218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet

az egyes szabálysértésekről

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:[1]

I. Fejezet

A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. Cím

A KÖZTERÜLET ÉS A NYILVÁNOS HELY RENDJE ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Közerkölcs megsértése

1. § (1) Aki a közterületen vagy nyilvános helyen a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a szexuális árut mások számára észlelhető módon közterületen vagy kirakatban elhelyez, illetőleg a szexuális áruk forgalmazására vonatkozó előírásokat egyéb módon megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[2] Aki erőszakot öncélúan bemutató reklámot tesz közzé, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4)[3] A (3) bekezdés alkalmazásában öncélú a bemutatás, ha az erőszak bemutatását a reklám tárgya vagy témája nem teszi feltétlenül indokolttá.

(5) Azt a szexuális árut, amelyre nézve a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

(7)[4] A (2)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

2. §[5]

Veszélyeztetés kutyával

3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,

b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

c)[6] szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szállítja,

d)[7] élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz,

e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[8] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, vagy kistérségi népegészségügyi intézete erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Büntetés-végrehajtási intézet környezetének megzavarása[9]

4. §[10] (1) Aki abból a célból, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottal kapcsolatot teremtsen,

a) a büntetés-végrehajtási intézetbe történő bekiabálással,

b) feliratok vagy fényjelzések alkalmazásával,

c) a büntetés-végrehajtási intézetbe tárgyak bedobálásával vagy annak megkísérlésével vagy

d) az a)-c) pontban meghatározott magatartásokhoz hasonló más módon

a közterület használatának, vagy a lakó- vagy más épületben tartózkodók nyugalmának megzavarására alkalmas magatartást tanúsít, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Koldulás

5. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen másokat zaklató módon koldul, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában másokat zaklató módon koldul: aki a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, illetőleg aki házról házra, lakásról, lakásra járva kéreget.

Csendháborítás

6. § (1)[11] Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

A középületek fellobogózása szabályainak megsértése[12]

6/A. § (1) Aki

a)[13] a Magyarország zászlajának (a továbbiakban: zászló), illetve lobogójának (a továbbiakban: lobogó) kitűzésére (felvonására) vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségét nem teljesíti,

b) a zászló (lobogó), illetve a zászlórúd és a lobogó felvonására szolgáló árboc külön jogszabályban meghatározott méretére és más jellemzőire, tisztítására, cseréjére, valamint gondozására (karbantartására) irányadó előírásokat megszegi

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik.

Nemzeti gyász megsértése[14]

6/B. § Aki a nemzeti gyászról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettségeket megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Köztisztasági szabálysértés

7. § (1) Aki

a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,

b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, vagy helyez el;

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértés

8. § (1) Aki

a) a hatóság hirdetményét olvashatatlanná teszi vagy leszakítja,

b) hirdetőberendezést, hirdetőtáblát, illetőleg hirdetés céljára szolgáló ábrázolást e célra ki nem jelölt helyen létesít vagy helyez el,

c) a tevékenységére utaló cégtáblát a tevékenység szüneteltetése alatt vagy annak megszűnését követően haladéktalanul nem távolítja el,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a dolgot, amelyre nézve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével eldobásával

9. § (1) Aki

a) épületen, építményen tárgyat másokat veszélyeztető módon helyez el,

b) tárgyat másokat veszélyeztető módon dob el,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés

10. § (1)[15] Aki a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására, szállítására, forgalmazására vonatkozó szabályokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt az eszközt, amelyre az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

10/A. §[16]

10/B. §[17] (1) Aki jogszabály tiltó rendelkezése ellenére hangtompítót tart, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3) Azt a hangtompítót, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

10/C. §[18]

10/D. §[19]

Kábítószer-rendészeti szabálysértés

11. §[20] (1) Aki

a) a kábítószerek, illetőleg a pszichotrop anyagok rendelésére, kiadására, forgalmazására, nyilvántartására, tárolására, illetőleg elszámolására, valamint ezek gyártására, exportálására, importálására, tranzitálására, az ilyen anyagokkal végezhető kutatásra, továbbá az ezen anyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat megszegi,

b) kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal (ellenőrzött anyagok) végezhető egyes tevékenységek végzésének szabályait megszegi,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[21] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, illetőleg a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete hatáskörébe is tartozik.

(3)[22] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése

12. § (1) Aki

a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó - törvényben, kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott - tilalmat megszegi,

b) vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki,

c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki,

d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[23] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(3)[24] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterület-felügyelő, illetőleg a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.

Jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói tevékenység

13. § (1) Aki a személy- és vagyonőri, illetőleg magánnyomozói tevékenységet

a) engedély vagy a tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvány nélkül, vagy

b) a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével végzi,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[25] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, illetőleg az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Jogosulatlan címhasználat

14. § (1) Aki mások előtt őt meg nem illető címet használ, illetőleg kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki mások előtt

a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott szervek rendszeresített egyenruháját, rendfokozatát, jelvényét, kitüntetését, ezek utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosultatlanul feltüntet,

b) humanitárius, illetőleg egészségügyi szervezetek jelvényeit jogosultatlanul használja,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Kitiltás szabályainak megszegése

15. § (1) Aki olyan helységben vagy az ország területének olyan részében tartózkodik, ahonnan a bíróság kitiltotta,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Sportrendezvényről kitiltás szabályainak megszegése[26]

15/A. §[27] (1) Aki olyan sportrendezvényen vagy sportlétesítményben tartózkodik, ahonnan a bíróság, illetve a szabálysértési hatóság kitiltotta, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

16. §[28]

Tiltott fürdés

17. § (1) Aki tiltott helyen fürdik,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[29] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazást ügyintézője, a közterület-felügyelő, bányatavak esetében a bányakapitányság, a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Jégen tartózkodás szabályainak megszegése

18. § (1) Aki a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegi,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[30] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

A fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése[31]

19. §[32] Aki

a) a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növény telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, ötvenezer forintig terjedő;

b) a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen kivág, százezer forintig terjedő

pénzbírsággal sújtható.

II. Cím

TŰZVÉDELMI ÉS FEGYVERRENDÉSZETI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Tűzvédelmi szabálysértés

20. § (1) Aki

a) a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, továbbá a kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi szabványok előírásait megszegi,

b) a jogszabályi tilalom ellenére az erdőterületen vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdő tűz elleni védelmének jogszabályi előírásait megszegi,

c) tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti,

d) tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre,

e) szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad,

f) nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre,

g) tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg,

hatvanenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[33] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve hatáskörébe is tartozik, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények tekintetében a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

(3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos tűzoltóság, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Számszeríj, szigonypuska jogellenes használata

21. § (1) Aki számszeríjat, szigonypuskát a jogszabályban meghatározott rendelkezésektől eltérően használ,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

III. Cím

AZ ÁLLAMHATÁR RENDJE ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Tiltott határátlépés, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértés

22. § (1)[34] Aki Magyarország államhatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az útiokmánnyal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[35]

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(5)[36] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Határrendészeti szabálysértés

23. § (1) Aki

a) a határterületen fekvő ingatlan használatára vonatkozó jogszabály alapján elrendelt korlátozó vagy egyéb intézkedésnek nem tesz eleget,

b) az államhatár rendjével és őrzésével vagy a határforgalom ellenőrzésével összefüggő tiltó vagy korlátozó rendelkezést megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[37]

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4)[38] Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Határjel-hamisítás és jelrongálás

24. § (1) Aki az államhatár megjelölésére szolgáló jelet gondatlanul megsemmisít vagy elmozdít,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki

a) a megye-, város- vagy községhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt,

b) természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát,

c) a birtokhatár megjelölését vagy az egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt megsemmisít, elvisz vagy áthelyez,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[39]

(4)[40] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a (2) bekezdés b) pontja esetében a természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

II. Fejezet

A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSÉNEK ZAVARTALANSÁGÁT VESZÉLYEZTETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. Cím

ADATSZOLGÁLTATÁSI, NYILVÁNTARTÁSI, BEJELENTÉSI, TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSÁVAL ELKÖVETETT SZABÁLYSÉRTÉSEK

Minősített adat biztonságának megsértése[41]

25. § (1)[42] Aki

a) a minősített adatot a feladatának ellátása során jogszabályellenes módon készíti, sokszorosítja, minősíti, nyilvántartja, kezeli vagy őrzi,

b) a minősített adat felhasználására jogosultak kijelölésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat megszegi,

c) a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok megsértésével kapcsolatos, a minősítő és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy késedelmesen, a tudomására jutásától számított 10 napon túl tesz eleget,

d) a minősített adat kezelésének jogszabályban előírt ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

e) jogszerűen jutott minősített adat birtokába, és megkísérli azt jogszabályellenes módon külföldre vinni, vagy a jogszabályoknak megfelelően külföldre vitt vagy ott készített minősített adatot onnan jogszabályellenes módon visszahozni vagy behozni,

f) a minősítő hatáskörét jogosulatlanul elvonja, vagy

g) hatáskörének gyakorlása során elmulasztja az adatok minősítésére, a minősítési jelölés megismétlésére, vagy a minősítés felülvizsgálatára vonatkozó - a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott - intézkedések megtételét,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Adatvédelmi szabálysértés

26. § Aki

a) a technikai adatvédelem követelményeinek nem tesz eleget,

b) az érintettet a személyes adatok védelméhez, illetőleg a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogának gyakorlásában akadályozza,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése

27. § (1) Aki személyazonosítására alkalmas okmányával kapcsolatos kötelezettségét megszegi, az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását, illetőleg az okmány átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag az intézkedés során valótlant állít;

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Anyakönyvezéssel kapcsolatos kötelesség megszegése

28. § Aki

a) a születés, illetőleg a haláleset bejelentésére előírt kötelességének nem tesz eleget,

b) anélkül, hogy erre feljogosítva lenne, nem azt a családi vagy utónevet viseli, amely őt a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint megilleti,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Lakcímbejelentési kötelesség elmulasztása

29. § (1) Aki a lakcímbejelentésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.

Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés

30. § (1) Aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[43]

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4)[44] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Adatszolgáltatással, nyilvántartással, hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése

31. §[45] (1) Aki

a) a jogszabályban előírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) szándékosan a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat,

c) tevékenységet érintő hatósági ellenőrzést akadályozza,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[46] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, repülőtéri intézeteinek, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve, a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal), továbbá a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

(3)[47] Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabálysértés országhatár átlépésekor történő elkövetése esetén a vámhatóság jár el.

Statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés[48]

31/A. §[49] (1)

(2)[50] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a vámhatóság hatáskörébe tartozik.

31/B. §[51] Aki

a) jogosulatlanul, vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,

b) gondatlanul a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat,

c) a szabályszerűen elrendelt statisztikai adatszolgáltatást nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti,

d) astatisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy átadására vonatkozó jogszabályokat megszegi,

e) aszemélyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,

f) astatisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozellenőrzés, illetőleg tájékozódás során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetőleg megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

II. Cím

A HONVÉDELMI, A POLGÁRI VÉDELMI ÉS A RENDÉSZETI IGAZGATÁS RENDJÉT VESZÉLYEZTETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK[52]

Jelentkezési kötelezettség elmulasztása

32. § Az a hadköteles, aki bejelentési vagy megjelenési kötelezettségét, illetőleg az utóbbi akadályoztatásával kapcsolatos jelentési kötelezettségét nem teljesíti,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása

33. § Az a hadköteles, aki tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettségének nem tesz eleget,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Sorkatonai vagy polgári szolgálathalasztással kapcsolatos kötelezettség elmulasztása

34. § Aki a sorkatonai vagy polgári szolgálathalasztással kapcsolatos jelentési, közlési vagy igazolási kötelezettségének nem tesz eleget,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Orvosi vizsgálat alóli kibúvás

35. § Aki a honvédelmi kötelezettséggel összefüggően elrendelt orvosi vizsgálatnak magát nem veti alá,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Katonai igazolvánnyal, behívó vagy bevonulási paranccsal kapcsolatos kötelezettség megszegése

36. § (1) Az a hadköteles, aki katonai igazolványát, behívó vagy bevonulási parancsát

a) másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi,

b) az arra jogosult személy felhívására nem mutatja fel,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a talált katonai igazolványt vagy bevonulási parancsot az előírt időn belül nem szolgáltatja be,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Katonai felszerelés rendeltetéstől eltérő használata

37. § Az a hadköteles, aki a neki átadott hadiruházatot, katonai felszerelési tárgyat a rendeltetésétől eltérő célra használja, vagy másnak használatra átadja,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A honvédelemmel kapcsolatos kötelezettség elmulasztása

38. § Aki

a)[53] technikai eszköz igénybevételéről szóló határozat átvételét megtagadja,

b) a honvédelemmel kapcsolatos gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget,

c) a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlannal, létesítménnyel, továbbá ingó dologgal kapcsolatban elrendelt bejelentési vagy karbantartási kötelezettségét elmulasztja,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Polgári védelmi kötelezettség elmulasztása

39. § Az a polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy, aki a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott bejelentési, megjelenési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése

40. § Aki a polgári védelemmel összefüggésben elrendelt általános vadászati, halászati, legeltetési tilalmat megszegi,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség[54]

40/A. § (1) Aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Az eljárás megindításának feltétele

41. § A 32-38. §-ban meghatározott szabálysértések miatt az illetékes hadkiegészítő parancsnoknak, a 39-40. §-ban meghatározott szabálysértés miatt az illetékes polgári védelmi (katasztrófavédelmi) szerv vezetőjének feljelentése alapján indítható eljárás.

