31997L0011[1]

A Tanács 97/11/EK irányelve (1997. március 3.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról

A Tanács 97/11/EK irányelve

(1997. március 3.)

az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 130s. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság [2] véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának [3] véleményére,

a Szerződés [4] 189c. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően,

(1) mivel az egyes köz- és magánprojektek környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvnek [5] a célja azoknak a lényeges információknak a biztosítása, amelyek lehetővé teszik a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy az egyes projektekről azok várható jelentős környezeti hatásainak ismeretében döntést hozzanak; mivel a környezeti hatásvizsgálati eljárás az egyik alapvető eszköze a környezetvédelmi politikának, amint azt a Szerződés 130r. cikke és a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés politikájára és intézkedéseire vonatkozó ötödik közösségi cselekvési program meghatározza;

(2) mivel a Szerződés 130r. cikkének (2) bekezdése alapján, a Közösség környezetvédelmi politikája az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a "szennyező fizet"-elven.

(3) mivel a környezeti hatások vizsgálatának legfontosabb alapelveit harmonizálni szükséges, a tagállamok azonban szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak a környezet védelmének érdekében;

(4) mivel a környezeti hatásvizsgálatok elvégzésével kapcsolatos tapasztalatok, amint azt a Bizottság által 1993. április 2-án elfogadott, a 85/337/EGK irányelv végrehajtásáról szóló jelentésben megállapították, azt mutatják, hogy a vizsgálati eljárások előírásainak tisztázásához, kiegészítéséhez és javításához olyan rendelkezések bevezetésére van szükség, amelyek biztosítják, hogy az irányelvet egyre nagyobb összhangban és hatékonysággal alkalmazzák;

(5) mivel a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett projektek engedélyhez vannak kötve; mivel az ilyen engedély kiadását megelőzően környezeti hatásvizsgálat elvégzése szükséges;

(6) mivel helyénvaló, hogy kiegészítsék azoknak a projekteknek a listáját, amelyek a környezetre jelentős hatással vannak, és ezért főszabály szerint rendszeres vizsgálatra szorulnak;

(7) mivel más típusú projektek nem minden esetben vannak jelentős hatással a környezetre; mivel e projektek esetén akkor kell vizsgálatot elvégezni, ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a projektek feltehetően jelentős hatással vannak a környezetre;

(8) mivel a tagállamok meghatározhatnak küszöbértékeket vagy szempontrendszert annak eldöntésére, hogy ezek közül a projektek közül melyek esetében kell a vizsgálatot elvégezni a környezeti hatásuk jelentősége alapján; mivel a tagállamok nem kötelezhetőek arra, hogy esetenként vizsgálják meg azokat a projekteket, melyek a küszöbértéket nem haladják meg, illetve kívül esnek azon a szempontrendszeren, amelyeket eseti alapon vizsgálnak;

(9) mivel amikor a tagállamok ilyen küszöbértéket vagy szempontrendszert állítanak fel, vagy esetenként vizsgálják meg, hogy mely projektek esetében kell a hatásvizsgálatot elvégezni ezek jelentős környezeti hatása miatt, figyelembe kell venniük az ezen irányelvben előírt megfelelő kiválasztási szempontokat; mivel a szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy ezeket a szempontokat az egyes esetekre alkalmazzák;

(10) mivel az, hogy léteznek azok a telephelyre vonatkozó szempontok, amelyek segítségével a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv [6] és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv [7] alapján a tagállamok kijelölik a különösen védett területeket, nem vonja szükségszerűen maga után, hogy az ezeken a területeken létesítendő projekteket az ezen irányelv szerinti hatásvizsgálatnak kell automatikusan alávetni;

(11) mivel helyénvaló bevezetni egy olyan eljárást, amely alapján a projektgazda megkapja a hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét a vizsgálathoz kidolgozandó és csatolandó információk tartalmára és mértékére vonatkozóan; mivel a tagállamok ennek az eljárásnak a keretén belül kötelezhetik a projektgazdát, hogy nyújtson be alternatív lehetőségeket arra a projektre vonatkozóan, amelyre engedély iránti kérelmet szándékozik benyújtani;

(12) mivel tanácsos a környezeti hatásvizsgálati rendelkezések határokon átterjedő keretekben történő kiépítése annak érdekében, hogy a fejlődést nemzetközi szinten vegyék figyelembe;

(13) mivel a Közösség 1991. február 25-én aláírta az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 85/337/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva, a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.";

2. A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A tagállamok gondoskodhatnak egységes eljárásról is ennek az irányelvnek, valamint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv [8] követelményeinek való együttes megfeleléshez."

3. A 2. cikk (3) bekezdésének első albekezdése a következők szerint olvasandó:

"(3) A 7. cikk sérelme nélkül, a tagállamok kivételes esetekben egyes projekteket teljesen vagy részben mentesíthetnek az ebben az irányelvben meghatározott rendelkezések hatálya alól.";

4. A 2. cikk (3) bekezdésének c) pontja "adott esetben"-t az "ahol alkalmazható" helyettesíti;

5. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"3. cikk

A környezeti hatásvizsgálat minden egyedi esetre vonatkozóan a 4-11. cikkel összhangban megfelelő módon azonosítja, leírja és értékeli az egyes projektek közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre:

- emberek, állat- és növényvilág;

- talaj, víz, levegő, éghajlat és a táj;

- anyagi javak és a kulturális örökség;

- az első, a második és a harmadik francia bekezdésben említett tényezők közötti kölcsönhatás.";

6. 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"4. cikk

(1) A 2. cikk (3) bekezdésre is figyelemmel az I. mellékletben felsorolt projekteket vizsgálatnak vetik alá az 5-10. cikkel összhangban.

(2) A 2. cikk (3) bekezdésre is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre, a tagállamok határozzák meg:

a) esetenkénti vizsgálattal,

vagy

b) a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján,

hogy a projektet alá kell-e vetni az 5-10. cikknek megfelelő vizsgálatnak.

A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az a) vagy a b) pontnak megfelelő mindkét eljárást alkalmazzák.

(3) Amikor a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálatot végeznek, vagy küszöbértékeket, illetve szempontrendszert állapítanak meg, figyelembe veszik a III. mellékletben előírt lényeges kiválasztási szempontokat.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a (2) bekezdés alapján hozott döntését a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.";

7. Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

(1) Azon projektek esetében, amelyek a 4. cikk alapján az 5-10. cikkel összhangban környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek, a tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a projektgazda a IV. mellékletben meghatározott alábbi információkat megfelelő formában közli, amennyiben:

a) a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az információ lényeges az engedélyezési eljárás adott szakaszában és az adott projekt, projekttípus vagy a várhatóan érintett környezeti jellemzők szempontjából;

b) a tagállamok úgy ítélik meg, hogy figyelembe véve többek között a jelenlegi ismereteket és a vizsgálati módszereket, ésszerűen elvárható a projektgazdától ennek az információnak az összeállítása.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvánítson véleményt, hogy a projektgazda az (1) bekezdésnek megfelelően mely információkat nyújtsa be, ha az engedély iránti kérelmének benyújtása előtt ezt kéri. A hatáskörrel rendelkező hatóság a véleménynyilvánítás előtt konzultál a projektgazdával és a 6. cikk (1) bekezdésében megnevezett hatóságokkal. Az a tény, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság véleményt nyilvánított e bekezdésnek megfelelően, nem zárja ki azt, hogy a projektgazdától további adatokat kérjen.

A tagállamok megkövetelhetik a hatáskörrel rendelkező hatóságtól, hogy ilyen véleményt nyilvánítson, függetlenül attól, hogy azt a projektgazda kérelmezi-e vagy sem.

(3) A projektgazda által az (1) bekezdés alapján benyújtandó információ legalább a következőket tartalmazza:

- a projekt leírása, beleértve a projekt helyére, kialakítására és méretére vonatkozó információkat;

- a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és - lehetőség szerint - ellensúlyozására tervezett intézkedések leírása;

- a projekt várható fő környezeti hatásainak meghatározásához és vizsgálatához szükséges adatok;

- a projektgazda által megvizsgált főbb alternatívák áttekintése, és a választás főbb okainak megjelölése, figyelembe véve a környezeti hatásokat;

- az előző francia bekezdésekben említett adatok nem technikai jellegű összefoglalása.

(4) A tagállamok - szükség esetén - biztosítják, hogy azok a hatóságok, amelyek fontos információkkal rendelkeznek, különös tekintettel a 3. cikkre, azokat a projektgazda rendelkezésére bocsássák.".

8. A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy környezeti feladataik kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra a projektgazda által benyújtott információkról és az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. E célból a tagállamok általánosságban vagy esetről-esetre kijelölik azokat a hatóságokat, amelyekkel az engedélyre vonatkozó kérelmek benyújtásakor konzultálni kell. Az 5. cikk alapján kapott információt közlik e hatóságokkal. A konzultációra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.";

6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A tagállamok biztosítják, hogy minden engedélyezési kérelem és az 5. cikk alapján kapott minden információ a nyilvánosság számára ésszerű időn belül hozzáférhetővé váljék azért, hogy az érintettek véleményt nyilváníthassanak az engedély megadása előtt.";

9. A 7. cikk helyébe a következő lép:

"7. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy projekt várhatóan jelentős hatással lesz a környezetre egy másik tagállam területén, vagy ha egy tagállam kérelmet nyújt be, mert várhatóan érinteni fogja a projekt, az a tagállam, amelynek a területén a projektet kivitelezni szándékoznak, a legrövidebb időn belül és nem később, mint ahogy a saját közvéleményét tájékoztatja, megküldi az érintett tagállamnak többek között:

a) a projekt leírását, a határokon átterjedő lehetséges hatásokra vonatkozó minden rendelkezésre álló információval együtt;

b) a lehetséges döntés természetéről szóló információkat,

és ésszerű határidőt biztosít a másik tagállam számára, hogy az jelezze, részt kíván-e venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, továbbá a (2) bekezdés szerinti információkat is megküldheti.

(2) Ha egy tagállam, amely az (1) bekezdésnek megfelelő információkat megkapta, jelzi, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, az a tagállam, amelynek területén a projektet megvalósítani szándékoznak - ha addig az időpontig még nem tette meg - elküldi az érintett tagállamnak az 5. cikk alapján összegyűjtött információkat és a környezeti hatásvizsgálati eljárásra vonatkozó jelentős információkat, beleértve az engedélyre vonatkozó kérelmet is.

(3) Az érintett tagállamok aszerint amilyen mértékben érintettek:

a) intézkednek arról, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett információt ésszerű határidőn belül a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok és azon tagállam nyilvánosságának a rendelkezésére bocsássák, amely tagállam területére valószínűleg jelentős hatással lesz a projekt; és

b) biztosítják, hogy a hatóságok és az érintettek lehetőséget kapjanak arra, hogy véleményüket még az engedély megadása előtt egy ésszerű határidőn belül eljuttassák annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságához, amelynek területén a projekt megvalósítását tervezik.

(4) Az érintett tagállamok konzultációt kezdenek - többek között - a projekt lehetséges határokon átterjedő hatásairól, és az ilyen hatások csökkentését vagy megelőzését célzó tervezett intézkedésekről, továbbá megállapodnak a konzultációs szakasz ésszerű időtartamában.

(5) E cikk végrehajtásának részletes szabályait az érintett tagállamok határozzák meg.";

10. A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"8. cikk

A konzultációk eredményeit és az 5., 6. és 7. cikk alapján kapott információt figyelembe veszik az engedélyezési eljárás során.";

11. A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"9. cikk

(1) Az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról szóló döntés meghozatala után az illetékes hatóság/hatóságok megfelelő eljárások útján tájékoztatja/tájékoztatják a nyilvánosságot és a következő információkat bocsátja/bocsátják a nyilvánosság rendelkezésére:

- a döntés tartalmát és az ahhoz kapcsolódó esetleges feltételeket,

- a főbb okokat és a mérlegelt tényezőket, amelyek alapján a döntést meghozták,

- szükség esetén a főbb kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és - ha ez lehetséges - ellensúlyozására tervezett főbb intézkedések leírását.

(2) Az illetékes hatóság/hatóságok tájékoztatja/tájékoztatják azt a tagállamot, amellyel a 7. cikk alapján konzultált/konzultáltak, továbbítva az (1) bekezdés szerinti információkat.";

12. A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"10. cikk

Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem befolyásolják a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy figyelembe vegyék az ipari és gazdasági titoktartással - beleértve a szellemi tulajdont is - kapcsolatos, valamint a közérdek védelmére vonatkozó, a nemzeti jogszabályokban és közigazgatási rendelkezésekben megállapított, és az elfogadott jogi gyakorlattal összefüggő korlátozásokat.

A 7. cikk alkalmazása esetén az információ átadására a másik tagállam számára és az információ fogadására a másik tagállam által azok a korlátozások vonatkoznak, amelyek abban a tagállamban vannak hatályban, amelyben a projektet kivitelezni tervezik.";

13. A 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A tagállamok különösen bármely olyan szempontról, vagy küszöbértékről tájékoztatják a Bizottságot, amelyet a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapítottak a kérdéses projektek kiválasztására vonatkozóan.";

14. a 13. cikket el kell hagyni;

15. Az I., a II. és a III. melléklet helyébe ezen irányelv I., II., III. és IV. melléklete lép.

2. cikk

Ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt év múlva a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ezen irányelv által módosított 85/337/EGK irányelv alkalmazásáról és hatékonyságáról. A jelentés a 11. cikk (1) és (2) bekezdésében leírt információcserén alapul.

E jelentés alapján a Bizottság - adott esetben - kiegészítő javaslatokat tesz a Tanácsnak abból a célból, hogy biztosítsa a további koordinációt ezen irányelv alkalmazásában.

3. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1999. március 14-től megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Ha az engedély iránti kérelmet a hatáskörrel rendelkező hatósághoz, még az (1) bekezdésben megállapított időpont előtt nyújtják be, a 85/337/EGK irányelv e módosítás előtti rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1997. március 3-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. De Boer

[1] HL C 130., 1994.5.12., 8. o. ésHL C 81., 1996.3.19., 14. o.

[2] HL C 393., 1994.12.31., 1. o.

[3] HL C 210., 1995.8.14., 78. o.

[4] Az Európai Parlament 1995. október 11-i véleménye (HL C 287., 1995.10.30., 101. o.), a Tanács 1996. június 25-i közös álláspontja (HL C 248., 1996.8.26., 75. o.) és az Európai Parlament 1996. november 13-i határozata (HL C 362., 1996.12.2., 103. o.).

[5] HL L 175., 1985.7.5., 40. o. A legutóbb az 1994. évi Csatlakozási Okmánnyal módosított irányelv.

[6] HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb az 1994. évi Csatlakozási Okmánnyal módosított irányelv.

[7] HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

[8] HL L 257., 1996.10.10., 26. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ PROJEKTEK

1. Nyersolaj-finomítók (kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek kizárólag kenőanyagokat készítenek a nyersolajból) és olyan létesítmények, amelyek napi legalább 500 tonna szén vagy bitumenes pala gázosítását vagy cseppfolyósítását végzik.

2. - 300 megawattos vagy magasabb hőteljesítményű hőerőművek és egyéb égetőművek, és

- atomerőművek és egyéb atomreaktorok, ideértve az ilyen erőművek és reaktorok [1] leszerelését és üzemen kívül helyezését (kivéve azokat a hasadóképes és termelő anyagot tartalmazó anyagokat gyártó és feldolgozó kísérleti célú létesítményeket, amelyek maximális teljesítménye nem haladja meg az 1 kilowatt folyamatos hőteljesítményt).

3. a) Kiégett nukleáris üzemanyag újrafeldolgozására szolgáló létesítmények.

b) Tervezett létesítmények:

- a nukleáris üzemanyag termelésére vagy dúsítására,

- kiégett nukleáris üzemanyag vagy nagyaktivitású radioaktív hulladék feldolgozására,

- kiégett nukleáris üzemanyag végleges ártalmatlanítására,

- kizárólag radioaktív hulladék végleges ártalmatlanítására,

- kizárólag kiégett nukleáris üzemanyagok (10 évnél hosszabb időre tervezett) vagy radioaktív hulladék termelési helyétől eltérő helyen történő tárolására.

4. - Öntöttvas és acél olvasztására szolgáló integrált kohók;

- Kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással, nemvas nyersfémek ércből, dúsított ércből vagy másodlagos nyersanyagokból történő előállítására szolgáló létesítmények.

5. Az azbeszt kivonására, valamint az azbeszt és az azbesztet tartalmazó termékek feldolgozására és átalakítására szolgáló létesítmények: azbesztcement termékek esetén évi 20000 tonna feletti késztermék, súrlódó termékek esetén évi 50 tonna feletti késztermék és az azbeszt egyéb felhasználási területei esetén évi 200 tonna feletti felhasználással.

6. Integrált vegyiművek, például anyagok kémiai átalakítási eljárások révén történő ipari méretű előállítása, amelyben több, egymás melletti és funkcionálisan összekapcsolt egység van, amelyek az alábbi célokra szolgálnak:

i. szerves vegyi alapanyagok gyártása;

ii. szervetlen vegyi alapanyagok gyártása;

iii. foszfor-, nitrogén- vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása;

iv. növényvédelmi termékek és biocidek alapanyagainak gyártása;

v. alapvető gyógyszeripari termékek kémiai vagy biológiai eljárással történő gyártása;

vi. robbanóanyagok gyártása.

7. a) Távolsági vasútvonalak és 2100 méteres vagy azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőterek [2] építése;

b) Autópályák és gyorsforgalmi utak építése [3];

c) Négy vagy ennél több sávos új utak építése, vagy meglévő, egy vagy két sávos utak áthelyezése és/vagy kiszélesítése négy vagy több sávossá, akkor ha az új vagy átalakított vagy kiszélesített útszakasz egybefüggően legalább 10 km hosszú vagy annál hosszabb.

8. a) Belvízi hajózó utak és a belvízi közlekedés kikötői, amelyek 1350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak.

b) Kereskedelmi tengeri kikötők, parthoz vagy előkikötőhöz kapcsolódó be- és kirakó kikötőhelyek (kivéve a kompkikötőhelyeket), amelyek 1350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak.

9. Veszélyes hulladékok (azaz a 91/689/EGK [4] irányelv hatálya alá tartozó hulladékok) égetésére, a 75/442/EGK [5] irányelv II. A. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésére szolgáló hulladékártalmatlanító létesítmények vagy veszélyes hulladéklerakók.

10. Nem veszélyes hulladékok égetésére vagy a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésére szolgáló, 100 tonna/nap kapacitást meghaladó hulladékártalmatlanító létesítmények.

11. Felszín alatti vízkivétel vagy a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálási létesítmények, ahol a kivett vagy visszatáplált víz mennyisége legalább 10 millió köbméter.

12. a) A folyók vízgyűjtői közötti, a vízkészletek átvezetését szolgáló létesítmények, ahol a vízátvezetéssel vízhiányt próbálnak megakadályozni és ahol az átvezetett víz mennyisége több mint 100 millió köbméter évente;

b) Minden más esetben olyan folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet átvezetést szolgáló létesítmény, ahol a vízkivétel vízgyűjtőjében az éves vízhozam sokéves átlaga meghaladja a 2000 millió köbmétert, és ahol az átvezetett vízmennyiség meghaladja e vízhozam 5 %-át.

Mindkét esetben kivételt képeznek a vezetékes ivóvízellátó rendszerek.

13. A 150000 lakosegyenértéket meghaladó kapacitású szennyvíztisztító telepek, ahogyan azt a 91/271/EGK [6] irányelv 2. cikkének (6) pontja meghatározza.

14. Kőolaj és földgáz kereskedelmi célú kitermelése, ahol a kitermelt mennyiség meghaladja kőolaj esetében a napi 500 tonnát, a földgáz esetében a napi 500000 m3-t.

15. Duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények, ahol az új vagy a további visszatartott vagy tározott víz mennyisége meghaladja a 10 millió köbmétert.

16. Gáz, olaj és vegyi anyagok szállítására szolgáló vezetékek, amelyek átmérője meghaladja a 800 mm-t, hossza pedig a 40 km-t.

17. Baromfi és sertés intenzív tenyésztését végző telepek több mint:

a) 85000 hellyel brojlercsirkék, 60000 hellyel tojók számára;

b) 3000 hellyel (30 kg feletti) sertések számára; vagy

c) 900 hellyel kocák számára.

18. Ipari üzemek

a) fa- és egyéb rostszál alapú papírpép gyártása;

b) papír- és karton gyártása napi 200 tonna termelőkapacitás felett.

19. Kőbányák, és külszíni bányák, ahol a kitermelési felület meghaladja a 25 hektárt, vagy tőzegkitermelés, ahol a kitermelési felület meghaladja a 150 hektárt.

20. 220 kV vagy annál nagyobb feszültségű és 15 km-nél hosszabb nagyfeszültségű villamos légvezetékek.

21. Kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények, amelyek kapacitása eléri vagy meghaladja a 200000 tonnát.

II. MELLÉKLET

A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ PROJEKTEK

1. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és akvakultúra

a) Birtokrendezési projektek;

b) Művelés alatt nem álló vagy félig természetes állapotú földterületek intenzív mezőgazdasági hasznosítását célzó projektek;

c) Mezőgazdasági vízgazdálkodási projektek, beleértve az öntözést és a vízelvezetést;

d) Erdő (első) telepítése és erdőirtás más földhasználatra történő áttérés céljából;

e) Intenzív állattartás létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

f) Intenzív haltenyésztés;

g) Területnyerés a tengertől.

2. Nyersanyag-kitermelő iparágak

a) Kőbányák, külszíni bányák és tőzegkitermelés (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b) Mélyművelésű bányák;

c) Ásványi anyagok kitermelése tengeri vagy folyami kotrással;

d) Mélyfúrások, különösen:

- geotermikus fúrás,

- nukleáris hulladék tárolásával összefüggő fúrás,

- vízellátással összefüggő fúrás,

a talaj szilárdságának vizsgálatára irányuló fúrások kivételével;

e) Felszíni ipari létesítmények szén, kőolaj, földgáz és ércek, valamint bitumenes pala kitermelésére.

3. Energiaipar

a) Ipari létesítmények villamosenergia, gőz és melegvíz előállítására (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b) Gáz, gőz és melegvíz szállítására szolgáló ipari létesítmények; villamosenergia szállítására szolgáló légvezetékek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

c) Földgáz felszíni tárolása;

d) Éghető gázok felszín alatti tárolása;

e) Fosszilis tüzelőanyagok felszíni tárolása;

f) Szén és lignit ipari brikettezése;

g) Radioaktív hulladékokat tároló és feldolgozó létesítmények (kivéve, ha az I. mellékletben már szerepel)

h) Vízerőművek;

i) Energiatermelés céljából szélenergiát hasznosító létesítmények (szélerőműpark).

4. Fémek gyártása és feldolgozása

a) Nyersvas vagy acél gyártására szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) beleértve a folyamatos öntést;

b) Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

i. meleghengerművek;

ii. kovácsüzemek kalapácsokkal;

iii. olvasztott fém védőbevonatok felhordása;

c) Vasfémek öntödéi;

d) Olvasztásra szolgáló létesítmények ideértve a nemvasfémek ötvözését és a visszanyert termékeket is (finomítás, öntés stb.), kivéve a nemesfémeket;

e) Fémek és műanyagok felületi kezelésére elektrolitikus vagy vegyi eljárást alkalmazó létesítmények;

f) Gépjárművek gyártása és összeszerelése és gépjárműmotorok gyártása;

g) Sólyatér;

h) Légijárművek gyártására és javítására szolgáló létesítmények;

i) Vasúti berendezések gyártása;

j) Süllyesztékes kovácsolás robbanóanyaggal;

k) Fémércek pörkölésére és szinterelésére szolgáló létesítmények.

5. Ásványipar

a) Kokszolókemencék (száraz szénlepárlás);

b) Cementgyártó létesítmények;

c) Azbeszt és azbeszt termékek gyártására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő létesítmények);

d) Üveggyártás létesítményei, beleértve az üvegszál gyártását;

e) Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, ideértve az ásványi szálak gyártását;

f) Égetéssel előállított kerámia termékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedény vagy porcelán gyártása.

6. Vegyipar (az I. mellékletben nem szereplő projektek)

a) Köztes vegyipari termékek kezelése és vegyi anyagok gyártása;

b) Peszticidek és gyógyszeripari termékek, festékek és lakkok, elasztomerek és peroxidok gyártása;

c) Kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények.

7. Élelmiszeripar

a) Növényi és állati olajok és zsírok gyártása;

b) Növényi és állati termékekből konzerv gyártása;

c) Tejtermékek gyártása;

d) Sörfőzés és malátagyártás;

e) Édesség- és szirupgyártás;

f) Vágóhidak;

g) Ipari keményítőgyártás;

h) Halliszt és halolaj gyártása;

i) Cukorgyárak.

8. Textil-, bőr-, fa- és papíripar

a) Papír- és kartongyártás ipari létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b) Szálak és textilanyagok előkezelését (mint például mosás, fehérítés, mercerezés), vagy festését végző üzemek;

c) Bőr és irha cserzését végző létesítmények;

d) Cellulóz feldolgozására és gyártására szolgáló létesítmények.

9. Gumiipar

Elasztomer alapú termékek gyártása és feldolgozása.

10. Infrastrukturális projektek

a) Ipari területek fejlesztésére vonatkozó projektek;

b) Városfejlesztési projektek, ideértve a bevásárlóközpontok építését és parkolóhelyek létesítését;

c) Vasútépítés és más intermodális átrakodó állomások, és intermodális terminálok építése (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

d) Repülőterek építése;

e) Utak, kikötők és kikötői létesítmények építése, ideértve a halászkikötőket is (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

f) Az I. mellékletben nem szereplő belvízi hajózási utak építése, folyócsatornázás és árvízvédelmi művek;

g) Duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

h) Villamospályák, magas- vagy földalatti vasutak, függővasutak vagy hasonló különleges építésű vasutak, amelyeket kizárólag vagy elsősorban személyszállításra használnak;

i) Olaj- és gázvezetékek létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

j) Víztávvezetékek;

k) Erózió ellen védő tengerparti művek és a tengerben létesített műtárgyak, amelyek például védőgát, kikötőgát, móló vagy más parti védelmi művek építésével alkalmasak a tengerpart módosítására, kivéve az ilyen művek fenntartását és helyreállítását.

l) Felszín alatti vízkivétel és a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálási létesítmények, amelyet az I. melléklet nem tartalmaz;

m) A folyók vízgyűjtői közötti, a vízkészletek átvezetését szolgáló létesítmények, amelyeket az I. melléklet nem tartalmaz.

11. Egyéb projektek

a) Állandó verseny- és tesztpályák gépjárművek részére;

b) Hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

c) Szennyvíztisztító telepek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

d) Szennyvíziszap-lerakó telepek;

e) Ócskavastárolók, ideértve a járműroncsokat is;

f) Próbapadok motorokhoz, turbinákhoz és reaktorokhoz;

g) Mesterséges ásványi szálak előállítása;

h) A robbanásveszélyes anyagok visszanyerésére vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmények;

i) Állatihulladék-ártalmatlanító létesítmény.

12. Turizmus és szabadidő

a) Sípályák, sífelvonók, drótkötélpályák és azok kiegészítő létesítményei;

b) Jachtkikötők;

c) A városi területeken kívüli üdülőtelepek, szállodakomplexumok és azok kiegészítő létesítményei;

d) Egész évben üzemelő kempingek;

e) Szabadidőparkok.

13. - Az I. és II. mellékletben felsorolt már engedélyezett, kivitelezett vagy kivitelezés alatt lévő projektek bármely olyan megváltoztatása vagy bővítése, amelynek jelentős ártalmas hatása van a környezetre,

- Az I. mellékletben felsorolt, kizárólag vagy elsősorban új módszerek vagy termékek kifejlesztésére és tesztelésére szolgáló, és két évnél nem hosszabb ideig működő projektek.

III. MELLÉKLET

A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

1. A projekt jellemzői:

A projektek jellemzőinél különösen a következőket kell figyelembe venni:

- a projekt nagysága,

- más projektekkel való kumulálódása,

- a természeti erőforrások felhasználása,

- a hulladékkeletkezés,

- környezetszennyezés és károsítás,

- baleseti kockázatok, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és technológiákra.

2. A projektek helye

A földrajzi területek környezeti érzékenységét, amelyekre a projektek valószínűleg hatással lesznek, különösen a következő pontok figyelembevételével kell értékelni:

- a meglévő földhasználat,

- a terület természeti erőforrásainak gazdagsága, minősége és regenerációs képessége,

- a természetes környezet terhelhetősége, különös figyelmet fordítva a következő területekre:

a) vizes élőhelyek;

b) part menti övezetek;

c) hegyvidékek és erdős területek;

d) természetvédelmi területek és parkok;

e) a tagállamok jogszabályai szerint osztályozott vagy védett területek; a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelv alapján a tagállamokban kijelölt különleges védelem alá helyezett területek;

f) azok a területek, ahol a közösségi jogszabályok által megállapított környezeti minőségi szabványokat már túllépték;

g) sűrűn lakott térségek;

h) történelmi, kulturális vagy régészeti jelentőségű tájak.

3. A lehetséges hatás jellemzői

A projektek lehetséges jelentős hatásait a fenti 1. és 2. pont szempontjai alapján kell megítélni, különös figyelemmel:

- a hatás kiterjedése (földrajzi terület és az érintett lakosság nagysága),

- a hatás határokon átnyúló jellege,

- a hatás nagysága és összetettsége,

- a hatás valószínűsége,

- a hatás időbeli tartama, gyakorisága és visszafordíthatósága.

IV. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK

1. A projekt jellemzése, beleértve különösen:

- az egész projekt fizikai jellemzőinek leírása és területhasználati igény az építkezés és az üzemelés szakaszában,

- a termelési folyamat lényeges jellemzőinek leírása, például a felhasznált anyagok jellegére és mennyiségére vonatkozóan,

- a tervezett projekt működtetése során keletkező hulladékok és kibocsátások típusára és mennyiségére vonatkozó becslés (víz-, levegő-, talajszennyezés, zaj, rezgés, fény, hő, sugárzás stb.).

2. A projektgazda által megvizsgált főbb alternatívák áttekintése és a választás főbb okainak megjelölése, figyelembe véve a környezeti hatásokat.

3. A javasolt projekt által várhatóan jelentősen érintett környezeti tényezők leírása, különös tekintettel a lakosságra, az állat- és növényvilágra, a talajra, a vízre, a levegőre, az éghajlati tényezőkre, az anyagi javakra, beleértve az építészeti és régészeti örökséget és a tájat, és a fentiek közötti kölcsönhatásokat.

4. A javasolt projekt feltehetően jelentős környezeti hatásainak jellemzése [1], amelyek a következőkből erednek:

- a projekt létesítményeinek megléte,

- a természeti erőforrások használata,

- szennyezőanyagok kibocsátása, környezetkárosítás okozása és a hulladék ártalmatlanítása,

valamint a projektgazda által a környezeti hatások előrejelzésére használt módszerek jellemzése.

5. A környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások megelőzésére, csökkentésére és amennyiben lehetséges, ellensúlyozására tervezett intézkedések leírása.

6. A fenti pontok alapján megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása.

7. A szükséges információk összeállítása során a projektgazda által tapasztalt bármilyen nehézségek (technikai hiányosságok, ismeretek hiánya) megjelölése.

[1] Az atomerőművek és egyéb atomreaktorok nem tekinthetők atomerőműnek vagy atomreaktornak, ha a nukleáris üzemanyagot és a többi radioaktívan szennyezett elemet a létesítményből tartósan eltávolították.

[2] Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "repülőtér" olyan repülőtér, amely megfelel az 1944-ben megkötött, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó Chicagói Egyezmény szerinti meghatározásnak (14. melléklet).

[3] Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "gyorsforgalmi út" olyan út, amely megfelel az 1975. november 15-én kelt, a nemzetközi forgalmú nagy utakról szóló európai megállapodás szerinti meghatározásnak.

[4] HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb a 94/3/EK bizottsági határozattal (HL L 5., 1994.1.7, 15. o.) módosított irányelv.

[5] HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A legutóbb a 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv.

[6] HL L 135., 1991.5.30., 40. o. A legutóbb az 1994. évi Csatlakozási Okmánnyal módosított irányelv.

[1] Az ismertetés kiterjed a projekt valamennyi közvetlen és bármely közvetett, másodlagos, kumulált, rövid, közép- és hosszú távú, tartós és átmeneti, kedvező és kedvezőtlen hatására.