ÍH 2020.94 VAGYONFELOSZTÁS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN A BŰNÜGYI ZÁR ALÁ VÉTEL HATÁLYA ALATT

A zár alá vétel külön határozat nélkül is kiterjed a zár alá vett ingatlan kisajátítása során kártalanításként kapott összegre [Be. 332. § (2) bekezdés].

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés biztosítására elrendelt zár alá vétel hatálya alatt az érintett vagyontárgyra a Cstv.-nek a vagyon felosztására, a felosztás sorrendiségére vonatkozó rendelkezései sem alkalmazhatóak [Cstv. 49/D. § (1) bekezdés, 57. § (1) bekezdés e) pontja].

A 2014. június 18. napján előterjesztett hitelezői kérelem alapján az adós ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontja 2015. július 1.

A járásbíróság 2016. április 12-én kelt végzésével a megyei főügyészség indítványának helyt adva az adós tulajdonában álló V. belterület 1(…)/14. hrsz-ú telephely 1/1 tulajdoni illetőségére, a Z. külterület 2(…). hrsz-ú kivett közút megnevezésű ingatlan 1/1 tulajdoni illetőségére, a Z. külterüle t 3(…). hrsz-ú kivett ipartelep megnevezésű ingatlan 1/1 tulajdoni illetőségére 583 532 106 forint erejéig zár alá vételt rendelt el. A törvényszék mint elsőfokú bíróság ítéletével az adóssal szemben 350 000 000 forint pénzbírságot szabott ki, melynek biztosítására a járásbíróság végzésével elrendelt zár alá vételt fenntartotta. Az ítélőtábla a 2018. október 16. napján kelt ítéletével az adóssal szemben kiszabott pénzbírság összegét 200 000 000 forintra csökkentette, a zár alá vételt a Z. külterület 2(…). hrsz-ú kivett közút megnevezésű ingatlanon fennálló 1/1 tulajdoni illetőségre és a 3(…). hrsz-ú kivett ipartelep megnevezésű ingatlanon fennálló 1/1 tulajdoni illetőségre fenntartotta. Az elsőfokú bíróság 2016. november 15-én kelt végzésével a felszámolási eljárást a törvényszék előtt folyamatban lévő büntetőügyben hozott határozat jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig felfüggesztette.

A kifogást előterjesztő hitelező határidőn belül bejelentett, összesen 33 494 634 forintos hitelezői igényét a felszámoló 2015. július 28. napján úgy igazolta vissza, hogy abból 30 327 861 forint az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. § (1) bekezdése szerinti kategóriába, 1 284 029 forint, valamint 200 000 forint a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) kategóriájába, 1 682 744 forint a Cstv.57. § (1) bekezdés g) kategóriájába tartozik. A Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint minősülő hitelezői igény biztosítékaként az adós tulajdonában álló Z. külterület 03.hrsz-ú ingatlanra hitelező javára bejegyzett jelzálogjogok szolgálnak.

A felszámoló 2019. február 25-i beadványában a Z. külterület 2(…). hrsz-ú és a 3(…). hrsz-ú ingatlanok 1/1 arányú tulajdonrészére elrendelt zár alá vétel feloldását kérte a törvényszéktől. A törvényszék 2019. április 5-én kelt megkeresésében a szükséges intézkedések megtételét kérte a megyei főügyészségtől arra hivatkozva, hogy a büntető eljárás és a végrehajtási eljárás irataiból megállapíthatóan a másodfokú büntetőeljárás időtartama alatt a megyei kormányhivatal a 2018. április 9.napján meghozott határozatával a Z. 2(…)hrsz. alatt kivett közút megjelölésű ingatlant az Z. 2(…)/1. és 2(…)/2hrsz. alatti területekre megosztotta, majd a 2(…)/1. hrsz. alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát Z. Város Önkormányzatának részére kisajátította. E határozatot a közigazgatási hatóság a büntetőügyben zár alá vételt elrendelő bírósággal nem közölte, a hatósági határozat a jogerős bírósági döntés ellenében, a bűnügyi zárlat törléséről rendelkező bírósági határozat hiányában törölte a jogerősen bejegyzett zár alá vételt az ingatlan megosztásával és részbeni kisajátításával, a zár alá vételt teljesen kiüresítve. A megyei főügyészség válaszában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2013. évi V. tv. (Ptk.) a 2007. évi CXXII. tv. (Kstv.) az 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) Fvm. rendelet szabályainak egybevetéséből következően a megyei kormányhivatal nem sértett jogszabályt, amikor határozatában a Z. külterület 2(…)/1. hrsz-ú ingatlan vonatkozásában a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkezett és egyidejűleg a zár alá vételt a 2(…)/2. hrsz-ú ingatlan vonatkozásában fenntartotta.

A felszámoló 2019. október 18-án értesítette a törvényszék bevételi csoportját, hogy a határidőben benyújtott hitelezői igényét 200 165 000 forint összegben a Cstv. 6/A. § (8) bekezdése alapján kiszabott pénzbírságra tekintettel a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kategóriában vette nyilvántartásba. A felszámoló 106. sorszám alatt kérte a törvényszék tájékoztatását azzal kapcsolatban, hogy a Z.2()/1.hrsz-ú ingatlan vonatkozásában lefolytatott kisajátítási eljárás során megállapított 1 809 710 forintos a törvényszék bírói letéti csoportjának számlájára megfizetett kártalanítási összeg bűnügyi zár alatt van-e, vagy az adós részére kiutalható, az mennyiben képezi a felszámolási vagyon részét, a felszámoló azzal elszámolhat-e a zálogjogos hitelező felé. Az elsőfokú bíróság a 107. sorszám alatti végzésében tájékoztatta a felszámolót, hogy a 2017. évi XC. tv. (Be.) 329. § (6) bekezdésének, 332. § (2) bekezdésének és 333. § (2) bekezdésének együttes értelmezéséből levezethetően a kisajátított ingatlan megváltási árára a zár alá vételt elrendelő határozat hatálya külön határozat nélkül is kiterjed. Ezen összeg a biztosított hitelező igényének kielégítésére addig nem használható fel, amíg a büntetőbíróság ítélete szerint az állam javára fizetendő összegek nincsenek kiegyenlítve.

A zálogjogos hitelező a 2019.december 20.napján előterjesztett, a Cstv. 51. § (1) bekezdésére alapított kifogásában kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felszámolóbiztosnak a 2019. december 4-i levelébe foglalt intézkedése, mely szerint a kisajátítással kapcsolatos összeget nem áll módjában a zálogjogos hitelező részére kifizetni, a Cstv. 6/A. § (8) bekezdésébe, a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésébe, valamint a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik. Kérte, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze a felszámolót a Cstv. 49/D. §-a alapján a zálogtárgy helyébe lépett 1 809 710 forint kártalanítási összeg haladéktalan elszámolására a hitelező felé. Arra hivatkozott, hogy a felszámoló tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az adóst terhelő pénzbírság miatt a hitelező Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint minősülő igénye a zálogtárgyból nem elégíthető ki. A Cstv. 6/A. § (1) és (2) bekezdése alapján a felszámolás felfüggesztése a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig tart. Kifejtette, hogy a Cstv. 6/A. § (8) bekezdésére, valamint a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjában írtakra figyelemmel a felszámolás folytatása mellett a magyar állam pénzbírság igényének besorolása a zálogtárgy terhére történő privilegizált hitelezői kielégítést nem akadályozza, az ezzel ellentétes álláspont és intézkedés jogellenes.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott 2. sorszám alatti végzésével a kifogást elutasította. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a Cstv. 6/A. § (6) bekezdése szerint a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Rámutatott, hogy a 2001. évi CIV. tv. 11. § (5) bekezdése szerint, ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság, vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyészség a zár alá vétel tárgyának értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza ami a jogi személlyel szemben előreláthatólag alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vétel tárgya helyébe a bíróság, illetve az ügyészség által meghatározott összeg lép. A Be. 332. § (2) bekezdéséből, valamint a Cstv. 6/A. § (7) bekezdéséből következően a zár alá vétel szabályai nemcsak az értékesítésből származó vételárra, hanem a kisajátításra tekintettel fizetett kártalanítási összegre is vonatkoznak. Ez pedig azt eredményezi, hogy a 2001. évi CIV. tv. 26. § (6) bekezdésében írtakra is figyelemmel a felszámoló nem követett el jogszabálysértést, mert a Cstv. 6/A. § (8) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a zár alá vett vagyon értékesítéséből származó bevétel nem fedezte a büntető eljárásban az adós terhére megállapított az állam javára fizetendő összeget.