III. Fejezet

KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. Cím

KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Ittas vezetés

42. §[55] (1) Aki

a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy

b) vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértést nem gépi meghajtású vízi járműre követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetében - szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Sebességkorlátozás jelentős túllépése

43. §[56]

Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése

44. § (1) Annak a járműnek a vezetője, aki - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályokat megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Annak a járműnek a vezetője, aki az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályok megszegésével a közlekedés más résztvevőjét hirtelen fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszeríti,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[57] A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetében a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

(4)[58] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése

45. §[59] (1) Az a járművezető vagy állathajtó, aki járművével vagy állatával (állataival) a közlekedési szabályok szerinti tilalom ellenére a vasúti átjáróba hajt, vagy azon áthajt, ha az nem tartozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A közúti közlekedés rendjének megzavarása

46. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések.

(4)[60] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Engedély nélküli vezetés

47. § (1) Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[61] Azzal szemben, aki a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet engedély nélkül vezet, a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

(3)[62] Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

47/A. §[63]

Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése

48. § (1) Aki a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek kormányberendezése hibás, üzemi fékberendezése elromlott, vagy féklámpája, irányjelző berendezése (kivéve, ha kézzel megfelelő irányjelzés adható) továbbá - ha a látási viszonyok megkívánják - bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája elromlott (kivéve, ha ezek helyettesítése más lámpával megoldható), úgyszintén az is, aki a közúti forgalomban olyan villamost vezet, amelynek üzemi fékberendezése hatásosan nem működik,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[64] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

(3)[65] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság

49. § (1) Aki jogosulatlanul

a) közúti jelzést elhelyez, megváltoztat, felismerhetetlenné tesz, működtet vagy eltávolít,

b) közúton jelzőőrt állít, ha ezzel a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[66] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

(3)[67] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

50. §[68]

Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés[69]

51. §[70] (1) Az az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[71] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

(3)[72] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

52. §[73]

Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése

53. § (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési igazgatási szabályokat megsérti,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[74] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

54. §[75] (1)[76] Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 42-51. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, vagy az nem tartozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[77] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, továbbá a KRESZ 40-41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

(3)[78] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Vasúti szabálysértés

55. § Aki

a) vasútállomásnak, illetőleg megállóhelynek az utasok használatára meg nem nyitott részébe engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, kivéve, ha ezt a vonat megközelítése vagy elhagyása teszi szükségessé,

b) a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb járművel közlekedik,

c) a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be, vagy onnan nem a leszállásra szolgáló helyen távozik,

d) mozgó vonatra fel-, illetőleg mozgó vonatról leugrik,

e) vasúti kocsinak nem az utazásra kijelölt részén utazik,

f) a sínpálya közvetlen közelében állatot jogosulatlanul, őrizetlenül vagy szabadon hagyva legeltet,

g) a sínpályára tárgyat helyez,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Hajózási szabályok megszegése

56. § Aki

a) vízi járművek, az úszó munkagépek és az úszóművek (a továbbiakban együtt: úszó létesítmény) üzemben tartásának feltételeire,

b) az úszó létesítmény nyilvántartására, hajózásra alkalmasságára, üzemképességi vizsgálatára,

c) a hajóutak és kikötők létesítésére, használatára,

d) a vízi közlekedés rendjére,

e) a hajózási tevékenység végzésére - ide nem értve - ide nem értve a jogszabály által engedélykötelesnek minősített árufuvarozás és személyszállítás szabályait -[79]

vonatkozó szabályokat megszegi,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Légi jármű fedélzetén elkövetett szabálysértés

57. § Aki

a) a légi jármű parancsnokának a repülés biztonságát érintő intézkedését nem teljesíti,

b) a légi járművön repülés közben nem a kijelölt helyen tartózkodik,

c) a légi jármű fedélzetére olyan anyagot vagy tárgyat visz fel, amelynek felvitelét megtiltották,

d) a légi jármű fedélzetén engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon mérőkamerával fényképez, filmez,

e) a légi jármű parancsnokának engedélye nélkül rádióadót, rádióvevőt vagy más, a fedélzeti rendszerekben zavart okozó rádiófrekvenciás jelet kibocsátó eszközt üzemeltet, vagy bekapcsolt (üzemkész) állapotban tart,

f) a légi jármű fedélzetéről repülés közben engedély nélkül tárgyat ledob, ha ezzel a légi közlekedés biztonságát nem veszélyezteti,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Repülőbalesettel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

58. § Aki a repülőbalesettel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A légiközlekedés biztonságát szolgáló szabályok megszegése[80]

58/A. § (1) Aki a légiközlekedés biztonságát szolgáló szabályokat megszegi vagy a repülés biztonságát szolgáló létesítmények, illetőleg berendezések működését zavarja,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a légiközlekedésben szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatot, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb tevékenységet engedély nélkül lát el,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki a repülőtér rendeltetésszerű használatával és üzemben tartásával kapcsolatos szabályokat megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Légi járművel kapcsolatos szabályok megszegése

58/B. § Aki a légijárművek

a) gyártására, javítására, karbantartására,

b) lajstromozására, illetőleg nyilvántartására,

c) üzemeltetésére

vonatkozó szabályokat megszegi,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Hatásköri rendelkezés

59. §[81] A 42-58/B. §-okban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

II. Cím

KÖZLEKEDÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Útügyi szabálysértés

60. § (1) Aki

a)[82] engedély nélkül utat elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,

b) utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,

c) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,

d) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,

e) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

f) természeti védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,

g) az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, valamint természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Veszélyes áru szabálytalan szállítása

61. §[83]

Vasúti építményre vonatkozó szabálysértés

62. § Aki

a) vasúti építményt vagy berendezést (ideértve a siklót, a függőpályát, a távolsági szalagpályát és sífelvonót is) az ahhoz szükséges engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon létesít, átalakít, illetőleg engedély nélkül üzembe helyez vagy megszüntet,

b) vasúti építményt vagy berendezést a használatbavételi engedélyben meghatározott, illetőleg a vasúti építményre, berendezésre vonatkozó üzemeltetési, műszaki és biztonsági előírások megszegésével üzemeltet,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

63. §[84]

63/A. §[85]

Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés

64. § (1)[86] Aki érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel, illetve olyan járművel vesz részt a közúti forgalomban, amelynek a műszaki érvényességi ideje lejárt, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3)[87] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével és használatával kapcsolatos szabálysértés[88]

64/A. § (1) Aki a megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készüléket

a) gépjárműre jogosulatlanul felszerel (felhelyez),

b) közterületen lévő gépjárműben engedély nélkül birtokol,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készülék használatára vonatkozó szabályokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Azt a készüléket, amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(5)[89] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében -a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Műszaki vizsgálat elmulasztása

65. § Aki átalakított vagy műszaki vizsgálatra berendelt járművet a jogszabályban meghatározott műszaki vizsgálatra nem mutatja be és a forgalomban részt vesz,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Járműalkatrészre elkövetett szabálysértés

66. § Aki minősítési vagy jóváhagyási kötelezettség alá vont járműalkatrészt vagy tartozékot minősítő-, illetve jóváhagyási jel nélkül hoz kereskedelmi forgalomba, illetőleg aki ilyen alkatrészt vagy tartozékot idegen jármű javításához felhasznál,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése[90]

66/A. § (1) Aki szmogriadó elrendelése esetén vagy annak megelőzése érdekében bevezetett, a mozgó légszennyező forrás használatára vonatkozó forgalomkorlátozásokat vagy intézkedéseket megsérti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

IV. Fejezet[91]

V. Fejezet

A FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Áru hamis megjelölése

71. § (1) Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, feltéve, hogy az áru értéke a 100 000 Ft-ot nem haladja meg,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[92] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(2a)[93] Amennyiben a cselekmény elkövetését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei észlelik, vagy a feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál teszik meg, a szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervének hatáskörébe tartozik.

(3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(4)[94] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Árdrágítás

72. § (1)[95] Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, feltéve, hogy az áru értéke a százezer forintot nem haladja meg, vagy húszezer forintot meg nem haladó nyereség elérése végett követi el,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt az árut, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3)[96] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Árak megállapításának, közlésének és feltüntetésének elmulasztása

73. § (1) Aki

a) az általa előállított termék vagy szolgáltatás hatósági árának, díjának megállapításához az árhatóság részére nem a rendelkezéseknek megfelelő adatot közöl,

b) jogszabály ellenére a fogyasztói árakat (díjakat), az áruk minőségi osztályát, vagy minősítését, illetőleg az üzlet osztályba vagy kategóriába sorolását nem, vagy nem az előírt módon tünteti fel,

c) a vendéglátóipar értékesítő helyein a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségét megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[97] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Minőség tanúsítási kötelezettség megszegése

74. § (1) Aki a termék minőségének tanúsítását elmulasztja, illetőleg a vásárlási tájékoztató adására vonatkozó kötelességét megszegi, vagy a minőséget tanúsító okiratban a termék minőségéről valótlan adatot tanúsít,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést építési termékkel (építési anyag, szerkezet, berendezés) kapcsolatban követi el, illetőleg építési terméket hazai megfelelőség igazolása nélkül hoz forgalomba,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[98] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelősége, az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve, a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) hatáskörébe is tartozik.

74/A. §[99] Aki megfelelőségi jelölést jogosulatlanul használ vagy megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölést használ, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

75. § (1) Aki

a) rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetőleg forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik,

b)[100] a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsék, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba, feltéve, hogy a termék értéke az százezer forintot nem haladja meg,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[101] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, illetőleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve, a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) hatáskörébe is tartozik.

(3) Azt a terméket amelyre a szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Kereskedésre vonatkozó szabályok megsértése

76. § (1) Aki az árukapcsolással, az áru jogosultatlan visszatartásával, a Vásárlók Könyvének kezelésével, illetőleg az üzletek nyitvatartási idejével kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeket megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[102]

(2)[103] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Jogosulatlan kereskedés

77. § (1) Aki jogosultatlanul kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy szolgáltatást nyújt,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt az árut, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3)[104] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik.

Vásárlók megkárosítása

78. § (1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[105] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Vásári és piaci szabályok megszegése

79. § (1) Aki a vásár és piac fenntartására, jellegére, helyére és idejére vonatkozó szabályokat megszegi,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki vásáron vagy a piacon a jogszabály megszegésével árusít vagy szolgáltató tevékenységet végez,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[106] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Mérlegelés ellenőrzésének akadályozása

80. § (1) Aki

a) a mérleget az üzletben úgy helyezi el, hogy a vevő a mérlegnek a súly vagy az áru elhelyezésére szolgáló serpenyőjét, a mérleg mutatóját, a mérlegre tett súlyt és az árut nem láthatja, figyelemmel nem kísérheti,

b) nem teszi lehetővé, hogy a vevő a vásárolt áru súlyát az üzletben hitelesített ellenőrző mérlegen lemérje,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[107] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Bizonylati fegyelem megsértése

81. § (1)[108] Aki kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari értékesítő helyen, illetőleg a raktározásra, tárolásra szolgáló egyéb helyen olyan árut tárol vagy értékesít, amelyről jogszabályban előírt beszerzési bizonylattal nem rendelkezik, vagy azt az ellenőrzést követő öt napon belül az ellenőrző hatóságnál nem mutatja be, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[109] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve, a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) hatáskörébe is tartozik.

Kötelező fizetési jegyzék, számla átadásának elmulasztása

82. § (1) Aki a kötelezően előírt fizetési jegyzéket, számlát vagy jótállási jegyet a vevő, a fogyasztó vagy a megrendelő részére nem állítja, illetőleg adja ki,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[110] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Minőségi kifogás szabálytalan intézése

83. § (1) Aki a vásárlónak, illetőleg a megrendelőnek az áru minőségére vonatkozó kifogását nem az erre megszabott módon vagy időben intézi el,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[111] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Élelmiszer minőségének megrontása

84. § (1) Aki

a) az előírt, illetőleg a jelölt minőségi jellemzőknek nem megfelelő élelmiszert jó minőségű termékként való forgalomba hozatal céljából előállít vagy forgalomba hoz,

b) hamisított élelmiszert állít elő, illetőleg hoz forgalomba,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[112] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, illetőleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik.

(3)[113]

(4) Azt az élelmiszert, amelyre a szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Élelmiszer jogosulatlan előállítása, forgalomba hozatala

85. § (1) Aki előállítási engedélyhez kötött élelmiszert engedély nélkül állít elő, illetőleg élelmiszert házalás útján hoz forgalomba,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[114] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik.

(3) Azt az élelmiszert, amelyre a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

Élelmezés-egészségügyi szabálysértés

86. § (1)[115] Aki a közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy ital előállítására, átvételére, csomagolására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírást tartalmazó jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott rendelkezést megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt élelmiszert vagy italt, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3)[116] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Minősítési kötelezettségre vonatkozó előírások megszegése

87. § (1) Aki mezőgazdasági termékek, illetőleg élelmiszerek kötelező minősítésére, vizsgálatára, engedélyezésére vonatkozó külön jogszabálynak nem tesz eleget,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[117] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik.

Üzletkörbe nem tartozó árusítás

88. § (1) Aki az üzlet, bolt, telep üzletkörébe tartozó árukon felül egyéb árut árusít, ilyen célra beszerez, vagy raktáron tart,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[118] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik.

Jogosulatlan idegenvezetés

89. § (1) Aki idegenvezetői tevékenységet jogosulatlanul végez,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[119] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Jogosulatlan utazásszervezés, utazásközvetítés

90. § (1) Aki utazásszervező, illetőleg utazásközvetítő tevékenységet jogosulatlanul végez,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[120] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Magánszálláshely szabálytalan hasznosítása

91. § (1) Aki a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket megszegi, illetőleg a magánszálláshely hasznosítását jogosulatlanul végzi,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[121] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Jogosulatlan nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás[122]

91/A. § Aki nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást jogosulatlanul végez, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Értelmező rendelkezés

92. § E fejezet alkalmazásában az áru, illetőleg a termék fogalma alatt a szolgáltatást is érteni kell.

VI. Fejezet

MUNKAÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

A munkavállaló hátrányos megkülönböztetése

93. § (1) Az a munkáltató, aki

a) a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozásra, vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja,

b) a munkavállalók között az a) pontban foglaltak miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[123] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése

94. § (1) Az a munkáltató, aki

a) a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezésekre, illetve a munkaviszonnyal összefüggő bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekre,

b) a munkaviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására,

c) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,

d) a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban megállapított összegére és jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített mértékére, valamint a munkabér védelmét szolgáló rendelkezésekre,

e) a munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket megsérti,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az a munkáltató, aki orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben annak ellenére foglalkoztat valakit, hogy a munkavállaló nem rendelkezik előírt munkaköri alkalmassági vizsgálati eredménnyel, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[124] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság, az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi és munkavédelmi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelősége (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) hatáskörébe is tartozik.

(4)[125]

A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése

95. § (1) Az a foglalkoztató, aki

a) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdekképviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket,

b) a munkahelyi érdekképviseleti szerv tisztségét betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat,

c) a munkahelyi érdekképviseleti szervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket megszegi,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[126] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése

96. §[127] (1) Az a magán-munkaközvetítő, aki

a) a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában magán-munkaközvetítői tevékenységet folytat,

b) a munkát keresők között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviseleti szervhez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz,

c) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkát keresőt közvetít,

d) nem létező állásba, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba) közvetít, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,

e) jogszabálysértő feltételeket tartalmazó munkaerőigényt elégít ki, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[128]

A munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése[129]

96/A. §[130] (1) Az a munkaerő-kölcsönbeadó, aki

a) a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytat,

b) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkavállalót kölcsönbe ad,

c) a kölcsönvevő olyan munkahelyén, telephelyén történő munkavégzésre ad kölcsönbe munkavállalót, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[131]

Külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése

97. § (1) Aki közreműködik abban, hogy külföldit a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megszegésével foglalkoztassanak, e foglalkoztatáshoz feltételeket biztosít vagy ehhez anyagi eszközt bocsát rendelkezésre,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[132]

Munkavédelmi szabálysértés

98. § (1) Aki

a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,

b) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,

c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását - akadályozza,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[133] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a bányakapitányság, az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a munkaügyi felügyelőség is eljárhat.

98/A. §[134]

Munkavédelmi képviselő akadályozása

99. § (1) Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[135] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkaügyi felügyelőség, valamint a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése

100. § (1) Aki

a) termelő-, illetőleg biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tart,

b) termelő-, illetőleg biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki termelő-, illetőleg biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban előírt szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[136] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkaügyi felügyelőség és a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

VII. Fejezet

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZABÁLYSÉRTÉSEK

Egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi tevékenység jogosulatlan végzése

101. § (1) Aki[137]

a) külön jogszabályan meghatározott működési engedély egészségügyi szolgáltatást, személyes gondoskodással járó gyermekjóléti, gyermekvédelmi, illetőleg szociális szolgáltatást nyújt,[138]

b) az a) pontban meghatározott ellátásban részesülő személyt neme, nemzetisége, etnikai csoporthoz való tartozása, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származása, vagyoni helyzete, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt hátrányos helyzetbe hoz,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy, aki képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végez, illetve tevékenységét a jogszabályokban (működési engedélyben) foglaltaktól eltérően végzi,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[139] Az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal hatáskörébe is tartozik.

Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása

102. § (1) Aki

a) a védőoltásra, a fertőző betegségekre, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre - ideértve a gümőkóros, a nemibeteg, a trachomás vagy erre gyanús személyeket is - továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést, továbbá

b) a rágcsáló és rovarirtásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[140] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértések miatt az eljárás az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete hatáskörébe is, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetve az élelmiszer-vállalkozások esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik.

Orvosi vizsgálat elmulasztása

103. § (1) Aki a jogszabályban előírt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították és a munkáját ennek ellenére folytatja,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[141] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, a bányakapitányság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal, továbbá a munkaügyi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Közegészségügyi szabálysértés

104. § (1) Aki jogszabályban megállapított közegészségügyi rendelkezéseket nem tartja meg,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[142] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete hatáskörébe is tartozik.

Gyógyszerrendészeti és állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos szabálysértés

105. §[143] (1) Aki

a) engedély nélkül gyógyszert készít vagy forgalmaz, illetőleg a forgalomból kivont, vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert jogosulatlanul forgalomba hoz, vagy indokolatlan mennyiségben tart, Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart,

b) olyan gyógyszert készít, vagy olyan gyógyszert hoz forgalomba, amely a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg,

c) gyógyszer külső vagy belső csomagolásán, címkéjén, betegtájékoztatóján vagy alkalmazási előírásában az engedélyezettől eltérő szöveget (adatot) tüntet fel, vagy az engedélyezett szöveget elhagyja,

d) terméket gyógyhatásra utalással engedély nélkül forgalmaz, vagy

e) a gyógyszertárak működésére vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki

a) az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott cselekményt állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatban valósítja meg,

b) forgalmazási engedély nélkül állatgyógyászati készítményt forgalmaz,

c) állatgyógyászati készítményt engedély nélkül kipróbál, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[144] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vámszerve, a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe is tartozik.

(4) Azt a terméket, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott beteg személyes szükségleteinek kielégítését célozza.

VIII. Fejezet

MEZŐ-, ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. Cím

MEZŐGAZDASÁGI SZABÁLYSÉRTÉSEK

1. Alcím

A növénytermesztés rendjét veszélyeztető szabálysértések

Növényvédelmi szabálysértés

106. § (1) Aki a növényvédelemről szóló törvényben meghatározott növényvédelmi, növényegészségügyi rendelkezéseket megsérti,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[145] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága hatáskörébe is tartozik.

