AVI 2009.9.102 A szankció alkalmazására csak a fuvarozó vállalat székhelye, az engedélyt kibocsátó közlekedési hatóság foganatosíthatja [3/1990. (I. 16.) MT rendelet 14. cikk]

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék K.27073/2006/3., Kúria Kfv.35411/2006/5. (*AVI 2009.9.102*)

***********

Az elsőfokú vámhatóság járőrei 2005. június 22-én a határátkelőhelyen ellenőrizték a felperesi társaság által üzemeltett gépjárműszerelvényt, amely tranzit-fuvarozást végzett a nemzetközi közúti árufuvarozási engedéllyel, amely csak a "zöldebb és biztonságos" tehergépjárművekre meghatározott igazolásokkal (green lorry) együtt érvényes.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a fentieken túlmenően a pótkocsira vonatkozóan benyújtott igazolások közül a megfelelőségi igazoláson nem szerepelt sorszám. Ennek alapján az elsőfokú hatóság határozatával a közlekedési engedély jogszerűtlen felhasználása miatt a felperest 400 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.

A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy az ellenőrzés időpontjában a CEMT Egyezmény nem került kihirdetésre. A Magyar Közlönyben közzétett szöveg mellékletet nem tartalmaz, ezért e jogszabályhely rendelkezéseinek betartását nem lehet számon kérni.

A felperes a keresetét a tárgyaláson kiegészítette azzal az álláspontjával, hogy az alperesi határozat a 3/1990.

(I. 16.) Mt. rendelet 11. cikke és 14. cikke alapján is jogsértő volt. A hivatkozott közlekedési engedély ugyanis Magyarország és Bulgária közötti kétoldalú egyezmény alapján került kiadásra, mely rendelkezések a perbeli szankció kiszabását nem tették lehetővé.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.

Az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéletének idézésével megállapította, hogy az úgynevezett CEMT engedéllyel való közlekedés a magyar fuvarozókra és az ennek alapján közlekedő külföldi fuvarozókra is érvényes jogszabályon alapult, függetlenül attól, hogy az úgynevezett mellékletek a Magyar Közlönyben nem kerültek közzétételre. Így a nem vitás tényállás szerint a felperes által az ellenőrzés során felmutatott fuvarozási engedélyt érvénytelenné tette az a tény, hogy a pótkocsira vonatkozóan benyújtott igazolások közül a megfelelőségi igazoláson nem szerepelt sorszám.

Az elsőfokú bíróságnak azonban az volt az álláspontja, hogy az érvénytelen engedéllyel való közlekedésre is a kétoldalú Megállapodásra vonatkozó jogszabályok az irányadóak, amelyek nem teszik lehetővé ilyen hiányosságokra pénzbírság kiszabását, ezért a keresettel támadott határozatokat az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte.