BH 2008.12.326 I. Az áru hamis megjelölése bűncselekmény elkövetési tárgya az utánzat, a hamisítvány, vagyis az az áru, amelyet a versenytárs ugyanilyen rendeltetésű árujának jellegzetes tulajdonságaival ruháztak fel - A bűncselekményi értékhatár megállapításánál az elkövetési tárgy értéke az irányadó [Btk. 296. §, Btké. 28. § b) pontja, 218/1999. (XII. 28.) Korm. r. 71. §].

II. A szaktanácsadó véleménye nem bizonyítási eszköz, arra alapítva a bűncselekmény elkövetési értéke sem állapítható meg [Be. 76. § (1) bek., 182. § (1), (2) bek.].

A T.-i Városi Bíróság a 2006. szeptember 8. napján meghozott ítéletével az I., II., III. r. terhelteket társtettesként elkövetett 3 rendbeli áru hamis megjelölésének bűntetté­ben mondta ki bűnösnek, ezért őket pénzbüntetésre ítélte, továbbá rendelkezett a lefoglalt áruk elkobzásáról és az egyéb járulékos kérdésekről.

Az ítélet ellen az ügyész a terheltek javára, 2 rendbeli bűncselekmény vádja alóli felmentés, ezen tényállásokra nézve szabálysértés megállapítása, és pénzbírság kiszabása végett jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljárt megyei bíróság a 2007. január 17-én kelt ítéletével az elsőfokú határozatot érdemben helybenhagyta.

A jogerős ítéleti tényállás a következőket tartalmazza:

A terheltek mindhárman a N. R. F. 2004. Kft. ügyvezetőiként működtették E.-ban lévő kínai ruházati üzletet. Ebben az üzletben a versenytársak hozzájárulása nélkül 2005. május 19-én összesen 159 pár Puma védjegyhez hasonló védjeggyel ellátott cipőt; 63 db Triumph márkajelzéssel ellátott melltartót és 10 pár Adidas védjegyre hasonlító megjelöléssel ellátott cipőt hoztak forgalomba. Az utánzott áruk értéke a Puma cipők esetében legkevesebb 2 369 100 (159 × 14 900 forint); az Adidas cipők tekintetében 229 000 (10 × 22 900 forint); míg a Triumph melltartók esetében 317 400 (63 × 5290 forint) forint volt.

Az alapügyben eljárt bíróságok jogi álláspontjának lényege szerint a Btk. 296. §-ában meghatározott bűntett elkövetési tárgya a versenytárs áruja. Mivel pedig az áru fogalmához - mint egyik legjellemzőbb versenytulajdonsága - annak az ára is elválaszthatatlanul hozzátartozik, az elkövetési érték is a versenytárs árujának értékéhez igazodik. Ebből következően a bűncselekmény és a szabálysértés elhatárolásánál is az utánzott áru ára, illetve értéke az irányadó.

A megyei főügyészségnek a jogerős határozat ellen a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a terheltek javára benyújtott felülvizsgálati indítványa a fentiekkel ellentétes jogi érveken alapult. Az indítványban kifejtett és már a fellebbezési eljárásban is képviselt ügyészi álláspont szerint ugyanis az elkövetési érték meghatározásánál az utánzat, a meghamisított áru kiskereskedelmi forgalmi értéke az irányadó, vagyis az az ár jön figyelembe, amelyen a terheltek az egyes termékeket az üzletben ténylegesen árusították.

A nyomozati iratokból (a lefoglalási jegyzőkönyvekből) megállapíthatóan a hamis Adidas és Triumph védjeggyel ellátott áruk esetében azok eladási ára külön-külön a százezer forintot nem haladta meg; így ezekre nézve a terheltek csupán szabálysértést valósítottak meg. A fentiekre figyelemmel 2 rendbeli bűncselekményben a bűnösségük megállapítása anyagi jogi jogsértéssel történt.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta; a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és a városi bíróság új eljárásra utasítását indítványozta annak megjegyzése mellett, hogy a kétéves objektív elévülési idő folytán a terheltek felelőssége ma már a szabálysértések miatt sem állapítható meg.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.

A Btk. 296. §-a értelmében áru hamis megjelölésének bűntettét az követi el, "aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz."