a célja, hogy az I. mellékletben felsorolt tevékenységekből származó környezetszennyezés integrált megelőzését és csökkentését valósítsa meg. Olyan intézkedéseket határoz meg, amelyeket a fent említett tevékenységekből származó szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére dolgoztak ki, beleértve a hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket, a környezet egészének magas szintű védelme érdekében, a[z egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi] irányelv [HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.] és az egyéb vonatkozó közösségi rendelkezések sérelme nélkül."

4 A 96/61 irányelv 2. cikke értelmében:

"Ezen irányelv alkalmazásában:

[...]

3) »létesítmény«: olyan rögzített műszaki egység, ahol egy vagy több, az I. mellékletben felsorolt tevékenységet folytatnak [...]

4) »meglévő létesítmény«: egy működő létesítmény, vagy olyan létesítmény, amelyet ennek az irányelvnek a hatálybalépését megelőzően meglévő jogszabályokkal összhangban engedélyeztek, vagy az illetékes hatóság szerint teljes engedélykérelmezési kötelezettsége van, feltéve, ha a létesítmény ezen irányelv hatálybalépését követően legkésőbb egy éven belül működni kezd;

[...]

9) »engedély«: egy (vagy több) írásbeli határozat vagy annak egy része, amely engedélyezi egy létesítmény egészének vagy egy részének működését, amely engedély alapja bizonyos feltételek fennállása, amelyek alapján a létesítmény megfelel ezen irányelv követelményeinek. [...]

[...]"

5 A 96/61 irányelv 4. cikke így rendelkezik:

"A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egyetlen új létesítmény se működhessen ennek az irányelvnek az alapján kiadott engedély nélkül [...]"

6 A 96/61 irányelvnek "Az engedély feltételei" című 9. cikke értelmében:

"(1) A tagállamok biztosítják, hogy az engedély tartalmazza valamennyi szükséges intézkedést a 3. és 10. cikkben említett engedélyezési követelmények teljesítéséhez, hogy a környezet egészének magas szintű védelme valósuljon meg a levegő, a víz és a talaj védelme által.

(2) Új létesítmény vagy jelentős változtatás esetén, ahol a 85/337/EGK irányelv 4. cikke alkalmazandó, az irányelv 5., 6. és 7. cikke értelmében kapott minden vonatkozó információt vagy következtetést figyelembe vesznek az engedély megadására irányuló eljárás céljából.

(3) Az engedély tartalmazza a kibocsátási határértékeket azokra a szennyező anyagokra, különösen a III. mellékletben felsoroltakra nézve, amelyeket valószínűleg jelentős mértékben bocsát ki az illető létesítmény, tekintettel természetükre és a szennyezés egyik közegből a másikba való átjuttatására való képességükre (víz, levegő és talaj). Amennyiben szükséges, az engedély megfelelő követelményeket tartalmaz a talaj és a felszín alatti víz védelmének biztosítására, és intézkedéseket a létesítmény által termelt hulladék kezelésére. Ahol szükséges, a határértékek kiegészíthetők vagy helyettesíthetők műszaki paraméterekkel vagy intézkedésekkel.

Az I. melléklet 6.6. pontja alatt található létesítményekre az e bekezdéssel összhangban meghatározott kibocsátási határértékeknél figyelembe veszik az ezeknek a létesítménykategóriáknak megfelelő gyakorlati megfontolásokat.

(4) A 10. cikk sérelme nélkül, a (3) bekezdésben említett kibocsátási határértékek és az azokkal egyenértékű műszaki paraméterek az elérhető legjobb technikákon alapulnak anélkül, hogy előírnák bármilyen meghatározott technika vagy technológia használatát, de figyelembe véve az érintett létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezeti feltételeket. Az engedély feltételei minden körülmény esetén tartalmaznak intézkedéseket a nagy távolságra jutó vagy határokon átterjedő szennyezés minimalizálásával kapcsolatban, és a környezet egészének magas szintű védelmét biztosítják.

[...]"

7 A 96/61 irányelv 16. cikkének (2) bekezdése előírja:

"A Bizottság információcserét szervez a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzési intézkedésekről és ezek fejlődéséről. Háromévente a Bizottság közzéteszi az információcserék eredményét."

8 A 96/61 irányelv I. mellékletében rögzíti az 1. cikkében említett ipari tevékenységeket. Ezen I. melléklet bevezető részének 2. pontja előírja:

"Az alábbiakban megadott küszöbértékek általában a termelési kapacitásra vagy teljesítményre vonatkoznak.[...]"

9 E melléklet 6.6. pontjának a) alpontja, mint a 96/61 irányelv 1. cikkében hivatkozott ipari tevékenységi kategóriákat, megemlíti az alábbiakat: "[b]aromfi [...] intenzív tenyésztésére szolgáló létesítmények több mint [...] 40 000 férőhellyel baromfi számára".

10 A 96/61 irányelv "A főbb szennyező anyagok nem kimerítő jegyzéke, melyet figyelembe kell venni, amennyiben a kibocsátási határértékek megállapításakor jelentőséggel bírnak" című III. melléklete többféle víz- és légszennyező anyagot sorol fel. A levegő tekintetében többek között a nitrogén-oxidot és az egyéb nitrogénvegyületeket említi, valamint a fémeket és ezek vegyületeit. A vizet illetően többek között a szerves foszforvegyületeket, a fémeket és ezek vegyületeit, valamint az eutrofizációt okozó anyagokat, különösen a nitrátokat és a foszfátokat említi.

A nemzeti szabályozás

11 Az osztályozott létesítmények jegyzékének módosításáról szóló, 2005-989. sz. rendelet I. melléklete többek között az alábbi táblázatot tartalmazza:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

12 Az Association nationale pour la protection des eaux et rivières-TOS, valamint az Association OABA a 2005-989. sz. rendelet részleges vagy teljes megsemmisítésére irányuló keresete alátámasztásának céljából arra hivatkozik a Conseil d'État előtt, hogy e rendelet sérti a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontját. Szerinte ugyanis a rendelet az osztályozott létesítmények jegyzékének 2111. rovatában 30 000-es "állategyenérték" küszöbértéket ír elő - amely felett a baromfi- és vadszárnyas tenyészeteket nem lehet az erre vonatkozó előzetes engedély nélkül működtetni - különösen oly módon, hogy a fürjekre 0,125, a foglyokra és galambokra pedig 0,25 átváltási együtthatót határoz meg. Így a szóban forgó együtthatók alkalmazásával egy több mint 40 000 fürjből, fogolyból vagy galambból álló tenyészet nem éri el a 30 000-es "állategyenérték" küszöböt, és bejelentés mellett működtethető.

13 A Conseil d'État határozatának indokolásában a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontja a) alpontjának rendelkezéseire tekintettel kifejti, hogy:

- az intenzív baromfitenyésztésre szolgáló, több mint 40 000 férőhellyel rendelkező létesítmények engedélykötelesek;

- ezen irányelv nem határozza meg azokat a fajokat, amelyek a hivatkozott melléklet értelmében "baromfinak" minősülnek, ugyanakkor a baromfiakra egyéb jogcímen alkalmazandó irányelvek kifejezetten előírják, hogy mely fajok tartoznak hatályuk alá, kizárva, illetve beleértve a fürjeket, foglyokat és galambokat.

14 A Conseil d'État ezért az eljárás felfüggesztése mellett döntött, és a következő kérdést terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

"A [...] 96/61 [...] irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontját, amely a 40 000-nél több férőhellyel rendelkező, intenzív baromfitenyésztésre szolgáló létesítményekre vonatkozik, akként kell-e értelmezni, hogy:

- annak hatálya alá tartoznak a fürjek, foglyok és galambok,

- igenlő válasz esetén pedig akként kell-e értelmezni, hogy lehetővé tesz egy olyan rendelkezést, mely szerint az engedélyezési küszöbértékeket az "állategyenértékre" épülő rendszerből kiindulva kell kiszámítani, amely az állatfajták szerint súlyozza az állatok férőhelyenkénti számát annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a különböző állatfajták által ténylegesen ürített nitrogéntartalmat?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

15 Előzetesen meg kell állapítani, hogy a 96/61 irányelv rendelkezéseiből, valamint I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontjából az következik, hogy a intenzív baromfitenyésztésre szolgáló, több mint 40 0000 férőhellyel rendelkező létesítmények előzetes engedélyezéshez kötöttek.

16 E rendelkezés hatályát három együttes feltétel határozza meg, tudniillik a tenyésztésnek intenzív jellegűnek kell lennie, baromfit kell tenyészteni, és az érintett létesítményeknek legalább 40 000 férőhellyel kell rendelkezniük.

17 Az egyébként nem vitatott, hogy a 96/61 irányelv nem határozza meg sem az "intenzív tenyésztés", sem a "baromfi", sem pedig a "férőhely" fogalmát.

A kérdés első részéről

18 Kérdésének első részében a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontjában szereplő "baromfi" fogalma magában foglalja-e a fürjeket, a foglyokat és a galambokat.

19 A francia kormány előzetesen többek között arra hivatkozik, hogy a fürjek, a foglyok és a galambok nem alkothatják intenzív tenyésztés tárgyát. A 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontja következésképpen nem alkalmazható e szárnyasokra.

20 Ez az érvelés nem elfogadható.

21 A francia kormány ugyanis semmiféle tudományos bizonyítékot nem szolgáltatott annak alátámasztására, hogy e szárnyasokat nem lehet intenzív módon tenyészteni, és az a puszta tény, hogy a francia fürj- és galambtenyészetek átlagosan 3000 állatot foglalnak magukban, nem elegendő annak bizonyításához, hogy nem létezhetnek 40 000-nél több szárnyast befogadó tenyészetek.

22 Egyébiránt meg kell állapítani, hogy e szárnyasok közül egyesek intenzív tenyésztésére szolgáló létesítmények fennállásával a francia szabályozás is foglalkozik, amint az többek között a zárt helyen történő tenyésztés egyenértékűsége feltételeinek meghatározásáról szóló 1985. szeptember 18-i miniszteri rendelet (JORF 1985. október 8., 11683. o.) rendelkezéseiből is kiderül, amelyek mezőgazdasági termelőnként a zárt helyen történő tenyésztésre szolgáló létesítmények minimális területét 200 000 élve, illetve 120 000 vágottan értékesített fürjben határozta meg.

23 A baromfinak a 96/61 irányelv által kifejezetten meg nem határozott fogalmát illetően meg kell állapítani, hogy e fogalom szokásosan tojásaikért vagy húsukért tenyésztett madarak együttesét jelenti. Márpedig a madárfajok közé tartozó fürjek, foglyok és galambok tenyészthetők tojásaik vagy húsuk elfogyasztása céljából.

24 Ezt az értelmezést ezen irányelv általános rendszere és célkitűzése is alátámasztja (lásd analógia útján a C-72/95. sz., Kraaijeveld és társai ügyben 1996. október 24-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-5403. o.] 38. pontját).

25 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 96/61 irányelv célja, amint azt 1. cikke meghatározza, a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése az I. mellékletben felsorolt tevékenységekből származó szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedések meghatározása által, a környezet magas szintű védelme érdekében.

26 Amint azt a főtanácsnok is hangsúlyozza indítványának 34. pontjában, ez az integrált megközelítés a jelentős szennyezőpotenciállal rendelkező ipari létesítmények engedélyezési eljárásának és feltételeinek megfelelő összehangolásában ölt testet, lehetővé téve ily módon a környezet egészének magasabb szintű védelmét, mivel e feltételeknek minden esetben tartalmazniuk kell a nagy távolságra kiható vagy határokon átnyúló szennyezések minimalizálására vonatkozó rendelkezéseket, és biztosítaniuk kell a környezet egészének magas szintű védelmét.

27 Mivel a 96/61 irányelv célja tágan került megfogalmazásra, I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontja nem értelmezhető úgy, hogy nem foglalja magában a fürjeket, a foglyokat és a galambokat.

28 A francia kormány által hivatkozott azon körülmény, hogy a 85/337 irányelv I. melléklete 17. pontjának a) alpontja, az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvben (HL L 73., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 151. o.) szereplő változatában, a csirkék tekintetében több mint 85 000, illetve a tyúkok tekintetében több mint 60 000 férőhellyel rendelkező, intenzív baromfitenyésztésre szolgáló létesítményekre vonatkozik, nem befolyásolja a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontja a) alpontjának vonatkozásában adandó értelmezést. Ez utóbbi egyedi szabályozásnak minősül, és amint az megfogalmazásából is következik, tág értelemben vonatkozik a baromfiakra, és az említett 17. pont a) alpontjában szereplőtől eltérő küszöbértéket ír elő.

29 Továbbá, a francia kormány arra irányuló érvelését, hogy a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontja a) alpontjának hatályát kizárólag a tojótyúkokra, húscsirkékre, pulykákra, kacsákra és gyöngytyúkokra korlátozza, azon okból, hogy a Bizottság által a 96/61 irányelv 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásával 2003 júliusában közzétett, az intenzív baromfi- és sertéstenyésztés legjobb létező technikáira vonatkozó, BREF nevű dokumentumban (HL C 170., 3. o.) is szerepel ez a korlátozás, el kell utasítani.

30 Fontos ugyanis megállapítani egyfelől, hogy maga a BREF dokumentum is azt tartalmazza, hogy a "baromfi" fogalmat e dokumentum egyedi értelemben használja, másfelől pedig e dokumentumnak nincs semmiféle kötelező jellege, és célja sem a 96/61 irányelv értelmezése, mivel csupán arra szorítkozik, hogy összefoglalja a rendelkezésre álló legjobb tenyésztési technikákra vonatkozó technikai ismereteket.

31 Következésképpen az a körülmény, hogy a szóban forgó BREF dokumentumban nem szerepelnek sem a fürjek, sem a foglyok, sem pedig a galambok, egyáltalán nem jelenti azt, hogy e három szárnyas ne tartozna a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontja szerinti "baromfi" fogalmába.

32 Végül el kell utasítani a francia kormány azon állítását, miszerint a Bizottság által 2007. december 21-én benyújtott, az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat (COM[2007] 844 végleges), amely több közösségi jogi eszköz, többek között a 96/61 irányelv felülvizsgálatára és egységes szerkezetbe foglalására irányul, megerősíti a "baromfi" fogalmának az ezen utóbbi irányelv szerinti megszorító megközelítését.

33 Valamely irányelv-javaslat ugyanis, még ha csak egységes szerkezetbe foglalja is a hatályos jogot, nem képezheti alapját valamely, hatályban lévő irányelv értelmezésének.

34 E megállapításokra figyelemmel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés első részére azt a választ kell adni, hogy a "baromfinak" a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontja a) alpontja szerinti fogalmát úgy kell értelmezni, hogy magában foglalja a fürjeket, a foglyokat és a galambokat is.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés második részéről

35 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra is választ keres, hogy a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontjával ellentétes-e, ha valamely tagállam olyan, ún. "állategyenértékre" épülő rendszert hoz létre, amelynek lényege, hogy az intenzív baromfitenyésztésre szolgáló létesítmények előzetes engedélyezésének küszöbértékeit úgy határozza meg, hogy az állatok férőhelyenkénti számát az állatfajták szerint súlyozza annak érdekében, hogy a különböző szárnyasok által ténylegesen ürített nitrogéntartalmat lehessen figyelembe venni.

36 Az alapügyben felperes egyesületek azt állítják, hogy az állategyenérték rendszere nem tiltott, amíg az engedélyezési küszöbérték a létesítményben bármely időpontban ténylegesen jelen lévő 40 000 baromfinál alacsonyabb, illetve egyenlő marad ezzel.

37 A francia kormány arra hivatkozik, hogy a francia szabályozás előírja, hogy a 30 000 állategyenértéket meghaladó, baromfi, illetve vadszárnyasok tenyésztéséhez engedély szükséges, és 0,125 értékű súlyozási együtthatót ír elő a fürjek és 0,25 értékűt a foglyok és galambok esetében. Ez utóbbi együtthatók oly módon kerültek kiszámításra, hogy ne csak az egyes állatfajták által kibocsátott, a ministère de l'Agriculture (mezőgazdasági minisztérium ) és a ministère de l'Environnement (környezetvédelmi minisztérium) védnöksége alatt lévő Comité d'orientation pour les pratiques agricoles respectueuses de l'environnement (Corpen; környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatok orientációs bizottsága) által közzétett adatokon alapuló nitrogénmennyiséget tükrözzék, hanem valamennyi egyéb környezeti hatást is, mint például az éves szennyvízkibocsátás vagy a zajhoz és a szagokhoz kötődő ártalmakat.

38 A Bizottság azt állítja, hogy bár a francia kormány által adott értelmezés igazoltnak tűnhet, ez azonban a közösségi jog mai állása szerint contra legem értelmezés lenne. A Bizottság szerint ugyanis a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontjában szereplő "több mint 40 000 férőhellyel baromfi számára" kifejezés 40 000 baromfi egyidejű tenyésztésének kapacitására vonatkozik, és nem az engedélyezési küszöbértékre, amely az egyes baromfifajták által okozott szennyezéssel függ össze.

39 E tekintetben nem vitatott, hogy a "férőhely" fogalmát a 96/61 irányelv nem határozza meg, ugyanakkor meg kell állapítani, hogy ezen irányelv I. melléklete bevezetőjének 2. pontja előírja, hogy "[a]z alábbiakban megadott küszöbértékek általában a termelési kapacitásra vagy teljesítményre vonatkoznak". A 96/61 irányelv tehát nem írja elő - de nem is zárja ki - az engedélyezési küszöbértéknek az állategyenérték módszere alapján történő meghatározását.

40 Mivel a 96/61 irányelv célja a bizonyos tevékenységekből, mint például az intenzív baromfitenyésztésből származó környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, az állategyenérték módszerének alkalmazását csak akkor kellene megengedni meg, ha ez e célkitűzés teljes körű tiszteletbentartását biztosítja. Ezzel szemben e módszer alkalmazása nem járhat azzal a következménnyel, hogy kivonja az ezen irányelv által létrehozott rendszerből a teljes férőhelyszámuk tekintetében az e rendszerbe tartozó létesítményeket.

41 A jelen esetben a francia kormány egyébként nem bizonyította a francia szabályozás tartalma és az e szárnyasok által ténylegesen ürített nitrogéntartalom közötti összefüggést sem.

42 Elegendő ugyanis azt megállapítani, hogy a ministère de l'Écologie, du Développement et de l'Aménagement durables (ökológiai, fenntartható fejlődési és településfejlesztési minisztérium) 2007. szeptember 7-i, az osztályozott létesítmények (tenyészetek, baromfiak) - a kibocsátások új referenciaértékeinek használatáról szóló utasításának (Bulletin officiel, 2007. október 30., MEDAD 2007/20, 15. szöveg, 1. o.) mellékleteiből származó adatok azt bizonyítják, hogy egy fürj, fogoly vagy galamb nitrogénkibocsátása és egy standard csirke nitrogénkibocsátása közötti viszony nem felel meg a 2005-989. sz. rendeletben előírt súlyozásnak. Ez utóbbi szerint egy standard csirke nyolc fürjjel és négy fogollyal vagy galambbal egyenértékű, ugyanakkor a fent hivatkozott adatok arra engednek következtetni, hogy a fürj vagy a fogoly ürüléke a standard csirke ürüléke nitrogénszintjének felét tartalmazza, míg a galamb ürüléke ötször ennyit. Ugyanezen adatok alapján a fürjek, a foglyok és a galambok ürülékének foszfor-, réz- és cinkszintje hasonlóképpen magasabb, mint amennyit a standard csirke ürüléke tartalmaz.

43 Ezen aránytalanság igazolása céljából a francia kormány a tárgyaláson kifejtette, hogy az egyéb környezeti hatásokat figyelembe vették, ugyanakkor semmiféle, ezen egyéb környezeti hatások jellegére és arányára vonatkozó tudományos bizonyítékot nem szolgáltatott.

44 E körülményekre figyelemmel, és amint azt a főtanácsnok is megállapította indítványának 54. pontjában, úgy tűnik, hogy a 2005-989. sz. rendelet hatására mentesülnek a 96/61 irányelvben előírt előzetes engedélyezési eljárás alól a 40 001-240 000 fürjet, illetve a 40 001-120 000 foglyot vagy galambot befogadó, intenzív tenyésztésre szolgáló létesítmények, jóllehet e létesítmények alkalmasak arra, hogy ezekben a 40 000 standard csirke intenzív tenyésztésre szolgáló létesítményekben keletkezőnél nagyobb mennyiségű nitrogén, foszfor, réz, illetve cink keletkezzen.

45 A fentiek összességére figyelemmel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés második részére azt a választ kell adni, hogy 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontjával ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szereplő, amelynek értelmében az intenzív tenyésztésre szolgáló létesítmények engedélyezésének küszöbértékeit az állategyenérték rendszeréből kiindulva kell kiszámítani, amely azon alapul, hogy az állatok férőhelyenkénti számát az állatfajták szerint súlyozza annak érdekében, hogy a különböző szárnyasfajták által ténylegesen ürített nitrogéntartalmat lehessen figyelembe venni.

A költségekről

46 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontjában szereplő "baromfi" fogalmát úgy kell értelmezni, hogy magában foglalja a fürjeket, a foglyokat és a galambokat is.

2) Az 1882/2003 rendelettel módosított 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának a) alpontjával ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szereplő, amelynek értelmében az intenzív tenyésztésre szolgáló létesítmények engedélyezésének küszöbértékeit az állategyenérték rendszeréből kiindulva kell kiszámítani, amely azon alapul, hogy az állatok férőhelyenkénti számát az állatfajták szerint súlyozza annak érdekében, hogy a különböző szárnyasfajták által ténylegesen ürített nitrogéntartalmat lehessen figyelembe venni.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.