BH 2019.4.118 A valótlan tényállításban megnyilvánuló jó hírnév sértő magatartásnak nem tényállási eleme az, hogy nagy nyilvánosság előtt történjen. Azzal, hogy munkatársa előtt bűncselekménnyel gyanúsította meg felettese a munkavállalót, a jó hírnevét megsértette [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bekezdés].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2009. március 2-től határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél festő-mázoló munkakörben. Közvetlen munkahelyi felettese M. L. létesítményfelelős volt.

[2] Az alperesnél felmerült a gyanú, hogy a munkavállalók külső munkára is használják a raktárkészletet, ezért M. L. több létesítményben teljes körű leltározást tartott. Az ellenőrzés során a létesítményfelelős megállapította, hogy a felperesnél 30 vödörnyi festék hiányzik. Ezt követően behívatta a műhelybe, és P. J. előtt közölte vele, hogy hozza vissza a 30 vödörnyi festéket a "másik raktárból", amit ellopott.

[3] M. L. ezt csak a felperesnek és P. J.-nek mondta, más dolgozók előtt nem tett ilyen kijelentést, ennek ellenére a létesítményben szóbeszéd útján elterjedt, hogy a felperes ellopta az egyetem festékét.

[4] A festékhiányt 2014 decemberében jelentette M. L. a műszaki igazgatóhelyettesnek, aki azt a választ adta, hogy ne foglalkozzon ezzel, hanem nézzen utána, mert lehet, hogy a többrétegű festés miatt keletkezett a hiány.

[5] A felperes az őt ért vádakat megalázottsággal, megszégyenüléssel élte meg. Úgy gondolta, hogy kollégái elítélik, ezért velük szemben bizalmatlanná és tartózkodóbbá vált, önértékelése megingott. 2015 februárjában stressz okozta magas-vérnyomást, alkalmazkodási zavarokat, depressziós epizód diagnózist állapítottak meg nála. 2015. március 16-án gyógyszeres kezelését rendeltek el. A hangulatjavító gyógyszert a felperes két hétig szedte, pszichés segítséget nem vett igénybe.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[6] A felperes keresetében 1 500 000 forint sérelemdíj és annak kamata, vérnyomáscsökkentő gyógyszer költségeként 28 000 forint kártérítés, továbbá 2017. júliustól kezdődően havi 1000 forint járadék és 100 992 forint jövedelemkiesés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatta annak jogalapját és összegszerűségét is.

Az első- és másodfokú ítélet

[8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1 500 000 forint sérelemdíjat, ezen összeg után 2014. október 27-től járó kamatát, valamint 100 992 forint kártérítést jövedelemkiesés címén, ezek törvényes kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[9] A bíróság az ítéletét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bekezdésére, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésére, valamint a Ptk. 2:43. §-ára, Ptk. 2:52. § (1) és (3) bekezdésére, valamint a Ptk. 2:53. §-ára alapította.

[10] Kifejtette, hogy a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének szubjektív alapú, vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja. A személyiség megvalósításának fontos feltétele, hogy a társadalom tagjait a valóságos értékük szerint ítéljék meg. Ezt szolgálja a hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme. Az ártatlanság vélelme mindenkit, minden jogviszonyban megillet, csak annyi közölhető, hogy a bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja felmerült.

[11] A felperes azon előadását, hogy M. L. lopással gyanúsította meg, P. J. tanú vallomása alátámasztotta, aki személyesen jelen volt a tényközléskor. Önmagában az, hogy M. L. más személyek előtt nem tett ilyen kijelentést, nem cáfolta meg a felperes előadását. Az eljárás során a tanúk bizonyították, hogy híresztelés útján a felperes jó hírneve, becsülete sérült a lopással való gyanúsítás miatt.

[12] Kifejtette a bíróság, hogy nemcsak annak van jelentősége, hogy a felettese meggyanúsította a felperest, hanem annak is, hogy elindult egy híresztelés a létesítményben, amelynek a munkáltató nem vetett véget, így a híresztelés már önmagában elegendő volt ahhoz, hogy a felperes jó hírneve sérüljön. M. L. anélkül, hogy bizonyítéka lett volna a festék eltűnésére, lopással gyanúsította a felperest.

[13] A bíróság igazságügyi orvos szakértői és pszichológiai szakvélemény beszerzését rendelte el, mely alapján megállapította, hogy a felperesnél kialakult átmeneti pszichés változások kialakulásában a munkahelyi gyanúsítás, a vezetői magatartás és az alapszemélyiségéből fakadó önérzetesség, másoknak való fokozott megfelelése, perfekcionizmusra törekvése, alacsonyabb kudarc- és feszültség tűrése, gyengébb kompromisszum-készsége, ingatag önértékelése és a vele szembeni vádaskodásra, igazságtalanságra való túlérzékenysége és önérzetes viszonyulása együttes szerepe vélelmezhető. A felperesnek a per tárgyát megelőző időszakban pszichés megbetegedése nem volt, továbbá magas vérnyomásra utaló egészségügyi dokumentáció nem állt rendelkezésre. Nem zárható ki, hogy a felperesnél a lopással való gyanúsítás miatt magas-vérnyomás jelentkezett. Az izgalom, vagy a félelem okozta átmeneti vérnyomás emelkedés nem nevezhető magas-vérnyomás betegségnek, azonban arra való hajlamot jelezhet.

A felperes mindkét szemén igazolt érkárosodás arra utal, hogy 2014 őszét megelőzően is lehetettek nem ismert magas-vérnyomás értékei, melyek időszakos előfordulásából tartóssá a munkahelyi eseményt követő pszichés állapotban váltak. Erre figyelemmel a felperes egészségkárosodása 1,5%-ban (munkaképesség csökkenése 2%-ban) jelölhető meg a lopással való munkahelyi gyanúsítás miatt.

[14] A felperes 2014. október végétől a munkahelyi gyanúsítás miatt idegessé, feszültté vált, alvási zavara alakult ki, testsúlya csökkent, hangulati állapota rosszabbodott. 2015 márciusában történt pszichiátriai vizsgálatkor panaszait alkalmazkodási zavar, enyhe depressziós epizód tüneteként értékelték. A felperesnél az alkalmazkodási zavar és az enyhe depressziós állapothoz vezető pszichés tünetek átmeneti jelleggel álltak fenn, amelyek maradandó lelki egészségkárosodást és tartósan fennálló pszichés állapotváltozást nem idéztek elő. A felperes pszichés állapotának kialakulásában a munkahelyi meggyanúsítás, az azt követő időszakban megélt lelki élmények és fellépő interperszonális konfliktusok rész-oki szerepet játszhattak. A pszichés állapotváltozásban és alkalmazkodási nehézsége kialakulásában az alapszemélyiségéből fakadó jegyeknek, túlérzékeny viszonyulásának is szerepet lehet tulajdonítani.

[15] A bíróság álláspontja szerint a munkahelyi gyanúsítással összefüggő személyiségi jogsértés, az abból eredő 2%-os mértékű munkaképesség-csökkenés, az átmeneti jelleggel fennállt alkalmazkodási zavar és enyhe depressziós állapothoz vezető tünetek megalapozták és indokolttá tették az 1 500 000 forint összegű sérelemdíjat.

[16] A bíróság a felperes által követelt táppénzes időszak során kiesett 100 992 forint jövedelem iránti kártérítési igényt teljes egészében megalapozottnak találta, azonban elutasította a vérnyomás-csökkentő gyógyszer szedéséből eredő kártérítés, valamint a kártérítési járadék megfizetésére irányuló kereseti kérelmet.