31985L0337[1]

A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról

A TANÁCS 85/337/EGK IRÁNYELVE

(1985. június 27.)

az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról

(85/337/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. és 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel az Európai Közösségek 1973-as ( 4 ) és az 1977-es ( 5 ) környezetvédelmi cselekvési programjai, valamint az 1983-as ( 6 ) cselekvési program, amelyeknek a főbb iránymutatásait az Európai Közösségek Tanácsa, valamint a tagállamok kormányainak képviselői hagyták jóvá, hangsúlyozza, hogy a legmegfelelőbb környezetvédelmi politika a környezetszennyezés és környezetterhelés keletkezésének a forrásnál történő megelőzését jelenti, és nem azt, hogy az okozott hatásokat utólag próbálják megszüntetni; mivel megerősítették annak igényét, hogy a környezeti hatásokat minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamat lehető legkorábbi fázisában vegyék figyelembe; mivel ebből a célból rendelkeznek az ezeknek a hatásoknak a vizsgálatára szolgáló eljárások bevezetéséről;

mivel az egyes tagállamokban a köz- és magánprojektek környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó jogszabályok közötti különbségek kedvezőtlen versenyfeltételeket teremthetnek, és ezáltal közvetlen hatással vannak a közös piac működésére; mivel ezért a Szerződés 100. cikke alapján szükség van az e területen meglévő nemzeti jogszabályok közelítésére;

mivel továbbá a környezet védelmének és az élet minőségének védelméhez a Közösség egyik céljának megvalósítására van szükség;

mivel a Szerződés nem adja meg az ehhez szükséges felhatalmazást, a Szerződés 235. cikkét kell alkalmazni;

mivel általános alapelveket kell bevezetni a környezeti hatásvizsgálathoz, tekintettel a környezetre várhatóan jelentőst hatást gyakorló köz- és magánprojektekre vonatkozó engedélyezési eljárások kiegészítésére és összehangolására;

mivel a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektek engedélyezése kizárólag a várhatóan jelentős környezeti hatásoknak a projektet megelőző értékelése után történhet meg; mivel ezt a vizsgálatot a projektgazda által szolgáltatott megfelelő adatok alapján kell végezni, amit kiegészíthetnek a hatóságok és azok a személyek, akiket a kérdéses projekt érint;

mivel a környezeti hatásvizsgálat alapelveit össze kell hangolni, különösen a vizsgálandó projekt típusára, a projektgazda főbb kötelezettségeire és a vizsgálat tartalmára tekintettel;

mivel bizonyos típusú projektek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, és főszabály szerint ezeket a projekteket módszeres vizsgálatnak kell alávetni;

mivel egyéb, más jellegű projektek várhatóan nem minden esetben gyakorolnak jelentős hatást a környezetre, és mivel ezeket a projekteket abban az esetben kell megvizsgálni, ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a projekt jellemzői ezt szükségessé teszik;

mivel azokról a projektekről, amelyek vizsgálatra kötelezettek, egy bizonyos minimális mennyiségű információt kell szolgáltatni a projekt és annak hatásai tekintetében;

mivel egy projekt környezetre gyakorolt hatását azért kell vizsgálni, hogy figyelembe vegyék az emberi egészség védelmével kapcsolatos kérdéseket, a környezeti feltételek javításával hozzájáruljunk az élet minőségének javításához, a fajok sokféleségének fenntartásához és az ökoszisztémának, az élet alapvető forrását jelentő szaporodási képességének fenntartásához;

mivel ez az irányelv azonban nem alkalmazható azokra a projektekre, amelyek elemeit egy különleges nemzeti jogszabály hagyta jóvá, mivel ez az irányelv a jogalkotási folyamaton keresztül valósítja meg célját, beleértve az információnyújtást is;

mivel továbbá kivételes esetekben lehetséges különleges projekteknek az ebben az irányelvben meghatározott vizsgálati folyamat alól történő mentesítése, amennyiben erről a Bizottságot megfelelően tájékoztatják,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv azoknak a köz- és magánprojekteknek a környezeti hatásvizsgálatára vonatkozik, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre.

(2) Jelen irányelv alkalmazásában:

"projekt:"

- épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése,

- egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is,

"projektgazda":

egy magánprojektre vonatkozó engedély kérelmezője vagy egy projektet kezdeményező állami hatóság;

"engedély":

a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére;

"nyilvánosság":

egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei, illetve csoportjai;

"érintett nyilvánosság":

a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság; e meghatározás alkalmazásában a környezetvédelmet előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket érdekeltnek kell tekinteni.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság(ok) az(ok) a hatóság(ok), amelye(ke)t a tagállamok az ebből az irányelvből következő feladatok teljesítésért felelős hatóságként kijelölnek.

(4) A tagállamok, ha a nemzeti jog azt előírja, eseti alapon úgy határozhatnak, hogy ezt az irányelvet nem alkalmazzák a nemzetvédelmi célokat szolgáló projektekre, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az irányelv alkalmazása e célokra kedvezőtlen hatást gyakorolna.

(5) Mivel ez az irányelv a jogalkotási folyamaton keresztül valósítja meg célját, beleértve az információnyújtást is, jelen irányelv nem vonatkozik azokra a projektekre, amelyek részleteit a vonatkozó nemzeti jogszabály határozza meg.

2. cikk

(1) A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva, a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.

(2) A környezeti hatásvizsgálat elvégezhető a tagállamban meglévő, a projektek engedélyezésére vonatkozó eljárás, vagy ennek hiányában más eljárás alkalmazásával, vagy az ennek az irányelvnek való megfelelés céljából kialakítandó eljárásokkal.

(2a) A tagállamok gondoskodhatnak egységes eljárásról is ennek az irányelvnek, valamint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv ( 7 ) követelményeinek való együttes megfeleléshez.

(3) A 7. cikk sérelme nélkül, a tagállamok kivételes esetekben egyes projekteket teljesen vagy részben mentesíthetnek az ebben az irányelvben meghatározott rendelkezések hatálya alól.

Ebben az esetben a tagállam:

a) megvizsgálják, hogy egyéb vizsgálati mód megfelelő-e;

b) az érintett nyilvánosság rendelkezésére bocsátják az a) pontban említett egyéb vizsgálati módok során szerzett információkat, a mentességről hozott határozatra vonatkozó adatokat, valamint a mentesség engedélyezésének okait;

c) az engedély megadása előtt tájékoztatja a Bizottságot a mentesítés okairól, és adott esetben, rendelkezésére bocsátja a saját állampolgárai számára hozzáférhetővé tett adatokat.

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a kapott iratokat a többi tagállamhoz.

A Bizottság évente jelentést készít a Tanács részére e bekezdés alkalmazásáról.

3. cikk

A környezeti hatásvizsgálat minden egyedi esetre vonatkozóan a 4-11. cikkel összhangban megfelelő módon azonosítja, leírja és értékeli az egyes projektek közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre:

- emberek, állat- és növényvilág;

- talaj, víz, levegő, éghajlat és a táj;

- anyagi javak és a kulturális örökség;

- az első, a második és a harmadik francia bekezdésben említett tényezők közötti kölcsönhatás.

4. cikk

(1) A 2. cikk (3) bekezdésre is figyelemmel az I. mellékletben felsorolt projekteket vizsgálatnak vetik alá az 5-10. cikkel összhangban.

(2) A 2. cikk (3) bekezdésre is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre, a tagállamok határozzák meg:

a) esetenkénti vizsgálattal,

vagy

b) a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján,

hogy a projektet alá kell-e vetni az 5-10. cikknek megfelelő vizsgálatnak.

A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az a) vagy a b) pontnak megfelelő mindkét eljárást alkalmazzák.

(3) Amikor a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálatot végeznek, vagy küszöbértékeket, illetve szempontrendszert állapítanak meg, figyelembe veszik a III. mellékletben előírt lényeges kiválasztási szempontokat.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a (2) bekezdés alapján hozott döntését a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

5. cikk

(1) Azon projektek esetében, amelyek a 4. cikk alapján az 5-10. cikkel összhangban környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek, a tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a projektgazda a IV. mellékletben meghatározott alábbi információkat megfelelő formában közli, amennyiben:

a) a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az információ lényeges az engedélyezési eljárás adott szakaszában és az adott projekt, projekttípus vagy a várhatóan érintett környezeti jellemzők szempontjából;

b) a tagállamok úgy ítélik meg, hogy figyelembe véve többek között a jelenlegi ismereteket és a vizsgálati módszereket, ésszerűen elvárható a projektgazdától ennek az információnak az összeállítása.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvánítson véleményt, hogy a projektgazda az (1) bekezdésnek megfelelően mely információkat nyújtsa be, ha az engedély iránti kérelmének benyújtása előtt ezt kéri. A hatáskörrel rendelkező hatóság a véleménynyilvánítás előtt konzultál a projektgazdával és a 6. cikk (1) bekezdésében megnevezett hatóságokkal. Az a tény, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság véleményt nyilvánított e bekezdésnek megfelelően, nem zárja ki azt, hogy a projektgazdától további adatokat kérjen.

A tagállamok megkövetelhetik a hatáskörrel rendelkező hatóságtól, hogy ilyen véleményt nyilvánítson, függetlenül attól, hogy azt a projektgazda kérelmezi-e vagy sem.

(3) A projektgazda által az (1) bekezdés alapján benyújtandó információ legalább a következőket tartalmazza:

- a projekt leírása, beleértve a projekt helyére, kialakítására és méretére vonatkozó információkat;

- a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és - lehetőség szerint - ellensúlyozására tervezett intézkedések leírása;

- a projekt várható fő környezeti hatásainak meghatározásához és vizsgálatához szükséges adatok;

- a projektgazda által megvizsgált főbb alternatívák áttekintése, és a választás főbb okainak megjelölése, figyelembe véve a környezeti hatásokat;

- az előző francia bekezdésekben említett adatok nem technikai jellegű összefoglalása.

(4) A tagállamok - szükség esetén - biztosítják, hogy azok a hatóságok, amelyek fontos információkkal rendelkeznek, különös tekintettel a 3. cikkre, azokat a projektgazda rendelkezésére bocsássák.

6. cikk

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy környezeti feladataik kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra a projektgazda által benyújtott információkról és az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. E célból a tagállamok általánosságban vagy esetről-esetre kijelölik azokat a hatóságokat, amelyekkel az engedélyre vonatkozó kérelmek benyújtásakor konzultálni kell. Az 5. cikk alapján kapott információt közlik e hatóságokkal. A konzultációra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.

(2) A nyilvánosságot vagy közzététel, vagy más alkalmas módon, például ha rendelkezésre áll elektronikus média útján, tájékoztatják a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárás kezdetén, de legkésőbb, amint az információ ésszerű módon rendelkezésre bocsátható, a következőket illetően:

a) engedély iránti kérelem;

b) a tény, hogy a projektet környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni, valamint, adott esetben, hogy a 7. cikket kell alkalmazni;

c) a döntéshozatalért, a releváns információk szolgáltatásáért, az észrevételek vagy kérdések fogadásáért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságok adatai, valamint az észrevételek vagy kérdések továbbítására vonatkozó határidők részletei;

d) a lehetséges határozatok vagy, amennyiben készült ilyen, a határozattervezet jellege;

e) az 5. cikk alapján összegyűjtött információk hozzáférhetőségére vonatkozó adatok;

f) a releváns információk rendelkezésre bocsátása idejének, helyének, valamint módjának a megjelölése;

g) a nyilvánosság részvételére vonatkozóan az e cikk (5) bekezdése alapján hozott intézkedések részletei.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő időkereteken belül az érintett nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátják a következőket:

a) az 5. cikk alapján összegyűjtött összes információ;

b) a nemzeti jogszabályokkal összhangban a főbb jelentések és javaslatok, amelyek az érintett nyilvánosságnak az e cikk (2) bekezdésével összhangban történő tájékoztatásakor a hatáskörrel rendelkező hatóságnál vagy hatóságoknál fellelhetők;

c) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) rendelkezéseivel összhangban az e cikk (2) bekezdésében említett információktól eltérő olyan információ, amely a 8. cikkel összhangban a határozat szempontjából lényeges, és amely csak akkor válik hozzáférhetővé, miután az érintett nyilvánosságot e cikk (2) bekezdésével összhangban tájékoztatták.

(4) Az érintett nyilvánosság számára kellő időben hatékony lehetőséget kell biztosítani a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban történő részvételre, ebből a célból, jogosultak észrevételeik és véleményük kifejezésre juttatására, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok számára erre minden lehetőség nyitva áll, mielőtt az engedélyezési kérelemről a határozatot meghozzák.

(5) A nyilvánosság tájékoztatására (például plakátok kihelyezése egy adott körzeten belül, vagy a helyi újságokban történő közzététel útján) és az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációra (például írásbeli beadványok vagy közvélemény-kutatás révén) vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg.

(6) A különböző szakaszokra ésszerű időkereteket kell előírni, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint az érintett nyilvánosság felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban történő hatékony részvételére e cikk rendelkezéseire is figyelemmel.

7. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy projekt várhatóan jelentős hatással lesz a környezetre egy másik tagállam területén, vagy ha egy tagállam, amelyre a projekt várhatóan jelentős hatással lesz, azt kérelmezi, az a tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, a lehető leghamarabb, de legkésőbb saját nyilvánosságának a tájékoztatásakor, megküldi az érintett tagállam számára többek között a következő információkat:

a) a projekt leírása, annak az országhatáron esetlegesen átterjedő hatásaira vonatkozó minden hozzáférhető információval együtt;

b) a várható határozat jellegére vonatkozó információ,

és megfelelő időt biztosít a másik tagállam számára, amelyen belül az jelzi, hogy részt kíván-e venni a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban, valamint mellékelheti az e cikk (2) bekezdésében említett információkat.

(2) Ha a tagállam, amely az (1) bekezdés értelmében az információkat megkapta, jelzi, hogy részt kíván venni a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban, a tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, az érintett tagállamnak megküldi a 6. cikk (2) bekezdése értelmében megküldendő és a 6. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja értelmében rendelkezésre bocsátott információt, amennyiben ezt még nem tette meg.

(3) Az érintett tagállamok aszerint amilyen mértékben érintettek:

a) intézkednek arról, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett információt ésszerű határidőn belül a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok és azon tagállam nyilvánosságának a rendelkezésére bocsássák, amely tagállam területére valószínűleg jelentős hatással lesz a projekt; és

b) biztosítják, hogy a hatóságok és az érintettek lehetőséget kapjanak arra, hogy véleményüket még az engedély megadása előtt egy ésszerű határidőn belül eljuttassák annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságához, amelynek területén a projekt megvalósítását tervezik.

(4) Az érintett tagállamok konzultációt kezdenek - többek között - a projekt lehetséges határokon átterjedő hatásairól, és az ilyen hatások csökkentését vagy megelőzését célzó tervezett intézkedésekről, továbbá megállapodnak a konzultációs szakasz ésszerű időtartamában.

(5) Az e cikk végrehajtására vonatkozó részletes intézkedéseket az érintett tagállamok határozhatják meg oly módon, hogy azok lehetővé tegyék az érintett tagállam területén az érintett nyilvánosság számára a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a projektre vonatkozó, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban történő hatékony részvételt.

8. cikk

A konzultációk eredményeit és az 5., 6. és 7. cikk alapján kapott információt figyelembe veszik az engedélyezési eljárás során.

9. cikk

(1) Amennyiben az engedély megadására vagy elutasítására vonatkozóan határozatot hoztak, a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok a megfelelő eljárásokkal összhangban erről tájékoztatják a nyilvánosságot és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

- a határozat tartalma és az ahhoz kapcsolódó bármilyen feltétel,

- az érintett nyilvánosság által kifejezésre juttatott aggodalmak és vélemények vizsgálatát követően a határozat alapjául szolgáló főbb indokok és megfontolások, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatára vonatkozó információkat,

- szükség esetén a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése, csökkentése és, lehetőség szerint, ellensúlyozása céljából hozott főbb intézkedések leírása.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok az e cikk (1) bekezdésében említett információk továbbításával tájékoztatnak minden olyan tagállamot, amellyel a 7. cikk értelmében konzultáltak.

A konzultációban részt vevő tagállam biztosítja, hogy ezen információkat a megfelelő módon, a saját területén lévő érintett nyilvánosság rendelkezésére bocsássák.

10. cikk

Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem befolyásolják a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy figyelembe vegyék az ipari és gazdasági titoktartással - beleértve a szellemi tulajdont is - kapcsolatos, valamint a közérdek védelmére vonatkozó, a nemzeti jogszabályokban és közigazgatási rendelkezésekben megállapított, és az elfogadott jogi gyakorlattal összefüggő korlátozásokat.

A 7. cikk alkalmazása esetén az információ átadására a másik tagállam számára és az információ fogadására a másik tagállam által azok a korlátozások vonatkoznak, amelyek abban a tagállamban vannak hatályban, amelyben a projektet kivitelezni tervezik.

10a. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintett nyilvánosság azon tagjainak, akik:

a) kellő mértékben érdekeltek; vagy

b) jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a tagállam közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő,

a bíróság vagy a törvény értelmében létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljáráshoz legyen joguk a határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából ezen irányelvnek a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel.

A tagállamok meghatározzák, hogy az eljárás melyik szakaszában kezdeményezhető a határozatok, jogi aktusok és mulasztások kifogásolása.

Hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, azt a tagállamok határozzák meg összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogát. Ebből a célból az 1. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét e cikk a) pontjának az alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni. Továbbá e szervezetek jogait e cikk b) pontjának az alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

E cikk rendelkezései nem zárják ki a közigazgatási hatóság előtt folytatott előzetes felülvizsgálati eljárás lehetőségét, és nem érintik a bírósági felülvizsgálati eljárások kezdeményezését megelőzően a közigazgatási felülvizsgálati eljárások kimerítésének a követelményét, amennyiben a nemzeti jog alapján ilyen követelmény fennáll.

Az eljárásnak igazságosnak, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága.

E cikk rendelkezései hatékonyságának a növelése céljából a tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokról gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.

11. cikk

(1) A tagállamok és a Bizottság kicserélik a jelen irányelvnek az alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat.

(2) A tagállamok különösen bármely olyan szempontról, vagy küszöbértékről tájékoztatják a Bizottságot, amelyet a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapítottak a kérdéses projektek kiválasztására vonatkozóan.

(3) Az ezen irányelvről szóló értesítés után öt évvel a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelv alkalmazásáról és hatékonyságáról. A jelentés a fenti információcserén alapul.

(4) A fenti információcsere alapján, amennyiben szükséges, a Bizottság kiegészítő javaslatokat nyújt be a Tanácshoz, amennyiben erre ezen irányelv megfelelően koordinált alkalmazásával kapcsolatban szükség van.

12. cikk

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított három éven belül megfeleljenek ( 9 ).

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket a jelen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ PROJEKTEK

1.

Nyersolaj-finomítók (kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek kizárólag kenőanyagokat készítenek a nyersolajból) és olyan létesítmények, amelyek napi legalább 500 tonna szén vagy bitumenes pala gázosítását vagy cseppfolyósítását végzik.

2.

- 300 megawattos vagy magasabb hőteljesítményű hőerőművek és egyéb égetőművek, és

- atomerőművek és egyéb atomreaktorok, ideértve az ilyen erőművek és reaktorok ( 10 ) leszerelését és üzemen kívül helyezését (kivéve azokat a hasadóképes és termelő anyagot tartalmazó anyagokat gyártó és feldolgozó kísérleti célú létesítményeket, amelyek maximális teljesítménye nem haladja meg az 1 kilowatt folyamatos hőteljesítményt).

3.

a) Kiégett nukleáris üzemanyag újrafeldolgozására szolgáló létesítmények.

b) Tervezett létesítmények:

- a nukleáris üzemanyag termelésére vagy dúsítására,

- kiégett nukleáris üzemanyag vagy nagyaktivitású radioaktív hulladék feldolgozására,

- kiégett nukleáris üzemanyag végleges ártalmatlanítására,

- kizárólag radioaktív hulladék végleges ártalmatlanítására,

- kizárólag kiégett nukleáris üzemanyagok (10 évnél hosszabb időre tervezett) vagy radioaktív hulladék termelési helyétől eltérő helyen történő tárolására.

4.

- Öntöttvas és acél olvasztására szolgáló integrált kohók;

- Kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással, nemvas nyersfémek ércből, dúsított ércből vagy másodlagos nyersanyagokból történő előállítására szolgáló létesítmények.

5.

Az azbeszt kivonására, valamint az azbeszt és az azbesztet tartalmazó termékek feldolgozására és átalakítására szolgáló létesítmények: azbesztcement termékek esetén évi 20 000 tonna feletti késztermék, súrlódó termékek esetén évi 50 tonna feletti késztermék és az azbeszt egyéb felhasználási területei esetén évi 200 tonna feletti felhasználással.

6.

Integrált vegyiművek, például anyagok kémiai átalakítási eljárások révén történő ipari méretű előállítása, amelyben több, egymás melletti és funkcionálisan összekapcsolt egység van, amelyek az alábbi célokra szolgálnak:

i. szerves vegyi alapanyagok gyártása;

ii. szervetlen vegyi alapanyagok gyártása;

iii. foszfor-, nitrogén- vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása;

iv. növényvédelmi termékek és biocidek alapanyagainak gyártása;

v. alapvető gyógyszeripari termékek kémiai vagy biológiai eljárással történő gyártása;

vi. robbanóanyagok gyártása.

7.

a) Távolsági vasútvonalak és 2 100 méteres vagy azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőterek ( 11 ) építése;

b) Autópályák és gyorsforgalmi utak építése ( 12 );

c) Négy vagy ennél több sávos új utak építése, vagy meglévő, egy vagy két sávos utak áthelyezése és/vagy kiszélesítése négy vagy több sávossá, akkor ha az új vagy átalakított vagy kiszélesített útszakasz egybefüggően legalább 10 km hosszú vagy annál hosszabb.

8.

a) Belvízi hajózó utak és a belvízi közlekedés kikötői, amelyek 1 350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak.

b) Kereskedelmi tengeri kikötők, parthoz vagy előkikötőhöz kapcsolódó be- és kirakó kikötőhelyek (kivéve a kompkikötőhelyeket), amelyek 1 350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak.

9.

Veszélyes hulladékok (azaz a 91/689/EGK ( 13 ) irányelv hatálya alá tartozó hulladékok) égetésére, a 75/442/EGK ( 14 ) irányelv II. A. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésére szolgáló hulladékártalmatlanító létesítmények vagy veszélyes hulladéklerakók.

10.

Nem veszélyes hulladékok égetésére vagy a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletének D9 pontja alatt meghatározott kémiai kezelésére szolgáló, 100 tonna/nap kapacitást meghaladó hulladékártalmatlanító létesítmények.

11.

Felszín alatti vízkivétel vagy a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálási létesítmények, ahol a kivett vagy visszatáplált víz mennyisége legalább 10 millió köbméter.

12.

a) A folyók vízgyűjtői közötti, a vízkészletek átvezetését szolgáló létesítmények, ahol a vízátvezetéssel vízhiányt próbálnak megakadályozni és ahol az átvezetett víz mennyisége több mint 100 millió köbméter évente;

b) Minden más esetben olyan folyók vízgyűjtői közötti vízkészlet átvezetést szolgáló létesítmény, ahol a vízkivétel vízgyűjtőjében az éves vízhozam sokéves átlaga meghaladja a 2 000 millió köbmétert, és ahol az átvezetett vízmennyiség meghaladja e vízhozam 5 %-át.

Mindkét esetben kivételt képeznek a vezetékes ivóvízellátó rendszerek.

13.

A 150 000 lakosegyenértéket meghaladó kapacitású szennyvíztisztító telepek, ahogyan azt a 91/271/EGK ( 15 ) irányelv 2. cikkének (6) pontja meghatározza.

14.

Kőolaj és földgáz kereskedelmi célú kitermelése, ahol a kitermelt mennyiség meghaladja kőolaj esetében a napi 500 tonnát, a földgáz esetében a napi 500 000 m3-t.

15.

Duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények, ahol az új vagy a további visszatartott vagy tározott víz mennyisége meghaladja a 10 millió köbmétert.

16.

Vezetékek, amelyek átmérője meghaladja a 800 mm-t, hossza pedig a 40 km-t, és amelyek az alábbiakra szolgálnak:

- gáz, olaj, vegyi anyagok szállítására, és

- geológiai tárolásra szánt CO2-áramok szállítására, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is.

17.

Baromfi és sertés intenzív tenyésztését végző telepek több mint:

a) 85 000 hellyel brojlercsirkék, 60 000 hellyel tojók számára;

b) 3 000 hellyel (30 kg feletti) sertések számára; vagy

c) 900 hellyel kocák számára.

18.

Ipari üzemek

a) fa- és egyéb rostszál alapú papírpép gyártása;

b) papír- és karton gyártása napi 200 tonna termelőkapacitás felett.

19.

Kőbányák, és külszíni bányák, ahol a kitermelési felület meghaladja a 25 hektárt, vagy tőzegkitermelés, ahol a kitermelési felület meghaladja a 150 hektárt.

20.

220 kV vagy annál nagyobb feszültségű és 15 km-nél hosszabb nagyfeszültségű villamos légvezetékek.

21.

Kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények, amelyek kapacitása eléri vagy meghaladja a 200 000 tonnát.

22.

Az e mellékletben felsorolt projektek bármilyen változtatása vagy bővítése, ha az ilyen változtatás vagy bővítés önmagában eléri az e mellékletben adott esetben meghatározott küszöbértékeket.

23.

A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 16 ) értelmében vett tárolóhelyek.

24.

A 2009/31/EK irányelv értelmében geológiai tárolásra szánt CO2-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények, ha ezek a CO2-áramok e melléklet hatálya alá tartozó létesítményekből származnak, vagy az évente elkülönített CO2-mennyiség legalább 1,5 megatonna.

II. MELLÉKLET

A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ PROJEKTEK

1. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és akvakultúra

a) Birtokrendezési projektek;

b) Művelés alatt nem álló vagy félig természetes állapotú földterületek intenzív mezőgazdasági hasznosítását célzó projektek;

c) Mezőgazdasági vízgazdálkodási projektek, beleértve az öntözést és a vízelvezetést;

d) Erdő (első) telepítése és erdőirtás más földhasználatra történő áttérés céljából;

e) Intenzív állattartás létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

f) Intenzív haltenyésztés;

g) Területnyerés a tengertől.

2. Nyersanyag-kitermelő iparágak

a) Kőbányák, külszíni bányák és tőzegkitermelés (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b) Mélyművelésű bányák;

c) Ásványi anyagok kitermelése tengeri vagy folyami kotrással;

d) Mélyfúrások, különösen:

- geotermikus fúrás,

- nukleáris hulladék tárolásával összefüggő fúrás,

- vízellátással összefüggő fúrás,

a talaj szilárdságának vizsgálatára irányuló fúrások kivételével;

e) Felszíni ipari létesítmények szén, kőolaj, földgáz és ércek, valamint bitumenes pala kitermelésére.

3. Energiaipar

a) Ipari létesítmények villamosenergia, gőz és melegvíz előállítására (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b) Gáz, gőz és melegvíz szállítására szolgáló ipari létesítmények; villamosenergia szállítására szolgáló légvezetékek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

c) Földgáz felszíni tárolása;

d) Éghető gázok felszín alatti tárolása;

e) Fosszilis tüzelőanyagok felszíni tárolása;

f) Szén és lignit ipari brikettezése;

g) Radioaktív hulladékokat tároló és feldolgozó létesítmények (kivéve, ha az I. mellékletben már szerepel);

h) Vízerőművek;

i) Energiatermelés céljából szélenergiát hasznosító létesítmények (szélerőműpark);

j) Az ezen irányelv I. mellékletének hatálya alá nem tartozó létesítményekből származó, a 2009/31/EK irányelv értelmében geológiai tárolásra szánt CO2-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények.

4. Fémek gyártása és feldolgozása

a) Nyersvas vagy acél gyártására szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) beleértve a folyamatos öntést;

b) Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

i. meleghengerművek;

ii. kovácsüzemek kalapácsokkal;

iii. olvasztott fém védőbevonatok felhordása;

c) Vasfémek öntödéi;

d) Olvasztásra szolgáló létesítmények ideértve a nemvasfémek ötvözését és a visszanyert termékeket is (finomítás, öntés stb.), kivéve a nemesfémeket;

e) Fémek és műanyagok felületi kezelésére elektrolitikus vagy vegyi eljárást alkalmazó létesítmények;

f) Gépjárművek gyártása és összeszerelése és gépjárműmotorok gyártása;

g) Sólyatér;

h) Légijárművek gyártására és javítására szolgáló létesítmények;

i) Vasúti berendezések gyártása;

j) Süllyesztékes kovácsolás robbanóanyaggal;

k) Fémércek pörkölésére és szinterelésére szolgáló létesítmények.

5. Ásványipar

a) Kokszolókemencék (száraz szénlepárlás);

b) Cementgyártó létesítmények;

c) Azbeszt és azbeszt termékek gyártására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő létesítmények);

d) Üveggyártás létesítményei, beleértve az üvegszál gyártását;

e) Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, ideértve az ásványi szálak gyártását;

f) Égetéssel előállított kerámia termékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedény vagy porcelán gyártása.

6. Vegyipar (az I. mellékletben nem szereplő projektek)

a) Köztes vegyipari termékek kezelése és vegyi anyagok gyártása;

b) Peszticidek és gyógyszeripari termékek, festékek és lakkok, elasztomerek és peroxidok gyártása;

c) Kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények.

7. Élelmiszeripar

a) Növényi és állati olajok és zsírok gyártása;

b) Növényi és állati termékekből konzerv gyártása;

c) Tejtermékek gyártása;

d) Sörfőzés és malátagyártás;

e) Édesség- és szirupgyártás;

f) Vágóhidak;

g) Ipari keményítőgyártás;

h) Halliszt és halolaj gyártása;

i) Cukorgyárak.

8. Textil-, bőr-, fa- és papíripar

a) Papír- és kartongyártás ipari létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

b) Szálak és textilanyagok előkezelését (mint például mosás, fehérítés, mercerezés), vagy festését végző üzemek;

c) Bőr és irha cserzését végző létesítmények;

d) Cellulóz feldolgozására és gyártására szolgáló létesítmények.

9. Gumiipar

Elasztomer alapú termékek gyártása és feldolgozása.

10. Infrastrukturális projektek

a) Ipari területek fejlesztésére vonatkozó projektek;

b) Városfejlesztési projektek, ideértve a bevásárlóközpontok építését és parkolóhelyek létesítését;

c) Vasútépítés és más intermodális átrakodó állomások, és intermodális terminálok építése (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

d) Repülőterek építése;

e) Utak, kikötők és kikötői létesítmények építése, ideértve a halászkikötőket is (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

f) Az I. mellékletben nem szereplő belvízi hajózási utak építése, folyócsatornázás és árvízvédelmi művek;

g) Duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

h) Villamospályák, magas- vagy földalatti vasutak, függővasutak vagy hasonló különleges építésű vasutak, amelyeket kizárólag vagy elsősorban személyszállításra használnak;

i) Olaj- és gázvezetékek létesítményei, valamint geológiai tárolásra szánt CO2-áramok szállítására szolgáló csővezetékek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

j) Víztávvezetékek;

k) Erózió ellen védő tengerparti művek és a tengerben létesített műtárgyak, amelyek például védőgát, kikötőgát, móló vagy más parti védelmi művek építésével alkalmasak a tengerpart módosítására, kivéve az ilyen művek fenntartását és helyreállítását.

l) Felszín alatti vízkivétel és a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálási létesítmények, amelyet az I. melléklet nem tartalmaz;

m) A folyók vízgyűjtői közötti, a vízkészletek átvezetését szolgáló létesítmények, amelyeket az I. melléklet nem tartalmaz.

11. Egyéb projektek

a) Állandó verseny- és tesztpályák gépjárművek részére;

b) Hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

c) Szennyvíztisztító telepek (az I. mellékletben nem szereplő projektek);

d) Szennyvíziszap-lerakó telepek;

e) Ócskavastárolók, ideértve a járműroncsokat is;

f) Próbapadok motorokhoz, turbinákhoz és reaktorokhoz;

g) Mesterséges ásványi szálak előállítása;

h) A robbanásveszélyes anyagok visszanyerésére vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmények;

i) Állatihulladék-ártalmatlanító létesítmény.

12. Turizmus és szabadidő

a) Sípályák, sífelvonók, drótkötélpályák és azok kiegészítő létesítményei;

b) Jachtkikötők;

c) A városi területeken kívüli üdülőtelepek, szállodakomplexumok és azok kiegészítő létesítményei;

d) Egész évben üzemelő kempingek;

e) Szabadidőparkok.

13.

- Az I. és II. mellékletben felsorolt már engedélyezett, kivitelezett vagy kivitelezés alatt lévő projektek bármely olyan megváltoztatása vagy bővítése, amelynek jelentős ártalmas hatása van a környezetre (az I. mellékletben nem szereplő változtatás vagy bővítés),

- Az I. mellékletben felsorolt, kizárólag vagy elsősorban új módszerek vagy termékek kifejlesztésére és tesztelésére szolgáló, és két évnél nem hosszabb ideig működő projektek.

III. MELLÉKLET

A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

1. A projekt jellemzői:

A projektek jellemzőinél különösen a következőket kell figyelembe venni:

- a projekt nagysága,

- más projektekkel való kumulálódása,

- a természeti erőforrások felhasználása,

- a hulladékkeletkezés,

- környezetszennyezés és károsítás,

- baleseti kockázatok, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és technológiákra.

2. A projektek helye

A földrajzi területek környezeti érzékenységét, amelyekre a projektek valószínűleg hatással lesznek, különösen a következő pontok figyelembevételével kell értékelni:

- a meglévő földhasználat,

- a terület természeti erőforrásainak gazdagsága, minősége és regenerációs képessége,

- a természetes környezet terhelhetősége, különös figyelmet fordítva a következő területekre:

a) vizes élőhelyek;

b) part menti övezetek;

c) hegyvidékek és erdős területek;

d) természetvédelmi területek és parkok;

e) a tagállamok jogszabályai szerint osztályozott vagy védett területek; a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelv alapján a tagállamokban kijelölt különleges védelem alá helyezett területek;

f) azok a területek, ahol a közösségi jogszabályok által megállapított környezeti minőségi szabványokat már túllépték;

g) sűrűn lakott térségek;

h) történelmi, kulturális vagy régészeti jelentőségű tájak.

3. A lehetséges hatás jellemzői

A projektek lehetséges jelentős hatásait a fenti 1. és 2. pont szempontjai alapján kell megítélni, különös figyelemmel:

- a hatás kiterjedése (földrajzi terület és az érintett lakosság nagysága),

- a hatás határokon átnyúló jellege,

- a hatás nagysága és összetettsége,

- a hatás valószínűsége,

- a hatás időbeli tartama, gyakorisága és visszafordíthatósága.

IV. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK

1. A projekt jellemzése, beleértve különösen:

- az egész projekt fizikai jellemzőinek leírása és területhasználati igény az építkezés és az üzemelés szakaszában,

- a termelési folyamat lényeges jellemzőinek leírása, például a felhasznált anyagok jellegére és mennyiségére vonatkozóan,

- a tervezett projekt működtetése során keletkező hulladékok és kibocsátások típusára és mennyiségére vonatkozó becslés (víz-, levegő-, talajszennyezés, zaj, rezgés, fény, hő, sugárzás stb.).

2. A projektgazda által megvizsgált főbb alternatívák áttekintése és a választás főbb okainak megjelölése, figyelembe véve a környezeti hatásokat.

3. A javasolt projekt által várhatóan jelentősen érintett környezeti tényezők leírása, különös tekintettel a lakosságra, az állat- és növényvilágra, a talajra, a vízre, a levegőre, az éghajlati tényezőkre, az anyagi javakra, beleértve az építészeti és régészeti örökséget és a tájat, és a fentiek közötti kölcsönhatásokat.

4. A javasolt projekt feltehetően jelentős környezeti hatásainak jellemzése ( 17 ), amelyek a következőkből erednek:

- a projekt létesítményeinek megléte,

- a természeti erőforrások használata,

- szennyezőanyagok kibocsátása, környezetkárosítás okozása és a hulladék ártalmatlanítása,

valamint a projektgazda által a környezeti hatások előrejelzésére használt módszerek jellemzése.

5. A környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások megelőzésére, csökkentésére és amennyiben lehetséges, ellensúlyozására tervezett intézkedések leírása.

6. A fenti pontok alapján megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása.

7. A szükséges információk összeállítása során a projektgazda által tapasztalt bármilyen nehézségek (technikai hiányosságok, ismeretek hiánya) megjelölése.

( 1 ) HL C 169., 1980.7.9., 14. o.

( 2 ) HL C 66., 1982.3.15., 89. o.

( 3 ) HL C 185., 1981.7.27., 8. o.

( 4 ) HL C 112., 1973.12.20., 1. o.

( 5 ) HL C 139., 1977.6.13., 1. o.

( 6 ) HL C 46., 1983.2.17., 1. o.,

( 7 ) HL L 257., 1996.10.10., 26. o.

( 8 ) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

( 9 ) A tagállamok erről az irányelvről 1985. július 3-án lettek értesítve.

( 10 ) Az atomerőművek és egyéb atomreaktorok nem tekinthetők atomerőműnek vagy atomreaktornak, ha a nukleáris üzemanyagot és a többi radioaktívan szennyezett elemet a létesítményből tartósan eltávolították.

( 11 ) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "repülőtér" olyan repülőtér, amely megfelel az 1944-ben megkötött, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó Chicagói Egyezmény szerinti meghatározásnak (14. melléklet).

( 12 ) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "gyorsforgalmi út" olyan út, amely megfelel az 1975. november 15-én kelt, a nemzetközi forgalmú nagy utakról szóló európai megállapodás szerinti meghatározásnak.

( 13 ) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb a 94/3/EK bizottsági határozattal (HL L 5., 1994.1.7, 15. o.) módosított irányelv.

( 14 ) HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A legutóbb a 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv.

( 15 ) HL L 135., 1991.5.30., 40. o. A legutóbb az 1994. évi Csatlakozási Okmánnyal módosított irányelv.

( 16 ) HL L 140., 2009.6.5., 114. o.

( 17 ) Az ismertetés kiterjed a projekt valamennyi közvetlen és bármely közvetett, másodlagos, kumulált, rövid, közép- és hosszú távú, tartós és átmeneti, kedvező és kedvezőtlen hatására.