(3) A jogszabályellenesen forgalomba hozatalra szánt vagy forgalomba hozott szaporítóanyagot el kell kobozni.

Vetőmag, szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértése

107. § Aki

a) államilag el nem ismert, vagy ideiglenes szaporításra nem engedélyezett növényfajta vetőmagját, illetőleg szaporítóanyagát előállítja vagy forgalomba hozza,

b) a vetőmagvak és a szaporítóanyagok szaporítására, minősítésére, illetőleg forgalmazására vonatkozó szabályokat megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Szőlő- és gyümölcstermesztési szabálysértés

108. § (1) Aki szőlőt vagy gyümölcsöst - házikerti szőlő és gyümölcs kivételével - engedély nélkül vagy nem engedélyezett fajta szaporítóanyagával telepít,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki

a) engedély nélkül árutermelő szőlő-, gyümölcsfa- vagy díszfaiskolát létesít, tart fenn vagy a fenntartására, illetőleg a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

b) a házi szőlő- vagy gyümölcsfaiskolájában előállított szaporítóanyagot hoz forgalomba,

c) a házi szőlő- vagy gyümölcsfaiskola létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja,

d) központi vagy üzemi törzsszőlőt vagy törzsgyümölcsöst, továbbá szőlő alanytelepet vagy áruszőlőt engedély nélkül kivág,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) A jogszabályellenesen forgalomba hozatalra szánt vagy forgalomba hozott szaporítóanyagot el kell kobozni.

Borászati szabálysértés

109. § (1) Aki hamisított bort forgalomba hoz vagy készletben tart,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki

a) engedélyköteles borászati tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyezési feltételek hiányában végez,

b) borseprőt, derítési aljat, aljbort, valamint seprőtésztát jövedéki engedéllyel nem rendelkező részére hoz forgalomba,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos előírások megszegése[146]

110. § (1) Aki a mák és kender termesztésére, forgalmazására, valamint az ipari mákkal és magas THC tartalmú kenderrel végezhető egyéb tevékenységekre vonatkozó előírásokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a növényt (növényi részt) amelyre a szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Mezei szabálysértés

111. § Aki más földjén

a) jogtalanul legeltet, vagy

b) tilalom ellenére áthajt,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

2. Alcím

Állategészségügyi szabálysértések

Állatorvosi tevékenység jogosulatlan folytatása

112. § Aki

a) állatorvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul folytat,

b) hatósági tevékenységet felhatalmazás nélkül végez,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Állatbetegség elleni védekezés elmulasztása

113. § (1) Aki az állatbetegségek megelőzésére vagy elfojtására, így különösen az állatbetegségek bejelentésére, az állatok oltására, gyógyítására, elkülönítésére, az állati tetemek megsemmisítésére, valamint a fertőtlenítésre vonatkozó jogszabályt vagy az azon alapuló állategészségügyi rendelkezést megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[147] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal, állatról emberre terjedő betegség esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete hatáskörébe is tartozik.

(3)[148]

Marhalevéllel kapcsolatos szabálysértés

114. § Aki a marhalevél kiváltására, kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Állattenyésztéssel kapcsolatos szabályok megszegése

115. § Aki

a) az utód tartós megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi,

b) tenyésztőkénti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt vagy származási igazolást állít ki,

c) az állattenyésztésről szóló törvényben előírt, a tenyésztőszervezetkénti elismeréssel, a mesterséges termékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, valamint méhanyanevelő telep üzemeltetésével kapcsolatos feltételek megváltozásának bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

d) engedély nélkül vagy nem az előírásoknak megfelelően üzemeltet mesterséges termékenyítő, embrióátültető állomást vagy keltetőt, illetve méhanyanevelő telepet,

e) a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére, származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó nyilvántartásokat nem vagy nem megfelelően vezeti,

f) tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz,

g) az apaállat szaporítóanyag-előállításra való felhasználására, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi,

h) az állattenyésztésről szóló törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat, illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Méhészeti szabálysértés

116. § Aki a méhek tartásával, bejelentésével, vándoroltatásával és kötelező méhegészségügyi vizsgálatával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

II. Cím

FÖLDVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Talajvédelmi kötelesség elmulasztása

117. § Aki a használatában (tulajdonában) levő földre vonatkozó, a talaj pusztulásának megóvása érdekében kiadott jogszabályi rendelkezéseket nem tartja meg,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Földmérési munka jogtalan végzése

118. § Aki

a) földmérési (vázrajzkészítési) munkát jogosulatlanul vagy nem a jogszabályban előírt módon végez,

b) a földmérési munkával kapcsolatos bejelentési, munkarész beszolgáltatási vagy megőrzési kötelességének nem tesz eleget,

c) a földmérési és térképészeti állami alapadatokat jogtalanul használja,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

III. Cím

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS RENDJÉT VESZÉLYEZTETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK

Erdő művelési ágának jogtalan megváltoztatása

119. § Aki erdő művelési ágát előzetes engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő mértékben megváltoztatja,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Engedély nélküli fakitermelés

120. § Aki nem erdőgazdálkodóként erdőben vagy fásításban fakitermelést engedély nélkül végez,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Tiltott erdei legeltetés

121. § Aki erdőben jogszabályi tilalom ellenére vagy fásításban a tulajdonos (kezelő, használója) engedélye nélkül legeltet,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Erdőrendészeti szabálysértés

122. § (1) Aki

a) erdőben gazdasági vagy műszaki célt szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul, megsemmisít vagy eredeti helyéről eltávolít,

b) természeti területnek nem minősülő erdőterületre, fásítás területére törmeléket, szemetet vagy más, oda nem való anyagot hord,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki olyan természeti területnek nem minősülő erdei úton, ösvényen vagy erdőrészben jár, vagy járművel közlekedik, ahol a forgalmat a jogszabály tiltja, vagy ahol a tulajdonos (kezelő, használó) a forgalmat korlátozta vagy megtiltotta, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[149]

Erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása

123. § Aki erdőben a külön jogszabályban meghatározott erdei haszonvételeket - az állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben szabadon szedhető virág, vadgyümölcs, moha, gomba és gyógynövény kivételével - az erdőgazdálkodó (tulajdonos, használó) engedélye nélkül gyakorolja,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Felhívással szembeni engedetlenség

124. § Aki a természeti és a védett természeti területek, értékek, az erdő- és vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatban a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, erdészeti és vadászati hatásági feladatokat ellátó személy, a természetvédelmi őr, az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, a hivatásos vadász, a mezőőr, illetőleg a halászati őr jogszabályban előírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

IV. Cím

A VÍZGAZDÁLKODÁS RENDJÉT VESZÉLYEZTETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK

Vízjogi szabálysértés

125. § Aki

a) vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkát, vízilétesítményt, illetőleg vízhasználatot vízjogi engedély, illetőleg hatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélyben meghatározott előírások megszegésével végez, gyakorol vagy üzemeltet,

b) egyéb hatósági engedélyhez kötött vízilétesítményt vagy vízimunkát engedély nélkül létesít, illetőleg az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorol,

c) a vízmennyiség csökkenése esetén a vízhasználat korlátozására vonatkozó hatósági rendelkezéseket megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Vízszennyezés

126. §[150] (1) Aki

a) külön jogszabályban meghatározott rendeltetésű vízi létesítménybe, illetve hasznosításra igénybe vett, vagy arra kijelölt vízkészletbe közvetlenül vagy közvetve fertőző, illetőleg károsan szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg,

b) a szennyvíztisztító berendezés, szennyvíz, illetőleg szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését nem a jogszabályban vagy jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését okozhatja,

c) az ivóvízellátást ásvány- és gyógyvízként szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízilétesítmények védőterületére, védőidomára vagy védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, illetőleg a védőterületet érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat, illetőleg ingatlan-használatot gyakorol,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[151] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Ár- és belvízvédelmi szabálysértés

127. § Aki

a) az ár- és belvízvédelmi biztonságot, így különösen az árvízvédelmi és belvízvédelmi védőművek megóvására szolgáló, továbbá a vízfolyások és természetes tavak medrének épségét biztosító szabályokat vagy hatósági előírásokat megszegi, a védelmi műveket, eszközöket rongálja,

b) a vizek medrébe olyan tárgyat vagy anyagot juttat, amely a víz lefolyását akadályozza vagy megváltoztatja,

c) a part mentén fekvő ingatlanának művelésével, az azon levő létesítmények kezelésével vagy fenntartásával a vizek természetes folyását, a meder és a part, valamint a parti és partmenti létesítmények állapotát és üzemelését veszélyezteti, vagy ezek fenntartási munkáinak végzését akadályozza,

d) az árvízvédelmi töltést jogszabálytól eltérő módon veszi igénybe, járművel engedély nélkül közlekedik a töltés menti sávokat, illetőleg a hullámtereket és a parti sávokat a jogszabálytól eltérő módon használja, továbbá a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

IX. Fejezet

VÁLLALKOZÓI, IPARI ÉS BÁNYÁSZATI SZABÁLYSÉRTÉSEK[152]

I. Cím

VÁLLALKOZÓI, IPARI SZABÁLYSÉRTÉSEK[153]

Kontárkodás

128. § (1) Aki vállalkozói tevékenységet jogosulatlanul folytat, vagy olyan vállalkozói tevékenységet gyakorol, amelyre nem jogosult, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a munkaeszközt, amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet, a szabálysértés egy éven belüli ismételt elkövetése esetén pedig el kell kobozni.

Vállalkozói joggal való visszaélés

129. § (1) Az a vállalkozó, aki

a)[154] saját vagy nem saját készítményű termékeit nem az előírt módon vagy helyen értékesíti,

b)[155] javító és szolgáltató tevékenységét nem az előírt módon végzi,

c) az alkalmazottakra és a segítő családtagokra vonatkozó szabályokat megszegi,

d) műhelyét (telephelyét) az előírt módon nem vagy az előírástól eltérő módon jelöli meg,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[156] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Villamosművel kapcsolatos kötelesség megszegése

130. § Aki

a) a villamosmű létesítésére, átalakítására, bővítésére, üzembe helyezésének közhírré tételére, fenntartására, üzemben tartására és üzemvitelére, valamint biztonságára,

b) a villamosmű biztonsági övezetére,

c) a villamosmű műszaki felügyeletére és ellenőrzésére,

d) a közvilágítási berendezés jóváhagyására, valamint

e) a villamos energia szolgáltatásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályon vagy annak alapján kiadott rendelkezésen alapuló kötelezettségét megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[157] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Villamos biztonsági szabályok megszegése

131. § (1) Aki

a) biztonsági jóváhagyás nélkül villamos berendezést, készüléket, fogyasztó berendezést gyárt, külföldről behoz, forgalomba hoz,

b) villamos berendezés és készülék, villamos fogyasztó berendezés létesítésére és üzemben tartására vonatkozó biztonsági előírást megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[158] Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkaügyi felügyelőség, továbbá a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Kazánok és nyomástartó berendezések és tároló tartályok biztonsági szabályainak megszegése

132. § (1) Aki

a) kazánt vagy nyomástartó berendezést, illetőleg tároló tartályt előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg az engedély érvényének lejárta után üzemben tart,

b) kazán vagy nyomástartó berendezés, illetőleg tároló tartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki kazánnak vagy nyomástartó berendezésnek, illetőleg tároló tartálynak a biztonsági szabályzatokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) nem tartja üzemképes állapotban,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[159] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén az eljárás a munkaügyi felügyelőség, továbbá a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Energiahordozókra vonatkozó biztonsági szabályok megszegése

133. § (1) Aki

a) a gáz, kőolaj, kőolajtermékek vezetéken történő szállítására, tárolására, illetőleg e célokat, valamint a gáz rendeltetésszerű felhasználását szolgáló berendezések létesítésére, kezelésére, átalakítására és megszüntetésére, továbbá a gázüzemi létesítmények biztonsági övezetére vonatkozó jogszabály, vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezésben előírt biztonsági szabályokat megszegi,

b) olyan gázfogyasztó készüléket üzemeltet, amely nem szabványos vagy típusvizsgálat szerint nem alkalmas, vagy amelyet nem láttak el forgalomba hozatali engedéllyel,

c) a gázfogyasztó készülék, illetőleg a gázvezeték műszaki-biztonsági ellenőrzését akadályozza vagy zavarja,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[160] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Energiahordozó felhasználásával kapcsolatos kötelesség megszegése

134. § Aki

a) energiahordozó felhasználására vagy fogyasztói vezetékhálózat üzemben tartására,

b) villamos hálózatra kapcsolásra,

c) energiahordozó felhasználására, illetve fogyasztásra szolgáló berendezés tervezésére, létesítésére, gyártására, behozatalára, forgalomba hozatalára, üzemben tartására vonatkozó jogszabályon vagy annak alapján kiadott rendelkezésben megállapított kötelezettségét megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

II. Cím

BÁNYÁSZATI SZABÁLYSÉRTÉS

135. § (1) Aki

a)[161] a bányászati tevékenységet a bányakapitánysághoz be nem jelentett felelős műszaki vezetővel vagy anélkül folytat,

b)[162] a földtani kutatási munka megkezdését és befejezését a bányakapitányságnak és a központi földtani hatóságnak nem jelenti be, vagy a kiadott engedélyekben megadott feltételeket nem tartja meg,

c) a bányatelekkel kapcsolatos rendelkezéseket megszegi,

d) a bányatérképek készítésére, folyamatos kiegészítésére, megbízhatóságára és megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

e) a bányabiztonsági szabályzatok előírásait megszegi,

f) a védőpillérekre vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az a munkáltató, aki a bányászatról szóló törvényben meghatározott, súlyos üzemzavarral, illetőleg bányászati munkabalesettel kapcsolatos azonnali bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, valótlan adatot közöl, illetőleg az üzemzavar valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[163] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe tartozik.

X. Fejezet

ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Építmény engedély nélküli használatba vétele

136. § (1) Aki használatbavételi engedélyhez kötött építményt

a) engedély nélkül ad vagy vesz használatba,

b) az építményt nem a rendeltetésének megfelelően használja,

c) a külön jogszabályban meghatározott építési tevékenység elkészültét a hatóságnak nem jelenti be,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[164] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Építőipari kivitelezési jogosultság szabályainak megszegése

137. § (1) Aki

a) építőipari kivitelezési tevékenységet folytat anélkül, hogy arra jogosult volna,

b) az építés műszaki munkálatait erre jogosultsággal rendelkező műszaki vezető hiányában folytatja,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az építési napló vezetését és az építés helyszínén tartását elmulasztja,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki építési szakmunkát a tevékenységére előírt szakmai feltételek teljesítése nélkül végzi,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4)[165] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság szabályainak megszegése

138. § (1) Aki anélkül, hogy arra jogosult volna, építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytat, úgyszintén, aki a más által készített tervet sajátjaként igazol,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[166] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Az építés biztonsági szabályainak megszegése

139. § (1) Aki az építmény építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, javítása, emeletráépítése, tetőtérbeépítése, állagmegóvása, átalakítása, helyreállítása, rendeltetés-módosítása vagy lebontása, illetőleg állvány felállítása vagy szétszedése alkalmával az életre, testi épségre és egészségre vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[167] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkaügyi felügyelőség hatáskörébe tartozik.

(3)[168] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

Felvonóval kapcsolatos kötelességek megszegése

140. § (1) Aki a felvonó és mozgólépcső (mozgójárda) üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatára, alkalmasságának ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[169] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

XI. Fejezet

A KÖZOKTATÁS RENDJÉT ÉS A KULTURÁLIS JAVAKAT VESZÉLYEZTETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK

A közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése

141. § (1) Az a szülő vagy törvényes képviselő

a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be,

b) aki nem biztosítja, hogy a fogyatékossága miatt a tankötelezettség teljesítésére nem képes gyermeke a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség teljesítésében) vegyen részt,

c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a nevelési-oktatási intézményben a gyermeknek, tanulónak, szülőnek, illetőleg gyámnak a közoktatásról szóló törvényben meghatározott véleménynyilvánítási, javaslattételi, tájékozódási jogának érvényesülését szándékosan akadályozza vagy korlátozza,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése

142. §[170] (1) Aki

a) az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi,

b) az előírt engedély hiányában iskolai oktatást, kollégiumi nevelést folytat,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[171] Aki

a) a tanulót, a szülőt vagy a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján létrehozott szervezeteiket a közoktatásra vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza,

b) anélkül, hogy a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint erre jogosult lenne, szakértői véleményt készít,

c) a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[172] Aki

a) az iskolai oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg,

b) a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

c) a gyermek-, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4)[173] Aki

a) a közoktatás információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti,

b) az állami vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól szándékosan eltér,

c) az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi,

d) a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(5)[174] Aki a gyermeket, tanulót a közoktatásra vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönbözteti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(6)[175] Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott szabálysértések miatti eljárás a (4) bekezdés a) pontja kivételével a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a (4) bekezdés a) pontja szerinti eljárás az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik.

Szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati oktatására vonatkozó szabályok megszegése

143. § Aki a tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megsérti, illetőleg a tanuló számára előírt juttatásokat nem biztosítja,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Régészeti szabálysértés

144. § Aki

a) régészeti feltárás céljából jogszabályban előírt engedély nélkül ásatást, megelőző feltárást, falkutatást, műszeres lelet- és lelőhelyfelderítést végez vagy végeztet,

b) régészeti és természettudományos feltárásokra, lelőhelyekre, továbbá a régészeti jelentőségű védett földterületekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségét megszegi,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Kulturális javak engedély nélküli másolása

145. § Aki közgyűjteményben, illetve muzeális intézményben őrzött vagy védetté nyilvánított kulturális javakról engedély nélkül másolatot forgalomba hozatal céljából sokszorosít,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Kulturális javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása

146. § Aki a kulturális javakra és ezek gyűjteményére vonatkozó kötelességét megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Levéltári szabálysértés

147. § Aki a levéltárakra, valamint a közokiratok és a maradandó értékű magánokiratok védelmére vonatkozó kötelességét megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

XII. Fejezet

SAJTÓSZABÁLYSÉRTÉSEK

148. §[176]

149. §[177]

XIII. Fejezet

MÉRÉSÜGYI, SZABVÁNYÜGYI ÉS TALÁLMÁNYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Mérésügyi szabálysértés

150. § (1) Aki

a) a mérésügyi jogszabályok szerint kötelező hitelesítésű mérőeszköz forgalomba hozatalához szükséges hitelesítési engedély beszerzését elmulasztja,

b) a mérőeszköz jogszerű használatához szükséges első, időszakos vagy javítás utáni hitelesíttetetéséről nem gondoskodik,

c) a mérésügyi jogszabályok szerinti mérésügyi tanúsító jelet, engedélyt, bizonyítványt jogosultatlanul használ,

d) hamis mérésügyi tanúsító jelet, engedélyt vagy bizonyítványt használ,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a közüzemi szolgáltatás során használt fogyasztásmérők tekintetében a jogszabályban előírt kötelező nyilvántartás vezetéséről nem gondoskodik,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[178] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(4)[179] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a mérésügyi hatóság erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki.

Szabványügyi szabálysértés

151. § (1) Aki

a) nemzeti szabványt jogosulatlanul forgalmaz,

b) a nemzeti szabványnak való megfelelőségi jelet jogosulatlanul alkalmazza,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) A nemzeti szabványnak való megfelelőségi jelet jogosulatlanul alkalmazza az, aki a terméken az MSZ megfelelőségi jelet anélkül tünteti fel, hogy az a nemzeti szabványban rögzített követelményeket kielégítené.

Iparjogvédelmi jogok megsértése

152. §[180] (1) Aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati vagy ipari mintaoltalom, topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[181] Amennyiben a cselekmény elkövetését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei észlelik, vagy a feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál teszik meg, a szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervének hatáskörébe tartozik.

XIV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

153. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet 52. §-a 2000. január 1-jén lép hatályba.

(3)[182]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök