A Fővárosi Törvényszék P.20810/2017/28. számú határozata kártérítés tárgyában. [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. §, 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 28. §, 35. §, 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 14. §, 83. §, 2016. évi XC. törvény (Kvtv. 2017.) 39. §] Bíró: Bene Lajos

Fővárosi Törvényszék

..P../2017/28.

A Fővárosi Törvényszék

a Bihary, Balassa Ügyvédi Iroda részéről dr. Bihary Tibor ügyvéd (felperesi ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda részéről dr. Bártfai Beatrix ügyvéd (alperesi ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t :

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 765.260.050,- forintot és ebből:

- 255.090.017,-Ft után 2017. január 30. napjától,

- 170.060.011,-Ft után 2017. február 28. napjától,

- 170.060.011,-Ft után 2017. március 28. napjától,

- 170.060.011,-Ft után 2017. április 26. napjától

a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatot.

A részítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszéken lehet 3 példányban - elektronikus eljárás esetén elektronikusan - benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő és ezt igazolja. A fél rászorultsága esetén pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti. A kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálatnál kell előterjeszteni.

I n d o k o l á s :

A felperes 27 ezer fő lakosú Pest megyei város.

A felperesi településen 2015. évben érvényesíthető iparűzési adó alapja 391,1 milliárd forint volt. A felperes egy lakosra jutó adóerő- képessége (az iparűzési adóalap 1,4%-nak egy lakosra jutó összege) 2015-ben 185.868 Ft. A felperes 2015. évi iparűzési adó alapjának 0,66%-a, azaz a 2017. évi szolidaritási hozzájárulás alapja 2.581 millió Ft. A felperest 2017. évben megillető központi költségvetési támogatás összege 455,2 millió forint.

A Központi Költségvetési szerv I. megnevezése szolidaritási hozzájárulás címén

- 2017. január 30. napján 255.090.017,-Ft-ot,

- 2017. február 28. napján 170.060.011,-Ft-ot,

- 2017. március 28. napján 170.060.011,-Ft-ot,

- 2017. április 26. napján 170.060.011,-Ft-ot,

április végéig mindösszesen 765.260.050,- forintot vont le azonnali beszedési megbízással a felperes Bank megnevezése.-nél vezetett folyószámlájáról.

A felperes felemelt keresetében kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest kártérítés címén 765.260.050,- Ft, valamint havonta az állam számára befizetett mindenkori szolidaritási hozzájárulás és ennek a mindenkori megfizetésétől/beszedésétől számított törvényes késedelmi kamatai, valamint perköltség megfizetésére.

Másodlagosan a 2017. január 1-jétől ténylegesen megfizetett havi szolidaritási hozzájárulás és a felperesnek 2017. előtt felmerült havi átlagos 53.750.000,- Ft forintos oktatási intézmény működtetési költség mindenkori különbözete megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A felperes azt állította, hogy az érvényesített összeget azonnali beszedési útján szolidaritási hozzájárulás címén vonták le a számlájáról, azonban a Magyar Központi Költségvetési szerv I. megnevezéseat erre feljogosító jogszabály alaptörvény-ellenes, ezáltal kárt szenvedett el. A jogalkotás azért jogellenes, mert visszaélésszerű, továbbá azért, mert csak sarkalatos törvénnyel vezethették volna be a szolidaritási hozzájárulás intézményét, a szolidaritási hozzájárulás mértéke a felperest ellehetetleníti, sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját mind a közteherviselés elvét. A szolidaritási hozzájárulás számítása nem felel meg az adóztatással szemben támasztott jogállami követelményeknek, sem az arányosság alkotmányos követelményének, az intézkedés diszkriminatív. A jogszabályt az önkormányzatokkal történt előzetes egyeztetés, hatástanulmány hiányában, aggályos módon fogadták el. A törvényt az Országgyűlés hozta, melynek jogképessége hiányában az alperes tartozik felelősséggel.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.

Elsődlegesen azzal védekezett, hogy a jogalkotási magatartás után immunitás illeti meg, így vele szemben jogalkotással okozott kár címén kárigény nem érvényesíthető. Ennek alapja, hogy a külső jogviszonyaiban szuverenitással rendelkezik, ez a szuverenitás a belső viszonylatokban is irányadó, így a jogállamiság keretein belül teljhatalmat élvez. A jogállamiság kereteit meghaladó jogalkotás következménye kizárólag alkotmányjogi, illetőleg politikai szankció lehet, polgári jogi jogkövetkezményeket erre vonatkozó kifejezett jogszabályi előírás hiányában nem kell viselnie. Ilyen kötelezettséget csak a jogalkotó írhatna elő vagy pedig az Alkotmánybíróság állapíthatna meg.