BH 2008.8.206 I. Meg kell állapítani a bántalmazás és a halálos eredmény közötti okozati összefüggést akkor is, ha a bántalmazáshoz társuló további, együttható ok eredményezi a sértett halálát [Btk. 170. § (1) bek., (5) bek. II. ford.].

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék B.1117/2006/12., Szegedi Ítélőtábla Bf.394/2007/3. (*BH 2008.8.206*)

***********

II. Az ítélet rendelkező részében 2008. január 1. után a bűncselekmények megnevezése [Be. 258. § (2) bek. d) pont].

A megyei bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, amiért 3 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú ítélet tényállásának lényege a következő:

P. M. J. vádlott a K. városi polgárőrség tagjaként tevékenykedett. Szolgálatban tanúsított magatartásával kapcsolatban hivatalos panasz nem merült fel, de előfordult, hogy lekezelően, vagy erőszakosan bánt az általa intézkedés alá vont személyekkel.

A vádlott 2006. április hó 23. napján K. Gy.-vel látott el járőrszolgálatot a K. Gy. tulajdonát képező személygépkocsival. 23 óra 15 perc körüli időben a K. városi T. áruház parkolójához értek, ahol felfigyeltek a mindkettőjük által látásból ismert B. I. sértettre, aki a közeli buszmegálló egyik padján feküdt.

B. I. sértett évek óta hajléktalan és alkoholista életmódot folytatott, rendszerint az áruház és a vasútállomás környékén tartózkodott. Erőszakos magatartást korábban nem tanúsított, jelenléte a közbiztonságot nem veszélyeztette. Ugyanakkor a polgárőrség törekedett arra, hogy törvényes, erőszakot nem alkalmazó módon az ittas vagy problémás hajléktalanokat a város forgalmasabb területeitől távol tartsák.

B. I. sértett életmódjával is összefüggően fizikailag legyengült állapotban, míg P. M. J. vádlott 175 cm magas, erős testalkatú, mintegy 100 kg testsúlyú volt.

A vádlotton műbőr felsőrészű, gumitalpú félcipő volt, a sértett farmernadrágot, pólót, pulóvert és kabátot viselt.

A vádlott a padon alvó sértetthez ment, hogy őt felkeltse és kevésbé nyilvános helyre kísérje. Eközben K. Gy. a gépkocsiját néhány méterre attól a padtól parkolta le, ahol a sértett feküdt.

A vádlott többször pofon ütötte és megrángatta az ittas és alvó sértettet, hogy felébressze, talpra állította, szidalmazta, azt kiabálta, hogy "hol a helyed?", majd kijelentette, hogy nem aludhat azon a padon. Ezt követően ruházatánál fogva rángatta, illetőleg lökdöste az áruház melletti és a buszmegállókkal szemben található füves, fás területre. A sértett ezen a szakaszon többször elesett, a vádlott talpra állította és tovább lökdöste a park irányába, közben az arcán és a tarkóján is tenyérrel megütötte.

A parkos területre érve a sértett újból elesett. Ekkor a vádlott a földön, a füves területen fekvő sértettet 8-10 alkalommal, nagy erővel, lendületből, cipőjének orrával, illetőleg a lábfejével megrugdosta. A rúgások a sértett hátát, mellkasának bal, illetve jobb oldalát, valamint jobb vállát érték.

A sértett védekezni nem tudott, lábra sem tudott állni az ittassága miatt. A rúgásoktól a testét a karjával próbálta védeni, és kérlelte a vádlottat, hogy hagyja abba a bántalmazását.

Az áruház biztonsági őre, N. T. az áruház körül járőrözött, először a rúgások hangjára lett figyelmes, majd a bűncselekmény helyszíne felé indulva látta, hogy a vádlott miként bántalmazza a sértettet és felszólította, hogy hagyjon fel cselekményével. Ezt követően N. T. és a vádlott között szóváltásra került sor, de N. T. határozott fellépését követően a vádlott abbahagyta a sértett rugdosását. A vádlott és K. Gy. ezt követően a helyszínt elhagyta. A sértett N. T.-nek kijelentette, hogy nincs komolyabb baja, és elhárította ajánlatát, hogy mentőt hívjon.

K. Gy. a fenti események alatt mindvégig a vádlott mellett tartózkodott, de a történtekbe nem avatkozott be.

A vádlott általi bántalmazás következtében a sértett hátán, a deréktájon a gerinctől jobbra, a jobb bordaívnek megfelelően, bőr alatti lágyrészekre terjedő bevérzés és duzzanat, valamint a bal váll felső harmadában bevérzés alakult ki. Belső sérülésként a mellkas többszörös zúzódása jött létre, jobb oldali sorozatos III-XII.-es bordák gerinc melletti és az oldalsó hónaljvonalban elhelyezkedő törése, illetőleg a bal oldali VII-VIII. bordák középső hónaljvonalban létrejött törése alakult ki. A törések következtében a bordaközi izomzatban bevérzés, valamint a tüdő alsó lebenyének vérzéses zúzódása jött létre. A jobb oldali X. borda tört vége a mellhártya fali és zsigeri lemezét felsértette, mellűri vérzést okozott. Ez a sérülés önmagában közvetetten életveszélyes volt.

A sértett a bántalmazást követő napokban a vasútállomás környékén tartózkodott, sérülései mozgásában korlátozták, jelentős fájdalmai voltak, ennek ellenére nem ment orvoshoz, de több ismerősének panaszkodott. Az orvosi beavatkozás a sértett állapotát stabilizálta volna, a későbbi halálos eredményt megelőzte volna. A belső vérzést okozó sérülése spontán gyógyulása azonban megindult és a belső vérzés megállt.

A bántalmazás és a sértett közvetett életveszélyes sérülése között okozati összefüggés áll fenn.

Április hó 28. napján az esti órákban ismeretlen körülmények között a sértett már gyógyulásnak indult, összetapadt mellhártyalemezei újból szétváltak, aminek következtében az április 23-án keletkezett sérülésnél nagyobb, intenzívebb belső vérzés alakult ki, mely belső elvérzést, elvérzéses sokkot, végül a sértett halálát eredményezte. Az említett második belső vérzést közvetlenül kiváltó okot nem lehetett megállapítani. Azt éppúgy okozhatta köhögési roham, vagy a sértett bármely okból - akár önhibájából adódó, akár ismeretlen külső behatás miatt - történt elesése, sérülése.

Mindezek alapján, a bántalmazás és a halálos eredmény közötti büntetőjogi értelemben vett okozati összefüggés nem volt bizonyítható.

Az ítélet ellen egyrészt az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, eltérő minősítésért, halált okozó testi sértés bűntettének a megállapításáért, valamint a börtön és a közügyektől eltiltás súlyosításáért, másrészt a vádlott és a védője a büntetés enyhítéséért. A védő a fellebbezését a nyilvános ülésen másodlagosan az ítélet helybenhagyására irányuló indítvánnyal egészítette ki.